Geodézia és kartográfia 1993 (45. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - SZAKÉRTŐI TANULMÁNYOK EGY TÉMÁRA - Soha Gábor: A magyar geodéziai felsőrendű alaphálózat jövőbeli fejlesztésének és fenntartásának kérdései, különös tekintettel a GPS-módszer térhódítására
helyzete, Magyarország katonaföldrajzi jellemzői, a Magyar Honvédség eszközellátottsága ma is az ország egész területén megbízható, gyors és pontos helymeghatározást biztosító geodéziai hálózatot igényel, amelynek megfelelő elhelyezkedésű, sűrűségű, állandósított és karbantartott pontjai és iránypontjai vannak. Korábban - közös polgári és katonai erőfeszítéssel - kialakítottunk iyen hálózatot, ez a Gauss-Krüger vetületű, 1942-es koordináta-rendszerű geodéziai hálózatunk (GK/S-42). Bár a korszerű haditechnikában terjed az automatikus navigáció, ennek elérhetőségével és általánossá válásával csak távlatilag számolhatunk. A fenti hagyományos hálózatot honvédelmünk jelenleg, s még egy hosszabb időszakra nem nélkülözheti. Az aktuális gond a GK/S-42 terepi használhatóságának folyamatos fenntartása, az alappontok - különösen az iránypontok - karbantartása. E nagyon költséges munkához ma nem biztosított a szükséges anyagi háttér. A pontok felügyeletét sajátosan érinti a megváltozott jogi helyzet is: a földek privatizációjával a pontok jó része magánterületre kerülhet. Várható, hogy tetemes nemzeti értéket képviselő alaphálózatunk használhatósága a különféle pontpusztulások és különösen az összelátási viszonyok magszűnése miatt rohamosan csökkenni fog, ami károsan érinti a honvédelmi felkészülést. 2. Hagyományos geodéziai hálózatunk sajátosságai felhasználói szempontból Meglévő geodéziai (háromszögelési) alaphálózatunk a geometriai rendet, vagyis egy egységes koordináta-rendszerben végezhető helymegadást földi alappontok hálózatszerű rendszerével teszi lehetővé. Ezen alappontok a helyzeti pontosságot és a fennmaradást biztosító módon vannak állandósítva. Felhasználáskor egy új pont helyzetét az alappontokhoz, mint a koordináta- rendszer vonatkozási pontjaihoz képest határozzuk meg. Feltétel, hogy a meghatározáshoz (beméréshez) szükséges alappontok láthatók, illetve megközelíthetőségükkel láthatóvá tehetők legyenek (nem hagyható figyelmen kívül a jelölések központosságának ellenőrzése sem). Felsőrendű hálózatunk kiépítését erősen befolyásolták a hagyományos geodéziai mérőműszerekkel való meghatározhatóság szempontjai: az összelátás a környező hálózati pontokkal és a kedvező alakú háromszögek képzése. Ennek érdekében az alaphálózati pontok jelentős része uralgó magaslaton helyezkedik el. Felhasználáskor az uralgó pontok megközelítése gyakran körülményes, illetve költséges. Ez a kedvezőtlen körülmény meghatározásukra és karbantartásukra is vonatkozik. Mivel a katonai felhasználásban rendkívüli módon esik latba a bemérések időszükséglete, az ilyen uralgó pontok - mint álláspontok - a gyakorlat szerint alig kerülnek felhasználásra. Annál értékesebbek azonban, ha a ponton látható jel áll. A katonai felhasználói kör számára a jól látható magaspontokon kívül főleg az utak, útkereszteződések melletti alappontok,lletve a fedett területek bejáratánál lévő alappontok lennének az értékes pontok. Speciális katonai igény a pontok (pontjelek) kivlágíthatósága éjszakai méréshez. A katonai geodézia egyik alaptétele, hogy az alappontokat békeidőszakban kell létrehozni (alapbiztosítás), mivel a hagyományos technikával végzett pontmeghatározások rendkívül időigényesek. Háború folyamán csak konkrét igényű pontbekapcsolások, illetve helyreállítási munkálatok jöhetnek szóba (kiegészítő biztosítás). A katonai rendeltetésű alaphálózat minimális 20 mennyiségi követelményének a 20 km /pont pontsűrűséget szokás előírni. Meglévő felsőrendű alapponthálózatunk (I-IV. rendű főpontokig) ezt az igényt kielégíti. Az MH Térképész Szolgálat ez évben adja ki e pontállomány felújított pontkatalógusait (GK/S-42/83.). Valójában a honvédelmi felkészüléshez a minél sűrűbb geodéziai alap előnyös. Mivel 1992 szeptemberére befejeződött a negyedrendű pontsűrítés, nincs akadálya annak, hogy a IV. rendű pontok teljes katonai pontjegyzékét összeállítsuk és rendelkezésre bocsássuk. Felsőgeodéziai vizsgálataink szerint az S-42/83. jelű geodéziai alapunk sokkal jobb minőségű, mint a korábbi S-42/58- as; geometriailag lényegesen homogénebb módon illeszthető egymáshoz a polgári és katonai hálózat, mint korábban. A meglévő komplett geodéziai alapunk (alaphálózatunk) tehát honvédelmi szempontból is igen nagy nemzeti értékünk. Mindenképp előny, hogy a GK/S-42 rendszerű hálózatrealizációink a szomszédos országok egy részéhez csatlakoznak. A Gauss-Krüger vetületi rendszernek hátránya, hogy Magyarország területét két vetületi sávval (zónával) ábrázolja, nemzetközi térséget azonban geodéziai pontossággal semmiképp nem lehet egyetlen vetületi rendszerrel ábrázolni. Ez utóbbi körülmény miatt a numerikus geodéziai feladatokban bátrabban kellene élni a földrajzi koordináták használatával. A geodéziai alapok nemzetközi térségekre való kiterjesztése a katonai geodéziában nem mellőzhető. Meglévő felsőrendű alaphálózatunk pontossága a védelmi feladatok geodéziai és térképészeti biztosításához kielégíti a kívánalmakat. Bonyodalmat okoz azonban, hogy a különféle hálózatrealizációk transzformációs összekapcsolásakor deciméteres nagyságrendű maradékhibák is előfordulnak, s emiatt nem lehet egyetlen globális transzformációs képlettel dolgozni. Katonai szempontból a geodéziai alap legfontosabb követelménye az egységesség és a megbízhatóság, más megfogalmazásban az ország védelmére hivatott erők egységes geodéziai-geometriai alaprendszerrel való ellátottsága. Jelenleg ezt a GK/S-42 felújított pontkatalógussal fogják biztosítani. Az egységesség és az ellátottság bárminemű megzavarása - tehát a változás is - veszélyezteti a honvédelmi felkészítést.