Gép, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
© 1992 -09) szerszámgépgyártás időszerű kérdései* FOCK JENŐ Néhány héttel ezelőtt Pártunk megvizsgálta a munkaverseny állását, formáját s ezzel kapcsolatos munkamódszereinket. A vizsgálat különféle hiányosságokat állapított meg ezen a téren. Megállapította, hogy az utóbbi időben a sztahánov mozgalom nem fejlődik kívánt mértékben, sőt egyes területeken kisebb-nagyobb visszaesés mutatkozik. Pártunk utasította az iparágak vezetőit és a szakszervezeteket, hogy iparáganként a sztahánovisták bevonásával munkaértekezleteket tartsanak. A munkaértekezletek tárgya az iparágak hiányosságainak feltárása, a sztahánov mozgalom fellendítésének módszerei, a sztahánovisták helyes módon való bekapcsolása a feltárt hibák kiküszöbölésének munkájába. Az első ilyen munkaértekezletet a szerszámgépgyártó iparágban kellett tartani. Hogy miért éppen a szerszámgépgyártó iparban kellett elsősorban fenti kérdést kitárgyalni, erre a szerszámgépgyártás helyzete, fontossága ad választ. A szerszámgépek fogalma alá esnek, mindazon megmunkáló gépek, amelyek az anyag alakítását forgácsok eltávolításával végzik. (Eszterga, maró, fúró, gyalú, véső, köszörű, üregelő, fogazó stb. megmunkálógépek.) A szocialista iparosítás, így a mi ötéves tervünk,ben előirányzott nagyméretű ipari fellendülés is elsősorban a nehézipari és azon belül a gépgyártás komoly felfejlesztését követeli meg. A gépipari termelés keretében folyó munkák túlnyomó többségét a forgácsoló megmunkálás képezi. Lényegileg ebből adódik a szerszámgépek, így a szerszámgépgyártás rendkívül nagy fontosságú. A szocializmus építése megköveteli az ipar, mezőgazdaság, valamint közlekedés nagyfokú gépesítését. A gépesítéssel párhuzamosan fokozódnak a karbantartási feladatok, amelyek biztosításának ugyancsak egyik legfontosabb eszközét a szerszámgépek képezik. Termelési eredményeinkkel, a termelés ütemének fokozásával egyben a béke ügyét is szolgáljuk. A gépgyártó iparra emellett döntő mértékben hárul a béke megvédésének feladata, néphadseregünk korszerű fegyverekkel való ellátása útján. Ez a feladat ugyancsak elsősorban a forgácsoló gépeket veszi igénybe, valamint új modern szerszámgépek gyártását követeli meg. Az ötéves terv a nehézipar hatalmas arányú fejlődését irányozta elő, illetve indította el. Az ötéves terv célkitűzései új üzemek létesítését követeli meg. Az új üzemekben szerszámgépek kellenek. Egyes gyártási ágak felfejlesztése, pl. építőipari gépek, bányaipari gépek, mezőgazdasági gépek, a tervidőszak alatt a hároméves terv utolsó esztendejéhez viszonyítva 5—10-szeresét érik el. A szerszámgépek tömeges beállítása nélkül ilyen felfejlesztés elképzelhetetlen. Az ország szerszámgép állományának jó része elavult, korszerűtlen gépekből áll. Ez egyik okát képezi cikkeink magas önköltségének. Szocilaista módon termelni annyit jelent, hogy jobban és olcsóbban termelünk, mint a kapitalizmusban. A szocialista termelésnek ez az ismérve megköveteli — úgy, ahogy ötéves tervünk célkitűzései között szerepel is — elavult, használt szerszámgépeinknek a produktív termelésből való kivonását és új modern gépekkel való helyettesítését. Lényegében az eddig elmondottak indokolják a szerszámgépgyártás fontosságát és egyben választ adnak arra a kérdésre, hogy miért éppen ebben az iparágban kell az első ilyen típusú munkaértekezletet tartani. A felszabadulás előtt Magyarországon, alig volt szerszámgépgyártás és az is inkább egyedi készítés, mint folyamatos gyártás jellegű volt. Sorozatgyártás egy-két kivételes esettől eltekintve ismeretlen volt. Így természetesen az elvétve legyártásra kerülő néhány kisebb sorozatnál is az egyedi készítés kezdetleges módszerei nyertek alkalmazást. A hároméves terv megindítása és sikeres végrehajtása talán minden más iparágnál nagyobb mértékben éreztette fejlesztő hatását szerszámgépiparunkra. A hároméves terv alatt szerszámgépgyártásunk rohamosan fejlődött. 1947-es termelést 100%-nak véve 1948-ban 161%-ot, 1949-ben 317%-ot értünk el. Az ötéves terv első évében szintén erősen megfeszített fejlődést irányoztunk elő. Az 1950. éves terv az 1949. évihez viszonyítva 75%-os emelkedést jelent. A terv további időszaka alatt hasonló fejlődés van előirányozva. Így az ötéves terv utolsó évére az 1949. évi szerszámgéptermelésnek több, mint 3,5-szeresét fogjuk elérni. A szerszámgéptermelés felemelése mellett nagymértékben javítani kell szerszámgépgyártmányaink minőségét, fokozni azok korszerűségét és szerszámgép iparunk termelékenységének emelésével, részben felszerelésének korszerűsítése révén, biztosítani kell a jelenleg is még túlságosan magas önköltség csökkentését. Szerszámgépgyártásunk növekedésével együtt növekedtek nehézségeink is. Az Országos Tervhivatal jelentése az 1950. évi első háromnegyed év termelési tervéről többek között megállapítja, hogy szerszámgépgyártásunk korszerű termelésében a tervhez viszonyítva lemaradás mutatkozik. A munkaértekezlet tanácskozásainak gerincét kell, hogy képezze ezen lemaradás okainak megvitatása, abból a célból, hogy az okokat feltárva, azok kiküszöbölésére határozatokat tudjunk hozni, melyek végrehajtásával elejét vesszük annak, hogy a szerszámgépgyártás lemaradása állandósuljon. Meg kell vizsgálnunk, vájjon a lemaradások okát a »növekedés nehézségeiben« keressük-e, vagy közvetlenebb, belőlünk, hiányos munkánkból fakadó okok * A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium szerszámipari munkaértekezletén elmondott beszéd. X 1