Gép, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

­© 1992 -09) szerszámgépgyártás időszerű kérdései* FOCK JENŐ Néhány héttel ezelőtt Pártunk megvizsgálta a munkaverseny állását, formáját s ezzel kapcso­latos munkamódszereinket. A vizsgálat különféle hiányosságokat állapított meg ezen a téren. Meg­állapította, hogy az utóbbi időben a sztahánov moz­galom nem fejlődik kívánt mértékben, sőt egyes területeken kisebb-nagyobb visszaesés mutatkozik. Pártunk utasította az iparágak vezetőit és a szak­­szervezeteket, hogy iparáganként a sztahánovisták bevonásával munkaértekezleteket tartsanak. A munkaértekezletek tárgya az iparágak hiányos­ságainak feltárása, a sztahánov mozgalom fellen­dítésének módszerei, a sztahánovisták helyes módon való bekapcsolása a feltárt hibák kiküszöbölésének munkájába. Az első ilyen munkaértekezletet a szerszám­­gépgyártó iparágban kellett tartani. Hogy miért éppen a szerszámgépgyártó iparban kellett első­sorban fenti kérdést kitárgyalni, erre a szerszám­­gépgyártás helyzete, fontossága ad választ. A szerszámgépek fogalma alá esnek, mindazon megmunkáló gépek, amelyek az anyag alakítását forgácsok eltávolításával végzik. (Eszterga, maró, fúró, gyalú, véső, köszörű, üregelő, fogazó stb. megmunkálógépek.) A szocialista iparosítás, így a mi ötéves tervünk­,­ben előirányzott nagyméretű ipari fellendülés is elsősorban a nehézipari és azon belül a gépgyártás komoly felfejlesztését követeli meg. A gépipari termelés keretében folyó munkák túlnyomó többsé­gét a forgácsoló megmunkálás képezi. Lényegileg ebből adódik a szerszámgépek, így a szerszámgép­­gyártás rendkívül nagy fontosságú. A szocializmus építése megköveteli az ipar, mezőgazdaság, vala­mint közlekedés nagyfokú gépesítését. A gépesítés­sel párhuzamosan fokozódnak a karbantartási fel­adatok, amelyek biztosításának ugyancsak egyik legfontosabb eszközét a szerszámgépek képezik. Termelési eredményeinkkel, a termelés ütemé­nek fokozásával egyben a béke ügyét is szolgáljuk. A gépgyártó iparra emellett döntő mértékben hárul a béke megvédésének feladata, néphadseregünk korszerű fegyverekkel való ellátása útján. Ez a fel­adat ugyancsak elsősorban a forgácsoló gépeket veszi igénybe, valamint új modern szerszámgépek gyártását követeli meg. Az ötéves terv a nehézipar hatalmas arányú fej­lődését irányozta elő, illetve indította el. Az ötéves terv célkitűzései új üzemek létesítését követeli meg. Az új üzemekben szerszámgépek kellenek. Egyes gyártási ágak felfejlesztése, pl. építőipari gépek, bányaipari gépek, mezőgazdasági gépek, a tervidőszak alatt a hároméves terv utolsó esztendejé­hez viszonyítva 5—10-szeresét érik el. A szerszám­gépek tömeges beállítása nélkül ilyen felfejlesztés elképzelhetetlen. Az ország szerszámgép állományának jó része elavult, korszerűtlen gépekből áll. Ez egyik okát képezi cikkeink magas önköltségének. Szocilaista módon termelni annyit jelent, hogy jobban és olcsóbban termelünk, mint a kapitaliz­musban. A szocialista termelésnek ez az ismérve megköveteli — úgy, ahogy ötéves tervünk cél­kitűzései között szerepel is — elavult, használt szerszámgépeinknek a produktív termelésből való kivonását és új modern gépekkel való helyette­sítését. Lényegében az eddig elmondottak indokolják a szerszámgépgyártás fontosságát és egyben választ adnak arra a kérdésre, hogy miért éppen ebben az iparágban kell az első ilyen típusú munkaértekez­letet tartani. A felszabadulás előtt Magyarországon, alig volt szerszámgépgyártás és az is inkább egyedi készítés, mint folyamatos gyártás jellegű volt. Sorozatgyártás egy-két kivételes esettől eltekintve ismeretlen volt. Így természetesen az elvétve legyártásra kerülő néhány kisebb sorozatnál is az egyedi készítés kez­detleges módszerei nyertek alkalmazást. A hároméves terv megindítása és sikeres végre­hajtása talán minden más iparágnál nagyobb mértékben éreztette fejlesztő hatását szerszám­gépiparunkra. A hároméves terv alatt szerszám­­gépgyártásunk rohamosan fejlődött. 1947-es terme­lést 100%-nak véve 1948-ban 161%-ot, 1949-ben 317%-ot értünk el. Az ötéves terv első évében szintén erősen megfeszített fejlődést irányoztunk elő. Az 1950. éves terv az 1949. évihez viszo­nyítva 75%-os emelkedést jelent. A terv további időszaka alatt hasonló fejlődés van előirányozva. Így az ötéves terv utolsó évére az 1949. évi szerszámgéptermelésnek több, mint 3,5-szeresét fogjuk elérni. A szerszámgéptermelés felemelése mellett nagymértékben javítani kell szerszám­­gépgyártmányaink minőségét, fokozni azok kor­szerűségét és szerszámgép iparunk termelékeny­ségének emelésével, részben felszerelésének kor­szerűsítése révén, biztosítani kell a jelenleg is még túlságosan magas önköltség csökkentését. Szerszámgépgyártásunk növekedésével együtt növekedtek nehézségeink is. Az Országos Terv­hivatal jelentése az 1950. évi első háromnegyed év termelési tervéről többek között megállapítja, hogy szerszámgépgyártásunk korszerű termelésében a tervhez viszonyítva lemaradás mutatkozik. A munkaértekezlet tanácskozásainak gerincét kell, hogy képezze ezen lemaradás okainak meg­vitatása, abból a célból, hogy az okokat feltárva, azok kiküszöbölésére határozatokat tudjunk hozni, melyek végrehajtásával elejét vesszük annak, hogy a szerszámgépgyártás lemaradása állandósuljon. Meg kell vizsgálnunk, vájjon a lemaradások okát a »növekedés nehézségeiben« keressük-e, vagy közvet­lenebb, belőlünk, hiányos munkánkból fakadó okok­ * A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium szerszámipari munkaértekezletén elmondott beszéd. X 1

Next