Gép, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

A pneumatikus szállítás néhány hasonlósági kritériuma KOVÁCS LÁSZLÓ* A dolgozat a pneumatikus anyagszállítás néhány hasonlósági kritériumát tárgyalja. A pneumatikus szállítás belső törvényszerűségeinek vizsgálata útján — a vizsgálat során tett megkötések figyelembevételével — felállított egyenletek hasonlósági transzformációjá­val, valamint a kezdeti feltételek figyelembevételével a dolgozatban ismertetett hasonlósági kritériumokat kaptuk. Ahhoz, hogy az eredeti berendezésben, valamint a neki megfelelő kismintában az áramlás hasonló legyen, a bevezetett hasonlósági kritériumok betartása szükséges. A hasonlósági kritériumok segítségével a kísérletek előkészítését, az eredmények értékelését és az általánosítást megalapozottabbá lehet tenni, illetve a felépített modellen mért adatokat megfelelő módon transzformálva az eredeti berendezésre át lehet vinni. 1. Bevezetés Az utóbbi időben az egyes anyagszállítási fel­adatoknál a pneumatikus szállítási módot egyre inkább alkalmazzák. A pneumatikus szállításnak számos előnye van más hagyományos szállító­­berendezésekhez képest. Hátrányos tulajdonsága ezzel szemben a viszonylag nagy fajlagos energia­­szükséglet. Ennek csökkentése, valamint a szállí­tási folyamat fizikai alapjainak tisztázása végett az utóbbi időben számos elméleti és kísérleti munka kezdődött. Ezek eredményeit ismertető dolgoza­tok alapján mód nyílik a pneumatikus szállító­berendezés fő elemeinek szabatos méretezésére, illetve a berendezés olyan kialakítására, amelynél a fajlagos energiaszükséglet kis értékű. További energiacsökkentés várható a szállítóvezetékbe be­épített idomdarabok, adagoló, valamint leválasztó berendezésekben stb. lejátszódó folyamatok tisz­tázása alapján. A pneumatikus szállítás méretezési alapössze­függéseiben szerepelnek olyan a szállított anyagra, illetve a berendezésre jellemző tényezők, amelyek meghatározása csak kísérlettel lehetséges, a to­vábbi kutatómunka eredményeinek ellenőrzésére ugyancsak a kísérlet hivatott. A kísérlet elvégzése sok esetben kismintán történik, ami lehetővé teszi a kísérlet könnyebb elvégzését. A kismintát úgy kell megépíteni, hogy a benne lejátszódó folyamat hasonló legyen a valóságos levitelhez, azaz a két rendszert érő azonos behatás mindkettőben azo­nos reakciót váltson ki. A dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy milyen fel­tételeknek tegyen eleget a kisminta, hogy a ha­sonlóságot kimondhassuk. 2. Jelölések A a szállítóvezetékek keresztmetszete, G ellenállástényező, d az anyagrészecske átmérője, * BME Vízgépek tanszéke, D a szállítóvezeték átmérője, Eu Euler-szám, F az anyagrészecskére ható erő, Fr Froude-szám, G súly­erő, g nehézségi gyorsulás, F átszámítási tényező, m az anyagrészecske tömege, n a részecskék darabszáma, p nyomás, Q az időegységre eső anyag-, illetve gázmennyiség, R a részecske sugara, a az ütközés szöge, a fajsúly, e az ütközés rugalmasságára jellemző szám, /t súrlódási tényező, fi*­keverési súlyarány, X időtartam, csúsztatófeszültség, Σ­ szögsebesség, Q sűrűség. Indexek: X az X irányú koordináta, Λ az Λ irányú koordináta, q a szállító gáz, a anyagrészecske, illetve anyagszállítás. 3. A szállítóvezetékben mozgó részecske mozgás­egyenlete 3.1. Az egyenletek felírásánál tett megkötések, illetve elhanyagolások Az anyagszállítási kísérletek alapján nyert meg­figyelések szerint az anyagrészecskék a szállító­vezetékben elnyújtott görbevonalú pályán mozog­nak és nekiütődnek a szállítóvezeték falának, ahol mozgási energiájuk bizonyos százalékát elvesztik. Az ütközések miatt előálló sebességcsökkenések azt eredményezik, hogy az anyagrészecskék se­bessége még a gyorsítószakasz után következő szakaszban sem állandó, hanem az időnek a függ­vénye, azaz ca­­­f(t). A szállító csővezeték mentén az anyagsűrűség sem egyenletes. Ha ugyanis külön­ GÉP XXII. évfolyam, 1970. 3. szám. Március

Next