Gép, 1978 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
Az (1) összefüggésben a Vc,mmaxa 2. ábrában szaggatottan jelölt helyzetben levő két lapát, valamint a ház és a forgófotor által közrezárt maximális cellatérfogatot jelenti. A maximális cellatérfogat értéke az alábbi összefüggéssel adható meg: A (2) összefüggésben R — a ház sugarát e — az excentricitást b — a lapátszélességet p — a lapátszöget s — a lapátvastagságot jelenti. A kompresszor Qcff effektív gázszállítása a kompresszor nyomócsonkján át az időegység alatt a pn végnyomáson ténylegesen kiáramló gáztérfogattal — átszámítva a szívóoldali ps ts paraméterekre — egyenlő. A szállított gáztérfogat mérésére iktattuk be a nyomóvezetékbe az 1. ábrában /VIP-vel jelölt mérőperemet. A peremen átáramló gázmennyiséget az idevonatkozó szabványnak megfelelően határoztuk meg. 2.2. A kompresszor szállítási foka, teljesítménye, hatásfoka A „A” szállítási fok az effektív gázszállítás és az eszményi gázszállítás hányadosaként adható meg, azaz: Qid (3) A szállítási fok a kompresszor „rjv” volumetrikus hatásfokát, a „AT” melegedési tényezőt, a Av mennyiségi fokot veszi figyelembe. Írható, hogy Aj?vAtAv (4) A kompresszor hasznos teljesítménye, politróp állapotváltozást feltételezve, az alábbi összefüggés segítségével adható meg: n'-l (5) PsQeil Az (5) összefüggésben: ps — a szívóoldali nyomást, ps:0= — — a nyomásviszonyt, Ps n' — az állapotváltozás kitevőjét jelenti. Az a politróp kitevő a hőmérsékletemelkedés, valamint a nyomásviszony ismeretében számítható, az alábbi módon: (6) A kompresszorba bevezetett, „Pb”-vel jelölt teljesítményt az 1. ábrában ,,M”-el jelölt mérlegmotor segítségével határoztuk meg a Pb(G-60)kbin (7) összefüggés segítségével. Az összefüggésben: G — a mérlegmotor kiegyensúlyozásához szükséges súly G0 — a mérlegmotor üresjárati kiegyensúlyozásához szükséges súly, к — a mérlegmotor karja n — a fordulatszám. A mért adatok birtokában a kompresszor „?уро1” politróp hatásfoka: (8) A kompresszorba bevezetett teljesítmény felírható még az alábbi módon is: Pb) Qcf(Pscp(Pu— Ps)+ P hűtő+ PSUB+ P sur) (9) Az összefüggésben: cp — a levegő állandó nyomás melletti farhőjét, Phűtő — a hűtőben elvezetett teljesítményt, Psug — a sugárzással leadott teljesítményt, csari — a súrlódás miatt keletkező teljesítményveszteséget jelenti. A hűtőben elvitt teljesítmény ,,Phyts” számítható a felhasznált hűtővíz tömegáramának „m”, valamint a tv2—tvi hőlépcsőnek, illetve a ,,cv” víz fajhőnek ismeretében az alábbi módon: phyta-mever(tv2-tvl) (10) A sugárzás által a környezetnek átadott teljesítményt elhanyagolva (Psug^0) a kompresszor mechanikus hatásfoka annak feltételezésével számítható, hogy a mechanikai súrlódás teljesítménye teljes egészében a környezetnek adódik át, azaz „Psur külső veszteségnek számít. írható, hogy _ __ Pb Psuri __Qent?sCp(Tn Ph) Phúín /11\ '/m p n V / 3. A kompresszor jelleggörbéi, a jelleggörbékből levonható következtetések A 3., 4., 5., 6., 7. ábrákban a kompresszor jelleggörbéi láthatók. A 3. ábrában az (1), illetve (2) összefüggéssel számítással, 2. ábra. A kompresszor elvi vázlata ^elm max 2si„|+ÚLsi„í>-|j+/) - sb 2e (2) A=Qeff 1 -1 logy5 1 П log Pn GÉP XXX. évfolyam. 1978. 9. szám. Szeptember