Gép, 1988 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

A hazai műszaki sajtóban olvastuk KIS JÁNOS: Számítástechnika a gyógyászatban Még nem tártunk fel minden olyan területet, ahol az elektronika eredményesen segítheti a gyógyító orvos munkáját. A számítógépeket egyre inkább felváltják a számítógéprendszerek, megjelennek az intelligens, az orvossal és a többi számítógéppel kommunikálni képes műszerek. Az elektronika hatalmas mennyiségű adat gyors összevetését teszi lehetővé, s ezentúl nemcsak a tüneteket, adatokat, vizsgálati eredményeket tárolják a gépekben, hanem felhasználják azokat a diagnózis megállapításához is. A számítógépes tomográfiában kidolgozott kóprekonstrukeiós módszerek alkalmasak bármilyen hasonló struktúrájú méréssorozat elvégzésére. Az orvosok kezébe kerültek azok a mikroszámítógópes rendszerek, amelyek előkészítik az ultrahangos vizsgá­lat, a közönséges röntgenkép és a mágneses magrezonan­­eiás vizsgálatok eredményeit. Az így előállított kép alkal­mas arra, hogy beilleszkedjék egy egységes informatikai hálózatba. A másik rohamos előretörés a szívvizsgálat hagyomá­nyos eszközének — az EKG-nek —, a szívizom elektro­mos aktivitását kimutató eszköznek az átalakulása. Az EKG-berendezések második generációja egy hosszabb időszak EKG-görbójét „vési” fel a memóriájába, s a mágneskazetta jeleiből később elektronikus úton ki­emelhetők a diagnosztikai értékű részek. A harmadik generáció segítségével akár hetek, hónapok elektromos aktivitása rögzíthető. A regisztrátumot telefonvonalon naponta át lehet játszani a kórház számítógépes értó­­kelőrendszerébe. E technikának jó hasznát veheti a mentőszolgálat és a szakorvos, aki így probléma esetén konzultálni tud a megfelelő szívspecialistával. A rákterápia egyik legfontosabb része a daganat el­pusztításához szükséges besugárzás optimálása. Ügy kell megállapítani a sugárdózist és annak eloszlását, hogy az egészséges szövetek a lehető legkisebb károso­dást szenvedjék. Ehhez nagy segítséget nyújt a számító­gép, mert a szükséges bonyolult számításokat, adat­összevetéseket az embernél gyorsabban és pontosabban végzi el. Hazánkban az Országos Onkológiai Intézet már régen alkalmazza ezt a korszerű eljárást. Nálunk is működik több olyan rendszer — az egyik leg­régebben üzemelő a Szekszárdi Városi Kórházban —, amely képes a vér- és egyéb szövetvizsgálati eredmények, a kórtörténet feldolgozására, s az orvos segítségével akár lelet, akár kórházi zárójelentés elkészítésére is alkalmas. A továbblépés a laboratóriumi diagnosztika minél teljesebb elektronizálása és a mérési eredmények közvetlen számítógépbe történő bevitele. A Columbia Presbyterian Medical Center központi laboratóriuma naponta 3000—5000 vizsgálatot végez, amelyek ered­ménye rögtön az elvégzés után az osztályokon elhelye­zett terminálokon a kezelőorvos rendelkezésére áll. Az orvost a döntéshozatalban olyan sok tapasztalat és adattömeg segítheti, amelyeket csakis a gépek segít­ségével lehet alkalmazni. Például a Massathussetts General Hospital számítógépes rendszere több mint 50 ezer kórtörtónetet tart „fejben”. Napjainkban ro­hamléptekben fejlesztik ki azokat a szakértői rendszere­ket, amelyek az információk alapján az orvosnak fel­kínálják a szóba jöhető döntési lehetőségeket. A döntés, a végleges diagnózis és a terápia megállapítása azonban a szakember és nem a gép kezében van! Az informatikára alapított kórházi rendszerek segítséget adnak az orvos­­tanhallgatók továbbképzéséhez, ugyanis számtalan valós esettanulmány áll rendelkezésre. Ezek adatai — természetesen a személyi jogok tiszteletben tartásának biztosítása mellett — a kutatás és az oktatás kimerít­hetetlen adatbázisai. (Megjelent a TECHNIKA 1987. évi 9. számában) Dr. Rubóczky István

Next

/
Thumbnails
Contents