Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1931 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
um XXXVII. évfolyam Budapest, 1931. január 1. szám. gépészek Országos Szövetsége HIVATALOS LAP Megjelenik minden hó 1-én Laptulajdonos és kiadó: Szerkesztőségi• kiadóhivatal: — A„GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ BUDAPEST, Előfizetési ár: évi 6 pengő. Felelős szerkesztő: IX., FERENC-KÖRÚT 17. a szöv. tagjainak díjtalan. KISS GYÖRGY Telefon : Józsai 349-43 M. — szövetsézi elnök.— Hirdetések díjszabás szerint: a Székesfőváros kelenföldi áramfejlesztő telepének főgépmestere. Csekkszámla szám: 13339 Múlt Végiglapozva, a Szövetség történelmén, lélekben én is átéltem annak minden fázisát s most, amidőn az újév küszöbén visszapillantok a Szövetség 45 éves múltjára, az eredményből azt látom, hogy ez a majdnem félszázados múlt meddő harcokban merült ki. Nem akarok kritikát gyakorolni, még kevésbbé kárhoztatom a mindenkori vezetőség érdemes tagjait s mindazokat, akik részt vettek a munkában, sőt elismeréssel kell adóznom azokért a küzdelmekért, amiket hosszú éveken át folytattak, de ilyenkor, amikor egy-egy év lezárul, fordulópontot jelent az újév kezdete s a vi-ssza- pillantásnál önkéntelenül magunkba szállusdt, hogy számot vessünk, miként sáfárkodtunk az elmúlt esztendőben. Tehát nem mások, hanem önmagunk bíráskodunk a sajtát cselekedeteink felett s minden emberben kell annyi erkölcsi bátorság legyen, hogy beismerje, ha tévedett. s és most tegyük mérlegre a végzett munkát és az elért eredményeket. Nyomban látni fogjuk, hogy e kettő nem áll egymással arányban. .Mert mit hozott az elmúlt 45 esztendő ? Egyedüli eredmény csupán az, hogy a Szövetség a nehéz megpróbálatások közepette is fenn tudta tartani önmagát. Ámde ez vajmi kevés eredmény. A Szövetség ma is a kezdet kezdetén áll s ha így halad, a gyermekcipőt észrevétlenül az öregkor papucsával cseréli majd fel. Hiába kilincselt, hiába deputációzott, hiába irt hangzatos cikkeket, hiába gyűlt kongresszusokra különböző alakulatokban, a gépészek sem tudott lendíteni, sőt az eredménytelenmagát a Szövetséget is alapjában megingatta. Mert a sok kudarc után részben belefáradtak, részben beleuntak s feladták a harcot. Ez az, ami nem let volna szabad bekövetkezzen soha. De a Szövetség történetéből sajnálattal látom, hogy vannak olyan kiváló tagok, akik a múltban élénk tevékenységet fejtettek ki, míg ma távol tartják magukat a Szövetség beléletétől s minden tevékenységük abban merül ki, hogy a tagdíjakat befizetik. Nem keresem az okát, hogy miért, de úgy sejtem, hogy itt az egyéni okok erősebbek a Szövetség érdekinél. Mert ha nem így volna, akkor ma is csatasorban állanának. Hisz ma, amikor minden züllik, recseg, ropog, összeomlással fenyeget, amikor a megfeszült tülekedés közepette elkésedt ábrázatok merednek ránk, Vígy őrült terveket szőve kaján mosolyra torzulnak s a különböző pártok tüzet, lángot fújnak egymásra, ma nagyobb szükség van az együttérzésre és összetartásra, mint valaha. S ebben a léleknélküli harcban csak azok fogják a helyüket megállani, akik világos fejjel állanak e szédületes káoszban. A gépésznek már hivatásánál fogva helyén kell legyen a józan eszes szive. Ezt a kettőt tehát igyekezzenek minden körülmények között megtartani s ne vívjanak meddő személyi tárgyi harcokat, ne pazarolják kicsinyes dolgokra erőiket. Hanem ahelyett — ha látják, hogy az eddigi új eszközök gyöngék voltak s nem juttatták célhoz, ha megritkult soraikba hiába várnak külső segítséget s minden eddigi igyekezetük megtört a közöny rideg falán, vagy fennakadt a bürokrácia paragrafus erdején, — önmagukból meritsenek új erőt s olyan fegyverekkel induljanak :az utóbbi küzdelmek elé, melyek bírják a harcot. S ezt ,a fegyvert képességeik fokozása adja majd a kezükbe. Mert a gépész az összes ipari munkásság között a legkiválóbb lelkiintelligenciával kell rendelkezzen. Tanuljanak, fejlesszék magukat úgy lelkileg, minrt szakmabelileg. Ne csak az állam által rendezett ipari tanfolyamokat végezzék el teljes lelkiismeretséggel, hanem foglalkozzák a legszemélyesebb önképzési tevékenységgel is. A történelem is bizonyítja, hogy az önképzésből lehet a legnagyobb hasznokat meríteni. A világ legnagyobb szellemi óriásai is autodidakták voltak, korszakalkotó találmányaikat önmagukból termelték ki. Edison vagy Ford is az iparból nőttek világnagyságokká. Igaz, hogy ehhez rátermettség kell. De egy igazi, vérbeli gépésznek is születni kell arra, épúgy, mint a festő, szobrász vagy muzsikus már a születésekor magával hozza a hajlamot. Tehát senki se feledkezzen meg a saját egyéni értékéről. Az Isten halhatatlan lelket adott mindenkinek s igy önmagától függ, hogy idővel hová emelkedik. Mindezeknek pedig a magasabb lelkiélet a fejlesztője, vezetője. De viszont senki se becsülje túl a saját értékét, legyen önmangának szigorú bírája s az önmegismerés alapján ítéljen mások felett. Cselekedeteiben, szakmabeli, polgári és politikai magatartásában az egészséges, igazi önérzet, az absolut korrektség, a kötelesség tudás kell vezesse, hogy kiérdemelje embertársai megbecsülését s a szeretet, az áldozatkészség, a szív és az ész intelligenciája kell megnyilvánuoljon úgy a magán, mint társai életében, így tudnak majd hivatásuk magaslatára emelkedni. És ha mindezen tulajdonságuk birtokában erőiket bármilyen formában egyesítik, meg vagyok győződve, hogy nem lesz szükség kilincselésre, mert minden ajtó nyitva lesz előttük. A becsület, a tudás lesz legerősebb fegyverük, amellyel önmagukat és egyesületüket naggyá tehetik, de csak úgy, ha az egész gépésztársadalom együttérez, nem vonva ki belőle a gépészmérnököket sem, hogy velük az alkotóerő a gyakoriségok sorozata Előnyhöz jut, ha hirdetőink igénybevételénél lapunkra hivatkozik. Mi csak a közismerten legjobb cégeket hirdetjük és ezek legtöbbje engedményt ad azok részére, kik lapunkra hivatkoznak. Nekünk pedig ezzel szívességet tesz. Kérjük tehát, hogy minden rendelésnél vagy érdeklődésénél hivatkozzék lapunkra.