Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1937 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

54284 ./ / . kom. évfolyam. Budapest, 1937. január 1. szám Gépészek Országos Szüvesége HIVATALOS LAP Megjelenik minden hó 1-én. Laptulajdonos és kiadó : Szerkesztőség és kiadóhivatal: — A„GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ BUDAPEST, Előfizetési ár: évi 6 pengő, Felelős szerkesztő és kiadó: XI., LÁGYMÁNYOSk^arr a szöv. tagjainak díjtalan. KISS GYÖRGY — szövetség­i elnöky Hirdetések dijszabás szerint. a Székesfőváros kelenföldi áramfejlesztő telepének főfelügyelője Csekkszámla sz^n . Telefon: 2­593^17^^* AZ UJ ESZTEZSEDÖ KÜSZÖBÉN tekintsünk vissza az elmúlt évre s a rendes kereskedő gondosságával készítsük el az óesz­tendő mérlegét. Vessük össze az elért eredmé­nyeket, a kiharcolt sikereket a fájó kudarcokkal, az elkerülhetetlenül bekövetkezett fiaskókkal. Csodálkozva fogjuk látni, hogy az elmúlt esztendőben, — bár a panasz ebben az évben sem fogyott ki ajkainkról, — mégis sok-sok eredményről számolhatunk be, sok-sok célt si­került elérnünk, vagy legalábbis megközelítenünk. Persze az emberi természetből következik, hogy a győzelmek öröme sokkal hamarabb és szinte nyom nélkül megy időlegesen feledésbe, mig a közelmúlt vereségeinek fájó sebe nehezen gyó­gyul és váratlanul ismét felszakad. Hosszú, igen hosszú idő kell ahhoz, hogy a kudarc emléke elhalványuljon s annak helyébe a kellemes emlék nyomuljon. Ez azonban előbb­­utóbb, pontos törvényszerűséggel, bekövetkezik. Innen van az, hogy a múlt mindig jobb­nak, derűsebbnek, elviselhetőbbnek tűnik fel, mint a jelen, vagy a közelmúlt. Pedig ha azt a régmúlt időt alaposan megkaparjuk, jobban emlékünkbe idézzük, a legtöbb esetben és persze nagy átlagban, kitűnik, hogy az bizony sokkal kevésbé volt boldog. Akkor sem jutott nagyobb falat kenyér, akkor is volt adóvégre­hajtás, csőd, rosszul sikerült vállalkozás. Akkor is mérhetetlenül drága volt minden, amit meg kellett vásárolnunk s alig fedezte az előállítási költségeket annak az ára, amit mi akartunk eladni. Akkor is küzdelmes munkával kellett megkeresni a mindennapi kenyeret s még hozzá, — ismét csak nagy átalánosságban, — nem is volt meg a mai kényelem, a 8 órás munkaidő s a szórakozás. Hogy csak egy cse­kély példát említsünk, nem lehetett az ebédnél, vagy vacsoránál egy gomb elcsavarásával a rá­dióból a legkitűnőbb cigányzenét élvezni. Vi­szont talán sokkal jobban esett a kispörkölt a budai kiskocsmában egy szál cigány mellett. Ennek azonban az a titka, hogy­­ fiatalabbak voltunk! Végeredményben meg kell állapítanunk, hogy ma mégis csak jobb helyzetben vagyunk, mint voltunk csak néhány évvel ezelőt­t is, a teljes gazdasági depresszió éveiben^-e^akhogy ezt nem vesszük észre, vagy nem akarjuk észrevenni. Az emberek, — bármily furcsa, — a mai világban igen szívesen panaszkodnak s szinte restelkedve vallják be, ha jól megy so­ruk s nincs panaszra okuk. Talán nagyon is hozzá­szoktunk a panaszhoz, hiszen a gazda­sági válság rohamosan következett be s igen sokáig tartott. A javulás ezzel szemben a kis­mutató észrevehetetlenül lassú tempójában, sza­bad szemmel alig megfigyelhető „gyorsasággal“ közeledik, de mégis közeledik. Ha érnek ben­nünket apróbb-nagyobb kellemetlenségek, jusson eszünkbe Herczeg Ferenc örökéletűen szép mondása: Vonuló felhők fölött örökké kék az ég ! Ha győzni akarunk, ha kitűzött céljainkat meg akarjuk valósítani, akkor ennek első és legfontosabb előfeltétele : legyen önbizalmunk ! Enélkül nem foghatunk hozzá semmihez sem, úgysem sikerül! Ne kívánjunk magunktól töb­bet, mint amit meg tudunk tenni, de ne akar­junk mindent a rossz sorsunkra, a nehéz vi­szonyokra és a kedvezőtlen körülményekre rá­fogni. Lássuk meg magunkban a hibát s ha lehet küszöböljük ki azt. Ne nézzük irigykedve mások sikereit, hanem okuljunk, tapasztaljunk, tanuljunk ! A szerencse forgandó, az egyiknek sikerül, a másiknak nem ! Nekünk azok között kell lennünk, akiknek sikerül ! Persze nem csupán sorsjeggyel és jószerencsével, hanem izzadságos komoly munkával és törhetetlen kitartással. Ha tehát elkészítjük, ennek a fáradságos 1936. évnek a­­mérlegét, mentsünk hitet és bi­zalmat sikereinkből, felejtsük el kudarcainkat s szögezzük le, hogy ennek a sokszor keservesen szidott óesztendőnek nincs is más vétke, csak az, hogy — ismét egy évvel öregebbek lettünk ! ' '5.: — mi —

Next