Agráregyetem, 1953 (1. évfolyam, 2-20. szám)

1953-03-13 / 2. szám

Az elmúlt héten mérhetet­len veszteség érte az emberi­séget. 1953. március 5-én utolsót do­bbant Joszif Visszárionovics Sztálinnak, Lenin harcostársának és ügye lángeszű folytatójának, a szovjet nép és a Szovjet­­únió Kommunista Pártja nagy vezérének, a világ munkásosztálya géniuszá­nak szíve. _ Nincs szó, amely ki tudná fejezni azt a mérhetetlen veszteséget és fájdalmat, amit az emberiségnek Sztálin elvtárs halála jelent, az egész magyar nép, minden kom­munista, minden szabadsá­gért és békéért harcoló mun­kás, dolgozó paraszt, tudós, író, mérnök, minden becsü­letes ember­­fájdalmát az egész világon. A történelem nem ismer Sztálin elvtárs életéhez ha­sonló harcos életet, Sztálin ellvtárs szívéhez hasonló szí­vet, mely minden dobbaná­sával a nép ügyét szolgálta, olyan elmét, mely minden gondolatát az elnyomott, ki­zsákmányolt nép sorsának megjavítására fordította, olyan embert, aki Sztálin­hoz hasonló atyai gonosko­­dással magáénak érezt­­e vol­na az emberiség elnyomott­jainak sorsát és semmiféle nehézségtől, áldozatitól visz­­sza nem riadva harcolt a világ dolgozóinak hatalom­­rajutásáért, a kommuniz­mus ügyéért. A magyar nép Sztálin elv­társim­a felszabadu­tóját, leg­hívebb barátját és jóakaró­ját, Ixilee vezérét vesztette. Ifjúságunk tanítót, bölcs gondviselőt, aki az ifjúság problémáit mindig megér­téssel kísérte, kijelölte szá­mára az utat, bízott, hitt erejében. A tudomány olyan gondviselőt veszített Sztálin elvtánsban, aki nemcsak er­kölcsileg , anyagilag, ha­nem hatalmas lángelméjének kiváló alkotásaival hallatlan eszmei kinccsel is gazdagí­totta a tudomány minden ágát. Hatalmas a szerepe a me­zőgazdasági tudomány fej­lesztésében. Micsurint Lenin fedezte fel és Sztálin elvtárs gondoskodott arról, hogy a szocializmus építésében ér­vényre jussanak a micsurini materialista biológia tanítá­sai.­­Iránymutató­ eszméivel nemcsak hogy megmentette a micsurini tanítást a reak­ciós idealistás tudósok meg­semmisítési kísérleteitől, ha­nem maga is a Micsurint követő tudósok egész táborát nevelte fel. A Sztálini-kor­szak ha­tal­ma is természetát­­­­alakító terve, mely hatalmas, eddig megműveletlen terüle­teket tesz művelhetővé, ter­mővé, Sztálin elvtárs nevét dicséri. Műveiben és beszédeiben világos Utat mutat a tudo­mány művelői számára: Amikor a haladó tudo­mányt olyannak jelöli meg, amely­­nem keríti el magát a néptől, hanem kész szol­gálni a népet, kész a népnek a tudomány vívmányait át­adni, amely a népet nem kényszerből, hanem önkén­tesen, szívesen szolgálja, amely a tudomány összes kapuit önként és készséggel kitárja országunk fiatal tudományos erői előtt és le­hetőséget ad nekik arra, hogy meghódítsák a tudo­mány legmagasabb csú­csain, amely elismeri, hogy a jövő m­ai tudományi fiatal­ságáé. » Sztálin el­vtárs eltávozott tőlünk, de életműve és taní­tásainak hatalmas ereje él. Él a párt és él, soha nem látott virágzó módon fejlő­dik a Szovjetunió, élnek a hatalmas sztálini korszak eredményei. Él és erősödik a nemzetközi munkásmozga­lom, a népek hatalmas ösz­­szefogása a békéért és sza­badságért. Élnek a Sztálin elvtárs által nevelt, mellette, az ő tanításain felnőtt nagy­szerű vezetők. Olyan veze­tőink vannak, min­t Malen­kov elvtére, Molotov, Berija elvtárs és az SZKP Központi Bizottságának többi tagjai, akik Sztálin mellett harcol­tak és nevelkedtek, magasra emelik és tovább viszik Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaját. Olyan ve­zetőink vannak, mint Rákosi elvtárs. Lenin és Sztálin leg­­­jobb­­'magvar tanítványai ' Sztálin elvtársat csak tet­tekkel­ lehet méltóan gyá­szolni, még jobb odaadással, még jobb munkával az új élet építésében, még nagyobb éberséggel, meg kem­­ényebb helytállással az ellenséggel szemben vívott harcban, a békéért folytatott küzdelem­ben. Egyetemünk hallgatóit, ok­tatóit, dolgozóit mélyen meg­rendítette a világot megrázó gyászhír, a röpgyű­léseken, p­ár­tcsopor­t - értekezlet­eken el­­hangzott hozzászólások azt mutatják, hogy átérzik a fo­kozott követelményeket és feladataikat, melyek meg­szabják további munkáju­kat. Marxiz­us-leninizmus tan­székünk oktatói és pártcso­portja feladatának érzi, hogy hallgatóinkat még nagyobb gonddal nevelje Marx, En­gels, Lenini és Sztálin tanítá­saink szellemében, hogy el­sajátítva a marxizmus-leni­­nizmus alapjait­, olyan agrár­szakemberekké váljanak, akiknek a dialektikus mate­rializmus világnézetévé, gon­dolkodásuk módszerévé vált, akik képesek az elméletnek a gyakorlatban való­­alkal­ma­­­zására és következetes harco­­l­sak­ Lenin és Sztálin ügyének. Ennek elősegítése érdekében a Tanszék oktatói felszabadulásunk ünnepére versenyre hívják ki egymást az oktatás minőségének meg­javítása érdekében. Növénytani Tanszékünk,­­ Máthé professzor, a bio­lógiai tudományok doktora vezetésével — ugyan­csak megértette a megnövekedett feladatokat, a hallgatók ok­tatásával, a tanszék tudo­mányos munkájával és a mezőgazdaság fejlesztésének tudományos előrellendítésé­­vel kapcsolat­ban A tanszék munkatársai tudományos dolgozataikat és értekezleteiket most jó­val a kiszabott határidő előtt készítik el, fokozzák a mun­ka­ ütemét, igyekeznek jobb nevelési módszereket alkal­mazni, hogy a sztálini tudo­mány szellemében neveljék új mezőgazdasági szakem­bereinket Eckschmidt Vilma agro­nómus kari 1. évf. p­ártonkí­­vüli hallgatónk a következő­ket mondta: «Úgy érzem, ez a gyászünnep még nagyobb fe­lladatok elé állít. Ennek a nagy feladatnak csak akkor tudok eleget tenni, ha még fokozottabban,­ odaadób­b­an tanulok és segíteni társaimat is, hogy az új agrotechnika vívmányai a mezőgazdaság minden területén Sztálin elvtárs dicsőségét hirdes­sék.» Tóth József I. évf. Agrár­­közgazdász hallgatónk a kö­vetkező szavakkal fejezte ki Sztálin elvtárs elvesztése fe­letti fájdalmát és érzéseit: «Nem lehet szóval kifejezni azt a fájdalmat, melyet éreztem, amikor meghal­lottam Sztálin elvtárs ha­lálának hírét. Tudom, mi a feladatom e mély gyászban is, az eddiginél sokkal szí­vósabban és odaadóbban ta­nulni és dolgozni, fokozni szaktudásomat és marxista képzettségemet és ennek el­sajátításában társaimat is maximálisan segíteni, elsajá­títani a honvédelmi képzett­séget és erőt, áldozatot nem kímélve védeni a szocialista hazát. Az életemet köszön­hetem Sztálin elvtársnak és azt, hogy tanulhatok. Min­den erőmmel harcolni fogok a Sztálin elvtárs által meg­határozott feladatok meg­valósításáért.­ Hallgatóink tehát látják a feladatokat. Ezek a feladatok pedig igen nagyok. A mezőgazda­ság " szocialista átszervezése, a szocializmus építésének döntő feladata. Ennek a munkának végrehajtásához a mezőgazdasági szakembe­rek ezreire van szükség. Pár­tunk és kormányzatunk hat­­almas áldozatokat hoz, ezeknek az új típusú szocia­lista szakembereknek a ne­veléséért. Ennek a hatalmas áldozatnak megfelelően az Egyetem minden munkatár­sának és hallgatójának úgy kell végeznie munkáját, tel­jesítenie a ráháruló felada­tokat, ahogy­ ezt az oktatás megtisztelően nagy céljai és az elérésükre fordított áldo­zat és erőfeszítés megköve­teli A párt útmutatásai alap­ján az egyetemi pártszerve­­zet állandó segítségével mind az egyetem hallgatóságának, mind tanárainak szüntelen erőfeszítést kell tenni azért, hogy a tanulmányi fegyel­met megszilárdítsuk és ezzel megteremtsük az alapját a tanulmányi eredmények je­len­tős emelésének. Sztálin ebtárs arra tanít bennünket, hogy: «Ahhoz, hogy az em­ber építeni tud­jon, tudni kell, rendelkezni kell a tudománnyal. Ahhoz pedig, hogy az ember tudjon, tanulni kell, tanulni kell szívósan, türelmesen.» Ez az a döntő feladat, amelyet Sztálin elvtárs állí­tott ifjúságunk elé és ennek a feladatnak végrehajtásá­ban kell Egyetemünk okta­tóinak ifjúságunkat tudásuk minden eszközével segíteni. Telünk marad! : ■ ■ ' ■ -■ ■- '■ r. p . ■f',3-9'!i i Jl. «•■■' : ••. i Ji- i bV,.*'V -vi i-smrott !/-.■: : il.,«;' .i «I j.j .yiti.T ACRAREGYETEM AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA­­. . .v '■ .• I. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ÁRA: 40 FILLÉR 1953. MÁRCIUS 13. v»*** *** »■? »» *»»*' w » » » » »» » »-H Emlékezzetek Sztálinra, szeressétek, tanulmányozzátok őt, tanítómesterünket, vezérünket!­­ * 4 4 « • 4 '4О tО ̋► «» 4 4О* ► `► о о о о TÁVIRAT A Szovjetunió Magyarországi Nagykövetségének Budapest Mély fájdalommal értesültünk arról, hogy Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, a nemzetközi munkásmoz­galom nagy vezére, Lenin harcostársa, és munkájának foly­tatója, a világ békeszerető emberiségének tanítója, apánk, védelmezőnk és felszabadítónk szíve megszűnt dobogni. A magyar nép is osztozik abban a gyászban, ami a Szovjetunió népeit Sztálin elvtárs halálával érte. Az ő hősi élete példakép mindannyiunk számára. A Sztálin elvtárs által irányított Kommunista Párt vezette el a Szovjetunió népeit a szocializmushoz. Mi is, akik a szocializmus építésén dolgozunk, pártunkban látjuk azt az erőt, amely képes népünket a szocializmus győzel­méhez vezetni. Ígérjük, hogy még szorosabban fogunk sze­retett pártunk zászlaja alá tömörülni e nagy feladat meg­oldására. . » Sztálin elvtárs küldötte el hozzánk a dicsőséges Vörös Hadsereget, amely a szabadságot hozta el nekünk. ígérjük, soha nem fogjuk engedni, hogy az imperialista rablók or­szágunkba behatoljanak, és ha kell, életünk árán is meg­hiúsítjuk terveiket. Sztálin elvtárs vezette a cári Oroszország kirablott és jogfosztott parasztságát a forradalom győzelme után a bol­dog élet, a felemelkedés, a művelődés, a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Ígérjük, hogy követjük a nagy Sztálin példáját, következetes harcosai leszünk hazánkban a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének. Sztálin elvtárs hősi élete arra tanít bennünket, hogy nincs szebb feladat, mint munkánkat a nép jólétéért gyü­­mölcsöztetni. ígérjük, hogy minden erőnkkel, minden mun­­káfikkel lapi­iket fogjuk szolgálni. Sztálin elvtárs egész életében arra tanított bennünket, hogy kíméletlenül harcoljunk hazánk minden külső és belső ellensége ellen, hogy állandóan tanulva, legyünk mindig éberek, ígérjük, hogy a szocializmus építésének bármely szakaszán legyünk is, kíméletlenül lesújtunk mindazokra, akik békés életünkre törnek. Sztálin elvtárs az ifjúságot a szocializmus építése rohamcsapatának nevezte, ígérjük, hogy hűek maradunk ehhez a sztálini tanításhoz, és a szocializmus építésének minden frontján az élvonalban fogunk dolgozni, ahogy azt reánk hagyta nagy tanítónk, Sztálin elvtárs. Agráregyetem, Kert. kar. III. évf. hallgatói Nem csüggedek el... Mély megdöbbenéssel töl­tött el,­­amikor meghallot­tam, hogy Sztálin elvtárs, a magyar nép legforróbban szeretett barátja, tanítója meghalt. Az első percekben olyan rettenetesnek tűnt fel előttem ez a lesújtó hír, hogy szóhoz sem tudtam jutni, úgy éreztem, összedőlt bennem minden, mivel el­vesztettem azt az elvtársat, aki példaképem volt minden­napi munkámban, akitől megtanultam szeretni népe­met, gyűlölni az ellenséget, kinek oly sokat köszönhetek: a boldog, örömteli, jelent és holnapot. A hír lesújtó, de érzem, hogy a párt a dolgozó mil­liók összefogásával továbbra is erős kézzel vezeti né­peink harcát, életemet tovább­ra is bizton rábízhatom irá­nyítására. Nem csüggedek el, mert Sztálin elvtárs ta­nított, hogy amikor csapá­sok, veszteségek érnek, még keményebben, még elszántab­­ban kell helytállni a párt és a munkásosztály ügyéért, ígérem Sztálin elvtárs, hogy szilárdan harcolok az ellen­ség ellen, s az egyetemen úgy végzem munkámat, hogy mint jó agronómus a sztá­lini útmutatások alapján eredményesen vegyem ki ré­szem a szocialista mező­gazdaság megteremtésében. Éles Kálmán II. agronómus Jobb tanulással a béke megőrzéséért­ ­Megdöbbentett bennünket az a tény, hogy a világbéke őre, hazánk felszabadítója, Jos­­if Visszárionovics Sztálin elköltözött tőlünk. Egész élete harcban telt el, amelyet rész­ben a belső, részben a külső ellenség ellen folytatott. Még a legv­álságosabbb időben sean hagyta el a szovjet népet, ki­tartott mellette az utolsó pil­lanatokig. Nagy zsenialit­árlásnak kö­­szönhetjütó, hogy hazánkat felszabadította ,a dicsőséges Vörös Hadsereg, melyet ő vezetett és irányított. Neki köszönhetjük, hogy urak országából hazánk a dolgozók országává vált, hogy békésen építhetjük a szocializ­must. Mi, agráregyetemi hallgatók Neki köszönhetjük, hogy részt vehetünk mezőgazdaságiunk szocialista újjászervezésében. A hatalmas sztálini alkotás nemcsak az iparra, hanem a mezőgazdaságra is kiterjedt. Én azon leszek, hogy az új forradalmi agrotechnika töké­letesebb elsajátításával fejlesz­­szem mezőgazdaságunk nagy ügyét. Fáradságot nem kímélve arra törekszem, hogy odlandó munkám nyomán erősödő, szocializmust építő hazánk messze tbbbhangzóan hirdesse a nagy Sztálin dicsőségét. Ezek­ben a szomorú napok­ban még mélyebben veszem Sztálin elv­társ tanítását és megfogadom,­­hogy még szo­rosabban felszárkózom a párt mögé. Megfogadom, hogy tanulásommal én is hozzá­járulok a béke elődjének még szilárdabbá tételéhez. Sztálin elvtárs áldozatkész rainiktájásból, s az egész em­beriségnek szánt harcos életé­ből erőt és bátorságot merí­tünk nö­vekvő feladataink el­végzéséihez. Pál Irén

Next