Viruló Föld, 1954 (2. évfolyam, 2-22. szám)

1954-01-29 / 2. szám

a ACBÁPIUDOHÁNYlЕСШЕМ cs» ИЕВЛШИ ÉS FŐISKOLA • ~ • . .... • II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM.ARA: 30 FILLÉR 1954 JANUÁR 29. FELHÍVÁS Mi a Budapesti Agrártudományi Egyetem hallgatói örömmel fogadjuk pártunk és kormányunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről! Tudjuk, hogy a határozatok végrehajtása során reánk, a mezőgazdaság jövő szakembereire komoly feladat hárul. Bizakodva tekintünk pártunk III. kongresszusa felé, amely messzemenően meg fogja szabni a mi feladdatainkat is a mezőgazdasági munka irányítása és továbbfejlesztése területén. A kormányprogramok sikeres végrehajtásához szükséges az, hogy egyetemistáink, főiskolai hallgatóink a saját munkaterületükön mindent megtegyenek a határozatok végrehajtásáért. Merőképpen akarunk készülni pártunk III. kongresszusára. Ezért az Agrártudományi Egyetem Közgazasági Karának I. évfolyama felhívást intézett az összes alapszervek felé azzal, hogy a II. félévet kongresszusi félévbén indítsák b". Mi, az Agrártudományi Egyetem hallgatói felhívással fordulunk az ország valamen-i egyeteme és főiskolája felé, hogy csatlakozzanak e felhíváshoz. A kongresszusi félév alatt a következőket akarjuk végrehajtani: I. A tanulmányi munka, felem terén. A v'zsoták sikere érdeke, II. félév elején már irreol-Уао a fo'yamatos öná!'ó .k'alakvását. Megszilárelőadásokon a fegyelem cé'-íil fűzzük ki azt, hogy a csopor'ok-ban az igazo- 1 a' 11 n le'ányzás, késés nem fog előfo-f’tiW. 9. Nagyobb gomiot ford'tunk a ‘i'd.'-kórivo« d'átkörökre. A tudományos diákkörökön beül óvari tudományos problémákkal Ioan’elll~unk amelyeken keresztül közvetlenül вео-Гетtudunk a mezőgazdaság fejlesztésében. 3rondot soroítunk arra, hogy hallgatóinkban növeljük a szakma iránti szeretetet és előkészítsük őket a gyakorlati élet feladatira. II. A poltikai nevelő- és szervezeti типЫ területén. I. Széleskörű politikai nevelőmunkával ismertetni és nép-szerűsiteni fogjuk a párt határozatit. Nagy gondot fordítunk az égyén-' atris fickóra, a személyes beszélgetésekre, a hallgatók kommunista jellemének kialakítására. 2. Emeljük a politikai órák színvonalát. A politikai órákon ismertetni fogjuk a párt harcát, eredményeit, a III. pártkongresszus jelentőségét. Ennek szellemében biztosítani fogjuk a népnevelők megfelelő politikai felkészültségét és módszerbeli segítséget adunk a politikai órák vezetőinek. 3. Kialakítjuk a DISZ csoportok, a DISZ alapszervek erős kolelktíváját. Fokozni fogjuk a csoportokban a bíráló szellemet, a kollektív ellenőrzést, az elvtársi segítség érzését. A taggyűléseket ezeknek szellemében rendszeresen megtartjuk. III. A kultur- és sportmunka területén. 1. A kormányprogramm szellemének megfelelően kulúrcsoportok és sportszakosztályok vidéki szereplését megszervezzük, ezen keresztül segítséget adunk a falusi kulturcsoportok és sportkörök kialakításában. 2. Rendszeresítjük a hallgatók színház és mozilátogatását, valamint a könnankétokat. A kultúrmegmozdulásokon keresztül ismertetjük a hallgatókka’ pártunk, harcát. Az egyetemen magas színvonalú zeneesteket rendezünk. 3. Apopuk egyetmünk hagyományait. Ennek érdekében egyetemi zászlót alapítunk. Agrár-ifjúsági napot rendszeresítünk, amelyet minden év szeptember idő utolsó hetében tartunk meg. Ugyanakkor rendszeresítjük az agrárbá’okat is. IV. A dóiba*'honok tev'éjén. 1. Növeljük hallgatónkban a szocialista tulajdon megvédésének érzését. Nagyobb súlyt hetyereük a diákotthonokbentörténő politikai nevelésre, a kollektív szellem kialakítására. A zavartalan tanulás érdekében a diákothonaink életét szebbé és valóban otthonossá tesszük. A felhívásban foglaltakat a DISZ-bizottság részletes munkatervben dolgozza ki annak alapján fogjuk mindezt megvalósítani. Javasoljuk, hogy a DISZ Központi Vezetőség Egyetemi Osztálya értékelje felhívás alapján az egyetemi és főiskolai DISZ-szervezetek munkáját. A legjobb munkát végző DISZ- bizottságot részesíti elismerésben. Budapest, 1954. január hó. Lőrincz Miklós PB-titkár, Pillár László DISZ-bizottság titkára. DISZ-vezetők példamutatásáról DISZ-vezető hivatott arra, hogy munkájával, példamutató magatartásával nevelően hasson a DISZ-tagokra, hogy ifjúsági szervezetünkbe tömörítse a becsületes fiatalokat. A vezetőn múlik, hogy milyen mértékben tudja ezeket a feladatokat megoldani. Ezért elsősorban a DISZ-vezetőknek kell magukban kialakítani azokat a jó tulajdonságokat, amelyeken keresztül tudnak irányítani. Szép és megtisztelő feladat DISZ- vezetőnek lenni Az egyetemen a DISZ-vezetőnek kell elsősorban fegyelmezett magatartású, jó eredményeket elérő hallgatónak lenni. Ha ezt nem tudja elérni, akkor megszűnt vezetőnek lenni, akkor a DISZ-tagok nem bíznak benne, vagy pedig a rossz példájét köveik. Egyetemünkön a DISZ- vezetők egy részénél hiba van a tanulás terén, sőt még a fegyőrem terén is. Megmutatkozik DISZ-vezetőink egy részénél a megalkuvás, a nemtörődömség. Sok esetben nem határozottak, eltűrik azt, hogy társaik fegyelmezetlenek. pl. Kiss Ferenc agronómiai B. alapszerv titkára, aki eltűrte, hogy szobájában a vizsga ideje alatt többször zaj volt, úgy, hogy más szobákban sem tudtak tanulni a hallgató elvtársak. Vagy eltűrte Hergyó elvtárs, hogy szobájában kártyáznak az ottlakó elvtársak. Vannak DISZ-vezetők, akik nem eléggé határozottak, mert attól félnek, hogy ezzel elvesztik baráti kapcsolataikat. Nem mernek rászólni a fegyelmezetlen későn jövő hallgatókra. Tanuzás terén is egyes vezetők gyengén szerepeltek. Ennek oka egyrészt az, hogy nem érlelődött meg bennük teljesen az a tudat, hogy ők vezetők, hogy nekik kell a legjobb eredményt elérni, másrészt az, hogy maguk igyekeztek mindent elintézni s így időzavarba kerültek Sokkal több DISZ-tagot kell maguk mellé bevonni, hogy munkáink megkönnyebbülön f"t kellett volna tenni Földi, Badis elvtársaknak. Súlyosabb azonban a helyzet az olyan vezetőknél, akik a vizsgákon megbuktak, vagy gyengén mentek, mint pl. Gacsányi elvtárs. Hevvesi, vagy Hergyó elvtársak. Valjon hogyan tudnak jó eredményekre buzdítani, akor erre elsősorban példamutatás kell. A DISZ-vezetők előtt tehát fokozottabb követelmények vannak és hogy jó vezetőkké válhassanak, akkor elsősorban a követelményeknek meg kell felelniök. A DISZ-vezetőkön van az alapszerv szeme, ezért nem mindegy, hogy milyen a munkájuk. Pillár László A tervkészítő gyakorlatról írja Walmuth László IV. évf. agronómushallgató „őszintén szólva kissé félénken jöttem ide, a jászapáti Velemi Endre tsz-be, hiszen eddig még nem volt komolyabb beletekintésem egy-egy termelőszövetkezet életébe. Most, hogy itt vagyok már 10 napja, látom, hogy ez a félelem alaptalan volt. Nagy szeretettel vártak itt bennünket. Mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat és munkánk alapos legyen. Csak egy példát: a földművesszövetkezet nagyon drágán akart enni adni. A tagság naponta és fejenként fél liter tejet adott. Nem tudtunk hol fürödni — adtak nagy lavórokat és lehetne sorolni a sok apróságot, amely bizonyítja, hogy a falu tudja, hogy egyetemünkön az „ő“ szakemberei nevelődnek. Végtelenül jól esett, hogy problémákkal jöttek hozzánk. Én tartottam egy szakmai előadást, nagyon sok hozzászóló és kérdés akadt. Hallgatnak is ránk, tehát nem hiába tanulunk! Példákon keresztül látom, hogy lehet — és kell is — alkalmazni az elméletben tanultakat, csak alapos körültekintő munkára van szükség. Pl.: két napig dolgoztunk 14— 16 tsz-taggal együtt a növények területi elhelyezésén. 722 kát, hold szántó 90 darabban fekszik, de sikerült megtalálni a leghelyesebb elhelyezést. A parasztok nagyon örülnek és támaszukat látják az új kormányprogrammban, bíznak államunk segítségében. Tudják, hogy a gépállomás hivatásánál fogva segíti őket, tudják azt, hogy a jászszentandrási gépállomáson is meg fog javulni a helyzet. Mint már az előbb említettem 14—16 tagú tervkészítő bizottság dolgozik. A növények összetételét tárgyaltuk. A gyapotról volt szó. A járási terv 10 kat.holdat írt elő, ezt sokan sokalták, hiszen 1953-ban is rosszul fizetett. Egy elvtárs — Ádám János brigádvezető — felszólalt, hogy nem szabad csak azt nézni, hogy menynyit keres a tsz, hanem azt is, ami állami érdek. Öröm az ilyen elvtársak között dolgozni, így is dolgozunk. Nagyon jó volt és jókor is jött a Szabad Nép cikke a tsz-tervezésről, minden útmutatást megadott. A tsz-tagok szeretik a párt újságát, olvassák és hivatkoznak rá. A termelőszövetkezetek jövője a kormányprogramm után biztos úton halad. Nagyon sok a belépő új tag. Megkérdeztem egy belépőt, hogy miért lép be? „Nem akarok megöregedni — mondta — a termelőszövetkezet fiatal, övé a jövő.“ Röviden, de remélem, mindenről írtam. Csak még anynyit, hogy a III. kongresszusunk tiszteletére megfogadom itteni elvtársaim nevében is, hogy tervünket kiválóan készítjük el és azon felül, ha időnk engedi, más tsz-ben is, ahol nincsenek egyetemisták, segítünk a tervkészítésnél. Walmuth László IV. évf. agronómus A Marxizmus-Lenibnizmus Tanszék munkájáról A tanszék előadásai az elmúlt félévben sokkal színvonalasabbak voltak, mint az elmúlt tanévben. Sikerült a hallgatók érdeklődését nagy mértékben felkelteni, mivel előadásokon és szemináriumokon a hallgatók jóval többet kaptak, mnt azelőtt. Azonban a tanszéknél még mindig tapasztalható húzódozás a mezőgazdasági kérdések.6. Az államvizsgák és diplomatervek megvédésénél, ami pár héttel ezelőtt fejeződött be, ott is felvetődött, hogy a hallgatók kikerülnek úgy az egyetemről, hogy a parasztkérdést, a lenini szövetkezeti tervet nem ismerik. Így nyilván nem is tudják helyesen alkalmazni a gyakorlatban pártunk parasztpolitikáját. Mi ennek az oka? A legfőbb oka az, hogy maga a tanszék is keveset foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Pl. a központi vezetőség határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről több, mint egy hónapja jelent meg, de a tanszék még mindig nem vitatta meg ezt a fontos határozatot tanszéki értekezleten. A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata fő feladatul jelölte meg, hogy az ideológiai kérdésekkel sokkal többet kelll foglalkozni, mint eddig, minel az ideológiai kérdések megvitatása nagymértékben elősegíti a párttagság fejlődését. Úgy látszik, hogy a tanszék erről megfeledkezett és nem tartja szükségesnek az ideológiai kérdések megvitatását. Nemes eltárs az ,,új szakasz” elvi kérdéseinek kidolgozásában részt vett, ő maga is sokat foglalkozott vele, több olyan vitán is részt vett, ahol ez a kérdés alapos megvitatásra került. Hát miért nem tájékoztatta ezeknek a tapasztalatoknak alapján a tanszék munkatársait? Vagy miért nem vitatták meg, ha egyszer az ott dolgozó elvtársak is felvetették és hiányolták? Azért nem, mert a tanszék vezetője, a szakcsoport vezetői nem tartják ezt fontos feladatnak. A tanszék oktatásában nem érvényesül ezy határozott törekvés az irányban, hogy a mezőgazdasági kérdésekkel mélyen, alaposan foglalkozzanak. A tanszék eddigi munkájának iránya teljes mértékben megfelelne a Színművészeti Főiskola, vagy az Orvosi Egyetem marxizmus-leninizmus tanszékén, denem felel meg az Agrártudományi Egyetemen, ahol a mezőgazdaság kérdéseivel sokkal bátrabban kell foglalkozni, mivel a parasztkérdés ismerete nélkül hallgatóink nem lehetnek teljes értékű szakemberek. A tanszék foglalkozott az egyetemen eladott szakmai kérdésekkel, ami igen helyes kezdeményezés volt, mivel az előadások megtartására szakmai tanszékeket hívtak meg. Azonban úgy látszik, feleslegesnek tartják ezeknek folytatását, pedig erre nagy szükség lenne, mivel elősegítené, hogy az előadásokban több mezőgazdasági példát tudjanak felhozni, pl. a filozófia-oktatásnál vagy párttörténetnél . Helyes, hogy a tanszék amunkatársak továbbképzésére nagy gondot fordít, valamenynyien részt vesznek szervezett oktatásban, a Lenin Intézet 3 vagy 5 éves továbbképző oktatásában, azonban ez nem jelentheti azt, hogy megfeledkezzenek a mezőgazdaság legfontosabb elvi kérdéseinek megvitatásáról. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy olyan fontos kérdésekkel, mint a munkás-paraszt szövetség, akisárutermelés problémái, a Társadalmi Szemlében megjelent elvi cikkekkel nem foglalkoznak, nem vitatják meg. A tanszéknek fontos feladata, hogy ezeket a hiányosságokat kijavítsa, a mezőgazdaság kérdéseivel többet foglalkozzon, rendszeresítse az ideológiai kérdések megvitatását, így a tanszék munkatársainak fejlődése gyorsabb lesz és az egész oktatás pedig eredményesebb lesz. Oktatók hallottak előre a kongresszusi félév sikeréért! Rossz módszer, rossz eredmény Fejlődő szocialista mezőgazdaságunknak szüksége van új, szakképzett felsőkáderekre, akik a haladó agrotechnika■ teljes mértékben elsajátították és a gyakorlatban is alkamazni tudják. Pártunk és kormányzatunk mindenben segíti az új káderek képzését. Egyetemeken és főiskolákon több ezer munkás és paraszt fiatal tanul. A dolgozó népnek és a pártnak úgy hálájuk meg az értünk tett erőfeszítését, hogy jól elsajátítjuk ott előadóink által leadott anyagot és elhagyva az egyetem kapuit, a termelésben megálljuk helyünket, mezőgazdaságunkat felemeljük az ipar színvonalára. Feladatunk tehát a tanulás. Én nem tudtam teljes mértékben eleget tenni a pán és a dolgozó nép által elém tűzött feladatoknak. 1. Rossz volt az időbeosztásom és nem készítettem tanulási tervet, hanem ötletszerűen tanultam. Mindig azt, amelyiknél az idő jobban sürgetett. Pl. eleinte én is elvesztem a Kurszanov-féle botanikában, más tantárgyból pedig elmaradtam... Elhanyagoltam a páros tanulást, ami a későbbiekben nagyon rosszul éreztette hatását. Vannak tantárgyak, amelyek nehezebben érthetők és még egyszeri átbeszélést kívánnak. Oroszt például csak páros tanulással lehet helyesen elsajátítani. 3. Magatasszerűen tanulom. Először a jegyzetelési gyakorlat híján nem tudtam kivenni az anyag lényegét, elvesztettem a vezérfonalat. Ez a hiba most, amely legsúlyosabban éreztető hatású, és okozta az egyes anyagrészekben való lemaradást Ebből következik a negyedik hiba. Az anyagot csak a félévi vizsgák előtt ismételtem át és közben alig. A két vizsga közötti időszak kevésnek bizonyult arra, hogy minden egyes anyagrészt tüzetesen átnézzek. Leszűrve a mait félév tapasztalatait, kijavítom a hibákat és nagyobb lendülettel fogok tanulni a kövekező félévben, így teljesíteni tudom a párt és a dolgozó nép által elém tűzött feladatokat. GYIMAKÓ ENDRE, I. évf., B/2. Akik könnyen vették az egyetem tanulmányi fegyelmét Az agronómiai kar II. évfolyamán az első félévi vizsgák eredményei mellett nem lehet elhallgatni a rossz eredményeket sem. Ha minden hallgató egész félév alatt folyamatosan tanult volna, akkor ötven hallgatónál a tanulmányi eredmény nem lett volna elégtelen. Ezek a hallgatók úgy gondolják, hogy csak az államnak van kötelessége velük szemben. Azon már egyáltalán nem gondolkodnak, hogy mi lenne az ő kötelességük pártunk és dolgozó népünk felé azért, hogy a továbbtanulásuk, ösztöndíjuk, tankönyv-, jegyzetkedvezményük, nem beszélve a többi kedvezményekről, biztosítva van számukra. Ezek a hallgatók természetesnek veszik mindezt és ahelyett, hogy az elégtelen eredményeket kijavították volna, a pótvizsga időszakában inkább hazamentek, mert ez kellemesebb megoldás volt, mint a fegyelem betartása. Mikor január 25-én visszajöttek, még fáradságot sem vettek maguknak arra, hogy megkérdezzék, mi lesz az elmaradt vizsgájukkal. Ezek közé a hallgatók közé tartoznak: Faragó Imre, Perlaki Paula, Tóth Piroska, Kiss István, Fürjes Béla, Csöngei Lajos, Gerhát Ilona és idetartozik Hencze Magdolna is, aki az I. évfolyamon ígéretet tett a jó tanulásra azért, hogy tanulmányait a II. évfolyamon folytathassa. De ez csak ígéret maradt, mert négy elégtelen vizsgája ellenére hazament, nem törődve a kötelezettségével. Vagy Szkocsinszkaja Nina, aki bár tudta, hogy a pótvizsga időszakában le kell tenni a vizsgáit, ezzel egyáltalán nem törődött, folytatta a tavalyi hanyag munkáját. Hallgatóink nem okultak az első félévi eredményeken, mert egyesek a második félévet is hiányzással kezdték, így Makkai Károly is, akinek elmúlt félévben huszonhat igazolatlan órája volt, a II. félévet sem kezdte meg rendes időben. Vagy Ráki Ferenc, Gál Béla, Serfőző Lajos, Budai Jenő és Budai Péter, akik január 25-én fél 2 órakor a szobájukban voltak, ahelyett, hogy 1-től 4 óráig az állattani előadást hallgatták volna. "Gál Béla nemrégen érkezett, Bukai Péter a legédesebb álmát aludta, a többiek a két hallgatótársuknak asszisztáltak- Úgy gondolom, hogy a most kezdődő új tantárgyat ők már nagyon jól tudják. Egyesek pedig rögtön, ahogy megérkeztek, szaladtak orvoshoz, különböző betegségekre hivatkozva, hogy legyen mivel igazolni azokat az órákat, amelyeken nem akartak ott lenni. Az érdekessége az, hogy ezek a hallgatók a hazautazás felé sohasem lesznek betegek, csak akkor, amikor vissza kell jönni az egyetemre. Hallgatóinknak feladata az, hogy a II. félévben komolyabban fogjanak hozzá a hiányosságok kijavításához, tanuljanak becsületesen, mert a II. félév nem lesz könnyű és a vizsgák előtti kapkodással nem fogják tudni behozni az elmulasztottakat. Három Sándorné szoc. előadó A törökszentmiklósi járási tanács dolgozói írják Az 1954. évi termelés,a tervek készítésében igen nagy segítséget adtak a hozzánk leküldött egyetemi hallgatók. A törökszentmiklósi járási tervek bontásánál Farkas László és Szőlősi Kálmán egyetemi hallgatók tudásuk maximumát igyekeztek nyújtani annak érdekében, hogy minél jobbak legyenek a tervek, mert tudatában vannak annak, hogy a jó terv alapja a kormányprogramm megvalósításának. Udvari László, körzeti felelős adjunktus a tervek készítésénél is nagy segítséget adott, de segítette az egyetemi hallgatókat egyes problémák helyes megoldásánál is. Igen helyes, hogy az egyetem így segíti a termelés fokozását. Virágh István főállattenyésztő, Törökszentmiklós Felhívjuk egyetemünk hallgatóit és dolgozóit, hogy minden hónap első és utolsó hetében, kedden délután 4 órától XI. ker., Ménesi-út (volt Nagyboldogasszony-út) 53. szám alatt S. Nagy Zsigmond elvtárs, a Fővárosi Taács tagja fogadóórát tart. Kérjük az elvtársakat, hogy a megadott időpontban keressék fel S. Nagy elvtársat, aki problémájuk megoldásában szívesen segítségükre lesz.