Viruló Föld, 1955 (3. évfolyam, 4-24. szám)
1955-02-25 / 4. szám
.In О1 ■L)\0 1985 -OS- О 5U G^ä з VIMIIO гою и AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM, KERTÉSZETI ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI FŐISKOLA LAPJA III. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. ARA: 30 FILLER 1935. FEBRUÁR 25. Hogyan készülnek a Kertészeti Főiskola dolgozói felszabadulásunk tizedik évfordulójára ? Április 4-ét, felszabadulásunk évfordulóját ebben az évben különös ünnepélyességgel üljük meg. A 10 éves évfordulóra az egész országban mindenütt a munkafelajánlások egész sora születik meg. Ahogyan az országban mindenüt. iker Főiskolánkon ismunkafelajánlással akarnak a dolgozók bizonyságot tenni arról,hogy a békéért, a nyugodt jövőért, hazánk építéséért dolgoznak, munkálkodnak. Bár Főiskolánkon eddig még nem zárult le a munkafelajánlások sora, 300 közül máris 230 dolgozónk tett eddig munkafelajánlást április 4-re. Mindenki igyekezett tudásának, munkájának legjobbját adni azért, hogy a békéért folyó építőmunkában részt vehessen, hogy ezzel ishitet tehessen békeakarata mellett. A felajánlások azonban teljesen különböző természetűek. Legtöbbjük egyéni felajánlás, de nem egy szén eredménnyel kecsegtető kollektív felajánlás is született. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Kerttervezési Tanszék ellatása a törökbálinti honösségi tüdőszanatórium parkok rendezésére vonatkoz A Gyümölcstermesztésizék kollektívája a gyárajtókról fényképfelvétet készít, hogy ezzel a deistrációt és a hallgatók tanulását megkönnyítse. A Faiskolai Tanszék demonstrációs anyag begyűjtését vállalta hasonlóképpen a Szöllőművelési Tanszék is a demonstrációs anyagát bővíti ki. A Növénytani Tanszék kollektívája a múlt évihez hasonló tudományos beszámolót készít elő, ezenkívül négy tagja mintaelőadás, illetve mintagyakorlat tartását jelentette be. A Könyvtár kollektívája a katalógus teljes rendezését és kiegészítését vállalta. Kísérleti tereink kollektív felajánlásai a termelést, a kísérleti munkát, a takarékosságot, gépek karbantartását, a telepek továbbfejlesztését, építését szolgálják. Az egyéni felajánlások terén legnagyobb jelentőségűek azok, amelyek tankönyvek, vagy jegyzetek megírására vonatkoznak. Fekete Zoltán professzor például tankönyvének második kiadását rendezi sajtó alá. Terts Margit tanszékvezető jegyzetének megírását jelentette be, tankönyvrészleteket pedig Okányi Iván és Soós István professzorok, valamint Scholtz Albin, Angeli Lambert, Terta István, Zsoldos László készítenek. Balogh András jegyzet megírását vállalta. Tamássy István tanszékvezető irodalmi forrásmunkának a tananyag számára való feldolgozását, Horváth Imréné egy szakkönyv lefordítását vállalták. Peregi Sándor tanszékvezető disszertációjának megírását, Mőcsényi Mihály egyik aspiránsi vizsgájának letételét ajánlotta fel. Somos András professzor tanulmányt, Kozma Pál könyvet ír, Kárpáti Zoltán megvédett disszertációját rendezi nyomdakészre, Okályi Iván professzor pedig mintaelőadást tart. Főiskolánk adminisztratív részlegének is igen sok, nagyjelentőségű felajánlása van a költségvetés, takarékosság fokozása, munka célszerűsítés terén de általában egész munkaterületünkről nagy a felajánlások száma kísérletek beállítása, kiértékelése, valamint a fizikai munka egész területéről is. Nem volna lehetséges mind a 230 dolgozónak ennél sokkal nagyobb számú felajánlását teljes részletességgel ismertetni, csupán néhány kiragadott példával szándékozunk némileg megközelítő képet adni arról, hogy mennyi mindenféle munkával, ötlettel igyekszik Főiskolánk felszabadulásunk évfordulóját megünnepelni. S ehhez még csak azt kell hozzáfűzni, hogy a felajánlások megtételét még nem zártuk le, úgyhogy még sok értékes várható a napról napra érkező felajánlások közül Kárpáti Zoltán szakszervezeti termelési felelős Gondoltok a diplomaterv védés után 1955. január 29-én, szombaton, rendkívüli jelentőségű állomáshoz érkezett az ország legfiatalabb főiskolája, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola. Ünnepélyes keretek között osztotta ki a főiskola igazgatósága első ízben a főiskolán végzett mezőgazdasági gépészmérnökök oklevelét. 67 mezőgazdasági gépészmérnök nyert oklevelet, ezek közül hárman — Jeszenszky Zoltán Dudás Sándor és Soós Árpád — vörös diplomát kaptak. A diploma megszerzéséig komoly munkát kellett a jelölteknek kifejteniök és tudásukról a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett Állami Vizsgáztató Bizottságok előtt kellett tanúságot tenniök. A Földművelésügyi Minisztérium három vizsgabizottságot szervezett. Egy-egy bizottság előtt kb. 33 jelölt védte diplomatervét. A diplomatervek témája a mezőgazdasági gépek és traktorok üzemeltetése, javítása tárgykörével, gépállomások és gépjavító vállalatok kérdéseivel, állami gazdaságok egyes munkafolyamatainak gépesítésével foglalkozott. A diplomatervek témája általában a mezőgazdasági gépészmérnök napi munkáját képező műszaki és szervezési kérdéseket ölelte fel. A jelöltek többsége bebizonyította, hogy 4 és féléves tanulmányai során kellőképpen felkészült a mezőgazdaság szocialista átszervezése során rá váró feladatokra és képes arra, hogy a mezőgazdasági gépek üzemében és a gépjavítások során előadódó műszaki problémákat megoldja. Akadtak természetesen olyanok is, akik nem tudták diplomatervüket megvédeni. Öszszesen 96 diplomtatervet nyújtottak be megvédésre. Ezek közül figyelembe véve a „marxizmus—leninizmus“ államvizsgát is, csak 67-en feleltek meg a követelményeknek. Ez annyit jelent, hogy a jelöltek 27 százaléka diplomatervét megvédeni nem tudta. A megvédés során megmutatkozott, hogy a diplomatervek túlnyomó többsége igen jó minőségű, a tervkészítők általában komoly és lelkiismeretes munkát végeztek. Egyes diplomatervek kiemelkedők országos jelentőségű kérdések megoldásában is, ezért 7 diplomatervet a főiskola igazgatósága — részben a Magyar Tudományos Akadémia keretében — 500 forintos jutalomban is részesített. A gyenge diplomatervek és a tervüket megvédeni nem tudó jelöltek viszont azt mutatták, hogy a jelöltek egy részénél hiányos volt a műszaki és természettudományi alapképzés. Hiányosságokat tapasztanak a bizottságok a matematika-fizika, mechanika és gépelemek tárgykörök tekintetében, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövőben több gondot kell fordítani az első évfolyamok alaptárgyi oktatására. Megjegyzendő, hogy a most végzett hallgatók még agronómusokként kezdték pályájukat és csak a harmadik év folyamán specializálódtak a gépesítés témakörére. Az utánuk következő évfolyam már közvetlenül az Agrártudományi Egyetem gépesítési karára iratkozott. Itt már a hallgatók egész más tanrend szerint tanultak. Hiányos volt a hallgatók egy részének technológiai tudása is, ugyancsak az előzőkben említett okoknál fogva. Fentiekből adódott azután az, hogy a megvédésnél kialakult vita során, a jelöltek a témához közvetlenül kapcsolódó kérdésekkel általában tisztában voltak, többségüknél megállapítható volt, hogy a kiadott, illetve választott témával elmélyülten foglalkoztak, de a kapcsolódó alapvető műszaki kérdésekben bizonytalanságot mutattak. Kitűnt, hogy bár a jelöltek kezdetben agronómusoknak indultak, a mezőgazdasági gépészet, gépjavítás, gépek üzemeltetése tárgykörét megszerezték, a mezőgazdaság gépesítését szívügyüknek tekintik, megvan a képességük és hajlandóságuk arra, hogy a rájuk bízott feladatokat öntudatosan és fegyelmezetten ellássák. Jellemző erre többek között az is, hogy elhelyezésük során a 67 diplomás között egy sem akadt, aki a neki felkínált beosztást el ne fogadta volna. Végül még egy megjegyzés a szakérettségis hallgatókról. Szakérettségiseink többsége jól megállta helyét a főiskolán Ezt bizonyítja az is, hogy ahárom vörös diplomás közül egy szakérettségis. Hisszük, hogy fiatal mérnökeink feladatukat jól látják majd el, ehhez azonban az szükséges, hogy az eddig tanultakat csak kiindulási alapként kezeljék és szorgalmas önképzéssel bővítsék a főiskolán megszerzett tudásukat és lépést tartsanak a rohamosan fejlődő mezőgazdasági gépészettel. Lehoczky László TE VASZI LEHELET... Hányszor jössz még értem te röpke pillanat. Hogy emlékim rabold — hányszor egy nap alatt. Ki küldött, merre laksz, te bátor, mondd, nem félsz. Csendes éjszakákon — álmomból részt mért kérsz. Kövesselek — mondod, hagyjak fel a téllel. De mi az — mit akarsz e lengő, langyos széllel. Hisz ez már dajkálja kint a hóvirágot, Akarod, hogy lássam, az ébredő világot. Ott bolyongok ismét, merengek a tájra. Merészen kihajló mohos vén sziklára. Hogy vigyázzam minden kecses kicsi lépted. Szembejön valaki, hogy pírul a képed. Sudártörzsű fényes, öreg makkos álján, Vívó agancsosok. Akárcsak a tajgán. Duzzad a kis-patak, s a tavaszi Idhelet Suhan a fák között, suttogja nevedet. . . H. M. Kormánykitüntetést kapott Molnár Sándor elvtárs Üdvözöljük Molnár Sándor elvtársat abból az alkalomból, hogy népköztársaságunk kormányától Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Hat évvel ezelőtt, 1949-ben Kiskőrösön találkoztunk vele először, amikor ő a kiskőrösi járás pártbizottságának titkára volt. Termelőszövetkezeteink szervezése, erősítése volt a feladatunk és igen gyakran fordultunk hozzá segítségért, amikor valami nehézséggel találtuk szemben magunkat! Gyakran eljött velünk a szövetkezetekbe, hol itt, hol ott nyújtott segítséget munkánkhoz. Emberszeretete, határozott, energikus tettrekészsége mindenütt ismert volt, küönösen a termelőszövetkezetek dolgozói bíztak benne. Később a Földművelésügyi Minisztérium oktatási osztályán találkoztunk, majd közelebbi kapcsolatba akkor kerültünk, amikor egyetemünkön, Budapesten a szakszervezeti bizottság elnöke lett. A tömegszervezetek közül a szakszervezetek munkája sok-sok ember fejlődését segíti elő. A jó szakszervezeti munka kellemes pihenést biztosít a dolgozóknak, növeli a versenyek lendületét, elősegíti a továbbképzést, Molnár elvtárs itt is megmutatta kitartását és lendületes munkáját. Ma, mint a rektor elvtárs titkára, gondja az egyetem összes gondja — segíti a munkafegyelem megszilárdítását, biztosítja a tudományos munka fejlődését. Bármilyen segítségre van szükség, bizalommal fordulhatunk,hozzá — szívesen segít. Jó érzéssel olvastuk a kitüntetéséről a hírt, bizonyságát látjuk annak, hogy nemcsak körünkben hanem a MÚOSZ Budapesti Bizottságában is jó munkát végez. További jó munkát, jó egészséget és sok sikert kívánunk. Munkatársai A politikai gazdaságtan vizsgák tapasztalatai az Agronómia III. évfolyamán Az évfolyam félévi politikai gazdaságtan vizsgáinak átlageredménye: 34,29. Minden túlzás nélkül megállapítható, hogy ennél jobb eredményt is elérhettek volna. Tekintetbe kell vennünk ugyan azt, hogy az évfolyam ebben a tanévben kezdte a pol.-gazda tanulását, így le kellett gyűrnie az új tantárgy tanulásának nehézségeit — mégis a tárgy iránti nagyobb érdeklődéssel, rendszeresebb tanulással komolyabb tudásra tehettek volna szert, mint amit a vizsgákon mutattak. Különösen azok a csoportok értek el gyenge eredményeket, amelyek az első vizsganapokon vizsgáztak. Itt még az évközben legjobb hallgatók feleletén is meglátszott a szünet hatása. Ezeknek a csoportoknak készülésén látszott, hogy akkor jöttek meg otthonról, otthon viszont nem tanultak. Az egész évfolyamon a legrosszabbnak mondható az A/1-es csoport eredménye (2,68). Ennek oka a szeminárium jelentős részénél a folyamatos tanulás hiánya. Ennek következménye lett a csoport 4 bukása és 6 elégségese. Legtöbb bukást a pol.-gazd. alapfogalmainak nem tudása, vagy felületes ismerete okozta. Sok hallgató nem tudta a termelőerők, termelési viszonyok, a társadalom anyagi létfeltételeinek fogalmát. Felületesen tanulták meg a társadalmi formák fejlődését is. Ennek oka: ezekkel a fogalmakkal az év elején ismertettük meg a hallgatókat, hallgatóink viszont csak a félév közepe felé kezdték meg a rendszeres tanulást — ezeket aztán nem pótolták be. Másoknál viszont az volt az alapfogalmak felületes tanulásának oka, hogy ezekről már a pártoktatásban, itt-ott hallottak valamit, s azt hitték, ez elég a vizsgára. A felszínes tanulást mutatta az, hogy pl. az anyag történeti részeit nem tudták. Pl egyes csoportokban 5—6-an nem tudták mi az az eredeti tőkefelhalmozás stb., stb.... itt pedig még arra sem hivatkozhattak, hogy nehéz, vagy nem értik, vagy a hallgatók nagy része szinte következetesen összekeverte a tőke koncentrációjának és centralizációjának fogalmát. Érdekes, hogy miután egy-egy csoport levizsgázott, egyáltalán nem terjedtek el a vizsgatapasztalatok. Ezt mutatta az, hogy a később vizsgázó csoportoknál is ugyanazok a hiányosságok mutatkoztak, mint az elsőknél. Az évfolyam néhány csoportjának alapos felkészülése viszont minden elismerést megérdemel: pl. а / 2/ 3,95/, a В/3/3,37/, a B/4/3,7/. Néhány hallgató kitűnt alapos felkészülésével, szép, logikus feleletével, így: Lukács Lajos szakérettségis hallgató C/1, Matos Károly B/3, Nagy Sándor A/4. Ez évfolyam vizsgái azt mutatják, hogy a következő félévben időiben meg kell kezdeni a folyamatos tanulást. Jobban fel kell használni a tankönyvként megadott szovjet tankönyv nyers fordítását. A vizsgák bebizonyították, hogy a gyengébb hallgatóknak nem elegendő a vizsgák előttikonzultáció, ezért fokozottabban igénybe kell venniök a tanszéki konzultációkat. Csak ezek figyelembevételével remélhetünk év végén a mostaninál jobb eredményeket. Süli Irén Marxizmus—leninizmus Tanszék Néhány megjegyzés az Agronómiai kar növénytan tárgyának tanulásához A tanév eleje óta az I. éves hallgatók ismételten felmerülő kérdése a növénytani tankönyv. Melyik könyvből készüljünk. Miért kell oly sokat foglalkozni ennek a fontos alapozó tárgynak anyagával? Cél a növény minél alaposabb megismerése, mert enélkül az erre építő tárgyak, növénytermesztés, agrobiológia, mikrobiológia stb. a magasabb években homokra építenének. Ezért kell kora ősztől herbáriumhoz növényeket gyűjteni, azoknak, alapos ismeretéről beszámolni, vizsgán számot adni. Agronómus számára szinte minden ismeret (agrotechnikai eljárás stb.) elsősorban a növény érdekében történik. Hogy az ehhez szükséges alaktani és rendszertani ismeretekhez jusson a hallgató, rendszeresen kell az egész tanévben tanulni, a gyakorlati foglalkozásokon figyelmesen dolgozni, a terepen herbáriumi anyagot gyűjteni. Problémák a tankönyv körül vannak, az kétségtelen. Az I. félévben Kurszánon: Botanika I. könyvét a tanszék kézikönyvként ajánlotta az a, hogy az előadási jegyzet kiegészítéséül igen jól felhasználható. Hasonlóképpen igen jól kiegészíti és elmélyíti a hallgató ismereteit Kárpáti Z.: Kertészeti növénytan c. munkájának I. kötete is. Emellett haszonnal sem. forgatni Szabó Z.: Bogotás—Szabados könyveit ill. egyetemi jegyzeteit. A szakirodalom megfelelő használatának módszerét persze nem sajátíthatták el azok, akik egy jegyzet mankóján akartak élni, irtózva attól a fáradságtól, hogy többet kelljen tenni egy tárgy elsajátításához, mint ahogy azt a középiskolában megszokták. Tárt kapukkal várják tanulni vágyó ifjúságunkat fővárosunk gazdag könyvtárai. A tanszék konzultációs lehetőséget ad a nehezebb részek megértéséhez, csak igénybe kell venni. A tanulás alapja a II. félévben is az órán készült jegyzet A tananyag Soó R. fejlődéstörténeti növényrendszere alapján a mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő részletekben kerül tárgyalásra Miután az említett munka a legkorszerűbb elveken épül fel, így a követelményeknek tudományos szempontokból mindenben megfelel. A kisebb részleteket tekintve igen jól beilleszthető ennek a rendszernek kereteibe Révy D.: Mezőgazdasági növénytan V. füzetének anyaga. Az előadások a virágos növényeknél részletben Soó Jávorka: A magyar növényvilág kézikönyve I., II. c. munkának megjegyzéseit, kiegészítő adatait is tartalmazzák. Miután a legújabb egyéb tudományos eredmények is közlésre kerülnek, a jegyzetelés megfelelő volta idén fontos követelmény. Bevált módszer a tanulásnál több jegyzet összeolvasása. A szakkifejezéseket tanácsos egy kézikönyvből vagy régebbi jegyzetből figyelmesen ellenőrizni. Természetesen a tananyag többszöri ismétléssel sajátítható el legjobban. A tanulási lehetőség a rendelkezésre álló magyar fánkon vető terén oly korszerű és gazdag, hogy ilyen lehetőséget kevés tárgynál találunk. Bízom abban, hogy hallgatóink feladataikat sikerrel meg fogják oldani és a II. félévet sikeres vizsgával fejezik majd be. Dr. Jeanplong József egyetemi adjunktus FELHÍVÁS A Kertészeti Főiskola DISZ-bizottsága 1955. március 11-én délután öt órakor „Emlékezzünk 1848-ra“ címmel szavaló versenyt rendez. A verseny feltételei: A verseny résztvevőinek két verset kell elszavalniok, melyek közül a résztvevő egyet szabadon választhat. Kérjük azonban, hogy ez a 48-as történelmi eseményhez fűződjön. A másik verset, a könnyebb bírálat szempontjából az alant meghatározottakból kell kiválasztani. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet. Petőfi Sándor: Szájhősök. Arany János: A Walesi bárdok. A résztvevők március 5-ig küldjék be pályázatukat a Budapesti Kertészeti Főiskola DISZ-bizottságához. A verseny három legjobb részvevőjét könyvvel jutalmazzák. Kertészeti Főiskola DISZ-bizottsága