Viruló Föld, 1956 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1956-01-13 / 1. szám

2 A mezőgazdasági gépjavításról A Mezőgazdasági Gépész­­mérnöki Főiskola Gépjavítási Tanszéke átérezve azt a nagy feladatot, amelyet a mezőgaz­dasági erő- és munkagépek ja­vítása és karbantartása jelent a mezőgazdasági gyakorlatban, az elmúlt tanév végén elhatá­rozta, hogy a Gépjavítás című tantárgy gyakorlati oktatását alapjaiban átszervezi. Az el­múlt tanévben megtartott gép­javítási tanműhelyi gyakorla­tok főhibája az volt, hogy nem mutatta be a­­hallgatóknak rendszerezve és az előadás anyagához kapcsolódva az erő- és munkagép-javításban elő­forduló technológiai eljáráso­kat és felújítási módokat. Az elmúlt években a hallgatók csoportokra osztva egy-egy traktort, illetve különféle me­zőgazdasági munkagépeket ja­vítottak. Következésképpen a hall­gatók csupán annak az erőgépnek, illetőleg mun­kagépnek hibáit ismerték meg, azokkal a gépekkel foglalkoztak részletesen, amelyek az illető csoport gyakorlatán szerepeltek. A gyakorlatoknak másik hi­bája volt, hogy a gyakorlato­kon a hallgatók sok olyan munkát is végeztek, amelyek nem jelentettek újat. Ezen az egyoldalúságon ta­valy úgy próbált a tanszék se­gíteni, hogy a gyakorlatokon az összes javítás alatt lévő gé­pen ismertette a hallgatókkal az elvégzett javítási művelete­ket. A gyakorlatoknak ezen módszere sem volt jó, mert a gépeken a javítások jó részét már elvégezték és a bemuta­tandó gép részben, vagy telje­sen összeszerelt állapotban ke­rült a hallgatók elé, úgy, hogy a hibákat és azok kiküszöbö­lését csupán szóban, magyará­zat alapján ismerték meg. A tavalyi hibákon okulva a tanszék az 1955/56. tanév I. fél­évére új gyakorlati metodikát dolgozott ki. Az új metodiká­nak lényege, hogy az előadá­sok anyagát a tipikus hibák szerint témakörökre bontotta. A három féléves tárgy gyakorlata úgy osztotta fel, hogy az I. félévben az erőgépek javításának gya­korlatain a gyakorlatve­zető az előírt feladatokat a hallgatóknak szakszerűen bemutatja, s a hallgatók csupán részfeladatokat kapnak. A II. félévben a hallgatók az előző félévben bemutatott ja­vítási technológiának az isme­retében már szakszerűen ki­dolgoznak egy-egy adott erő­géptípus valamilyen meghibá­sodott részére vonatkozó javí­tási technológiát, majd pedig a csoport egyes tagjai az előre elkészített műveletterv és javí­tási technológia alapján az al­katrészt vagy alkatrész-csopor­tot önállóan kijavítják. A III. félévben a mezőgazdasági munkagépek javításának gyák­gya­korlatain a hallgatók a ka­pott feladatot teljesen önál­lóan oldják meg, illetve önál­lóan végzik el a feladattal kapcsolatos gyakorlati munkát is. A gyakorlaton elvégzett munkát az oktató a gyakorlat végén átveszi és a minőségi követelmények figyelembe vé­telével osztályozza. Az új típu­sú gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás közötti kapcsolatot szo­rosabbra fűzzük. A gyakorlatok anyaga ki­egészíti az elméleti előadá­sokat. Az erőgépek javítá­sának gyakorlati anyagát 14 témakör öleli fel, az ösz­­szes, alapvetőnek mondha­tó technológiai eljárás, felújítási módok benne vannak. A munkagépek ja­vításának gyakorlatai 12 feladatcsoportra oszlanak. Az erő- és munkagépek fel­adatainak témakörét úgy igye­keztünk összeállítani, hogy tar­talmazzák a mezőgazdasági erő- és munkagépek összes ti­pikus hibáit és azoknak javítá­sát. A gyakorlatokon a hallga­tók a felújítási technológiát mindenkor előkészített műve­letterv, illetve műveleti utasí­tás alapján végzik el. A hall­gatók a gyakorlaton a gyakor­lat anyagából felkészülve köte­lesek megjelenni. Az egész gya­korlati oktatásban a minőségi ellenőrzés követelményeit, mérőműszerek alkalmazását, a nagyüzemi szakosított javítás szempontjait figyelembe véve igyekszünk hallgatóinkat a­­ gyakorlati életre nevelni. A gyakorlatok nevelő hatása is kidomborodott az elmúlt félévben. Azáltal, hogy minden hall­gató munkáját az oktató átveszi és bírálja, a hall­gatók mindjárt a gyakorlat után tudják, hogy milyen munkát végeztek és milyen feltételei vannak a kifo­gástalan minőségű mun­kának. Az elmúlt félév munkagépja­­vítási gyakorlatai már az előb­biekben vázolt metodika sze­rint folytak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az elkerülhe­tetlen kezdeti nehézségek és hibák ellenére a gyakorlatok új módszere mind a hallgatók, mind az oktatók szempontjá­ból előnyösnek mondható. A hallgatók a konkrét feladatok kitűzésével tisztábban és vilá­gosabban látják munkájuk cél­ját. Az azonos feladatok követ­keztében minden hallgató min­den munkát elvégez és így az előző évektől eltérően minden tipikus­­hibát és annak kijaví­tását megismeri. Tapasztala­tunk szerint a hallgatók szíve­sen és érdeklődéssel végeztek kitűzött feladatokat. Az ok­tatók szempontjából az új tí­pusú gyakorlatok megkönnyí­tik azok előkészítését és leve­zetését. Lényegesen megköny­­nyítik a hallgatók munkájának bírálatát és könnyebben tud­nak segítséget is nyújtani a hallgatóknak. Kun István mb. tanszék vel Az elmúlt félév tanulságai Befejeződött az 1955—56. tanév első féléve és ilyenkor helyes, ha számot vetünk a végzett munkával és az elért eredményekkel. Vonatkozik ez a hallgatókra és az oktatókra egyaránt. A vizsgák nemcsak a hallgatók erőpróbáját jelen­tik, hanem tanulságosak az oktatók szempontjából is. A vizsgák még javában folynak, a pontos értékelés — már ami az „átlagok“ kiszá­mítását illeti — még csak he­tek múlva történhetik meg. Annyit azonban már most is látunk, hogy főiskolánkon érezteti hatását a beiskolázás­ra fordított fáradság. Az idei II. év hallgatói általában min­den várakozásnak megfelel­tek. Sikerült velük megértet­ni az egyetemi oktatás fő jel­lemvonását és szükségszerűsé­gét: az első év első előadásá­tól kezdve, minden előadás a végső célra irányul: politikai­lag és szakmailag jól képzett szakemberek, így a mi ese­tünkben a szocialista mező­gazdaság előtt álló nagy fel­adatoknak mindenben meg­felelni tudó mérnökök képzé­se. Az alaptárgyak előadói ál­landóan hangsúlyozzák, hogy a ma még mozaikszerű isme­retek a két utolsó évben fog­nak egységes képpé alakulni és sok, látszólag kevésbé lé­nyeges részlet együttesen al­kotja mindazokat az isme­reteket, amelyek összefüggé­sükben a „mérnök“ nélkülöz­hetetlen ismereteit jelentik Céltudatosan megállapított program szerint oktatjuk a mechanikát. Megelégedéssel látjuk, hogy a főiskola prog­ramja ebben a tekintetben semmivel sem marad el a mű­szaki egyetemek programja mögött és ami ennél is lénye­gesebb, hallgatóink megértet­ték, hogy ezekre az ismeretek­re minden mérnöknek szük­sége van. Sok részletkérdést azonban nem oldottunk meg. Éppen a vizsgákon derült ki, hogy az előadónak magától ér­tetődőnek látszó dolgot, a hall­gatók nem tudtak. Ezért a jö­vőben az apróbb kérdésekre is nagyobb figyelmet kell fordí­­taniuk az előadóknak. Ha lé­nyegében teljesen kielégítőnek is tartjuk tárgyunk program­ját , meg kell állapítanunk, hogy az oktatás metodikájá­nak folytonos javítása nem­csak lehetséges, hanem köte­lező is, ha meg akarunk fe­lelni a ránk bízott feladatok­nak. Örvendetes dolog az, hogy a hallgatók az előadásokon és a gyakorlatokon kívül is felke­resik az előadókat egy-egy tisztázatlan kérdéssel. Min­den kérdés örömet okoz az elő­adónak: egyrészt, mert látja a hallgatók érdeklődését, más­részt mert a feltett kérdéseket mintegy segítségnek tekinti, amellyel előadásait állandóan javíthatja. Folynak a vizsgák és az eredmények egyaránt megmu­tatják a hallgatók és az okta­tók munkájának eredményét. Ha eredményeinkkel meg is­ lehetünk ma elégedve, nem lehetünk megelégedettek hol­nap. Egy-egy fejezet újabb átdolgozásával, világosabb ki­fejtésével, szemléltetőbb ok­tatásával igyekeznünk kell megkönnyíteni a tanulás mun­káját, hogy ily módon többet és jobban tudjanak elsajátítani a jövő mezőgazdasági gépész­­mérnökei Minden segítséget szeretnénk megadni a kisebb előképzettségű vagy közepes képességű hallgatóknak és ezzel párhuzamosan emeln akarjuk az oktatás színvona­lát. Hisszük, hogy ily módon megvalósítjuk a párt Közpon­ti Vezetőségének határozatá­ból ránk eső feladatokat. VARGA GYÖRGY VIRULÓ FÖLD FULLÁNKOT A „DARÁZS"-NAK! Darázs bácsi, az agrárköz­gazdasági kar dékáni hivatalá­nak közismert hivatalsegédje, a­­következőképpen vélekedik a „Darázs’‘-ról: — Gyakran megállok a „Da­rázs" előtt, hogy lássam, kit csípett meg a „Darázs". Még az iskolában tanultam, de ma­gam is tapasztaltam, hogy a darázsnak fullárikja van és szúrása nagyon veszélyes le­het. Én nagyon szelíd Da­rázs vagyok, de sokszor na­gyobbakat tudnék csípni, mint a T,Darázs­. Életerösen- jttőil tudnék csípni néhányat. — Azt olvasom — mondja tovább Darázs bácsi —, itt a falitáblán, hogy talán téli ál­mát alussza a „Darázs"? Még az iskolából emlékszem, hogy ősszel a hím és a dolgozó da­razsak elpusztulnak és csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. De ez a „Darázs meddő darázs lehet, mert na­gyon üres a táblája. Ha meg­lenne termékenyítve, dühöseb­ben csípne. Szólt és nagyot csípett a „Darázs"-on. hp. A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabályairól Sajnos, általánosnak mond­ható az Agrártudományi Egye­temen, hogy még nem isme­rik a mezőgazdasági termelő­­szövetkezet és a termelőszö­vetkezeti csoport mintaalap­szabályának megváltoztatását. Még mindig beszélnek I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportról, sőt gyakran ter­melőszövetkezeti csoportot mondanak termelőszövetkezet helyett, illetve felváltva össze­keverik a két megnevezést. Pedig nem mindegy a kettő. Tudjuk, hogy a termelőszö­vetkezeti­­ csoport még alacso­nyabb típusa a szövetkezés­nek, ahol még nem, az, elvég­zett munka arányában része­sülnek a tagok, hanem a be­vitt föld nagyságától függően. A termelőszövetkezeti cso­port különbözik a termelő­­szövetkezettől mind a terme­lőeszközök társadalmasításá­nak, mind a munka megszer­vezésének fokában is. Ter­mészetesen ezek alapján a jö­vedelemelosztás is másképpen történik. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Termelő­szövetkezeti Tanács és a föld­művelésügyi miniszter előter­jesztésére az 1068/1955. (VII. 28.) számú határozatában jó­váhagyta és megerősítette a termelőszövetkezeti csoport új alapszabályát, amely lehetővé teszi a csoportokba tömörült dolgozó parasztok közös te­vékenységének kifejlesztését. Az I. és II. típus számszerűti­ megkülönböztetés elhagyásá­val egységesen szabályozza a termelőszövetkezeti csoportok működését. Az alapszabály egyszerűbb, áttekinthetőbb és ugyanakkor sokkal rugalma­­masabb és több teret enged a tagság egészséges kezdemé­nyezésének. Éppen ezért még nagyobb szükség van a tszcs­­alapszabály ismertetésére. Pest megyében és másutt is például különböző szervek különböző módon értelmez­ték, hogy mi a kötelező elő­írás mi az, amiről a közgyű­lés ha­tároz lát. A tszcs a köte­lező közös szántáson kívül a gépi munka kihasznlásával, a közös termelést gazdálkodá­sa bármely ágára kiterjesztheti és a növénytermelés minden munkáját közösen végezheti. Sőt az alapszabály lehetővé teszi közös állattenyésztés, a termelvények közös értékesí­tését a gazdálkodáshoz szük­séges anyagok, eszközök kö­zös beszerzését is. A mező­­gazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabályának lénye­ges változtatása a földjáradék kiszámításának új módja. A módosítás előtt a termelőszö­vetkezeti alapszabály szerint a földjáradék összege a be­adott saját föld, kataszteri jö­vedelmének minden aranyko­ronája után 9 kg búza értéké­nek több nem lehetett és nem haladhatta meg a tagok között felosztásra kerülő pénzrésze­sedés 25 százalékát. Ugyanak­kor a termelőszövetkezet ál­tal a beadott föld után kifize­tett adót a föld­járadékból le kellett vonni. Ez a rendelke­zés tehát nem volt elég ru­galmas, ugyanis függetlenül attól, hogy jó volt-e a termés, vagy kevésbé, lényegében egyforma nagyságú földjára­dékot kaptak a földdel belé­pők, vagyis nem nagyon vol­tak érdekeltté téve, a nagyobb terméseredmények elérésében. A módosítás szerint most a szociális-kulturális alap kielé­gítése után ki kell adni a föld­­járadékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe földdel léptek be. Földjáradék nagyságától függően a terme­lőszövetkezet évi tiszta jöve­delméből a bevitt saját földek­re aránylagosan eső jövedelem 10, de legfeljebb 20 százalékát — természetben és pénzben — a bevitt saját földek arányá­ban kell kiadni. Természetesen a termelő­­szövetkezet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradékból le kell vonni. Tehát ki kell számítani, hogy a behozott földből­­ katasztrális holdra mennyi pénz, vagy termény jut, ezt az összeget, vagy ter­ménymennyiséget meg kell szorozni minden tag esetében a behozott saját föld holdjai­nak számával úgy, hogy arany­koronaként le kell vonni négy búzakilogramm értékét föld adó fejében. Ez a módszer te­hát sokkal inkább ösztönöz a nagyobb terméseredmények elérésére. Az új alapszabály szerint termelőszövetkezetben nincs fegyelmi bizottság, az ellenőr­ző bizottság 3—5 tagú lehet A termelőszövetkezetnek nincs igazgatósága, csak vezetősége. Ezeket a kérdéseket az Ag­rártudomány Egyetemen min­denkinek illik ismerni. Szalóky László KULTURÁLIS IN­REK Január 16-án este fél 8 órakor Beethoven korai korszaka zenei szeminárium (I. szimf. és hegedű-szonáták) 353. szoba. Január 20-áin MNDSZ műsoros zea-est. Január 21-én 6 órakor LEMEZ est a klubban. Január 27—28-án országos DISZ-találkozó tapasztalatcse­re. ankét. Január 28-án este kultúrműsor tánc. Január 30-án est­e fél 8 órakor Beethoven középső korszaka — zenei szeminárium. (III. szimf. és .,Kreutzer" szonáta a 353. szobában. k­itünteti.* Dr. Ormos Imrét a Kertészeti Főiskola igazgatóját a város- és községgazdálkodási minisz­ter kiváló dolgozó jelvénnyel tüntette ki. A SZOVJET EGYETEMISTÁK ÉLETÉBŐL Ezekben a napokban a szo­kottnál is mozgalmasabb az élet a Lenin-hegyi moszkvai Állami Egyetemen: közeledik a téli vizsgaidőszak, amikor az egyetem kollektívája, a diá­kok, a tanárok és a társadal­mi szervezetek számot adnak munkájukról. Az olvasóter­mek kora reggeltől zsúfoltak. A diákszálló szobáiban a fiúk és a lányok késő estig ülnek tankönyveik és jegyzeteik mellett. A legtöbben mégis a laboratóriumokban tartózkod­nak. A biológiai-talajtani fakul­tás felső idegtevékenység fi­ziológiájával foglalkozó tan­székének tágas, világos labo­ratóriumában T. Bjelova ötödéves hallgatónő, a legmo­dernebb enkefalográf (agyve­lő röntgengép) segítségével az emberi nagyagy különböző ré­tegeinek tevékenységét tanul­mányozza. Ez a kísérlet dip­lomamunkájához szükséges. L. Grigorjeva harmadéves földrajz szakos hallgató, hid­­rológusnak készül. Grigorjeva a folyók hidrológiájának egyik fontos gyakorlati feladatán dolgozik. Adatokat gyűjt a folyók hidrológiai jellemzésé­hez. A moszkvai egyetemen egy­re nagyobb szerepet kap a gyakorlati oktatás. A fontos elméleti előadásokat,­­rendsze­rint gyakorlati, szemináriumi és laboratóriumi foglalkozá­sokkal kapcsolják össze. A jövő fizikusai és geológusaii, vegyészeti és talajszakértői, tudósok ellenőrzésével és irá­nyításával önálló kísérleteket végeznek és nehéz feladatokat oldanak meg. Már az egyete­men hozzászoknak a tudomá­nyos kutatásokhoz, kifejlődik megfigyelőképességük és meg­tanulják leküzdeni a nehézsé­geket. A moszkvai egyetem hallga­tóitól megkövetelik, hogy min­denhez értsenek, és sok min­dent el tudjanak készíteni. Ennek érdekében külön szere­lő, üvegfújó és fényképész szakgyakorlatokat indítottak, a fizikus és más szakon. Terv­be vették, hogy megindítják a lakatos-esztergályos gyakor­lati oktatást, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók megis­merkedjenek az esztergapa­dokkal és a különböző mérő­műszerekkel. A tanév gyorsan eltelik és elérkezik a nyári vakáció ide­je. A diákok a vakáció nagy részét gyakorlati munkával töltik. A földrajz, geológiai és a biológiai-talajtani fakultás több száz hallgatója Moszkva környékén végzi a nyári gya­korlatot. Rendszeres megfi­gyeléseket végeznek, megta­nulják a térkép készítését, ás­ványokat és kőzeteket gyűj­tenek. A közgazdasági szak hallga­tói ezalatt üzemekben, kolho­zokban, szovhozokban és gép­állomásokon dolgoznak. A gyakorlat során részletesen megismerkednek a szocialista gazdasággal. A moszkvai egye­tem kuuibinszki tudományos te­lepén a leendő földrajztudó­sok és geológusok a távoli észak természeti világát tanul­mányozzák. A hallgatók egyik csoportja délre utazik, az egye­tem krími tudományos telepé­re. A felsőévesek gyakorlata még érdekesebb. A nyári hó­napokban az ország minden részén találkozhatunk a moszkvai Állami Egyetem fel­sőéves hallgatóival. Megtalál­hatjuk őket a védett erdőkben és a szűzföldeken, a vegyészeti gyárakban és a nagy építke­zéseken egyaránt. A múlt nyá­ron, a talajtani tanszék na­gyobb csoportja N. N. Bolsev docens vezetésével az észak­kazahsztáni szűzföldeken vé­gezte­­gyakorlatát. Októberben visszaérkezett az egyetemre a földrajz szak fel­sőéves hidrológusainak cso­portja. A hidrológiai tanszék tudósainak vezetésével a hall­gatók a Dnyeper és a Volga medrének elzárásával kapcso­latos kérdéseket tanulmányoz­ták. A hallgatók által végzett számítások komoly segítséget nyújtottak a kahovkai és gor­­kiji vízierőművek tervezőinek és építőinek. A moszkvai egyetem sok tu­dományos expedíciót küld az ország különböző vidékeire. Az expedíciókban rendszerint a felsőéves hallgatók is részt vesznek. Az idén nyáron a ge­ológiai fakultás hallgatói egy kaukázusi expedícióval ás­ványkutatásokat végeztek. Az óceánográfusok az északi ten­geri hajókon a víz hőmérsék­letét és az áramlás irányát ta­nulmányozták. A leendő régé­szek, az ősi Novgorod ásatási munkálataiban segédkeztek. A gyakorlat során a hallgatók saját szemükkel­ látják azt, amit az előadásokon hallottak és megismerik a kommuniz­must építő szovjet emberek munkáját. A nyári gyakorlat után az egyetemen megkezdődik az eredmények kiértékelése. A laboratóriumokban folytatják a nyáron megkezdett munkát. Elemzik és feldolgozzák az összegyűjtött anyagot, tanul­mányozzák az ásványokat és a kőzeteket. A legtöbb hallgató a nyári gyakorlatokon szerzett tapasz­talatok alapján írja meg disz­­szertációját. A moszkvai Állami Egyete­men az élettel és a gyakorlat­tal szoros kapcsolatban képe­zik a jövő szovjet szakembe­reit. (A külföldi sajtószemléből.) 1956. január 13. Levél A bulgáriai „Georgi Dimit­rov Felső Mezőgazdasági In­tézet" Dimitrovec című lap szerkesztőjétől az alábbi le­velet kapta az Agrártudomá­nyi Egyetem DISZ-bizottsága. Kedves Barátaink! A Dimitrovec című újság szerkesztőségébe — amely a Georgi Dimitrov Felső Mező­­gazdasági Intézet" lapja — sok kollégánk, fordult azzal a ké­réssel, hogy írjunk a Ti egye­temetek hallgatóinak tanu­má­nyi munkájáról, szórakozásá­ról és életéről. Elvtársaink e kérésére küld­jük ezt a levelet. Bennünket nagyon érdekel, hogy Nálatok hány éves az egyetem, hány féléves, melyik években ta­nuljátok a fő agronómiai tár­gyakat és milyen szakok van­nak? Írjátok meg, hogy milyen szakköreitek vannak, s ott milyen kérdésekkel foglalkoz­tok. Szeretnénk ismerni fiatal kutatóitok kísérleti eredmé­nyeit .5. Általában szeretü­nk megismerkedni intézetet legújabb tudományos eredmé­nyeivel. Mi kérünk Benneteket, hogy írjátok meg munkamódszerei­teket. Mi sok nehézséggel ta­lálkozunk a munkánkban. Bi­zonyára Ti is­ írjatok ezek­ről is. Levelezést kívánunk Vele­tek kezdeni. Mi nagy izga­lommal várjuk válaszotokat. Reméljük, hogy hamarosan teljesítitek kérésünket. Fogadjátok a legszívbelibb baráti üdvözletünket a Ti bol­gár agráros barátaitoktól. A „Dimitrovec” c. újság szerkesztősége Főszerkesztő: (P. Pavlova.)

Next