Viruló Föld, 1956 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1956-01-13 / 1. szám

2 A mezőgazdasági gépjavításról A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola Gépjavítási Tanszéke átérezve azt a nagy feladatot, amelyet a mezőgazdasági erő- és munkagépek javítása és karbantartása jelent a mezőgazdasági gyakorlatban, az elmúlt tanév végén elhatározta, hogy a Gépjavítás című tantárgy gyakorlati oktatását alapjaiban átszervezi. Az elmúlt tanévben megtartott gépjavítási tanműhelyi gyakorlatok főhibája az volt, hogy nem mutatta be ahallgatóknak rendszerezve és az előadás anyagához kapcsolódva az erő- és munkagép-javításban előforduló technológiai eljárásokat és felújítási módokat. Az elmúlt években a hallgatók csoportokra osztva egy-egy traktort, illetve különféle mezőgazdasági munkagépeket javítottak. Következésképpen a hallgatók csupán annak az erőgépnek, illetőleg munkagépnek hibáit ismerték meg, azokkal a gépekkel foglalkoztak részletesen, amelyek az illető csoport gyakorlatán szerepeltek. A gyakorlatoknak másik hibája volt, hogy a gyakorlatokon a hallgatók sok olyan munkát is végeztek, amelyek nem jelentettek újat. Ezen az egyoldalúságon tavaly úgy próbált a tanszék segíteni, hogy a gyakorlatokon az összes javítás alatt lévő gépen ismertette a hallgatókkal az elvégzett javítási műveleteket. A gyakorlatoknak ezen módszere sem volt jó, mert a gépeken a javítások jó részét már elvégezték és a bemutatandó gép részben, vagy teljesen összeszerelt állapotban került a hallgatók elé, úgy, hogy a hibákat és azok kiküszöbölését csupán szóban, magyarázat alapján ismerték meg. A tavalyi hibákon okulva a tanszék az 1955/56. tanév I. félévére új gyakorlati metodikát dolgozott ki. Az új metodikának lényege, hogy az előadások anyagát a tipikus hibák szerint témakörökre bontotta. A három féléves tárgy gyakorlata úgy osztotta fel, hogy az I. félévben az erőgépek javításának gyakorlatain a gyakorlatvezető az előírt feladatokat a hallgatóknak szakszerűen bemutatja, s a hallgatók csupán részfeladatokat kapnak. A II. félévben a hallgatók az előző félévben bemutatott javítási technológiának az ismeretében már szakszerűen kidolgoznak egy-egy adott erőgéptípus valamilyen meghibásodott részére vonatkozó javítási technológiát, majd pedig a csoport egyes tagjai az előre elkészített műveletterv és javítási technológia alapján az alkatrészt vagy alkatrész-csoportot önállóan kijavítják. A III. félévben a mezőgazdasági munkagépek javításának gyákgyakorlatain a hallgatók a kapott feladatot teljesen önállóan oldják meg, illetve önállóan végzik el a feladattal kapcsolatos gyakorlati munkát is. A gyakorlaton elvégzett munkát az oktató a gyakorlat végén átveszi és a minőségi követelmények figyelembe vételével osztályozza. Az új típusú gyakorlatok lehetővé teszik, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás közötti kapcsolatot szorosabbra fűzzük. A gyakorlatok anyaga kiegészíti az elméleti előadásokat. Az erőgépek javításának gyakorlati anyagát 14 témakör öleli fel, az öszszes, alapvetőnek mondható technológiai eljárás, felújítási módok benne vannak. A munkagépek javításának gyakorlatai 12 feladatcsoportra oszlanak. Az erő- és munkagépek feladatainak témakörét úgy igyekeztünk összeállítani, hogy tartalmazzák a mezőgazdasági erő- és munkagépek összes tipikus hibáit és azoknak javítását. A gyakorlatokon a hallgatók a felújítási technológiát mindenkor előkészített műveletterv, illetve műveleti utasítás alapján végzik el. A hallgatók a gyakorlaton a gyakorlat anyagából felkészülve kötelesek megjelenni. Az egész gyakorlati oktatásban a minőségi ellenőrzés követelményeit, mérőműszerek alkalmazását, a nagyüzemi szakosított javítás szempontjait figyelembe véve igyekszünk hallgatóinkat a gyakorlati életre nevelni. A gyakorlatok nevelő hatása is kidomborodott az elmúlt félévben. Azáltal, hogy minden hallgató munkáját az oktató átveszi és bírálja, a hallgatók mindjárt a gyakorlat után tudják, hogy milyen munkát végeztek és milyen feltételei vannak a kifogástalan minőségű munkának. Az elmúlt félév munkagépjavítási gyakorlatai már az előbbiekben vázolt metodika szerint folytak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az elkerülhetetlen kezdeti nehézségek és hibák ellenére a gyakorlatok új módszere mind a hallgatók, mind az oktatók szempontjából előnyösnek mondható. A hallgatók a konkrét feladatok kitűzésével tisztábban és világosabban látják munkájuk célját. Az azonos feladatok következtében minden hallgató minden munkát elvégez és így az előző évektől eltérően minden tipikushibát és annak kijavítását megismeri. Tapasztalatunk szerint a hallgatók szívesen és érdeklődéssel végeztek kitűzött feladatokat. Az oktatók szempontjából az új típusú gyakorlatok megkönnyítik azok előkészítését és levezetését. Lényegesen megkönynyítik a hallgatók munkájának bírálatát és könnyebben tudnak segítséget is nyújtani a hallgatóknak. Kun István mb. tanszék vel Az elmúlt félév tanulságai Befejeződött az 1955—56. tanév első féléve és ilyenkor helyes, ha számot vetünk a végzett munkával és az elért eredményekkel. Vonatkozik ez a hallgatókra és az oktatókra egyaránt. A vizsgák nemcsak a hallgatók erőpróbáját jelentik, hanem tanulságosak az oktatók szempontjából is. A vizsgák még javában folynak, a pontos értékelés — már ami az „átlagok“ kiszámítását illeti — még csak hetek múlva történhetik meg. Annyit azonban már most is látunk, hogy főiskolánkon érezteti hatását a beiskolázásra fordított fáradság. Az idei II. év hallgatói általában minden várakozásnak megfeleltek. Sikerült velük megértetni az egyetemi oktatás fő jellemvonását és szükségszerűségét: az első év első előadásától kezdve, minden előadás a végső célra irányul: politikailag és szakmailag jól képzett szakemberek, így a mi esetünkben a szocialista mezőgazdaság előtt álló nagy feladatoknak mindenben megfelelni tudó mérnökök képzése. Az alaptárgyak előadói állandóan hangsúlyozzák, hogy a ma még mozaikszerű ismeretek a két utolsó évben fognak egységes képpé alakulni és sok, látszólag kevésbé lényeges részlet együttesen alkotja mindazokat az ismereteket, amelyek összefüggésükben a „mérnök“ nélkülözhetetlen ismereteit jelentik Céltudatosan megállapított program szerint oktatjuk a mechanikát. Megelégedéssel látjuk, hogy a főiskola programja ebben a tekintetben semmivel sem marad el a műszaki egyetemek programja mögött és ami ennél is lényegesebb, hallgatóink megértették, hogy ezekre az ismeretekre minden mérnöknek szüksége van. Sok részletkérdést azonban nem oldottunk meg. Éppen a vizsgákon derült ki, hogy az előadónak magától értetődőnek látszó dolgot, a hallgatók nem tudtak. Ezért a jövőben az apróbb kérdésekre is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az előadóknak. Ha lényegében teljesen kielégítőnek is tartjuk tárgyunk programját , meg kell állapítanunk, hogy az oktatás metodikájának folytonos javítása nemcsak lehetséges, hanem kötelező is, ha meg akarunk felelni a ránk bízott feladatoknak. Örvendetes dolog az, hogy a hallgatók az előadásokon és a gyakorlatokon kívül is felkeresik az előadókat egy-egy tisztázatlan kérdéssel. Minden kérdés örömet okoz az előadónak: egyrészt, mert látja a hallgatók érdeklődését, másrészt mert a feltett kérdéseket mintegy segítségnek tekinti, amellyel előadásait állandóan javíthatja. Folynak a vizsgák és az eredmények egyaránt megmutatják a hallgatók és az oktatók munkájának eredményét. Ha eredményeinkkel meg is lehetünk ma elégedve, nem lehetünk megelégedettek holnap. Egy-egy fejezet újabb átdolgozásával, világosabb kifejtésével, szemléltetőbb oktatásával igyekeznünk kell megkönnyíteni a tanulás munkáját, hogy ily módon többet és jobban tudjanak elsajátítani a jövő mezőgazdasági gépészmérnökei Minden segítséget szeretnénk megadni a kisebb előképzettségű vagy közepes képességű hallgatóknak és ezzel párhuzamosan emeln akarjuk az oktatás színvonalát. Hisszük, hogy ily módon megvalósítjuk a párt Központi Vezetőségének határozatából ránk eső feladatokat. VARGA GYÖRGY VIRULÓ FÖLD FULLÁNKOT A „DARÁZS"-NAK! Darázs bácsi, az agrárközgazdasági kar dékáni hivatalának közismert hivatalsegédje, akövetkezőképpen vélekedik a „Darázs’‘-ról: — Gyakran megállok a „Darázs" előtt, hogy lássam, kit csípett meg a „Darázs". Még az iskolában tanultam, de magam is tapasztaltam, hogy a darázsnak fullárikja van és szúrása nagyon veszélyes lehet. Én nagyon szelíd Darázs vagyok, de sokszor nagyobbakat tudnék csípni, mint a T,Darázs. Életerösen- jttőil tudnék csípni néhányat. — Azt olvasom — mondja tovább Darázs bácsi —, itt a falitáblán, hogy talán téli álmát alussza a „Darázs"? Még az iskolából emlékszem, hogy ősszel a hím és a dolgozó darazsak elpusztulnak és csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. De ez a „Darázs meddő darázs lehet, mert nagyon üres a táblája. Ha meglenne termékenyítve, dühösebben csípne. Szólt és nagyot csípett a „Darázs"-on. hp. A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabályairól Sajnos, általánosnak mondható az Agrártudományi Egyetemen, hogy még nem ismerik a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabályának megváltoztatását. Még mindig beszélnek I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportról, sőt gyakran termelőszövetkezeti csoportot mondanak termelőszövetkezet helyett, illetve felváltva összekeverik a két megnevezést. Pedig nem mindegy a kettő. Tudjuk, hogy a termelőszövetkezeti csoport még alacsonyabb típusa a szövetkezésnek, ahol még nem, az, elvégzett munka arányában részesülnek a tagok, hanem a bevitt föld nagyságától függően. A termelőszövetkezeti csoport különbözik a termelőszövetkezettől mind a termelőeszközök társadalmasításának, mind a munka megszervezésének fokában is. Természetesen ezek alapján a jövedelemelosztás is másképpen történik. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Termelőszövetkezeti Tanács és a földművelésügyi miniszter előterjesztésére az 1068/1955. (VII. 28.) számú határozatában jóváhagyta és megerősítette a termelőszövetkezeti csoport új alapszabályát, amely lehetővé teszi a csoportokba tömörült dolgozó parasztok közös tevékenységének kifejlesztését. Az I. és II. típus számszerűti megkülönböztetés elhagyásával egységesen szabályozza a termelőszövetkezeti csoportok működését. Az alapszabály egyszerűbb, áttekinthetőbb és ugyanakkor sokkal rugalmamasabb és több teret enged a tagság egészséges kezdeményezésének. Éppen ezért még nagyobb szükség van a tszcsalapszabály ismertetésére. Pest megyében és másutt is például különböző szervek különböző módon értelmezték, hogy mi a kötelező előírás mi az, amiről a közgyűlés határoz lát. A tszcs a kötelező közös szántáson kívül a gépi munka kihasznlásával, a közös termelést gazdálkodása bármely ágára kiterjesztheti és a növénytermelés minden munkáját közösen végezheti. Sőt az alapszabály lehetővé teszi közös állattenyésztés, a termelvények közös értékesítését a gazdálkodáshoz szükséges anyagok, eszközök közös beszerzését is. A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabályának lényeges változtatása a földjáradék kiszámításának új módja. A módosítás előtt a termelőszövetkezeti alapszabály szerint a földjáradék összege a beadott saját föld, kataszteri jövedelmének minden aranykoronája után 9 kg búza értékének több nem lehetett és nem haladhatta meg a tagok között felosztásra kerülő pénzrészesedés 25 százalékát. Ugyanakkor a termelőszövetkezet által a beadott föld után kifizetett adót a földjáradékból le kellett vonni. Ez a rendelkezés tehát nem volt elég rugalmas, ugyanis függetlenül attól, hogy jó volt-e a termés, vagy kevésbé, lényegében egyforma nagyságú földjáradékot kaptak a földdel belépők, vagyis nem nagyon voltak érdekeltté téve, a nagyobb terméseredmények elérésében. A módosítás szerint most a szociális-kulturális alap kielégítése után ki kell adni a földjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe földdel léptek be. Földjáradék nagyságától függően a termelőszövetkezet évi tiszta jövedelméből a bevitt saját földekre aránylagosan eső jövedelem 10, de legfeljebb 20 százalékát — természetben és pénzben — a bevitt saját földek arányában kell kiadni. Természetesen a termelőszövetkezet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradékból le kell vonni. Tehát ki kell számítani, hogy a behozott földből katasztrális holdra mennyi pénz, vagy termény jut, ezt az összeget, vagy terménymennyiséget meg kell szorozni minden tag esetében a behozott saját föld holdjainak számával úgy, hogy aranykoronaként le kell vonni négy búzakilogramm értékét föld adó fejében. Ez a módszer tehát sokkal inkább ösztönöz a nagyobb terméseredmények elérésére. Az új alapszabály szerint termelőszövetkezetben nincs fegyelmi bizottság, az ellenőrző bizottság 3—5 tagú lehet A termelőszövetkezetnek nincs igazgatósága, csak vezetősége. Ezeket a kérdéseket az Agrártudomány Egyetemen mindenkinek illik ismerni. Szalóky László KULTURÁLIS INREK Január 16-án este fél 8 órakor Beethoven korai korszaka zenei szeminárium (I. szimf. és hegedű-szonáták) 353. szoba. Január 20-áin MNDSZ műsoros zea-est. Január 21-én 6 órakor LEMEZ est a klubban. Január 27—28-án országos DISZ-találkozó tapasztalatcsere. ankét. Január 28-án este kultúrműsor tánc. Január 30-án este fél 8 órakor Beethoven középső korszaka — zenei szeminárium. (III. szimf. és .,Kreutzer" szonáta a 353. szobában. kitünteti.* Dr. Ormos Imrét a Kertészeti Főiskola igazgatóját a város- és községgazdálkodási miniszter kiváló dolgozó jelvénnyel tüntette ki. A SZOVJET EGYETEMISTÁK ÉLETÉBŐL Ezekben a napokban a szokottnál is mozgalmasabb az élet a Lenin-hegyi moszkvai Állami Egyetemen: közeledik a téli vizsgaidőszak, amikor az egyetem kollektívája, a diákok, a tanárok és a társadalmi szervezetek számot adnak munkájukról. Az olvasótermek kora reggeltől zsúfoltak. A diákszálló szobáiban a fiúk és a lányok késő estig ülnek tankönyveik és jegyzeteik mellett. A legtöbben mégis a laboratóriumokban tartózkodnak. A biológiai-talajtani fakultás felső idegtevékenység fiziológiájával foglalkozó tanszékének tágas, világos laboratóriumában T. Bjelova ötödéves hallgatónő, a legmodernebb enkefalográf (agyvelő röntgengép) segítségével az emberi nagyagy különböző rétegeinek tevékenységét tanulmányozza. Ez a kísérlet diplomamunkájához szükséges. L. Grigorjeva harmadéves földrajz szakos hallgató, hidrológusnak készül. Grigorjeva a folyók hidrológiájának egyik fontos gyakorlati feladatán dolgozik. Adatokat gyűjt a folyók hidrológiai jellemzéséhez. A moszkvai egyetemen egyre nagyobb szerepet kap a gyakorlati oktatás. A fontos elméleti előadásokat,rendszerint gyakorlati, szemináriumi és laboratóriumi foglalkozásokkal kapcsolják össze. A jövő fizikusai és geológusaii, vegyészeti és talajszakértői, tudósok ellenőrzésével és irányításával önálló kísérleteket végeznek és nehéz feladatokat oldanak meg. Már az egyetemen hozzászoknak a tudományos kutatásokhoz, kifejlődik megfigyelőképességük és megtanulják leküzdeni a nehézségeket. A moszkvai egyetem hallgatóitól megkövetelik, hogy mindenhez értsenek, és sok mindent el tudjanak készíteni. Ennek érdekében külön szerelő, üvegfújó és fényképész szakgyakorlatokat indítottak, a fizikus és más szakon. Tervbe vették, hogy megindítják a lakatos-esztergályos gyakorlati oktatást, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók megismerkedjenek az esztergapadokkal és a különböző mérőműszerekkel. A tanév gyorsan eltelik és elérkezik a nyári vakáció ideje. A diákok a vakáció nagy részét gyakorlati munkával töltik. A földrajz, geológiai és a biológiai-talajtani fakultás több száz hallgatója Moszkva környékén végzi a nyári gyakorlatot. Rendszeres megfigyeléseket végeznek, megtanulják a térkép készítését, ásványokat és kőzeteket gyűjtenek. A közgazdasági szak hallgatói ezalatt üzemekben, kolhozokban, szovhozokban és gépállomásokon dolgoznak. A gyakorlat során részletesen megismerkednek a szocialista gazdasággal. A moszkvai egyetem kuuibinszki tudományos telepén a leendő földrajztudósok és geológusok a távoli észak természeti világát tanulmányozzák. A hallgatók egyik csoportja délre utazik, az egyetem krími tudományos telepére. A felsőévesek gyakorlata még érdekesebb. A nyári hónapokban az ország minden részén találkozhatunk a moszkvai Állami Egyetem felsőéves hallgatóival. Megtalálhatjuk őket a védett erdőkben és a szűzföldeken, a vegyészeti gyárakban és a nagy építkezéseken egyaránt. A múlt nyáron, a talajtani tanszék nagyobb csoportja N. N. Bolsev docens vezetésével az északkazahsztáni szűzföldeken végeztegyakorlatát. Októberben visszaérkezett az egyetemre a földrajz szak felsőéves hidrológusainak csoportja. A hidrológiai tanszék tudósainak vezetésével a hallgatók a Dnyeper és a Volga medrének elzárásával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozták. A hallgatók által végzett számítások komoly segítséget nyújtottak a kahovkai és gorkiji vízierőművek tervezőinek és építőinek. A moszkvai egyetem sok tudományos expedíciót küld az ország különböző vidékeire. Az expedíciókban rendszerint a felsőéves hallgatók is részt vesznek. Az idén nyáron a geológiai fakultás hallgatói egy kaukázusi expedícióval ásványkutatásokat végeztek. Az óceánográfusok az északi tengeri hajókon a víz hőmérsékletét és az áramlás irányát tanulmányozták. A leendő régészek, az ősi Novgorod ásatási munkálataiban segédkeztek. A gyakorlat során a hallgatók saját szemükkel látják azt, amit az előadásokon hallottak és megismerik a kommunizmust építő szovjet emberek munkáját. A nyári gyakorlat után az egyetemen megkezdődik az eredmények kiértékelése. A laboratóriumokban folytatják a nyáron megkezdett munkát. Elemzik és feldolgozzák az összegyűjtött anyagot, tanulmányozzák az ásványokat és a kőzeteket. A legtöbb hallgató a nyári gyakorlatokon szerzett tapasztalatok alapján írja meg diszszertációját. A moszkvai Állami Egyetemen az élettel és a gyakorlattal szoros kapcsolatban képezik a jövő szovjet szakembereit. (A külföldi sajtószemléből.) 1956. január 13. Levél A bulgáriai „Georgi Dimitrov Felső Mezőgazdasági Intézet" Dimitrovec című lap szerkesztőjétől az alábbi levelet kapta az Agrártudományi Egyetem DISZ-bizottsága. Kedves Barátaink! A Dimitrovec című újság szerkesztőségébe — amely a Georgi Dimitrov Felső Mezőgazdasági Intézet" lapja — sok kollégánk, fordult azzal a kéréssel, hogy írjunk a Ti egyetemetek hallgatóinak tanumányi munkájáról, szórakozásáról és életéről. Elvtársaink e kérésére küldjük ezt a levelet. Bennünket nagyon érdekel, hogy Nálatok hány éves az egyetem, hány féléves, melyik években tanuljátok a fő agronómiai tárgyakat és milyen szakok vannak? Írjátok meg, hogy milyen szakköreitek vannak, s ott milyen kérdésekkel foglalkoztok. Szeretnénk ismerni fiatal kutatóitok kísérleti eredményeit .5. Általában szeretünk megismerkedni intézetet legújabb tudományos eredményeivel. Mi kérünk Benneteket, hogy írjátok meg munkamódszereiteket. Mi sok nehézséggel találkozunk a munkánkban. Bizonyára Ti is írjatok ezekről is. Levelezést kívánunk Veletek kezdeni. Mi nagy izgalommal várjuk válaszotokat. Reméljük, hogy hamarosan teljesítitek kérésünket. Fogadjátok a legszívbelibb baráti üdvözletünket a Ti bolgár agráros barátaitoktól. A „Dimitrovec” c. újság szerkesztősége Főszerkesztő: (P. Pavlova.)