Mezőgazdasági Mérnök, 1962 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1962-01-25 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Ш. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, ARA 30 FILLER 1962. JANUÁR 25. Hogyan dolgozzuk fel a XXII. kongresszus anyagát A mezőgazdaságtudományi kar világnézeti bizottságánál érdeklődtünk, milyen formában, hogyan dolgozzák fel az oktatók és a hallgatók az SZKP XXII. kongresszusának anyagát? A kapott válasz alapján a következőképpen alakul ez a munka: Január 15-től április 30-ig kerül sor a konferenciákra a vnb és a pártcsoportok közös rendezésében, tanszékenként, természetesen a pártonkívüliek részvételével. A konferenciák vitavezetőit a marxizmus— leninizmus tanszék oktatói készítik elő. Ugyancsak ők készítik el a konferenciák vitavázlatát és a szükséges irodalom jegyzéket, melyet minden hónap első hetében eljuttatnak a kongresszust tanulmányozókhoz. (Az első konferencia anyagát már mindenki kézhez kapta.) A konferenciák témái a következők: 1. Az SZKP XXII. kongresszusának jelentősége, határozatainak végrehajtása. Korunk jellege és a két világrendszer harca. 2. A kommunizmus építésének programja. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának létrehozása, a kommunizmus társadalmi viszonyainak 3. A párt és állam a kongresszus építésének időszakában. 4. Az SZKP XXII. kongresszusa és a szocializmus építése hazánkban. A hallgatók ugyancsak szervezetten, a II. félév folyamán dolgozzák fel a nagyfontosságú kongresszus anyagát. Gondolatok egy kollokvium nyomán Tudományos szocializmus a gipísz IV/3. csoportban Nehéz hű képet adni egy szemináriumi csoport felkészüléséről és igazi tudásáról egy kollokviumi vizsga alapján, mert a számszerű átlag (2,70), ha meg is üti a csoport átlagát ,a csoport más tárgyakból is hasonló átlagot ért el), mégis torzíthat és nem mindig adja vissza a tárgyra fordított idő és tanulás mennyiségét. Véleményem szerint ez különösen fennáll a csoport tudományos szocializmus kollokviumánál. Egyesek valóban sokat tanultak a kollokvium előtti héten, de mégsem tudtak megbirkózni a nagymennyiségű anyaggal, mert ezt az anyagot nem egy hétre, hanem egy félévre méretezték. Akik a félév során nem, vagy csak nagyon keveset foglalkoztak az anyaggal, azok azt nem tudták rendszerezni, a történeti, tárgyi anyag összekeveredett bennük, fontos dátumokra nem emlékeztek. Ezért az elméleti kérdéseket sem tudták belehelyezni a történeti keretbe, s nem is tudtak arról megfelelően beszélni. Aki Lenin: „Baloldaliság” a kommunizmus gyermekbetegsége című műve megírásának időpontját az I. világháború előttre (vagy a múlt század 70- es éveire) teszi, amikor a kommunista pártok még nem is léteztek, az természetes, hogy a kommunista pártokban jelentkező baloldali elhajlás társadalmi és politikai alapjáról sem tud beszélni. A csoport egészen meglátszott, hogy nehezen kezeli a fontos történelmi évszámokat. Inkább formai kérdésnek tartják, nem látják, hogy egy-egy elméleti kérdés, a kapitalizmus fejlődésének különböző szakaszaiban, még inkább a szocializmus Szovjetunióban való győzelme után, más és más képet mutat. Vagyis nem látják a századközi munkásmozgalom ideológiájának belső dialektikus fejlődését. A fontos évszámok határjelző állomások és minden esetben tartalmi kérdést jelentenek. A csoport egésze az elméleti kérdéseket is inkább terjedelmében, mintsem mélységében fogta fel, ami a félévi munka hiányosságaiból is fakadt. Különösen elgondolkoztató, hogy még az agrárjellegű elméleti kérdések is nehezen mentek egyes hallgatóknak. Ez arra kell hogy intse és ösztönözze a IV/3. csoport tagjait, tekintettel arra, hogy a szigorlatra mennyiségileg még nagyobb anyagot kell átvenni, hogy a II. félévben a szemináriumi foglalkozásokra jobban készüljenek fel, aktívan vegyenek részt azon és végig az egész II. félévben módszeresen, rendszeresen dolgozzák fel a kötelező jegyzet mellett a szemináriumra megadott kötelező irodalmat is, mert a szigorlat “"TIT" ■ J I* R.V /■ -Po-I O/Íл , elé állítja őket. Sa. G.-né Véner István vezetésével bizottság alakult, mely február 1-ig napokra és tanulmányi csoportokra lebontva elkészíti író a hathónapos üzemi gyakorlat pontos tematikáját. ★ Lengyel Zsuzsát, a marzixzmus—leninizmus tanszék oktatóját felvették az SZKPmellett működő Társadalomtudományi Akadémia hallgatóiinak sorába. Gratulálunk az elvtársnőnek és sok sikert kíívánunk disszertációjának meg- s írásához. It ★ Módosul a II. évesek reformterve. A hallgatók a második félév folyamán elméleti oktatásban részesülnek és csak áprilisban, kerül sor a hathónapos üzemi gyakorlatra. A módosított tanterv egyelőre az FM- ben van, jóváhagyás végett * ! Egy agrárfelsőoktatási szinten működő bizottság — dr.Lehoczky László rektorhelyettes vezetésével — kidolgoztaaz egyetemi, főiskolai számon* kérés új módszerét. A program, miután a tanszékek mármegvitatták, rövidesen kari tanácsülés elé kerül. * . | Két KISZ-esküvőt rendez I február 3-án a IV. évfolyam I KISZ-szervezete, a kari KISZ fél pártbizottsággal karöltve. A |két boldog vőlegény: Máté Fererenc és Vicze József. ■k A kollégiumok működését szabályozó rendeletet egy hat napon belül vitatják meg a kari KISZ VB, a diákbizottságok és a kollégiumi igazgatók. is A vizsgaidőszak derekán örökítette meg fotóriporterünk az utókor számára az 1/5. csoport filozófia vizsgáját. Ők még drukkolnak. Horváth Margit a biztonság kedvéért mégegyszer belelapoz jegyzetébe. Mit is mondott az a Platon? „Barátságos beszélgetés” Schiller János és Léül Rikárd között. Sajnos, a diskurzus kicsit egyoldalú, s az eredmény sem a legfényesebb. Talán egy fél év múlva már másképp alakul ez a szó-párharc. Az év első kérdése Vajon miért éppen a vizsgaidőszakban küldte ki a műszaki osztály szerelőit a Tessedikbe? Talán, hogy a vizsgára való nyugodt felkészülést biztosítsák a reggeltől estig szűnni nem akaró kalapácsojííással, falak bontásával, se egyéb műveletekkel? Nem lenne jobb a jövőben is összehangolni a műszakiak te-vékenységét az oktatási mun- fkával? Vagy talán egyesek nem vették észre, hogy vizsggaidőszak van? és Boszorkánykonyha Gáli Ernőné, a Központi Fotólaboratórium laboránsa ördüngős gyorsasággal és biztonsággal dolgozik a különféle előhívókkal. Hogy nem keveri össze ezt a sok tálat és képet, hiszen egyszerre két nagyítógép ontja számára az anyagot? Simazin, karkin... és még ami jön Az utóbbi időben a Szovjetunió mezőgazdaságában is egyre inkább polgárjogot nyer a simazin. E hatalmas ország sok kolhozában és szovházában próbálták már ki — és sikerrel. Először a kukoricával kísérleteztek a szovjet szakemberek is. Hektáronként 1—3 kilogrammos adagokban juttatták a talajokba, még a növény kikelése előtt, így fölöslegessé vált a kétszeri, háromszori gépi kapálás. Mint bebizonyosodott, a simazin remekül helyettesíti a traktort és a traktorost. A XXII. kongresszus határozatának szellemében más vegyszerek használatával is "xUeOt Idtblilick U ifUUUOt/i» A Szovjetunióban nagyon nagy jelentősége van a gabonaföldek gyomtalanításának is. Ezzel a problémával foglalkozott Magdalna Gagarina, a dolgoprudi agrokémiai állomás tudományos munkatársa, aki nemrégiben fejezte be a kar- Ып gyakorlati kísérleteit Gagarina ezzel a vegyszerrel permetezett be egy rendkívül gazos területet, abban az időben, amikor a vadzabon megjelent a második csíralevél. Egy kiló karbin — két hektoliter vízben feloldva — elegendő volt egy-egy hektárra. A vegyszer elpusztította a vadzabot, de nem hátráltatta a búza fejlődését. S az eredmény? A karbinnal kezelt földterületen hektáronként 6—3 mázsával több termést takarítottak be. Fényképészeti tanfolyam indul . A mezőgazdaságtudományi kar oktató- és dolgozói KISZ- 4 alapszervezete és a kar szakis szervezeti bizottsága 1962. február második felében, illetve márciusban háromszor kétórás * fényképészeti tanfolyamot szervez „A fényképezés alapai és technikája” címmel az érdeklődő oktatók, dolgozók és hallgatók számára. Az előadásokat Hudetz József, a központi fotólabor vezetője tartja. Ezt követően kéthavonként meghívott előadók tartanak előadást a fényképezés egy-egy érdekes fejezetéből az érdeklődők kívánalmának megfelelően. A csintalan kép Híres színházi festő volt Pártényi, a kiváló énekes-komikus színész, aki egyik direktorát alaposan megbosszantotta festményeivel. Az igazgató leányai ugyanis folytonosan ingerkedtek a derék színházi festővel, aki bosszúból valamit A rpafi szírektorkisasszonyok öltözőasztala fölé. Amint azt a direktor észrevette, vad haraggal támadt szegény Pártényi Jánosra: — Mely gaz ábrázatot kentél, óh, gazember, imez leányasztalok fölé? Pártényi nem jött zavarba, hanem egész nyugodtan rázta le magáról a felelősség terhét: — Édes direktor uram, nem esmérik azon ábrát a kisasszonyok! — De gazember, nem úgy vannak az én leányaim nevelve, ördög bújjon beléd ... ››CVXXX%XX444V4X4V4XN›A^14V4XVVV44VV4V4XVVM' „Valami várt...‘34 (Csak kultúrfelelős nincs) Valami van — mondta Rajkin, s azóta ez szinte közmondássá vált. Valami van — mondjuk némi öniróniával, maró gúnnyal, vagy éppen dühösen, amikor a bürokrácia útvesztőiben tévelygünk, amikor még itt-ott fellelhető kiskirályok állította kínai falba ütközünk, amikor nap mint nap apróbb-nagyobb kellemetlenségekkel találkozunk. Igen, valami van! Valami baj van nálunk is a kréta, helyesebben a kultúrfelelős körül. A kultúrfelelős körül, aki még lényegében nincs is, csak mint fogalom létezik. És éppen itt baj! Szeret-NC((1-V fTMit ryj/ itUÓból, t/ciból. unió kultúrfelelőst üdvözölni Gödöllőn. Vajon hány új határidőt adnak még az illetékesek ennek a kérdésnek a megoldására? Kit javasoljunk még a kultúrfelelős-jelölteket „vizsgáztató’ bizottságnak? Rajkint hívjuk meg, vagy Major Tamást? Nem merjük, a gödöllői bizottság előtt netán még ők is elbuknának! Valami van. Valami nincs rendben. Ez biztos. Csak az nem biztos, lesz-e kultúrfelelősünk még ebben a században. Kilenctől — tízig... Vizsgaidőszakban a nap általában úgy kezdődik, hogy az ember körülbelül kilenc órakor csöngetésre ébred. (Made Sárika, a la porta.) Ez szebbnél szebb álmokat varázsol át pillanatok alatt egy diákotthoni szobává, ahol a használati tárgyak bizarr öszszevisszaságban hevernek úgy, hogy mindegyik a másik helyén található; a sótartó úgyszólván soha nincsen steril környezetben, de Pista kalapja — a tárgyak valami megfejthetetlen egymáshoz vonzódása folytán — általában a szemétkosárban röhög azon, hogy gazdája a második cipősfiókot rámolja ki kedvenc tökfedője után kutatva. Az első dolog, amit szomorúan konstatál az ember, hogy a hőmérséklet 263 K° körül van. Nem tudom, ki hogy van vele, de én utálok ilyen közel szibériai hőmérsékletű közegben hagyományos módon felöltözködni. Újítottam! Kollegák, ezt figyeljétek meg! Fölébredvén, első dolgunk legyen, hogy a székről — melyre tegnap este nagy gonddal ráhajigáltuk — egy rántással elragadjuk különféle alsó és felső ruhadarabjainkat, melyeket a takaró alatt előmelegítünk Ti-ról Ti-re. Ha a kívánt hőmérsékletet elérték, akkor megejthetjük a pizsamanadrágnak ezen ruhadarabokra való felcserélését — természetesen a takaró alatt. Ez a művelet természetesen nagy gyakorlatot igényel. Ha már a nadrág rajtunk van, akkor le sem tekintve — csak szaglóérzékünkre támaszkodva, fölveszszük az ágy alatt levő cipőről a zoknikat és lábunkra felhúzva egy akrobatikus billenéssel elhagyjuk az ágyat. Cipőbe lépve, már félig fel vagyunk öltözködve. Ezután egy olyan művelet következik, ami melegebb időben hasonlít a mosakodáshoz, de ilyenkor megelégszik a (normális) ember azzal, hogy kinyitja a csapot és az abból kifolyó, túlhűtött folyadékkal t. i. arra ha hozzá megijeszti magát, gondol, mi lenne, kellene nyúlni. Ha.. ha ide nem kell, mert csupán a gondolatától is fel lehet frissülni, amivel a kitűzött célt el is értük, és így a további munkabefektetés energiapazarlásszámba megy — különösen vizsgaidőszakban, amikor az embernek minden rejtett energiájával a tanulás hatásfokát kell növelni Ma tíz órakor konzultáció lesz Termőből (ez az első vizsgánk), és mivel a nedves gőzök állapotjelzőinek kiszámításához nem is annyira nedves, mint amennyire halvány gőzöm sincs, ide ajánlatos elcipelni magam. A cipelésen akkor van a hangsúly, ha a Gellért téren „torlódás” van, ilyenkor az utasok elindulnak gyalog, a kalauzok pedig megreggeliznek. Útközben elhatároztam, hogy ha a vizsgán nem menne a tétel, egy könyörgő verset írok majd a tanárnőhöz, kérve benne vizsgám elnapolását az u.v. beírást természetesen mellőzve, valahogy így: Én a Termo rokona vagyok, Politrópákat kedvelő gyerek. Hogy menjek el most Bús Magyar léptekkel. Mert az Elégtelentől rettentőn rettegek? Szerdán eljövök, s Büszke Kínnal Agyam egy Új Tételnek szentelem. Tanárnő kérem, nagy Nekibuzdulással Carnóékat szerdáig megeszem... (Ady után szabadon) U. J.: Vers nem volt, a Bús Magyar léptek viszont várakozáson felül sikerültek ..