Mezőgazdasági Mérnök, 1963 (4. évfolyam, 1-21. szám)

1963-01-10 / 1. szám

I KÖZKÍVÁNATRA Dolgozatok, melyek még nem kaptak nyilvánosságot Clavióinak és a mezőgazdaság tudományi kar TDK-nak kí­vánságára az elkövetkezendő időiben kivonatosan ismertetünk rosilán­y olyan diákköri munkát, amely miért nem került kon­ferencia elé. Célunk az, hogy a hallgatók széles tömegei is megismerjék a diákkörösök munkáját, azokét is, akik még nem „törtek élre’­. Esetleg tanuljanak belőle, vagy még inkább kapcsolódjanak be ők is a munkába. ”-1000 alkalommal László Géza (III. évf.): Környezeti té­nyezők hatása a bab szövettani tulajdonságaira című dolgoza­tát ismertetjük. Bevezetés és a kiiiltott cél Az Agrártudományi Egye­tem növénytani- és növény élettani tanszékén kollektív tudományos témaként foglal­koznak „A fény-intenzítás ha­tása a szakaszosan vetett kul­túrnövények fenológiai és szö­vettetni alakulására” című té­mával. E téma keretében 1962 ben szakaszos növényfejlődé­si kísérleteket állítottak be a tanszék agrobotanikus kertjei­ben. A kísérletek feldolgozása több irányban folyt, az emlí­tett komplex témának meg­felelően. Diákköri munkám feladata az volt, hogy a fenti kísérlet­ben levő babnövényeket szö­vettanilag vizsgáljam meg és dolgozzam fel. Célom volt a­­ fényviszonyok változásán kí­vül még más ökológiai ténye­zők hatását is figyelembe venne­­­ni az értékelés során. A szö­vettani analízis kiterjedt a minőségi és mennyiségi vál­­­ tozások tanulmányozására is. Munkám során figyelembe vettem A. Sennyikov: „az ökológiai vizsgálatoknál nem- '• csak az egyes tényezőket, ha­nem e - ~ r.p­.'-xumát, ala- j mennyi tényező kölcsönös kapcsolatát számításba kell vennünk fontos tézisét. A­­ vizsgálat során feltételeztem,­­ hogy a talaj és a biotikus té-­­ nyezők a vizsgálati időszak alatt homogén hatást idéznek­­ elő a növények környezeté-­­­ben, tehát a szövettani válto­zásokat az ökológiai tényezők közül főleg csak a klimatikus tényezők okozzák. Ezek tuda­tában, illetve megfontolásával kerestem feleletet arra, hogy a napfényes órák száma, a hőmérséklet, csapadék, a leve­gő abszolút és relatív páratar­talma, a szélirány és a szél­erősség változása hogyan hat a babnövény szöveti részére és az milyen mértékben tük­röződik. Megjegyzem, hogy helyszű­ke miatt jelen dolgozatban a kisparcellás kísérletek agro­­technikai vonatkozásait és a tájadottságokat nem ismer­tetem. A meteorológiai adatokat a földműveléstani­ és növény­­termesztési tanszék agrome­teorológiai rész­ege bocsátotta rendelkezésemre. Az egynapi mérési átlagértékeket — az áttekinthetőség és egyszerűsí­tés végett — 5 napos átlagok­ra számoltam át. flóiszerlani rés/ Július 23-tól augusztus 27- ig terjedő begyűjtési inter­vallum alatt öt begyűjtést­­ végeztem kb. 10 napos eitere- !­sekkel. Minden begyűjtéskor ■ 13, 33, 33, 43, 53, és 60 napos­­ növényeket gyűjtöttem be és helyeztem konzerválás céljá­ból 40 százalékos alkoholt tar­talmazó fiolákba. . • A begyűjtésekkor a követ­­­­kező módszer szerint jártam el: A szakaszosan és három­szori ismétlésekbe vetett bab- , növényekből az alábbi része- I két gyűjtöttem be: 3—3 levélkéből a 3. levél- I emelet (szint) középső levélké­­j­­ének főértől számított 20­­ milliméteres darabkáját, a növények 3—3 szárából i nyezők megváltozásával — a szivacsos parenchima kiterje­dése növekszik, míg a palisa­de stagnál. ’­­ Epidermis: a) a felső epidermis sejt­sor magassága 50 napos korig növekszik, például 19,6 mik­ronról 39,6 mikronra. A ve­tési periódusok eltolása azo­nos korú növények esetében a felső epidermis sejtsor ma­gasságának csökkenését idézte elő, mert közben megváltoz­tak a klimatikus­­tényezők is. Például 30 napos növényt vé­ve figyelembe: a június 20-i vetés esetén a felső epidermis sejtsor magassága 38,6 mik­ron, addig a július 20-i vetés esetében a felső epidermis sejtsor magassága csak 26 milron volt b) Az alsó epidermis sejt­sor magassága nagyon válto­­zó. Ezt a klimatikus változá­sokkal összefüggésbe hozni nem sikerült a nagy szóródás miatt. A szárral kapcsolatban: a 3. internódium feletti 10—15 milliméteres darabkáját. A szárból és a levélből 60— 60 fajta metszet készítése vált szükségessé, melyhez dr. Si­mon Tiborné tanársegéd és Tóth Sándorné laboráns elv­társak nyújtottak rendkívül értékes segítséget. A kész metszeteket a fes­tés után csehszlovák gyárt­mányú m­ikrof­o­tograf­álóval lefényképeztem, azonos nagyí­tással. Használtam a fekete— fehér filmen kívül színes for­dítós filmeket is. A negatív­ról megfelelő papírokra másol­tam át a metszetekről készült negatív képeket éspedig azonos nagyítással. Ezek után 240 feke­te-fehér 130­ 18-as fénykép­ről, az alábbi levél- és szár­szöveti részeket tanulmányoz­­t­tam és mértem le mikronban­­ és négyzet-mikronban. A levéllel kapcsolatban: a szár egész területét négyzet­­mikronban, a mesophytum vastagságát mikronban, a fel­ső és alsó epidermis sejtsor magasságát mikronban. A szárral­ kapcsolatban: a szár egész területét négyzet­­mikronban, kéregszövet­gyűrű területét négyzetmik­­ronban, szklerenchima-gyűrű területét négyzet­mikronban, bélszövet területét négyzet­­mikronban, kéregparenchi­ma­sejtek átmérőjét mikronban, bélsejtek átmérőjét mikron­ban. A meteorológiai adatok 5 napos átlagait az 1., 2- 3. áb­ra szemlélteti. Megjegyzem, hogy a 3. meteorológiai táb­lázaton azt az időszakot, melynél a napfényes órák szá­ma, a hőmérséklet, a páratar­talom és a szélerősség maxi­mál­t klimatikus maximumá­nak nevezzük el, mely az ösz­­szehasonlító vizsgálatnál igen fontos időszakot jelent. (Jú­lius 25-től augusztus 25.) A szöveti részek mérési eredmé­nyeit ugyancsak grafikonon ábrázoltam, hogy azok időben is alkalmasak legyenek az egymás közötti összehasonlítá­sokhoz. (Helyszűke miatt kö­zölni nem tudom. Megjegy­zem, hogy e kis dolgozat ke­retében a sok mérés számsze­rű adatait sem közölhetem, mivel 171 végeredményről van szó, csupán csak a végered­ményekből levont következte­téseket, illetve objektív axió­mákat ismertetem.) a növények bél-átmérője szin­te törvényszerűen csökkenő tendenciát mutatott: 61,3, 73,­­86,3, 78 mikron. Ezen adatok szerint 86,3 mikron volt a bélsejtek átmérő-maximuma. Keltán a megjegyzés A dolgozatomban tárgyalt szövettani analízis és ezzel kapcsolatos eredmények fő­­­­képpen tájékozódó jellegűek. Bepillantást nyerhettem az­­ ilyen irányú kutatómunkába, amiért hálás köszönetemet fejezem ki dr. Hortobágyi Ti­bor tanszékvezető egyetemi tanárnak, rektorhelyettes­nek, dr. Horváth Imre egye­temi docensnek, dr. Simon Tiborné egyetemi tanársegéd­nek és mindazon oktatóknak és munkatársaknak, akik se­­gítségemre voltak irányítá­sukkal, tanácsaikkal munkám során­. Kísérletező-kutató munká­mat nem tekintem teljes ér­tékűnek, mert azt aránylag rövid idő alatt készítettem és csak fél év adataira támasz­kodhattam. A meteorológiai adatokat nem közvetlenül a növénytani­ és növény­­élettani tanszék botanikus kertjében szereztem, hanem a földműveléstani- és növény­­termesztéstani tanszék kísér­leti terén mért adatok alap­ján a földműveléstani­ és nö­­vénytermesztéstani tanszék agrometeorológiai részlegé­től így pontosabb mikrokli­­matikus mérések nem állottak rendelkezésemre. Munkám közben rájöttem arra is, hogy célszerű volna a naponként változó napfény spektrális összetételét is vizsgálni, ugyanis különböző hullámtar­­tományba tartozó fénysugarak a növény fejlődésében és nö­vekedésében különleges mennyiségi és minőségi vál­tozásokat idézhetnek elő. Ilyen irányú kísérleteket dr. Horváth Imre docens kandi­dátus végez jelenleg a nö­vénytani­ és növényélettani tanszéken. Méréseim eredményeit befo­lyásolhatta az a tény is, hogy a lehullott csapadék nem mindig szivárgott be a kísér­leti parcellák talajába, hanem a talaj felületén elfolyt. Ered­ményeimet befolyásolja az a tény is, hogy a kísérleti par­cellákat 4—5 fokos lejtőn ala­kíthattuk ki. Ugyancsak hiba­ként említhető, hogy kevés ismételt növényegyeden ala­pulnak összehasonlítási vizs­gálataim. Nehézséget okozott, hogy a vizsgálat folyamán nem mindig vált világossá a növény fejlődésbeli és növe­kedésbeli szövettani differen­ciálódása az ökológiai ténye­zők hatására. Voltak olyan szöveti részek, amelyek ha­tározottan reagáltak az öko­lógiai tényezők változtató ha­tására, de voltak olyanok, melyeknél a növény növeke­dési és fejlődési szövettani differenciálódási hatása egy­beolvadt az ökológiai faktorok változtató hatásával. Megjegyzem végül, hogy a szerény irodalmi adatok bizo­nyos mértékben megnehezí­tették a kísérlet feldolgozását, illetve az eredmények értéke­lését. Az eredmények­ ismertetés« A levéllel kapcsolatban:­­ a levéllemez vastagsá­gát főleg az erős pá­ratartalom növeli. Például 4 különböző vetési idejű 33 napos növénycsoportot összehasonlítottam és azt találtam, hogy a levélle­mez vastagsága a vetési pe­riódusok eltolásával 261,6 mikronról 290,3 mikronra nö­vekedett. Ez a vastagsági nö­vekedés a klimatikus maxi­mummal mutat homológiát, mely végeredményben a veté­si idő eltolódására vezethető veti vissza. e Mesophy 11 u­m: a) általában a növekedés­sel a pan­sad parenchima ér­dekes módon kétsorossá válik. A képződő alsó sejtsor mindig rövidebb, mint a felette levő. b) A vetési idő eltolásá­vá! — tehát a klimatikus tér @ A szár keresztmetszete négyzet-mikronban. A szárkeresztmetszet alakja és területe növényenként igen változó és jellemző. Periódusos vetésű, de azonos korú növé­nyek szár-keresztmetszet vál­tozását nem lehetett kapcso­latba hozni a klimatikus té­nyezőik, változásával. A Kéregszövet-gyűrű terü­lete négyzet-mikronban. A vetési idő 10—14 nappal va­ló eltolása a kéregszövet-gyű­­rű területének növekedéséhez vezetett azonos ko­rú növé­nyek esetében. Például kb. 33 napos korú növé­nyeknél: 77 397,8 mikronral 161 231,3 mikronra növekedett vizsgálataimkor a kéregszö­­vet-gyűrű területe.. Itt a nö­vekedés-fejlődés törvényei és a vetési idő eltolása miatt bekövetkezett klimatikus vál­tozások együttes hatásával­ , számolhatunk. A Szklerenchlirta-gyűrűk területének változása (négyzet-mikronban) és az ökológiai tényezők változtató hatása között összefüggés nem volt megállapítható, a vég­eredmények nagymértékű szó­ródása miatt. e Bélszövet területe (négy­zet-mikronban). Ezzel a vizsgálattal kapcsolatban meg­állapítottam, hogy a bélszövet területe növekszik egészen a teljes kifejlődési stádiumig. Méréseim szerint a bélszövet területi növekedése az alábbi volt: 3.399 550 mikronról 6.098, 170,89 mikronig. Megállapít­ható volt, hogy a 60 napos életkorú növények bélszöveté­nek területe csökkenést mu­tatott egy 45 napos növényé­hez viszonyítva, azonos vetési időszakot figyelembe véve. Véleményem szerint a bélszö­vet területe azért csökken 1 60 napos kor után, mert az al­kotó bélsejtek fala öregszik, fala vastagodik, vizborítását elveszti, tehát a külső és bel­ső változtató hatásokra már nem tud rugalmasan reagálni. 5) A kéregparenchima­ sej­­­­tek átmérő-változásainak (mikronban) értékelésekor sejtátmérő-változást ugyan észleltem, de ezt ökológiai faktorok változtató hatásával összefüggésbe hozni nem sike­rült. 6) A bélsejtek „átmérő-ma­ximumát” (mikronban) kb. 30 RTL. napos korú növényeknél mér- МЯХ­ hetjük. Ugyanis vizsgálataim­­ szerint a 30 napos kor után A bablevél szöveti szerkezete ICO-szoros mikroszkópi és 13x18 centiméteres viszonylagos nagyításban. (1. felső epider­­misi sejtsor, 2. pan­sad parenchima, 3. szivacsos parenchima, 4. alsó epidermisz sejtsor 2+3-atesophyllum). 14 13 12 11 1« ? 8 NAPFEN­E5 G8M URH» /Snap», alle.,4/ 1962. janu.41-aug). 31 1S 20 2S 50 5 10 15 20 2$ 54 S 10­­ 20 25 . Julius Ju­rnius «­L Mibusim »8S2. »ÖKCMIULET MW.; .».; BPailklS MIN.­­ KÖZEPES LCCWDMtftSCWLEt /5-op», ai.4.w 1962 jun. и Ж.С Eo«. C mii». C* 45 20 ZS 31­­5 18 15 20 25 ?— JUNIUS «-*-* Julius «tizam­­ ii «cumv »9SZ. — л « 12 N­ « 1 1 ? 6­s 4 3 2 1 m2 5 10 15 20 25 31 AUGUSZTUS /Snrnf», Мл^Л/ I 31 SZEL­Ve q Ъ b b fe b £­ чэ b as b & fe DEL. % К M a и к S3 4S 4» 3S 3« 25 20 15 m 5 p. -МЙХ. b,D'obvo'ob-o'be-of­.o&b Ъ «—HM­ 1»­­ 20 2S M 5 10 15 20 25 3,1 J 10 15 20 25 31 w ■ JUNIUS ' JULIUS *­*-* AUGUSZTUS ОЛЗАИ* °“ '5 0,08 °* \l - 0.0S - - 0,12 006 -3,4 (5 »4 Of 10,1 3,6 ца 5,1 24, - Cl - - 0,6 0,3 -о polc ■ШЖ Г.:*5.УЪ A babszár szöveti szerkezete 17-szeres mikroszkópi nagyí­tásban. (1. kéregparenchima sejtek, 2. keményítős hüvely, 3. sclerenchima, 4. bélsejtek.) Elhal a szó a vak­ sötétben, és már a padló sem recseg. I LEVÉL HAZA 1 Tél van. Kályhakürtök és száraz szőlővenyigék évszak­a. Kapirgál korhadt padló alatt a fázós egér éjszaka. Nem alhattok el sohá tőle s csak fekszetek, lám, éberen magára maradt a két kis öreg, álmatlan, havas éjéken. Jár a gondolat, jár le és föl, akár az óra a falon, és beleüt a csendbe néha, hogy itt is meg kell hallanom. „Régen nem írt már, haza sem jön!” „Dolgozik, nagy gond két gyerek!” Megijedt a buta egérke és csak fülel egy darabig, de aztán megint újra kezdi,­­ koptatja növő fogait. Jár a gondolat, jár le és föl, akár az óra a falon, és beleüt a csendbe néha, hogy itt is meg kell hallanom. Szűts László /'.\V.V\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\T Igen nagy ország Kuba ! (Folytatás a 2. oldalról.) mi szemünkben bizony na­gyon furcsának tűnnek. A másik: a plakátok. Igen, a plakátok. Olyanok és olyan hatásúak, mint a mi 1919-es plakátjaink voltak. A sajátsá­gos népi kultúra virágzik to­vább az egyes néger települé­seken és érdekesen keveredik a vallással. A rituális táncok — egy néger faluban láttam — rendkívül kifejezőképessé­gükkel szinte magával ragad­ják az embert és igazán a születés, a szerelem, a halál gondolatát fejezik ki. Ez nem produkció! De ezt a népi kul­túrát is lassan áthatja a mo­dern. Nagyon érdekes, hogy a ku­bai nép nagy tömege vallásos. Furcsán keveredik a katolikus és indián vallás. A felső pap­ság azonban mindig távol élt a néptől, mert — ez is nagyon érdekes — csak a fehér isten­ről beszélt. A nép jár temp­lomba, de a papság nagy ré­szét megveti. Egy népi ének is erről, ennek okáról beszél. A kislány énekli, elhiszi, hogy az isten fehér, azt is, hogy a Szűz Mária is fehér nő volt, de fekete angyalok csak van­nak! Kubában nagy hangver­senykultusz van. Kevés szín­ház van, de a színház szinte szentélynek számít. Csak ko­moly darabokat játszanak, a bohózatok, vígjátékok helye a bár. Avval kezdtem, hogy nagy ország-e Kudd? Igen, vélemé­nyem szerint nagyon nagy. Ha ezt területe és lakosainak száma nem is támasztja alá, de az összefogás, forradalom nagyon naggyá tette. Pallér

Next