Mezőgazdasági Mérnök, 1963 (4. évfolyam, 1-21. szám)
1963-01-10 / 1. szám
I KÖZKÍVÁNATRA Dolgozatok, melyek még nem kaptak nyilvánosságot Clavióinak és a mezőgazdaság tudományi kar TDK-nak kívánságára az elkövetkezendő időiben kivonatosan ismertetünk rosilány olyan diákköri munkát, amely miért nem került konferencia elé. Célunk az, hogy a hallgatók széles tömegei is megismerjék a diákkörösök munkáját, azokét is, akik még nem „törtek élre’. Esetleg tanuljanak belőle, vagy még inkább kapcsolódjanak be ők is a munkába. ”-1000 alkalommal László Géza (III. évf.): Környezeti tényezők hatása a bab szövettani tulajdonságaira című dolgozatát ismertetjük. Bevezetés és a kiiiltott cél Az Agrártudományi Egyetem növénytani- és növény élettani tanszékén kollektív tudományos témaként foglalkoznak „A fény-intenzítás hatása a szakaszosan vetett kultúrnövények fenológiai és szövettetni alakulására” című témával. E téma keretében 1962 ben szakaszos növényfejlődési kísérleteket állítottak be a tanszék agrobotanikus kertjeiben. A kísérletek feldolgozása több irányban folyt, az említett komplex témának megfelelően. Diákköri munkám feladata az volt, hogy a fenti kísérletben levő babnövényeket szövettanilag vizsgáljam meg és dolgozzam fel. Célom volt a fényviszonyok változásán kívül még más ökológiai tényezők hatását is figyelembe venneni az értékelés során. A szövettani analízis kiterjedt a minőségi és mennyiségi vál tozások tanulmányozására is. Munkám során figyelembe vettem A. Sennyikov: „az ökológiai vizsgálatoknál nem- '• csak az egyes tényezőket, hanem e - ~ r.p.'-xumát, ala- j mennyi tényező kölcsönös kapcsolatát számításba kell vennünk fontos tézisét. A vizsgálat során feltételeztem, hogy a talaj és a biotikus té- nyezők a vizsgálati időszak alatt homogén hatást idéznek elő a növények környezeté-ben, tehát a szövettani változásokat az ökológiai tényezők közül főleg csak a klimatikus tényezők okozzák. Ezek tudatában, illetve megfontolásával kerestem feleletet arra, hogy a napfényes órák száma, a hőmérséklet, csapadék, a levegő abszolút és relatív páratartalma, a szélirány és a szélerősség változása hogyan hat a babnövény szöveti részére és az milyen mértékben tükröződik. Megjegyzem, hogy helyszűke miatt jelen dolgozatban a kisparcellás kísérletek agrotechnikai vonatkozásait és a tájadottságokat nem ismertetem. A meteorológiai adatokat a földműveléstani és növénytermesztési tanszék agrometeorológiai részege bocsátotta rendelkezésemre. Az egynapi mérési átlagértékeket — az áttekinthetőség és egyszerűsítés végett — 5 napos átlagokra számoltam át. flóiszerlani rés/ Július 23-tól augusztus 27- ig terjedő begyűjtési intervallum alatt öt begyűjtést végeztem kb. 10 napos eitere- !sekkel. Minden begyűjtéskor ■ 13, 33, 33, 43, 53, és 60 napos növényeket gyűjtöttem be és helyeztem konzerválás céljából 40 százalékos alkoholt tartalmazó fiolákba. . • A begyűjtésekkor a következő módszer szerint jártam el: A szakaszosan és háromszori ismétlésekbe vetett bab- , növényekből az alábbi része- I két gyűjtöttem be: 3—3 levélkéből a 3. levél- I emelet (szint) középső levélkéjének főértől számított 20 milliméteres darabkáját, a növények 3—3 szárából i nyezők megváltozásával — a szivacsos parenchima kiterjedése növekszik, míg a palisade stagnál. ’ Epidermis: a) a felső epidermis sejtsor magassága 50 napos korig növekszik, például 19,6 mikronról 39,6 mikronra. A vetési periódusok eltolása azonos korú növények esetében a felső epidermis sejtsor magasságának csökkenését idézte elő, mert közben megváltoztak a klimatikustényezők is. Például 30 napos növényt véve figyelembe: a június 20-i vetés esetén a felső epidermis sejtsor magassága 38,6 mikron, addig a július 20-i vetés esetében a felső epidermis sejtsor magassága csak 26 milron volt b) Az alsó epidermis sejtsor magassága nagyon változó. Ezt a klimatikus változásokkal összefüggésbe hozni nem sikerült a nagy szóródás miatt. A szárral kapcsolatban: a 3. internódium feletti 10—15 milliméteres darabkáját. A szárból és a levélből 60— 60 fajta metszet készítése vált szükségessé, melyhez dr. Simon Tiborné tanársegéd és Tóth Sándorné laboráns elvtársak nyújtottak rendkívül értékes segítséget. A kész metszeteket a festés után csehszlovák gyártmányú mikrofotografálóval lefényképeztem, azonos nagyítással. Használtam a fekete— fehér filmen kívül színes fordítós filmeket is. A negatívról megfelelő papírokra másoltam át a metszetekről készült negatív képeket éspedig azonos nagyítással. Ezek után 240 fekete-fehér 130 18-as fényképről, az alábbi levél- és szárszöveti részeket tanulmányozttam és mértem le mikronban és négyzet-mikronban. A levéllel kapcsolatban: a szár egész területét négyzetmikronban, a mesophytum vastagságát mikronban, a felső és alsó epidermis sejtsor magasságát mikronban. A szárral kapcsolatban: a szár egész területét négyzetmikronban, kéregszövetgyűrű területét négyzetmikronban, szklerenchima-gyűrű területét négyzetmikronban, bélszövet területét négyzetmikronban, kéregparenchimasejtek átmérőjét mikronban, bélsejtek átmérőjét mikronban. A meteorológiai adatok 5 napos átlagait az 1., 2- 3. ábra szemlélteti. Megjegyzem, hogy a 3. meteorológiai táblázaton azt az időszakot, melynél a napfényes órák száma, a hőmérséklet, a páratartalom és a szélerősség maximált klimatikus maximumának nevezzük el, mely az öszszehasonlító vizsgálatnál igen fontos időszakot jelent. (Július 25-től augusztus 25.) A szöveti részek mérési eredményeit ugyancsak grafikonon ábrázoltam, hogy azok időben is alkalmasak legyenek az egymás közötti összehasonlításokhoz. (Helyszűke miatt közölni nem tudom. Megjegyzem, hogy e kis dolgozat keretében a sok mérés számszerű adatait sem közölhetem, mivel 171 végeredményről van szó, csupán csak a végeredményekből levont következtetéseket, illetve objektív axiómákat ismertetem.) a növények bél-átmérője szinte törvényszerűen csökkenő tendenciát mutatott: 61,3, 73,86,3, 78 mikron. Ezen adatok szerint 86,3 mikron volt a bélsejtek átmérő-maximuma. Keltán a megjegyzés A dolgozatomban tárgyalt szövettani analízis és ezzel kapcsolatos eredmények főképpen tájékozódó jellegűek. Bepillantást nyerhettem az ilyen irányú kutatómunkába, amiért hálás köszönetemet fejezem ki dr. Hortobágyi Tibor tanszékvezető egyetemi tanárnak, rektorhelyettesnek, dr. Horváth Imre egyetemi docensnek, dr. Simon Tiborné egyetemi tanársegédnek és mindazon oktatóknak és munkatársaknak, akik segítségemre voltak irányításukkal, tanácsaikkal munkám során. Kísérletező-kutató munkámat nem tekintem teljes értékűnek, mert azt aránylag rövid idő alatt készítettem és csak fél év adataira támaszkodhattam. A meteorológiai adatokat nem közvetlenül a növénytani és növényélettani tanszék botanikus kertjében szereztem, hanem a földműveléstani- és növénytermesztéstani tanszék kísérleti terén mért adatok alapján a földműveléstani és növénytermesztéstani tanszék agrometeorológiai részlegétől így pontosabb mikroklimatikus mérések nem állottak rendelkezésemre. Munkám közben rájöttem arra is, hogy célszerű volna a naponként változó napfény spektrális összetételét is vizsgálni, ugyanis különböző hullámtartományba tartozó fénysugarak a növény fejlődésében és növekedésében különleges mennyiségi és minőségi változásokat idézhetnek elő. Ilyen irányú kísérleteket dr. Horváth Imre docens kandidátus végez jelenleg a növénytani és növényélettani tanszéken. Méréseim eredményeit befolyásolhatta az a tény is, hogy a lehullott csapadék nem mindig szivárgott be a kísérleti parcellák talajába, hanem a talaj felületén elfolyt. Eredményeimet befolyásolja az a tény is, hogy a kísérleti parcellákat 4—5 fokos lejtőn alakíthattuk ki. Ugyancsak hibaként említhető, hogy kevés ismételt növényegyeden alapulnak összehasonlítási vizsgálataim. Nehézséget okozott, hogy a vizsgálat folyamán nem mindig vált világossá a növény fejlődésbeli és növekedésbeli szövettani differenciálódása az ökológiai tényezők hatására. Voltak olyan szöveti részek, amelyek határozottan reagáltak az ökológiai tényezők változtató hatására, de voltak olyanok, melyeknél a növény növekedési és fejlődési szövettani differenciálódási hatása egybeolvadt az ökológiai faktorok változtató hatásával. Megjegyzem végül, hogy a szerény irodalmi adatok bizonyos mértékben megnehezítették a kísérlet feldolgozását, illetve az eredmények értékelését. Az eredmények ismertetés« A levéllel kapcsolatban: a levéllemez vastagságát főleg az erős páratartalom növeli. Például 4 különböző vetési idejű 33 napos növénycsoportot összehasonlítottam és azt találtam, hogy a levéllemez vastagsága a vetési periódusok eltolásával 261,6 mikronról 290,3 mikronra növekedett. Ez a vastagsági növekedés a klimatikus maximummal mutat homológiát, mely végeredményben a vetési idő eltolódására vezethető veti vissza. e Mesophy 11 um: a) általában a növekedéssel a pansad parenchima érdekes módon kétsorossá válik. A képződő alsó sejtsor mindig rövidebb, mint a felette levő. b) A vetési idő eltolásává! — tehát a klimatikus tér @ A szár keresztmetszete négyzet-mikronban. A szárkeresztmetszet alakja és területe növényenként igen változó és jellemző. Periódusos vetésű, de azonos korú növények szár-keresztmetszet változását nem lehetett kapcsolatba hozni a klimatikus tényezőik, változásával. A Kéregszövet-gyűrű területe négyzet-mikronban. A vetési idő 10—14 nappal való eltolása a kéregszövet-gyűrű területének növekedéséhez vezetett azonos korú növények esetében. Például kb. 33 napos korú növényeknél: 77 397,8 mikronral 161 231,3 mikronra növekedett vizsgálataimkor a kéregszövet-gyűrű területe.. Itt a növekedés-fejlődés törvényei és a vetési idő eltolása miatt bekövetkezett klimatikus változások együttes hatásával , számolhatunk. A Szklerenchlirta-gyűrűk területének változása (négyzet-mikronban) és az ökológiai tényezők változtató hatása között összefüggés nem volt megállapítható, a végeredmények nagymértékű szóródása miatt. e Bélszövet területe (négyzet-mikronban). Ezzel a vizsgálattal kapcsolatban megállapítottam, hogy a bélszövet területe növekszik egészen a teljes kifejlődési stádiumig. Méréseim szerint a bélszövet területi növekedése az alábbi volt: 3.399 550 mikronról 6.098, 170,89 mikronig. Megállapítható volt, hogy a 60 napos életkorú növények bélszövetének területe csökkenést mutatott egy 45 napos növényéhez viszonyítva, azonos vetési időszakot figyelembe véve. Véleményem szerint a bélszövet területe azért csökken 1 60 napos kor után, mert az alkotó bélsejtek fala öregszik, fala vastagodik, vizborítását elveszti, tehát a külső és belső változtató hatásokra már nem tud rugalmasan reagálni. 5) A kéregparenchima sejtek átmérő-változásainak (mikronban) értékelésekor sejtátmérő-változást ugyan észleltem, de ezt ökológiai faktorok változtató hatásával összefüggésbe hozni nem sikerült. 6) A bélsejtek „átmérő-maximumát” (mikronban) kb. 30 RTL. napos korú növényeknél mér- МЯХ hetjük. Ugyanis vizsgálataim szerint a 30 napos kor után A bablevél szöveti szerkezete ICO-szoros mikroszkópi és 13x18 centiméteres viszonylagos nagyításban. (1. felső epidermisi sejtsor, 2. pansad parenchima, 3. szivacsos parenchima, 4. alsó epidermisz sejtsor 2+3-atesophyllum). 14 13 12 11 1« ? 8 NAPFENE5 G8M URH» /Snap», alle.,4/ 1962. janu.41-aug). 31 1S 20 2S 50 5 10 15 20 2$ 54 S 10 20 25 . Julius Jurnius «L Mibusim »8S2. »ÖKCMIULET MW.; .».; BPailklS MIN. KÖZEPES LCCWDMtftSCWLEt /5-op», ai.4.w 1962 jun. и Ж.С Eo«. C mii». C* 45 20 ZS 315 18 15 20 25 ?— JUNIUS «-*-* Julius «tizam ii «cumv »9SZ. — л « 12 N « 1 1 ? 6s 4 3 2 1 m2 5 10 15 20 25 31 AUGUSZTUS /Snrnf», Мл^Л/ I 31 SZELVe q Ъ b b fe b £ чэ b as b & fe DEL. % К M a и к S3 4S 4» 3S 3« 25 20 15 m 5 p. -МЙХ. b,D'obvo'ob-o'be-of.o&b Ъ «—HM 1» 20 2S M 5 10 15 20 25 3,1 J 10 15 20 25 31 w ■ JUNIUS ' JULIUS **-* AUGUSZTUS ОЛЗАИ* °“ '5 0,08 °* \l - 0.0S - - 0,12 006 -3,4 (5 »4 Of 10,1 3,6 ца 5,1 24, - Cl - - 0,6 0,3 -о polc ■ШЖ Г.:*5.УЪ A babszár szöveti szerkezete 17-szeres mikroszkópi nagyításban. (1. kéregparenchima sejtek, 2. keményítős hüvely, 3. sclerenchima, 4. bélsejtek.) Elhal a szó a vak sötétben, és már a padló sem recseg. I LEVÉL HAZA 1 Tél van. Kályhakürtök és száraz szőlővenyigék évszaka. Kapirgál korhadt padló alatt a fázós egér éjszaka. Nem alhattok el sohá tőle s csak fekszetek, lám, éberen magára maradt a két kis öreg, álmatlan, havas éjéken. Jár a gondolat, jár le és föl, akár az óra a falon, és beleüt a csendbe néha, hogy itt is meg kell hallanom. „Régen nem írt már, haza sem jön!” „Dolgozik, nagy gond két gyerek!” Megijedt a buta egérke és csak fülel egy darabig, de aztán megint újra kezdi, koptatja növő fogait. Jár a gondolat, jár le és föl, akár az óra a falon, és beleüt a csendbe néha, hogy itt is meg kell hallanom. Szűts László /'.\V.V\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\T Igen nagy ország Kuba ! (Folytatás a 2. oldalról.) mi szemünkben bizony nagyon furcsának tűnnek. A másik: a plakátok. Igen, a plakátok. Olyanok és olyan hatásúak, mint a mi 1919-es plakátjaink voltak. A sajátságos népi kultúra virágzik tovább az egyes néger településeken és érdekesen keveredik a vallással. A rituális táncok — egy néger faluban láttam — rendkívül kifejezőképességükkel szinte magával ragadják az embert és igazán a születés, a szerelem, a halál gondolatát fejezik ki. Ez nem produkció! De ezt a népi kultúrát is lassan áthatja a modern. Nagyon érdekes, hogy a kubai nép nagy tömege vallásos. Furcsán keveredik a katolikus és indián vallás. A felső papság azonban mindig távol élt a néptől, mert — ez is nagyon érdekes — csak a fehér istenről beszélt. A nép jár templomba, de a papság nagy részét megveti. Egy népi ének is erről, ennek okáról beszél. A kislány énekli, elhiszi, hogy az isten fehér, azt is, hogy a Szűz Mária is fehér nő volt, de fekete angyalok csak vannak! Kubában nagy hangversenykultusz van. Kevés színház van, de a színház szinte szentélynek számít. Csak komoly darabokat játszanak, a bohózatok, vígjátékok helye a bár. Avval kezdtem, hogy nagy ország-e Kudd? Igen, véleményem szerint nagyon nagy. Ha ezt területe és lakosainak száma nem is támasztja alá, de az összefogás, forradalom nagyon naggyá tette. Pallér