Mezőgazdasági Mérnök, 1964 (5. évfolyam, 1-21. szám)

1964-01-23 / 1. szám

Az USA imolaga­zdaságainak gépesítése Nehéz átfogó képet adni az USA mezőgazdaságának­ gé­pesítéséről egy viszonylag, rö­vid tanulmányút után, hiszen az USA körülbelül­ százszor akkora területen fekszik, mint hazánk, és a legkülönbözőbb éghajlati-, talaj- és termesz­tési viszonyokat foglalja ma­gában. Még nehezebb a szer­zett tapasztalatokról a ren­delkezésre álló szűk keretek között beszámolni. Ezért tájé­koztatásom csak kiragadott szemelvényeket tartalmaz. A mezőgazdaság gépesítése az USÁ-ban korábban indult növekedett az öntözött terü­­­letek aránya, ezek következ-­­ tébően növekedtek a hozamok. A gépesítés terjedése és a hozamok növekedése együtte­sen növelte a termékegység­­re és a területegységre vonat­koztatott munkatermelékeny­séget. Például a kukorica ter­méshozama az 1930-as évek 9,36 q/feh értékről 1961-re , 22,4 g/kh-ra, lovában 27 q/ kh-ra növekedett, az 1 g szemes kukoria előállítására fordított élőmunka ugyan­ezen idő alatt kb 254 perc­ről 33 percre csökkent. A gépesítés nemcsak a főbb műveletek gépi hajtóerővel és megfelelő munkaeszközök­kel való elvégzésre terjed ki, hanem gépesítették az előké­szítő és csatlakozó munkafo­lyamatokat, beleértve a szál­lítást is. Nem mondható ez el egyértelműen a­­ zöldség- és gyümölcstermesztésről, ahol a teljes gépesítés még nem megoldott. Az USA mezőgazdaságába nagy számú gép került a má­sodik világháború óta. A gé­pek száma gyors ütemben növekedett, és kb. 1952—53- ban elérte a telítettséget, az­óta a gépbeszerzések üteme lelassult. Például 1945-ben 2 354 000 traktor dolgozott a fejlődésnek, mint Európában. A gépesítés fejlődését nem za­varták meg háborúk, és siet­tette terjedését az is, hogy az ipar fejlődése nagy számban vont el munkaerőt a mező­­gazdaságból. Az utóbbi 1­2 évben a keresőik mintegy 80 százaléka dolgozott közvetle­nül a mezőgazdaságban. Mindezek miatt az állati vo­nóerő helyettesítése gépi vo­nóerővel, és gépi hajtóener­giával, már kb. 1952-ben tel­jesen befejeződött. A gépesítés terjedésével egy időben terjedt mezőgazdaságban, ez a szám 1953-ra elérte a 4 100 000-et, 1961- re a 4 700 000-et viszont 1962- re már 4 660 000-re csök­kent. A gabonakombájnok száma az 1945. évi 375 000-ről 1953-ra 930 000-re, 1959-re 1 045 000-re növekedett, de már 1962-re 1 025 000-re csök­kent. A gépbeszerzések csökkené­se a kb. 10 évvel ezelőtt elért telítettségen kívül, azzal is magyarázható, hogy állandóan csökken a farmok száma, (az 1954 és 1959 közötti ötéves időszakban mintegy 1 millió­val) és a nagyobb farmok na­gyobb teljesítményű gépeket kívánnak, a termelési öveze­tek mindjobban specializálód­nak, csökkent a vetésterület , és a farmerek nem töreksze-­­ nek gépparkjuk gyors cseré- l jére. A gépek teljesítménynövelé­­­­sára jellemző, hogy például az­­ 1940-es években beszerzett ke­­­­rekes traktorok többsége 25— 30 LE-s, az 1950-es években­­ beszerzetteké már­­50—80 , LE-s, az újabbaké 80—90­­ LE-s. Ezt láthattuk a meglá­­­­togatott farmokon, de láttuk a­­ John­ Deere traktorgyár sze­­­­relőszalagjáról lekerült gé­­r pékén és a gyár készárurak- i tárában is. I­két használnak, a tárcsás eké­­­­két inkább a gabonatermelő- I övezetben találhatjuk. Az újabb ekék többsége függesz­tett vagy nyerges, de mind­jobban terjed a hidraulikus működtetésű váltva forgató ekék használata, sík terepen is. Az öntözött területeken­­ csaknem kizárólag váltva for­gató ekéket használnak. A gépek teljesítményének növekedésével együttjárt a gépek súlyának növekedése. Az ebből eredő, fokozott ta­lajtömörítés csökkentésére al­kalmaznak lazító eszközöket használata. Ehhez sokfajta talajba juttató berendezést hoznak forgalomba, de a fo­lyékony műtrágya elosztása jól működő kereskedelmi szer­vezetet és költséges tároló- és szállítóberendezéseket igé­nyel. A növényvédelem céljait igen sokféle, különböző rend­szerű gépek szolgálják. A kü­lönböző permetezőgépek fo­lyadéktartálya 900—2000 lite­res, hajtásuk külön motorral, vagy a traktor erőleadó ten­gelyéről történik. A gabonakombájnok semmi­ben sem térnek el az általunk ismertektől. Speciális célokra készülnek hozzájuk különféle adapterek. A kukorica adap­tereit 2 vagy 4 sorosak, me­lyek a szárat nem vágják és csak a csövet juttatják a dob­hoz és a tisztítószerkezetek­hez. A kukoricát egyébként csőtörő-fosztó gépekkel taka­rítják be. Kukorica betakarí­tása gabonakombájnnal csak ott szokásos, ahol egyébként is szükség van arató-cséplő­gépre és be vannak ren­dezkedve a morzsolt mag szá­rítására. A kukoricát lm-es sortávra a nagyobb farmokon stabilak, a kisebbeken mozgók. A tü­zelőanyag kisebb részben fű­tőolaj, nagyobb részben föld­gáz vagy palackozott propán­gáz. A mozgó szárítók a­ leg­különbözőbb kivitelekben ké­szülnek, legelterjedtebbek a­­ 10—12 t, befogadóképességűek,­­ ami kb. 3—10 t­ h szárítótel­ j jesítményt jelent, terménytől­­ és annak nedvességál­lapotá- I tól függően. I és a munkameneffcek számá­­­­nak csökkentésére gépkapcso- I tásokat, így például a kor- i szerű kukoricavető gép egy I gépcsoportot alkot az előtte,­­ haladó rugós kultivátorral vagy tárcsás boronával és a­­ vetőgépre van szerelve a mű­­­­trágyaszóró, a gyomirtó és a talajfertőtlenítő szert szóró berendezés. A farmer egy me­netben készíti el a vetőágyat, vet és szórja ki az összes vegyszert. A vetőcserpezlyák mögött keménygumi-bevona­tú záróhengerek haladnak. Terjedőben van vetik, viszonylag sűrű nö­vényállománnyal. Betakarítá­sig nem tesznek különbséget hogy a terményt silózás cél­jaira kívánják-e felhasználni vagy szemre történik-e majd a betakarítás. A gabonakombájnokkal é­s speciális kukoricakombáj­nokkal betakarított táblái visszamarad a levágatlan , rendezetlen, töredezett szál amit újabb munkamenetben vágnak, aprítanak és teríte­nek a táblán, majd tárcsázd után beszántanak. Ez termé­szetesen nagy adagú műtrá­gyázást kíván. A kukoricának csak mint­egy 10 százalékát takarítjál be közvetlenül morzsoló el­járással, de az eljárás terje­dőben van. A nagy nedvesség tartalmú morzsolt szeme részben toronysilóban silóz­zák, az árukukoricát minden­képpen szárítják. A hideg le­vegős szellőztetéses szárítás ritkán használják, akkor is in­kább szálas takarmányok szá­rításánál. A szemes termé­nyeket csaknem kizárólag me­leglevegős rendszerrel szá­rítják. A termények szállítása csak rövid távra, a következő farmközpontig történik pót­kocsival, közúti szállításban csaknem kizárólag­­ tehergép­kocsikat használnak. Jellem­ző, hogy a mai kb. 4 660 000-es traktorállomány mellett kb. 1 875 000 tehergépkocsi dolgo­­zik az USA mezőgazdaságá­ban. Dr. Lehoczky László egyetemi tanár a kem­izálás. A folyékony nitrogénműtrágya A szárítóberendezések A gépek teljesítményfokozására további jellemző példa, hogy a régebbi gabonakombájnok vágószélessége általában 1,5 —2,0 m között volt, az újab­baké már 4 m körül van Ugyanakkor növekedett a gé­pek áteresztőképessége és ha­ladási sebessége is. A meglátogatott kukorica­­övezetben, ahol egy-egy far­mon két-négy növény terme­lésére rendezkednek be és e fő növény a kukorica, csak­nem kizárólag uni­verzál trak­torokat használnak. Ezektől nagy fordulókor, gsáto és azt követelik meg, hogy valóban az egész idény a­latt minden munkára használha­tók legyenek. Egyazon trak­torral végzik a talajművelést, a vetést, a növényápolást, a betakarítást és a belső szállí­tást. A termelékenységre tö­rekedve, az utóbbi években legnagyobb számban 80—95 LE-s mellső ikerkerekes trak­torokat szereztek be. A mellső ikerkerekes traktor jó fordu­­lékonysága miatt, nincsenek megműveletlen forgók és a traktor jól tud haladni a nö­vénysorok között, és csak ilyen megoldású gépré alkal­mazható előreszerelt kétsoros betakarítógép. A kukoricaövezetben kizá­rólag kormánylemezes­eké- A gépészmérnöki karról jelentjük A kar legutóbbi, január 11-i tanácsülésén megvitatták az I. félévi vizsgaidőszakra való felkészülés eddigi tapasztala­tait és meghatározták a II. félév oktatási feladatait, meg­hallgatták és jóváhagyták az 1964. évi kutatási feladatok­ról és azok anyagi kihatásai­ról készült előterjesztést. Dr. Soós Pál dékánhelyettes ja­vaslata alapján megállapí­tották azoknak a bizottságok­nak az összetételét, melyek április 1-ig bizonyos tárgyi módosításokra tesznek javas­latot, illetve április végéig megvizsgálják, hol van szük­ség az egyes tárgyak között bizonyos program-egyezte­tésre, azaz az egyes átfedé­sek kiküszöbölésére. (Például üzemelés, üzemszervezés, gépjavítás vagy matematika, fizika, mechanika stb.) Majd a levelező felvételi vizsgákról szóló jelentés és a Pest megyei gyenge termelő­szövetkezetek megsegítésére irányuló felhívás elfogadása után dr. Lehoczky László dé­kán bejelentette, hogy a de­cemberi tanácsülés határoza­ta értelmében döntés szüle­tett, a gyakorlati csoport fel­állításáról. A csoport — Cve­­rencz elvtárs vezetésével —a mezőgazdasági tanszék kere­­tén belül alakul meg. Innen — onnan Az idén újabb 15 mezőgazda­­sági szakfilm készül. Filmsza­lagra rögzítik többek között a gazdaságos öntözés, a termő­­karós gyümölcsápolás és a ta­lajvédelem korszerű módsze­reit. A leningrádi területen kite­nyésztették a karórépa és a ta­karmánykáposzta hibridjét. Az új növény értélmes szarvasmar­hatakarmány. Terméshozam szempontjából jelentősen túl­szárnyalja a takarmánykáposz­tát és a karórépát. Kiszámí­tották, hogy az új hibrid (egy­­egy répa a levélzettel együtt 15 kg-ot is nyom) hektáronként legalább 40 tonna gyökér- és zcldtömegtermést hoz. BEM­UTATJUK P­inkert Gábor második he­lyezést ért el a kar „Jó tanuló , jó sportoló” mozgal­mában. P. G. nem túl magas, szőke fiú, kollégista. Mielőtt kollégiumba került volna, Rákosszent­­mihályról járt be az előadások­ra. Ez nem kevesebb, mint napi 3 órás utazás. Ideje így szétdarabolódott, nehezen tudta be­osztani. Most — hogy kollégiumban lakik — minden­re több ideje jut. Mint évfolyam- KISZ-titkár ő szervezte a nagy anyagi (de nem er­kölcsi!) sikerrel zá­rult gólyabált. Nem lennénk hűek az igazsághoz, ha nem mondanánk­­ meg, hogy KISZ- beli teendői még több kívánnivalót hagynak hátrá. Reméljük, hogy a jobb kollégiumi le­hetőség, a jobb időbeosztás, ezen a téren javulást eredményez. Hogyan tudta el­érni a második he­lyet? Mint elmon­dotta, nem ez a cél hajtotta. Is­merte ugyan a mozgalmat és vá­gyakozva gondolt arra, hogy, milyen jó lenne helyezést elérni, de mégsem ez volt a fő cél. Rendszeresen ta­nult, előadásokra és gyakorlatra is rendszeresen el­járt, éjszakákon át rajtolt. A tanulás mellett edzésekre járt, jelenleg az egyetemi kézilab­dacsapat kapujá­nak hű őrzője m­iután lehető­ség nyílt ide­jének jobb beosz­tására reméljük, tovább javítja tanulmányi ered­ményét is. " Fiaverem! Fiaverem • ’Azok a hallgatóik, akik ma nem adták be a nyári aratás gyakorlatról készített naplót ne izgassák magukat. Ha napló megírása talán emléke­zési akadályokba ütközik a Önök kivételes személyiségük­nél, úgy várjanak nyugodtal. Addig, míg megjön az „ihlé­seik”. Ha mégsem, akkor várjál meg a következő nyarait. Ve­tett az ország elég magot, lesz módjuk még­ egyszer aratni, valamint a naplót megírni. Ké­rem az illető nehéz emlékező képességű illetékeseket, hogy a jövőben már próbálják pontos határidőre beadni a napló­művüket. Köszönöm szíves figyelmü­ket (aki ezzel foglalkozik, an­nak a nevében) i 1. Százharminckilenc levelezőgépész kezdi meer tanulmánya­it Hafelmentést kaptak) a novem­ber elejei felvételi vizsgákon 282-en jelentek meg. Százhat­vanhárman feleltek meg a kö­vetelményeknek. A felvételi vizsgák eredményének és a fé­rőhelynek megfelelően 128 le­velező hallgatót vettek fel a levelező I. évfolyamra. Ezenkí­vül tizenegy évismétlő, illetve évhalasztó csatlakozik még az I. évfolyamhoz. Huszonhárman, akik felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikumot végeztek, csak a II. félévben kapcsolód­nak be az évfolyam munkájá­ba. A felvételi vizsgákon az ed­digiekhez képest — emelkedett a mérce, s a pályázók jelentős része így is 19—13 pontot ért el. Ez remélhetőleg biztosíték tesz arra, hogy az elsőéves le­velező hallgatók teljesíteni tudják majd — mégpedig az előírt időben és ütemben — az egyetemi, illetve a kari tanul­mányi és vizsgakötelezettségei­ket. Ugyanakkor nagy felada­tot ró ez a 139 (a II. félévtől 162) fős évfolyam a kar oktatóira. Ez ugyanis — tekintettel arra, hogy az új levelező I. évfo­lyam zöme nem „szakmabeli”, nem a mezőgazdaságban dol­gozik­­ — a gyakorlatok, illetve a gyakorlatokon résztvevők megduplázódását jelenti. Gépészmérnöki karunk leve­lező tagozatának I. évfolyamá­ra, az 1964-es tanévre, 409-en jelentkeztek. A 378 felvételi vizsgára kötelezett közül­­har­mincegyen egyetemi, illetve fő­iskolai végzettség alapján vizsg Deres már határ, „Bódlizni de jó!” „Hideg szobor vagy ...” sl*Sí^»:ái:> * • ''''"ká !- í'K'-'-k'i'l'íá'''' : . - ' w-i Miből lesz a sómasznó, avagy mire képes a tél? Útban hazafelé És módszerek Egyesek talán kételkedve i­s fogadták azt a javaslatot,­­ s amelyet a kollégium igazga­­­­tónője, Vígh elvtársnő, a­­ kollégiumi nevelőtanár, Aggod­i József elvtárs és a kollégium­­ vezetősége tett a kollégiumi­­ munka megjavítására. A javaslat lényege abban állt, hogy a kollégiumi mun­kát bízzák jobban a szoba­kollektívákra, tehát az elő­adók meghívását, az előadá­sok megszervezését, a téma kiválasztását a szobaközösség intézi és az előadást bárki meghallgathatja. Több jó­­ előadást szerveztek már a­­ kollektívák és igazán sajnál­­j­hatja, aki nem hallgatta meg­­ a 15-ös szoba által megszer­­­­vezett előadást a kínai kér­­i a Sziklaiban désről, mert az előadó él­ménybeszámoló formában igen érdekes és eddig nem ismert dolgokról beszélt. A hatos szoba által szervezett orvosi előadást vagy a 14-es szoba vetített­ képes­­ előadá­sát a kémkedésről is sokan meghallgatták. Karunk okta­tói is tartanak előadásokat a szobakollektívák meghívásá­ra. Az előadások publikálása is megoldott a kollégiumi hirde­tőtáblán keresztül, teh­át a lá­togatottságra nincs panasz. Csak javasolni tudom a többi kollégiumoknak és diákszállóknak, hogy ismer­jék meg és vezessék be ezt a módszert. K. A. Ernst Fischer: JELZŐTŰZ. A „Jelzőtűz” a híres lip­csei pernek mindmáig leghí­vebb, legdrámaibb és legin­kább történelmi távlatot adó krónikája. Az olvasó előtt ki­bontakozik a Reichstag épü­letének felgyújtásával ártat­lanul megvádolt Georgi Di­mitrov lenyűgöző egyénisége és páratlanul megfontolt, bölcs és merész küzdelme a náci bíróság előtt életéért és a kommunista mozgalom védel­mében. Ezzel párhuzamosan feltárul a náci hatalomátvétel háttere. Krónikája ez a könyv a lip­csei pernek­­ és az akkori időknek. Aprólékos gonddal bogozza ki, tárja fel minden idők egyik legnagyobb pro­vokációjának — a Reichstag felgyújtásának —, kusza ese­ménysorozatát, az eszközül felhasznált van der Lubbe szerepét, felvázolja a vád ta­núinak „bűvös körét”, ame­lyet Dimitrov oly mesterien szétszaggatott, MIT OLVASSUNK

Next