Mezőgazdasági Mérnök, 1965 (6. évfolyam, 1-20. szám)

1965-01-20 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, ARA 30 FILLÉR 1965. JANUÁR 20. Jó munkát végeztek a szakszervezetek Az MSZMP egyetemi bizott­sága legutóbb a két kar szak­szervezeti bizottságainak mun­káját vitatta meg. A beszámolók és a kialakult vita alapján megállapítható, nagy vonalakban mindkét szakszervezeti bizottság jó munkát végzett. Javítanivaló, természetesen, még bőven akad. Például a szakszervezet­nek is mindent meg kell ten­nie, hogy az oktatók, dolgozók még aktívabban kapcsolódja­nak be a közéletbe, mintegy példát állítva a hallgatók elé. Tovább kell szilárdítani az öntudaton alapuló munkafe­gyelmet, nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók munka- és életkörülményeinek további javítására. Például javítani kell — ez Gödöllőre vonatko­zik — a zöldség- és egyéb ráellátást, a lakásgondok megoldása érdekében többet kell kezdeményezni. Van még ennivaló a gyermeküdültetés­­szélesítése terén, még szp­­osabb kapcsolatot kell terem­­eni a két kar szakszervezeti ázottságai között, stb., stb. fagy, ha mások is a körülmé­nyek, valamit a mezőgazdaság­­adományi karon is tenni le­hetne, s a gépészmérnöki kar­­hoz hasonlóan, meg lehetne ki­­érelni a saját erőből való demonstrációs anyag készítő­it. A hozzászólók szerint ak­­ivabbnak kellene lennie az fb-nek a menzával és a bír­­ékkel kapcsolatos problémák megoldásában, jobban szolgál­­ni e téren a dolgozók érdekét. Mindent összegezve: a felve­­ett hiányosságok, problémák fgyelembevételével, remélhe­­őleg, mindkét szakszervezeti bzottság munkája tovább ta­nul majd, hisz erre mindkét tavon minden, adottság bizto­sított. Ülést tartott a mezőgazdaságtudományi kar tanácsa NAPIRENDEN: A DIÁKOTTHONI NEVELŐMUNKA A mezőgazdaságtudományi kar legutóbbi tanácsülésén I. napirendi pontként a növény- és növényélettan tanszék mun­káját értékelték dr. Hortobá­gyi Tibor tanszékvezető egye­temi tanár beszámolója alap­ján. A tanácsülés végső konk­lúziójaként leszögezhető: a tanszék munkája az utóbbi években sokat fejlődött, ami a hallgatók tudásán is érző­dik. Jó, hogy a tanszék tö­rekszik a szemléltetésre, hi­szen ez a korszerű oktatás alapja. Egy régebbi bírálat fi­gyelembevételével, helyes irányba terelték a tanszék ku­­tatómunkáját is. Megoldásra vár még a herbárium kérdé­se. Köztudott, hogy a hallga­tók jelentős része nem készít saját herbáriumot — annak ellenére, hogy a tanszék már csökkentette a begyűjtendő növények számát, sőt begyűj­tésükre szervezett kereteket biztosít oktatók vezetésével —­ hanem egész herbáriumkeres­kedelem alakult ki a karon. Ennek megszüntetése érdeké­ben — hisz így az egész her­­báriumkészítés üres formali­tássá válik — a tanszék rövid i­desen intézkedéseket tesz. Második napirendi pont­ként a diákotthoni nevelő­­munka szerepelt a tanácsülés előtt. E témakörön belül a diákönkormányzat további fej­lesztése, erősítése körül ala­kult ki a legélesebb vita. Emellett azonban megállapít­ható, hogy amióta megszűnt a diákotthoni bizottságok és a KISZ kettészakítottsága, a diákotthoni munka lényegesen javult. Tehát nem a keretek­kel van baj, hanem a munka tartalmi részét kell még to­vább javítani, a KISZ és a nevelőtanárok közreműködé­sével még aktívabbá, önállób­bá tenni a KISZ diákotthoni felelőseit Az egyetem nem tudja biztosítani a kollégiummá vá­lás technikai feltételeit, tehát a régi diákotthoni keretek kö­zött kell színesebbé, változa­tosabbá, tartalmasabbá tenni a hallgatók életét, helyesen gazdálkodni a diákok szabad idejével. Ennek kapcsán Prie­­ger Károly KISZ-titkár is­mertette a tanáccsal a KISZ legújabb terveit, elképzeléseit a klubélet színesebbé tételére vonatkozóan. Ehhez csatlakozott dr. Nagy László egyetemi tanár, ami­kor arról beszélt, mennyire megváltozott, megnőtt az ag­rármérnök szerepe a falusi ér­telmiség körében. Szakmai fel­adatán kívül kulturális misz­­sziót kell betöltenie. Ehhez korszerű szakmai és általános műveltséggel kell rendelkez­nie. A korszerű műveltség azonban ma már nemcsak az úgynevezett humán műveltsé­get (ez is elengedhetetlen, ter­mészetesen!) foglalja magá­ban, hanem a termelőerők fej­lődésének megfelelő művelt­séget is. A mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen a gépe­sítés, kemizálás stb. nélkül. A parasztság, amely az új tech­nikát alkalmazza, többségében hat, maximum 8 általános is­kolai osztályt végzett. Az ag­rármérnök feladata az is, hogy bizonyos műszaki, fizikai, ké­miai szemléletet alakítson ki munkatársaiban, mert enélkül lehetetlen az új technika győ­zelme a falun. Ha figyelembe vesszük az agrármérnök tu­datformáló tevékenységének jelentőségét is, nagyon meg-­­gondolandó Nagy professzor javaslata: a kulturális bizott­ság, a KISZ és az említett il­letékes szervek segítségével szervezzen fakultatív népmű­velési speciálkollégiumot Véleményünk szerint nem szabad napirendre térni dr. Virág Árpád javaslata mellett sem. A levelező hallgatók rendszeresen egyetemünkön töltenek 1—1 hetet. Ilyenkor, az oktatáson kívül, velük is foglalkozni kellene. Be kelle­ne vonni ilyenkor őket is a KISZ programjaiba, a klub­életbe. Ez kettős hasznot hoz­na: egyrészt levelező hallga­tóink is közelebb kerülnének az egyetemi élethez, másrészt a nevelőmunkába is bevonhat­nánk őket. Például a hallga­tók hivatástudatának kialakí­tásában sokat segíthetnének. VERSENYFELHÍVÁS! A mezőgazdaságtudományi kar KISZ-bizottsága és idegen­­nyelvi lektorátusa versenyfelhívást tesz közzé az orosz nyelv minél eredményesebb elsajátítása érdekében. A versenyeken a három legjobb eredményt elérő hallgatót 1966 nyarán kéthetes Szovjetunióbeli társasutazásban részesít­jük. (Előreláthatólag Moszkva—Leningrad—Kijev). A 4—7.he­lyezett hallgatók 10 napos üdülési beutalót kapnak Balaton­­földvárra, illetve Nógrádverőcére. A verseny értékelése az alábbiak alapján történik: 1. Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeinek teljesítése. 2. Rendszeres részvétel az orosz társalgási órákon. 3. A társalgási órák anyagából egy-egy gépelt oldal fordí­tása oroszról magyarra, illetve magyarról oroszra. 4. 10 perces orosz nyelvű társalgás nyilvános vetélkedőn, a diákélet és hazánk felszabadulása témakörből. A verseny értékelésére 1966 március utolsó hetében nyilvános vetélkedő keretében kerül sor. A versenyen részt vehet a mezőgazdaságtudományi kar minden hallgatója. Az a hallgató, aki az előírt versenyfelté­telek bármelyikének nem tesz eleget, a verseny végső értéke­lésében nem vehet részt. Jelentkezni lehet: az Idegennyelvi Lektorátuson, 1965. február 15-ig. Rudnay Károly sk. Lektorátus mb. vezetője Prieger Károly sk. KISZ-vb titkár Kinek öröm, kinek üröm — egy szám az öt közül A dolgozó népet szolgáljuk" Harmadszor is kiváló szakasz lett a Kolzi János munkás­­ő­oi zászlóalj második századának második szakasza, azaz a­­z egyetemi munkásőr szakasz. December 18-án ünnepélyes ke­­­­retek között a munkcátor zászlóaljparancsn­ok és Nemes Ist­­­­ván, a járási pártbizottság titkára adta át Benedek János sza- Ё kaszparancsnoknak a kiváló szakaszt megillető zászlót és elis­­­­merő oklevelet. Ezenkívül „Kiváló munkásőr“ jelvényt nyújtottak át Ba­­l­­ogh Tibornak, Győrfi Sándornak, dr. Krakkai Istvánnak, Mo­­­­noki Imrénének és dr. Virág Árpádnak. A közben elhunyt­­ Wéber János munkásőr emlékérmét özvegye vette át. Ugyanakkor a munkásőrségben végzett kiváló munkájáért­­ és példamutató szolgálatáért a Munkásőrség Országos Pa-­­­rancsnoksága Bucherna Nándort dicséretben részesítette. Az ünnepségen, amelyen felléptek a mezőgazdaságtudo­­­­mányi kar irodalmi színpadának tagjai is, részt vett dr. Ma­­­­gyári András, egyetemünk rektora. Éppen ma, január 20-án tölti be 60. évét dr. Vágsellyei István tanszékvezető egyetemi tanár. Közel negyven eszten­deje, hogy eljegyezte magát a mezőgazdasággal, s napjaink­ban is aktívan, lendületesen munkálkodik, dolgozik. Vágsellyei professzor 1926- ban szerezte meg diplomáját a Mosonmagyaróvári Mező­­gazdasági Akadémián. Az ok­levél kézhezvétele után kü­lönböző mezőgazdasági üze­mekben tevékenyk­edik. 1948- tól a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem üzemtani tanszé­kének vezetője, 1963-tól rek­torhelyettes. Szakmájában szé­leskörű elméleti ismeretekkel és gyak­orlati tapasztalatokkal Nagyüzemi lúdtenyésztési tudományos tanácskozás HATHATÓS SEGÍTSÉG A GYAKORLATNAK December 17—18-án kétna­pos nagyüzemi lúdtenyésztési tudományos tanácskozás és bemutató színhelye volt egye­temünk és a babati lúdtelep. Mint dr. Magyari András rek­tor megnyitó beszédében han­goztatta, ez már hagyomány az egyetemen, hogy minden év őszén fórumot kapjanak lúdtenyésztési kutatóink, ahol beszámolhatnak legújabb eredményeikről, s más intéze­tek kutatóival, a gyakorlati szakemberekkel közösen vi­tathatják meg problémáikat. Ismeretes, hogy e komplex té­mán —, mely a lúdtojás gépi keltetésétől a lúdtartás gazda­ságosságáig minden probléma­kört felölel —, több mint húsz kutató dolgozik. Az ő munká­jukról, a múlt évi tudományos tanácskozás óta elért eredmé­nyekről adott számot az 1964. decemberi ülésszak. Mivel a tudományos tanács­kozás anyaga rendkívül nagy, és rövidesen az egész napvilá­got lát, mi inkább csak egy rövid jellemzésre korlátozó­dunk. Újszerűségénél fogva elsősor­ban talán Héjja Sándor egye­­­­tem­i adjunktus, a ..Különböző h­oni növendékr­udak nagy­­ súlyra való hizlalásának lehe­­­­tőségei’’ című előadása érde­­­mel említést. A legnagyobb­­ vitát viszont dr. Szép Iván­­ egyetemi docens referátuma­­ (A nagyüzemi libanevelés I egészségügyi problémái) vál­­t totta ki. Különösen dr. Ha- I­­lossy József hozzászólása volt I érdekes, aki a l­eg­veszed­elmez­t­­ebb lúdbetegség, a liba­­­­influenza leküzdése terén el­­­­­ért előrehaladásról számolt be.­­ Nagy érdeklődést váltott ki­­ a tanácskozás részvevői köré­­l­ben dr. Kiss István egyetemi­­ docens előadása a gépi lúd­­­­tojáskeltési technológiák ös­- s­szehasonlító vizsgálatáról. En-­­­­ek nyomán többen kérték az­­ egyetemen kidolgozott és több 510 ezer tojás keltetése útján kipróbált gépi keltetési tech­nológia leírását. Dr. Molnár József egyetemi adjunktus re­ferátumában (Adatok a tojó­­ludak takarmányszükségleté­hez) érdekes megvilágításba került e téma. „A tenyészlúd­­tartás gazdaságosságának vizs­gálata’’ című előadásában dr. Az egyik legnagyobb érdeklő­dést kiváltó előadást, dr. Kiss István docens tartotta,­­a gépi hídtojáskeltetési technológiák összehasonlító vizsgálatáról Galicz Tibor egyetemi adjunk­tus nagyon fontos kérdéseket tárt hallgatói elé. Többek kö­zött párhuzamot vont a tojó­­•lúditartás költségeinek alaku­lása között, aszerint, milyen ■mértékben alapozzák meg és •hasznosítják az egyes üzemek­ben a tömegtakarmányt és a 'Zöldtakarmányt. '+A'W konferencián mintegy 200—-300 szakember jelent meg. Többségük keltetőállomási dolgozó, a Hídtartással foglal­kozó termelőszövetkezeti szak­ember, akik a komplex kuta­tási téma eddigi eredményeit máris hasznosítják gyakorlati tevékenységükben. A tudomá­nyos tanácskozás tehát e­­ te­­­kintetben is hasznos volt, mert közvetve és közvetlen is elő­segíti a gyakorlati tevékeny­séget. Hogy ez a kapcsolat, ez a segítség hathatósabb legyen, mint dr Magyari András­ zár­szavában megígérte, a­ tava­lyihoz hasonlóan, a tudomá­nyos ülés részvevői hamaro­san megkapják az ankét teljes írásos anyagát. Ehhez még csak annyit ten­nénk hozzá, jó lenne, ha más tudományos témák vonatkozá­sában is rendszeresítenék az időszakonkénti konferenciákat — a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek szé­leskörű bevonásával. A tudományos tanácskozás részvevői rendelkezik. Kiváló elméleti felkészültségéhez és szervező­­készségéhez nagy pedagógiai, valamint üzemszervezési ta­pasztalataihoz párosul széles­körű irdalmi ismerete. Egyike azon tanszékvezetőknek, akik a tanszék munkájának meg­szervezése és irányítása­­mel­lett munkatársai tudományos továbbfejlődésének elősegíté­sét is mindennapos feladaté­­nak tekinti. A tananyag korszerűsítésén is fáradhatatlan szorgalom­mal dolgozik. E területen vég­zett munkássága is kiemelkedő eredményeket hozott. Az üzemtani egyetemi tankönyv, amelyet szintén munkatársai bevonásául készített. ■ megje­lent a Német Demokratikus Köztársaságban is, új kiadása pedig Lengyelországban lát napvilágot a közeljövőben. Kutatómunkája nyomán szá­mos tanulmánya jelent meg, majd elnyerte a „mezőgazda­sági tudományok kandidátusa’* fokozatot. Fáradhatatlan szor­galommal dolgozik akadémiai doktori értekezésén. A takar­­mánytermesztés gazdaságossá­gának problémáival foglalko­­zik. Elismerést érdemel, hogy kísérleteit a mezőgazdasági nagyüzemekben végzi és köz­vetlen szakmai segítséget is ad nagy tudásával ad üze­meknek. Hivatali feladata és tudo­mányos munkássága mellett sok irányú társadalmi munkát végez. Kiváló oktató-nevelő és tudományos közéleti tevé­,­kenysége elismeréséül először a „Kiváló Dolgozó", majd, 1963-ban ,, Szocialista Mun­káért Érdemérem’’ kitüntetést kapta. Hatvanéves születésnapján sok szeretettel köszöntjük Vágsellyei professzort, kíván­juk, hogy még sokáig ilyen fiatalos lendülettel, erőben és egészségben munkálkodhasson, a szocialista sza­kemberképzés területén. A Mezőgazdasági Mérnök szerkesztősége ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a karácsonyi ünnepek és az új esztendő alkalmából jókíván­ságaikkal, üdvözleteikkel fel­keresték a szerkesztőséget.

Next