Mezőgazdasági Mérnök, 1965 (6. évfolyam, 1-20. szám)

1965-02-03 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! G­RÁ­RTI DO.1I.1.X­XI EG­YETEM LA­PJA VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, ARA 3* FILLÉR Az egyetem jubiláns ülésszakára készülünk Az ünnepségsorozat tervezete Egyetemünk 20. éves femnál­­iája tis­ztele­tére rendezett ju­biláns ülésszakra május 25 —26—27-án kerül sor. Termé­szetesen már­ korábban, meg­­ala­kultak az ünnepséggel kap­csolatos különféle szervező bi­­zottságok, elkészültek az elő­­zetes tervek. Ezekről tájékoz­tatta " az egyetemi tanács tag­jait a legutóbb" dr. Vágsely­­lyei István rekt­­or­hel­yettes, egyetemi tanár. Mi szerepel a programban? Az első nap, május 25-én, az ülésszak ünnepélyes meg­nyitója után kerül sor elő­reláthatólag a díszdoktorava­­tásra (valószínűleg négy kül­földi és két hazai szakembert ér ez a megtiszteltetés), illetve az arany- és gyémántdiploma kiosztásra, majd délután meg­nyitják a központi könyvtár házi kiállítását, mely egye­temünk 20 éves fejlődését hivatott dokumentálni. Május 26—27-ét a tudomá­nyos munka tölti ki. Huszon­­hatodikán­­kerül sor — négy szekcióban: 1. takarmányiter­mesztés és -gazdálkodás, 2. öntözés, 3. szarvasmarha tej­es húshozamának növelése, 4. e szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás fejlesztésének közgaz­dasági és üzemszervezési kér­dései — a tudományos tanács­­kozásoikkra. Az elképzelések ezensit a bevenu­tó előadást mindeni témab­onban, a pro­­fessaarok tartják, ismertetve, a­ téren&cáá­tíva fejedaikörét és munkásságát is, ezt kö­vetnék a korreferátumok és a vita. Egyetemünk oktatóin kívül fecaréterátumyo­t tartanak egyes­­külföldi­ szakemberek és a kutatásokban érdekelt né­hány külső szakember is. A harmadik napon, a vita lezárása után tanszéki, tan­­gazdasági és kísérleti téri lá­togatásokra, illetve az elő­­adásaikkal kapcsolatos gyakor­lati bemutatóikra kerül sor, a felirat­tól: „Az Agrártudomá­nyi Egyetem emlékérme. Gö­döllő.” A jubiláns ülésszakon kívül más, különleges alkal­miakkor is adományozásra ke­rülhet az emlékérem. Vendégeink lesznek, első­sorban az egyetemmel kapcso­latiban­ álló külföldi társegye­temek, főiskolák (Varsó, Nyílt­ra, Prága, Szófia, Bukarest, Lipcse, Kairó stb.) rektorai, a szekciók álltal javasolt kül­­földii és hazai szakemberek, a nyitrai és varsói főiskolák oktatói, s természetesen a ha­zai agrá­rfelsőoktatás képvise­lői. Mindem, valószínűség szerint sor kerül a 4-5 évvel ezelőtt végzett agrár- és­ mezőgazda­­sági gépészmérnökök tapasz­talatcsere találkozójára is, hiszen a KISZ KB erre vonat­kozó javaslatát a rektori ta­nács tagjai egyöntetűen öröm­mel fogadták. Emlékplakett, vendégek Varsóból és Kairóból Nyitráról és Bukarestből... A nagyszabású jubiláns ün­­n­epséggel kapcsolatban az egyetem emlé­kplakett kiadá­sát tervezi. Az elképzelések szerint, egyik oldala az egye­tem emblémáját, másik olda­la a gödöllői­­ főépület ■ hom­lokzatát ábrázolná, körülötte l­t doktorok Az egyetemi tanács legutób­bi, január 22-i ülésén ünnepé­lyesen doktorrá avatták: Sterbetz Istvánt, Zsidai Lász­lót, Mozaik Lajost, Ginál Ist­vánt, Szőke Albertet, Csatári Lajost, Z. Szabó Zoltánt, Béla Máriát, Csóka Sándort, Győr­­vári Istvánt, Molnár Lászlót, Rieger Lászlót és Rády Gedeont. KINEVEZÉSÜK Faust Dezső és Benczili László gyakornokokat a rek­tor ést­társ kinevezte tanárse­gédekké a mezőgazdasági gé­pek üzemeltetése, illetve a mechanika tanszékre. Ugyanakkor tanársegédi ki­nevezést kapott (mezőgazdasá­gi gépek tanszék) Adorján Józsefné, a Malomszerelő- és Gépgyártó Vállalat volt dol­gozója Gratulálunk mindannyiuk­­nak, és még eredményesebb munkát kívánunk az oktatás­­nevelés, majd pedig a tudo­mányos kutatás területén! Vizsgáltatok vizsgákról Vége a vizsgaidőszaknak. A hallgatók megkönnyebbültek, a könyvek pihenni tértek, a tanszékeken most értékelik az eredményeket. Izgalom, vára­kozás vibrál a levegőben. Va­jon mit nyújtottak az évfolya­mok a kollokviumokon? „Job­bak voltak-e a tavalyiaknál?” ,,Mi az oka a fejlődésnek, il­letve az esetleges visszaesés­nek?” . Ezekre a kérdésekre elhang­zott oktatói véleményeket ad­­ju­k közre. DR. HORVÁTH IMRE do­cens a növénytani tanszéken így vélekedik: Az a tapaszta­latom, hogy az év közben vég­zett munka kihat a félévi vizs­gákra. Az egyetemi tárgya­kat nem lehet lefixálni, csak ésszel, gondolkodva tanulni. Ezért kell folyamatosan fog­lalkozni az anyaggal, mert 3—4 nap alatt lehetetlen jól felkészülni. A hallgatók általában el­vesznek a részletekben. Nem tudják eléggé kiemelni a lé­nyeget. Ennek oka elsősorban a figyelmetlenség az előadá­sokon és gyakorlatokon. Pe­dig a foglalkozások célja ép­pen ez, a fontos dolgokra irá­nyítani a figyelmet! Ennek ellenére az I. évi 3,62 átlagot ért el növénytan­ból, míg a tavalyi elsősök 3,45. A szélső érték is magas 3,24. A legjobb csoport ered­ménye pedig 3,95. Jelesre kol­lokvált 42 hallgató, elégte­len­e 12. Tehát bizonyos fejlődés ész­revehető, de ez nem annyit jelentős, hogy az okát érde­mes lenne kutatni. Szembe tűnő a csoportok különböz átlaga, a nagy eltérések. A­z eredményt elért csoportokba zömmel szorgalmasabb hallga­tók vannak, mint a gyengéb csoportokban. A jobb tanuó közül néhányat a rossz átla­got elért csoportokba kellen áthelyezni, a gyengébbekt pedig a jó csoportokba. E cse­rével a tanulmányi eredmén jelentősen emelkedne. (Folytatás a 2. oldalon.) m­üSAi Ami Sok-sok tanácskozás, kriti­kai és biztató megjegyzés meg­­szívlelése után, úgy érezzük, hogy alapszervünk, a gépész kar tanári KISZ-alapszerveze­­te, kari pártszervezetünk se­gítségével megtalálta helyét az ifjúsági és a dolgozó tö-­­­megszervezetek között, felfe­dezte munkálkodásának irány­elveit, általános és speciális tennivalóinak lényegét és­­ fontosságát. Hosszú utat jártunk meg­­ 1959 óta, alapszervünk meg­alakulása óta. Jól emlékszünk még arra az időre, amikor pártvezetőségünktől, az állami vezetéstől, s az ifjúsági KISZ vb-től egyaránt és egyre csak azt kértük, adjanak feladatot, kapcsolják be akkor még kis­­létszámú alapszervünket min­dennapi munkájukba. Nem maradtunk egyedül, s mint­hogy tennivaló is bőven volt egyetemi életünk minden te­rületén . — A konzultációktól kezdve, az ifjúsági rendezvé­nyeken és sporteseménye­ken keresztül a kollégiumi életig — ezer szállal igyekez­tünk az oktatói kart hallga­tóinkkal összekapcsolni, a kö­zös munkát, a közös cél eléré­sét minél sikeresebbé tenni! A tanári KISZ-alapszervezet eredményes munkájának ki­indulópontját jelentette talán mindezeknek az apró és ál­landó teendők megoldásának egész sora. Később azonban munkánk nem merülhetett ki csupán a napi feladatok teljesítésében. Éreztük, szervezetünk többre képes és kötelessége, hogy többet adjon tagjainak, a fia­tal, a leendő oktatóiknak. Ered­ményes volt, s a jelenlevők számára — minden olyan cél­zatú összejövetelünk, más szervezetekkel közös vagy sa­ját rendezésben meghallgatott előadás — örök emlékű ma­rad, amely az ifjúság nevelé­sével, jellemformálásával, ok­tatásával vagy éppen egyete­münkön folyó speciális okta­tási és kutatási feladatokkal kapcsolatosan hangzottak el. A jövőben is mind több olyan előadást kívánunk szervezni, me­lyek az oktatóink többsé­ge által meglehetősen fel­színesen ismert pszicholó­giai és neveléstani kérdé-­­ seket taglalnak. Tovább kí­vánjuk folytatni az okta­tók kutatási munkáinak eredményeiről szóló rö­vid beszámolókat, hogy ezáltal példát mutassunk és kedvet adjunk fiatal okta­tóinknak e másodlagos, de ugyancsak fontos munkate­rületükön való minél nagyobb önállóság eléréséhez. Távol álljon tőlünk a­­ma­xi­­malizmusra való törekvés, nem szeretnénk erőnket elap­rózva, mindennel foglalkoz­ni, de úgy érezzük, hogy az év­es munkatervek összeállí­tásánál sohasem állhatunk meg azon a ponton, ahová — ha még sok munka és nehéz­ség árán is — a megelőző idő­szakban jutottunk el! Nem hagyhatjuk el a diák­ságot a tanári karral össze­kapcsoló mindennapi teen­dőinket, nem mondhatunk le az ismeretet gyarapító előadá­sok megrendezéséről sem mégis úgy érezzük, munkánk körét bővíteni kell. Foglalkozni kell és pedig igen mélyrehatóan a fia­tal oktatókat elsősorban érintő és érdeklő olyan kérdésekkel, mint a gya­korlati órák tartásának módszere, az oktatás mi­nél szemléletesebbé téte­le, a zárthelyik, beszámo­lók, esetleg vizsgák elbírá­lásának egységesítése, stb. S ezen túlmenően, megyet szervezetünk valóban össze­kötő kapocs: gyűjtse össze hallgatóink észrevételeit, kí­vánságait az oktatási munka r minden területéről — a ter­melési gyakorlatokról éppen úgy, mint a tantermi órák­ról —­­ szűrje ki alapszervezetünk­­ mindezekből a jogos ki-­­ vánságokat,­­ s terjessze azt állami vezető-­­­ségünk illetékesei elé —, hogy­­ közös célunkat, az eredménye-| sebb oktatómunkát, ha csak | egy kis lépéssel is, de előbb-| re vihess­ük. Tanári KISZ-szervezetünk | 1964/65. évi programjában eze-| ket a tennivalókat is felvettük, | hogy elvégezve alapvető köte- | lességeinket, tagjainknak év-| ről-évre többet adjunk. öröm-| mel jelenthetjük, hogy decem-§­ber elején megtartott taggyű­­ lésünkön sikeresen megbeszél­ | tünk sok, eddig még tisztázná- | lan problémát, mely elsősor-f ban az egyes tantárgyak elmé-­­ leti anyagának átfedései- | vei, a gyakorlati órák tar- | tásának és a vizsgáztatás­­ módszerével kapcsolatos­­í­zik az elmondottak értékelé-­ sén és a végleges anyag ősz-­­ szenilitásán, amit a legköze-­ lebbi taggyűlésen ismertetni, a felettes szerveink felé pedig­­ továbbadni kívánunk. Legutóbbi összejövetelünk­­ eredményességéhez járult hoz­­­zá, hogy azon még részt vet­­ tek azok az oktató kollégáink­­ is, akiknek ez évben búcsút­­ mondunk. Ezúton is köszöne-­ tet mondunk dr. Bánházi Já- J nos, dr. Beregszászi Attila, dr.­­ Jeszenszky Zoltán,­ Müller Zol­­ tán, Nyuli Gyula és Tóth Jó­­­ zsefné egyetemi adjunktusok"­ nak, akik alapszervezetünk­­­ megalakulása óta munkájuk-1 kai, hasznos tanácsaikkal se- ! gítették­ alapszervünket s fia-í tál oktatóinkat. Abban a re-1 ményben búcsúzunk költé-1 gáinktól, hogy mint ahogyan­ ígérték, ha a szervezeti sza-­ bályok nem is, de kolégiális­ együttérzésük a jövőben is kis | kollektívánkhoz fogja őket | kapcsolni.­­ Most csak ennyit szerettünk | volna elmondani a gépész ta-­­nári KISZ-alapszerv hétköz-1­ napjairól, bízva abban, hogy| hamarosan terveink valóra-| válásának gazdag sikereiről is| számot adhatunk.­­ Dr. Kocsis Károly , egyetemi adjunktus, f 1965. FEBRUÁR 3. - ig-fő­jebruar­­b­an a­­szovjet nadsereg egységei a jasiszim­i csapatok utolsó maradványaitól is megtisztította hazánk fő- 5 városát, a romokban fetrengő, haldokló Budapestet. Húsz 1 éve virradt az­­ első békés nap a főváros lak­osságára, ezen a. 1 napon virradt fel a szabadság hajnala.­­ Húsz éve, s Budapest szebb mint valaha! A főváros lakos-­i ",ága csatasorba állt a Kommunista Párt, a kormány hívő­k szavára, eltakarította a romokat, begyógyította a vérző sebe-" s két és új életet teremtett a füstölgő romokon. Újjáépített és épített. A volt nyomortanyák helyén ú­j vá­rosrészek törnek az ég felé, íme az egykori hírhedt Mária Valéria barakkjainak utóda — az üllői úti lakótelep. ... « Épül az új földalatti is. Vezetőségünk most dolgoz 1A város felszabadulásának 20. évfordulóján már büszkén, még szebb köntösben utolsó újjáépített Duna-híd, az Erzsébet-híd is. áll

Next