Mezőgazdasági Mérnök, 1966 (7. évfolyam, 1-21. szám)
1966-01-19 / 1-2. szám
VII. ÉVFOLYAM 1—2. SZÁM ARA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLITEK! 1966. JANUÁR 19. GÖDÖLLŐ AZ ORSZÁG 64., A MEGYE 5. VÁROSA Kiss Károly átadta a város alapítólevelét Alakuló ünnepi tanácsülés az egyetemen Az új esztendő első munkanapján fenyőlombos díszkapukkal, zászlódíszbe öltözve fogadta vendégeit Gödöllő városa. Ezen a napon került sor a városi tanács ünnepi alakuló gyűlésére. Az utcákat már kora reggeltől katonazenekar járta, s a szokatlanul enyhe, tavaszias napsütés csak aláhúzta az ünnepi hangulatot. Délután 3 óra előtt már egy gombostűt sem lehetett volna leejteni az 1. számú előadóteremben. Talán még soha nem voltak itt ennyien, mint amikor elfoglalta helyét a díszelnökség soraiban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Tausó János belkereskedelmi miniszter, országgyűlési képviselő, Dallas András, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke, Nemes István, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottságának titkára, Magyari András rektor, valamint a megye, a járás, a város több vezető személyisége. A Vox Humana interpretálásában felcsendültek a Himnusz akkordjai, majd Varga Péter megnyitó szavai után Nemes István lépett a szónoki emelvényre. Javaslatára az ünnepi gyűlés részvevői egyperces néma felállással adóztak a nemrég elhunyt Kuruc Béla, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, volt gödöllői járási párttitkár emlékének. Ünnepi beszédében Nemes István vázolta Gödöllő történelmi múltját, gondoktól nem mentes, de biztató jelenét, jövőjét. Beszélt Gödöllő fejlődéséről, mely különösen az 50-es években gyorsult meg. Azóta működik Gödöllőn mintegy 2000 dolgozóval a Ganz Árammérő, a Gödöllői Gépgyár, ekkor költözött Gödöllőre egyetemünk is. A felszabadulás után vált közismertté és fejlődött nagy arányban a Kisállattenyésztési Kutató Intézet. 1965-ben kezd termelni a Humán Oltóalapanyagtermelő és Kutató Intézet, városunkba települ a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, rövidesen átadják az új AKÖV-állomást, s az egyetemi építkezések befejeztével a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nemcsak az ország, hanem Európa egyik legkorszerűbb agrárfelsőoktatási intézménye lesz. A továbbiakban Nemes elvtárs azokról a feladatokról szólt, amelyek az újdonsült város párt- és állami vezetői, kommunistái és egész lakossága előtt állnak. Az első lépés: a fejlődés, a fejlesztés lehetőségeinek a felmérése, majd ezek ismeretében az elképzelések, a konkrét tervek kidolgozása. A siker záloga természetesen Gödöllő egész társadalmának lelkes, odaadó támogatása. Végezetül a városi pártbizottság titkára köszönetet mondott az eddigi községi vezetőknek, áldozatos, fáradságot nem ismerő tevékenységükért, majd ünnepélyesen ígérte: munkánkkal, tartalommal töltjük meg a városi címet. Ezután Fehér Lajos emelkedett szólásra. Bevezetőül tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét az ünnepi tanácsülésnek és Gödöllő egész lakosságának. Mint mondotta, Gödöllő várossá fejlesztése beletartozik a korszerű településhálózat kiépítésébe. A fővárost keleti irányban közvetlenül övező települések gyűrűjéből, dinamikus fejlődése és nagysága tekintetében kiemelkedik Gödöllő járási székhely. Gödöllő várossá minősítésének megvannak a feltételei: központja városias jellegű, általános fejlettsége eléri a járási jogú városok színvonalát. Mintegy 18 O00 lakosának 96 százaléka a belterületein lakik. Népességének növekedése 1949—60 között 44,8 százalék, messze a városi átlag fölötti. Az ipari foglalkozásúak aránya 36,3, a mezőgazdaságiaké 13,6 százalék. De a gyorsütemű iparosodás mellett egyre nagyobb Gödöllő szerepe a szakoktatás területén és örvendetesen fejlődik, mint tudományos központ is. Az Agrártudományi Egyetem, a Kisállattenyésztő Kutató Intézet működése nyomán — mondotta a miniszterelnök első helyettese — egyre nagyobb szerepet játszik Gödöllő az ország mezőgazdaságában is. A 200 milliós beruházás eredményeképpen a FöFehér Lajos elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a várossá minősítés egybeesik időben II. ötéves tervünk sikeres befejezésével, új ötéves tervünk nyitányával. Egybeesik III. ötéves tervünk első évének, az 1966. évi népgazdasági tervnek a megkezdésével, s az éves tervvel öszszefüggésben, valamint gazdálkodásunk hatásfokának javítását célzó több, nagy horderejű kormányintézkedés megvalósításának elkezdésével. A szónok rámutatott arra, hogy a II. ötéves terv legfőbb célkitűzéseit fő vonásokban teljesítettük. Az ipari termelés 48 százalékkal nőtt, fiatal nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk — a gyenge esztendők, a sokféle elemi kár ellenére — 12—14 százalékkal növelte termelését, öt év alatt mintegy 200 milliárd forintot fordítottunk a beruházásokra. A bérből és fizetésből élők reáljövedelme 19—20 százalékkal lett magasabb, ami valamivel több a tervezettnél. A siker mellett sikertelenségek, különböző hiányosságok is voltak és vannak népgazdaságunk fejlődésében — folytatta. — Mindezek miatt a legutóbbi években a nemzeti jövedelem termelésének növekedési üteme lelassult. Ennek egyik oka, hogy elosztási rendszerünk jelentős mértékben elavult. Elosztási rendszerünkben, nevezetesen az árak és a bérek területén azt, ami elavult s a fejlődést gátolja, fokozattosan fel kell és fel is fogjuk cserélni az újjal, a hatékonyabbal. A most elhatározott intézkedéseknek fő célja: ár- és bérrendszerünk olyan változtatása, amely jobban, hatékonyabban ösztönöz majd a termelési feladatok megoldására, fejlődésünk gyorsítására, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — mondotta Fehér Lajos. — Tehát fokozza a népgazdaság fejlődésének ütemét, s ennek révén megteremti az életszínvonal gyorsabb emelkedésének alapját és fő feltételeit. A továbbiak során a miniszterelnök helyettese említést tett azokról a téves, nem a való tényeken alapuló nézetekről, melyek hangoztatói kifogásolják a parasztság „ilyen mérvű támogatását”, hogy „lényegében a munkások fizetik meg a parasztok életszínvonalának emelését”. Mivel ezek a hangok, ez a hangulat az alapkérdést, a munkás—paraszt szövetség kérdését érinti, Fehér Lajos elvtárs bővebben foglalkozott e problémával. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala indokolatlanul alacsony, a mezőgazdasági termelésben használt iparcikkek ára pedig viszonylag magas. Az eddigi árak nagyon sok terméknek, különösen az állati termékeknek még az önköltségét sem fedezték. A mezőgazdasági termelői árak színvonala — az 1964. évi alapon — az Országos Árhivatal szerint 26 százalékkal alacsonyabb, az ipari árak szintje viszont 11 százalékkal magasabb a társadalmi ráfordításoknál. A mezőgazdaság túlságosan drágán kapja a termeléséhez szükséges iparcikkeket. A mezőgazdaság által használt ipari eredetű anyagok, beruházási eszközök árának 1958-tól 1964-ig bekövetkezett 27 százalékos áremelkedését és a termelőszövetkezetekben ennek révén támadt többletköltségnek csak mintegy kétharmadát pótolja kerülő úton az érvényben levő, egyébként is bonyolult állami támogatás rendszere. Főleg az árrendszer torzító hatásának következménye az is, hogy a mezőgazdaság súlya a népgazdaságban lényegesen kedvezőtlenebbnek mutatkozott eddig, mint amilyen a valóságban. Az az egyes népgazdasági ágak súlyát a jelenleg érvényes árak helyett a mindenkori társadalmi ráfordításokkal arányosan mutatjuk ki, akkor a mezőgazdaság mintegy 35 százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez és a népgazdaság fejlesztését szolgáló alapokhoz, az ipar 37, az építőiparral együtt 47 százalékkal. A helyes, közgazdaságilag indokolt, a társadalmi ráfordít Folytatás a 3. oldalon.) döllői egyetem Európa egyik legkorszerűbb agráregyeteme lesz. Az alakuló ünnepi tanácsülés díszelnöksége. Nemes István, a városi pártbizottság titkára, ünnepi beszédét mondja. Lapzárta után érkezett: Egyetemi tanácsülés Lapzárta után került sor múlt szombaton az egyetemi tanács soron következő rendes ülésére. Az ünnepélyes doktorrá avatás után dr. Pethő György tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes beszámolója alapján a tanács tagjai megvitatták az oktatónevelő munka jelenlegi helyzetét és feladatait. A tanácskozáson részt vettek az évfolyamfelelős tanárok is. Következő napirendi pontként a tanács tagjai meghallgatták Gárdos László gazdasági főigazgató jelentését a beruházási munkák állásáról. E megbeszélésre meghívták az ÉM 25. Építőipari Vállalatának igazgatóját és az FM beruházási csoportjának vezetőjét. Végül Lőrincz Gyula könyvtárigazgató beszámolt a könyvtár múlt évi munkájáról, majd dr. Vágsellyei István tanszékvezető egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes tájékoztatta az egyetemi tanácsot az egyetem külföldi kapcsolatairól. Új doktoraink A január 15-i egyetemi tanácsülés első napirend pontjaként ünnepélyesen mezőgazdasági doktorrá avatták: Barabás Endrét, Csizmadia Istvánt, Diallo Alphát, Grünfelder Lőrincet, Haffner Andrást, Horváth Lajost, Hűvösvölgyi Mihályt, Kecskeméti Lajost, Kovács Gyulát, Pallos Istvánt, Szalóki Sándort, Széles Gyulát, Szunics Lászlót, Vitai Istvánt, Vendégh Ferencet, Wildmann Antalt, Zsarnóczai Sándort Iványi Sándornét, mezőgazdági műszaki doktorrá pedig Buczolics Ödönt avatták. Gratulálunk valamenynyiüknek!