Mezőgazdasági Mérnök, 1967 (8. évfolyam, 1-20. szám)

1967-01-19 / 1. szám

2,3 milliárdos beruházás A megye mezőgazdasága a II. ötéves tervidőszak során — a gépállomásokat is bele­értve — mintegy 2,3 milliárd forintot ruházott be. Különö­sen jelentős volt az épület, a gép, az öntözési és az ültet­vénytelepítési beruházás. Épületberuházásokra mint­egy 600 millió forint került felhasználásra. Gépek 809 rftifftö főrfrfí"erf?kben~'Riftílfek' beszerzésre, amelynek kereté­ben a mezőgazdaság 2050 új erőgépet, 360 új kombájnt ka­pott. Az öntözésre berendezett terület 5 év alatt 23182 kh­­dal, összesen 26 563 kh-ra nö­vekedett. 7755 k’n gyümölcsöst, 8120 kh szőlőt telepítettek. Ta­lajjavítást 23 689 kh-on vé­geztek, melynek nagy része a silány futóhomokos területe­ken valósult meg. A beruházási eszközök gya­rapodása mellett kiszélesedett a festrésySDC-n 5 ",i,"," gok, a nemesített vetőmagvak, a korszerű termelési, tenyész­tési eljárások alkalmazása is. Ш Új, korszerű eljárások A műtrágya-felhasználás az elmúlt 5 év során mintegy 70 százalékkal növekedett. A nö­vénytermesztésben jelentős eredményeket hozott az inten­zív és hibrid vetőmagfajták alkalmazása. Elterjedt a vegyszeres gyomirtás, javult a vetőmagellátás és a felújí­tás rendszere. A zöldségter­mesztésben a korai termelés terén történt előrelépés, ame­lyet segített a tápkockás pa­lántanevelés, valamint a fó­lia alatti hajtatás elterjedése. A szőlő- és gyümölcs­­termesztés terén a széles so­ros telepítési rendszer, az utóbbinál továbbá még a ter­mőkáros koronaforma alkal­mazása jelentettek újat. A ta­karmánytermesztésben a rét- és legelőgazdálkodás megja­vítása terén vannak kezdeti eredmények, ezenkívül a hi­deg levegős szénaszárítási módszer elterjedése jelentős. Állattenyésztés terén a ke­veréktakarmányok alkalmazá­sa, a mesterséges termékenyí­tés, itatásos borjúnevelés, a keresztezések, baromfinál a tojó- és húshibridek elterje­dése, a tehenek gépi fejése se­gítette a termelés fokozását. Jelentős javulás állt be a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek vezetésében. Növeke­dett az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező szak­emberek aránya. A szakembe­rek további utánpótlása céljá­ból az elmúlt öt év során 141 fiatal gyakornok került ki az üzemekbe, akiknek 47 száza­léka egyetemi végzettséggel rendelkezik. Jelenleg is mint­egy 140 ösztöndíjas tanul a különféle mezőgazdasági jel­legű iskolákban és az egye­temeken. Emelkedett — habár nem kielégítően — a szakmun­káslétszám, mintegy 3900-an tettek szakmunkásvizsgát, 2500 fő pedig mint betanított munkás dolgozik. Fejlődtek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az üzemszervezés és a vezetés nagyüzemi módszerei. Külö­nösen jelentősek: a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási formák alkalmazása, az adott­ságokhoz igazodó termelés­­szerkezet kialakítása, az ön­költségszámítás alkalmazása, a rendelkezésre álló termelő­­eszközök (gépek, épületek, be­rendezések stb.) gazdaságos ki­használásának szervezése és egyéb módszerek. Ш Növekvő hozamok Az említett tényezők hatá­sa, a nagyüzemi gazdálkodás­ból adódó előnyök természe­tesen jelentkeztek a termelési eredményekben, a hozamok­ban és az árutermelés alakulá­sában is. Az elmúlt időszakban több olyan év volt, amely sú­lyos elemi károkat (árvíz, bel­víz, szárazság, a kártevők nagyarányú elterjedése, száj- és körömfájás stb.) hozott magával, ennek ellenére a ter­melés összmennyisége nem csökkent, hanem növekedett. A növénytermelés hozama különösen kenyérgabonából, a kapások közül kukoricából, cu­korrépából és burgonyából emelkedett, jelentősen javul­tak a zöldségfélék hozamai. Növekedett a tej-, a tojás- és a gyapjúhozam. A növekvő hozamok jelent­keztek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti gazdálkodás eredményességében. Az egy szántóegységre jutó halmozatlan termelési érték az elmúlt 5 év során 42 száza­lékkal, a gazdálkodási ered­mény 17 százalékkal, a beru­házott vagyon 144 százalékkal, a tiszta vagyon 194 százalék­kal, az egy dolgozó tagra jutó részesedés pedig 65,2 százalék­kal növekedett. Az eredmé­nyek ellenére a termelőszövet­kezeti gazdálkodás színvonalá­­­­ban és a tagok részesedésében még nagy a differenciáltság! Az elm­últ 5 év során csökkent ugyan, de még mindig jelentős AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA 30 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1997. JANUÁR 19. Új vonások Pest megye mezőgazdaságában Pest megye összterületének 93,1 százaléka, szántóterületé­nek pedig 98 százaléka a szo­cialista szektorhoz tartozik. Jelenleg a megyében 185 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet, 22 termelőszövetkezeti csoport és 21 szakszövetkezet funkcionál. A mezőgazdaság szocialista átalakítása me­gyénkben is megnyitotta le­hetőségét a mezőgazdaság fej­lődésének. A megye mezőgazdasága a г II. ötéves terv időszakában — célkitűzéseinknek megfelelően — fejlődött. Elősegítette azt, hogy a megyének jelentős sze-­­­repe van a főváros ellátásá­ban. Növekedett az egységnyi területről nagyobb termelési értéket adó termelési ágak — főleg a szőlő, a gyümölcs és a zöldségfélék — területi ará­nya, a gyenge tsz-ek száma. Ez nagy részben a mostoha ter­mészeti adottságokra vezethe­tő vissza, vannak azonban olyan tsz-ek is, ahol a vezetés­ben van a hiba. :::::Egyetemünk szerepe a mezőgazdaság fejlődésében A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdításában, az elért eredményekben jelen­tős szerepük van a megye te­rületén működő oktatási és kutató intézmények vezetői­nek és munkatársainak, akik a rendelkezésre álló termelé­si eszközök gazdaságos ki­használásában, a korszerű termelési eljárások megismer­tetésében és terjesztésében, az üzemszervezés főbb kérdései­nek megoldásában és nem utolsósorban a szakemberkép­zésben, a szakemberekkel való utánpótlásban segítették az üzemeket és az irányító szer­veket. E helyen külön is ki Jártudományi Egyetem veze­tőinek és munkatársainak se­gítségét. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében, a tejhozamok emelésében, a takarmányozási technika megjavításában dr. Magyari András, dr. Mikolai Ferenc, Fekete Gábor és Die­nes Károly, a nagyüzemi lúd­­tenyésztés kialakításában, va­lamint a­ lúdhizlalás korszerű technológiájának kidolgozá­sában Héjja Sándor és dr. Kiss István, az új takarmányozási eljárások kidolgozásában és gyakorlati bevezetésében dr. Baintner Károly, a sertés­betegségek leküzdésében dr. Szőke Ferenc, a vegyszeres gyomirtás kiszélesítése, vala­mint eredményes alkalmazása terén dr. Virág Árpád és dr. Krakkai István, a gépesítés szervezése kérdéseiben dr. Vá­radi József és munkatársai, az üzemgazdasági és üzemszerve­zési kérdésekben dr. Vágsely­­lyei István, dr. Burján Amb­rus és dr. Galicz Tibor elv­társak nyújtottak sok segítsé­get. Jelentős az a segítés is, melyet a termelésfejlesztési osztály vezetőitől és munka­­tártakból kap különbözen .A gö­döllői járás, de más termelő­szövetkezeti üzemek is. Ezúttal is megköszönjük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem segítségét és egyben kérjük, hogy a következő években — a III. ötéves terv­időszak során — is támogas­sák munkánkat, ne csökken­jék az az eleven és gyakorlatias kapcsolat, amely eddig kiala­kult. Külön és kiemelten is kérjük az egyetem segítségét abban, hogy számos, jól fel­készült, végzett szakembert bocsásson a megye üzemeinek rendelkezésére. ­ A II. 5 éves terv feladatai A III. ötéves tervidőszak so­rán további, jelentős feladatok megvalósítása vár a mezőgaz­daságra. A II. ötéves tervidő­szak eredményei lényegében megalapozták azt, hogy a szo­cialista mezőgazdaság terme­lési színvonala tovább növe­kedjék, a termelés minőségi követelményei előtérbe kerülé­se mellett a hozamok a terv­időszak során lényegesen emelkedj­enek. A III. ötéves tervidőszak so­rán a népgazdaság a megye tanácsi szektora mezőgazdasá­gától mintegy 6800 vagon ke­nyérgabona, 300 vagon napra­forgó, 3100 vagon burgonya, 2300—2400 vagon hús, 450 000 hl tej, jelentős mennyiségű zöldség, gyümölcs, szőlő, tej, tojás és gyapjú felvásárlását várja. (Folytatás a 3. oldalon.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Vizsgahíradó Lapzártáig a mezőgazdasági gépészmérnöki karon az V. évfolyam négy csoportja vizs­gázott le a mezőgazdaság vil­lamosítása tárgyból. Az év­folyam több mint fele (91 hallgató) átlaga kereken 3,0. Tizenöt jeles mellett mindösz­­sze nyolc elégtelen „született”, vagyis a 10 százalékot sem éri el. A tanulócsoportok közül eddig a legjobb eredményt a 6. csoport érte el. Csoportát­lag: 3,2 és — ez pedig ritkán fordult elő a „rázósnak” titu­lált tárgy történetében — utó­vizsga nélkül. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a csoport­ban közismerten jó a közössé­gi szellem, a jó tanulók rend­szeresen segítik a gyengébbe­ket. Megkezdődtek a vizsgák me­zőgazdasági épületgépészeiből is. Bár a múlt hét végéig csak egy csoport „ment le”, sokan elővizsgáztak e tárgyból. Az eredmények általában kielé­­gítőek. Sok jeles és jó van. A tanszék véleménye szerint viszont meglehetősen éles ha­tárt kell húzni a jók és a gyengék között, viszonylag kevés r­ megalapozott közép­szerű tudást felmutató hall­gató. Eddig mindössze egy hallgató idejébe került elég­telen érdemjegy. Végül egy jó tanács azok­nak, akik az elkövetkező na­pokban vizsgáznak épületgé­pészetből, ajánlatos a thermo­­dinamikában tanultak alapos átismétlése, mert a tárgy lé­nyeges fejezetei erre épülnek és az alapok ismerete jelen­tősen megkönnyíti az épület­­gépészet anyagának elsajátítá­sát. S. F. Lengyelül is lehet tanulni A mezőgazdaság-tudományi kar idegen nyelvi lektorátusát kerestük fel a minap, érdek­lődve: mi újság a nyelvtanu­lás terén? — Épp jókor — fogadott Rudnay Károly, a lektorátus megbízott vezetője —, mert két érdekes újsággal is szol­gálhatok a Mérnök szerkesztő­ségének. Az első: ebben az év­ben lehetőség nyílik arra, hogy elkezdjük egy nyelvi laborató­rium berendezését, természe­tesen mindkét kar részére. Persze, ez így nagyon szépen hangzik, a megvalósítás azon­ban már sokkal nehezebb. A laboratóriumot meg kell ter­vezni, fel kell építeni, még­pedig többnyire saját erőből, vagyis műszaki szakembereink segítségével. Ugyanis nincs tí­pusszerű­­laboratórium, tehát nem tudjuk valamelyik válla­lattól egyszerűen megrendelni. Arról, persze, nem kell beszél­nem, hogy egy jól felszerelt nyelvi laboratórium mennyire élénkíti, élményszerűvé teszi a nyelvoktatást. — Ez kétségtelenül kellemes meglepetés. És mi a másik új­donság? — A II. félévben meghir­detjük az angol, francia, né­met nyelv és az orosz társal­gás mellett a lengyel nyelvet is. Hallgatóink közül ugyanis néhányan Lengyelországban töltik majd nyári gyakorlatu­kat, és így lehetőség nyílik ar­ra, hogy néhány fontos kifeje­zést már itthon megtanulja­nak. Ez főleg a harmadéves hallgatókra vonatkozik, de természetesen szívesen látjuk az alsóbbéveseket is, mert a nyelvtanulási tanácsos már előbb elkezdeni. — Ha már itt tartunk, mi­lyenek a fakultatív nyelvokta­tás eddigi tapasztalatai? — Hallgatóink általában ér­deklődnek a fakultatív nyelv­­tanulás iránt. Az idei tanév elején százhetvenen jelentkez­tek önként a különböző nyelv­­csoportokba, és százharminc­­hárman kaptak a félév végén osztályzatot. Hallgatóink egy része tehát szívesen vállalja a nyelvtanulással járó többlet­­munkát, mert egyrészt már a nyári cseregyakorlatokon fel tudják használni­­az itt tanul­takat, másrészt számítva a jö­vőben megvalósítandó külföldi utazgatásaikra és a szakmá­jukban való elmélyültebb munkára, az anyanyelven kí­vül még egy-két idegen nyelv alapjaival meg akarnak is­merkedni. Ennyi az újság a nyelvi lek­torátus berkeiben, melyről Rudnay elvtárs szívesen szá­molt be, s mi örömmel tol­mácsoljuk szavait a Mérnök olvasóihoz. Cs. Cs. Vizsgaidőszak a javából Az MSZMP IX. kongresszusának anyagát április végéig dolgoz­zák fel egyetemünk oktatói, dolgozói és hallgatói. Az elő­adásokra, illetve vitákra a kö­­vetl­ező témakörökben kerül sor: „ О A" nemzetközi helyzet. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom. © Népgazdaságunk fejlődé­se és feladataink. © Társadalmunk osztály­szerkezete és a szocialista nemzeti egység erősítése. A «•eL.dit.ts. demokrácia fejlesz­tése. © Ideológiai és kulturális életünk fejlődése.

Next