Mezőgazdasági Mérnök, 1967 (8. évfolyam, 1-20. szám)

1967-01-19 / 1. szám

Új vonások Pest megye mezőgazdaságában (Folytatás az 1. oldalról.) Növénytermesztés terén to­vábbra is egyik legtöbb fel­adat a kenyérgabona-termesz­tés fokozása, annak a népgaz­dasági törekvésnek a kielégí­tése, hogy az ország kenyér­gabona-szükséglete hazai termésből nyerjen kielégítést. Jelentősen fokozni kell a ta­karmány­termesztést. Zöldség­termesztés terén legalább 10 százalékos hozamnöveléssel számolhatunk. A cukorrépa, a dohány, a burgonya, a nap­raforgó területi szintje nem növekedik lényegesen, ugyan­akkor további jelentős hozam­növeléssel számolunk. Szőlő- és gyümölcstermesz­tésben legfőbb feladat az új telepítésű ültetvények szak­szerű termőre fordítása és a még hiányzó járulékos beru­házások pótlása. Állattenyésztésben pedig, főleg a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére, ezen belül a tehénarány növelésére, to­vábbá a tejtermelés fokozásá­ra helyeztük a fő súlyt. A tervidőszak során a mező­­gazdasági tsz-ek közös tehén­állománya, mintegy 5—­3 ezerrel növekszik. Lényegesen növekszik a juhlétszám is. A sertésállományt az eddigi években kialakult szinten tart­juk. Úgyszintén nem irányo­zunk elő nagyobb számszerű fejlesztést a baromfitartás te­rén sem, itt elsősorban a ház­táji állomány minőségi cseré­jével akarjuk a hozamokat nö­velni. Számolunk elsősorban a me­zőgazdasági termeléshez kap­csolódó lehetőségek és egyéb adottságok kihasználása céljá­ból a feldolgozó-, segéd- és melléküzemágak számának és tevékenységi körének bővíté­sével is. Ш Okleveles szakembereket a mezőgazdasági üzemekbe! A mezőgazdaság további mi­­г­­őségi fejlesztése szükségessé teszi a vezetők szakmai felké­szültségének növelését. El kí­vánjuk érni, hogy 1970-ben a vezető szakembereknek leg­alább 50 százaléka felsőfokú, képesítéssel rendelkezzék, a főkönyvelők pedig valameny­­n­yien megszerezzék a mérleg­képes könyvelői képesítést. A termelőszövetkezetek szak­­munkásszükséglete 1970-ben mintegy 7700 körül lesz. Ehhez ki kell képezni további 5000 szakmunkást. A beruházási lehetőségek, az anyagi és műszaki ellátás fejlődése lényegében lehetővé teszi az említett célkitűzések megvalósítását. A rendelkezé­sünkre álló beruházások el­osztása igazodik a termelés­fejlesztési célkitűzésekhez. Ha helyesen használjuk fel a rendelkezésre álló eszközöket, ha biztosítjuk a meglevő ter­melőeszközök szakszerű és gazdaságos kihasználását, ha megfelelően támaszkodunk szövetkezeti parasztságunk szorgalmára és hozzáértésére, az új gazdaságirányítási rend­szer keretei közepette teljes biztosítékunk van arra, hogy a megye mezőgazdasága meg­valósítsa a III. ötéves terv­időszak során a ráháruló ter­melési feladatokat. Prezenszki Gábor mezőgazdasági mérnök a Pest megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezető­j­e Január 2-án egyhetes to­vábbképző tanfolyam kezdő­dött egyetemünkön a megye termelőszövetkezeti elnökei­nek és főagronómusainak rész­vételével. A bevezető előadást dr. Kis., Albert, egyetemünk rektora tartotta. A továbbiak során a vezetéssel kapcsolatos tudnivalók, főként az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos intézkedések, el­képzelések szerepeltek napi­renden. Január 9-én újabb tanfolyam kezdődött. nyesíteni. A változás e téren tehát a terv levételében je­lentkezik, amely abban nyil­vánul meg, hogy az úgyne­vezett tervlebontásos rend­szer megszűnik, és helyette a közvetett irányítási módsze­­r­ek érvényesülnek túlnyo­mórészt. Ezek a közvetett módszerek a gazdasági ösztönző eszközök alkalma­zásán alapulnak, illetve azon, hogy a szocializ­musban árutermelési viszo­nyok vannak, és hogy annak kategóriáit, mint a piac, az érték, az ár, az önköltség, a nyereség, a hitel, a kamat, stb., jobban ki kell az eddi­gieknél használni a tervgaz­dálkodás megvalósulása ér­­dek­ében. A reformtörekvések a­ piaci mechanizmust is fel kívánják használni a napgaz­­daságilag kitűzött célok meg­valósítása érdekében. A piaci mechanizmus fogalma alatt a kereslet-kínálat és azok köz­vetlenül érvényesülő kölcsön­hatását értjük. Amennyiben ezek érvényesülnek, az el­adók és a vevők között köz­vetlen árukapcsolatok való­sulnak meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termelési esz­közök forgalmának területén is biztosítani kell a kereske­delmi módszerek érvényesü­lését. Amint a gazdasági ösz­tönzők alkalmazási köre és módja szabályozott, és ezek részei a népgazdasági terv­nek, úgy a piac sem egysze­rűen egy szabadversenyes anarchikus piac lesz, hanem szabályozott és körülhatárolt. Egy ilyen piac kialakulása és alkalmazása ugyanakkor elő­segíti, hogy a tényleges ke­reslet — végsősoron a lakosság, m­iért személyes fogyasztó­i értékítélete figyelembe le­gyen véve, és hogy a népgaz­dasági terveik is ezek ala­pulvételével készüljenek. Ilyen körülmények között a vállalatok döntéseiknél na­gyon is flanelembe fogják venni a piaci folyamatokat, eszerint fogják alakítani ter­melésüket, és jelzéseket ad­­jak ilyen irányban a köz-­­ fonti szervek felé. A népgazdasági tervek g rendszerén belül az éves tér­­rákról áthelyeződik a hang- ^ üly a középtávú (ötéves) és § i hosszútávú tervekre. Az ^ íves, részletekbe menő ope- r atív terv készítése felesle­­gessé válik, helyette egyéves t­ervprogram készül majd. Az­­ isztönzők egy része az ötévesig­ervekbe épül be, míg másik­­­­észe az éves tervekbe, ési­ székét közvetíti majd indi­­rekt módon a vállalatok felé. 5. Szén eszközök jelentős ré-é­­szénél (mint pl. a nyereség-t­elvonás mértéke különböző S rímeken) a feltételek hosz- j szabb időre lesznek rögzítve.^ "hogy bizonyos stabilitást biz- ^ tosítsanak a vállalati gazdál- ^ mdás részére. Így ezek hosz- ^ szabb időre megtervezhetik ^ gazdálkodásukat, és élvezhe- ^ tik is az elért eredményeket. Ez eszközök szűkebb körénél, § [mint pl. a hitelnyújtásnál) S a feltételek rövid távon az S éves tervben szerepelnek § majd, és lehetővé teszik,^ hogy az irányító szervek al- ^ kalm­azásukka! rugalmas irá- ^ nyitást adhassanak a válla- ^ latok felé. § h"­ elmondottakból követke-§ zik, hogy az új mechanizmus $ bevezetése terén a legfőbb § probléma a gazdasági eszkö- ^ zök és a piaci mechanizmus ^ alkalmazása úgy, hogy az a ^ vállalati és a népgazdasági ^ érdekek érvényesítését és ösz- ^ szehangolását, minél jobban ^ szolgálja. Részben ezt teszi­­ szükségessé, hogy számos te- § rf­leten, mint pl. a nagy be- ^ ruházások, vagy a külkereske- § delem, a központi döntések ^ köre és a direkt irányítás szé- ^ lesebb körű legyen, vagy hogy ^ a gazdasági élet bármely te- ^ rületén az állam esetenként^ ezt is felhasználja. &­ Dr. Gönczi László, tanszékvezető egyetemi docens­ét Hihetetlen, de megtörtént GONDOLATOK EGY KÉRVÉNY NYOMÁN A mezőgazdaság-tudományi kar dékáni hivatalához futott be a múlt év decemberében az alábbi, paródiának is be­illő kérvény. Stáusa, tartal­ma olyannyira meglepő, mond­eddig a hiteles szöveg. Ki­ki eldöntheti sírjon-e, gúnyo­lódjék-e, avagy nevessen. Vér­­mérséklet dolga. Mi a ma­gunk részéről komolyan vesz­­szük, s úgy érezzük a „kér­vény” mellett néhány gondo­latot is közzé kell tennünk. Ez a levél kétségtelenül el­árul valamit hallgatóink szo­ciális helyzetéről. Azt neveze­tesen, hogy hallgatóink ma már nem szorulnak a szó szoros értelmében, szociális segélyre. Vagyis ez a pénz nem azért kell, mert külön­ben éheznének, vagy mert esetleg télvíz idején nincs meleg ruhájuk, kabátjuk, ci­pőjük. Legfeljebb arról van szó, hogy a kabát már régi, nem elég divatos, vagy jó lenne egy új színházi öltöny, egy elegáns cipő, és ehhez kell kis plusz dotáció. Leg­alábbis hallgatóink döntő többségénél — ezt nyugodtan állíthatjuk — így fest a do­log. Persze azért ilyen körül­mények között, ilyen helyzet­ben is rossz tréfa ez a „kér­vény”. (Arról álmodni sem merünk, hogy egy 1. éves egyetemi hallgató ezt komo­lyan gondolta!) Határozottan le kell szögezni, hogy a Diák­jóléti Bizottság nem viccszö­­vetség, humorizálási hajla­mainkat másutt kell kiélni — például az újságnál. Melegen ajánljuk ezen kívül a vagon­kirakást, esetleg a hólapáto­lást azoknak, akik meglepe­tést akarnak szerezni szívül hölgyének, és ehhez nem ren­delkeznek megfelelő anyag­­bázissal. Igaz, ez fárasztó ki­csit, de még mindig erköl­­­csösebb és célravezetőbb i­s fent ismertetett kérvénynél.­­ Idekívánkozik egy másik­­ megjegyzés is. A szöveg nem­­­csak tartalmában, de stílusé­­­­ban is hajmeresztő. Hallga­­­tóink helyesírásával, kifeje­­­­zéskészségével kapcsolatban hatnánk úgy is, meghökken­tő és szerencsére nem min­dennapi, hogy úgy határoz­tunk, szóról-szóra, az eredeti stílus- és helyesírási hibákkal együtt, leközöljük, már sok­szor felvetődött: nem kellene-e valamiképp egyben intelligencia vizsgává is ala­kítani a felvételi vizsgát? Az igaz, hogy mi mérnököket ké­pezünk, de a diplomához hoz­zá tartozik az általános in­telligencia. A fenti kérvény — sajnos, nem ez az egyet­len bizonyíték, hivatkozhat­nánk a szakdolgozatokra is — ékesen igazolja: hallgatóink helyesírási és stílusérzéke nem egyetemi, hanem általános is­kolai szinten mozog. 6. Tisztelt Diákjóléti Bizottság! Alulírott azon kérelemmel fordulok a Tisztelt Diákjóléti Bizottsághoz, hogy számomra szíveskedjék szociális segélyt kijuttatni. Kérésemet az alábbiakban indoklom: Havonta a részemre kiutalt 100 Ft tanulmányi ösztön­díjból élek. Ez elég is lenne, de ugye jön a karácsony, és szeretnék hazautazni. Szegeden lakok, s így az útiköltség ugyancsak belekerül. Meg aztán üres kézzel sem mehetek, annál is inkább, mert egy csinos kislány is epekedve vára­kozik rám. Nagyon kérem a Tisztelt Bizottságot, hogyha egy mód van rá, szánjon meg egy kis zsebpénzzel. Horváth István II.­I./9. Nagyon szépen köszönöm! . Június hart:­­ KISZ-kongresszus I A KISZ Központi Bizottság,­­ december 19-i ülésén úgy ha­­­tározott, hogy 1967. június­­29—30. július 1-re összehívja a­­ KISZ soron következő VII . kongresszusát. I A kongresszuson a következő ■ napirendi pontok szerepelnek : 1. A KISZ Központi Bizott­­ságának beszámolója. 1 2. A Központi Revíziós Bi­­ zottság jelentése. 1 3. A KISZ Szervezeti Sza-­ bályzatának­ módosítása. 5 4. A K­ISZ­ vezető szerveinél­­ a megválasztása. A Gépészhíradó összoktatói értekezletet tar­tanak a karon február 1-én reggel 9 órai kezdettel. Napi­renden szerepelnek a kari ok­tató-, nevelő- és tudomá­nyos munka tapasztalatai és feladatai, különös tekintet­tel a januári tanszéki értekez­letek — ezeken a KISZ KB egyetemi ifjúsággal kapcsola­tos irányelvei szerepeltek — tanulságaira. Vita vezetők: Váradi János és dr. Tibold Vilmos dékán helyettesei­. ★ Tizenöt fiatal mezőgazdasá­gi gépészmérnök utazik Ku­bába. A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség és a KISZ kezdeményezésére ez év feb­ruárjában több fiatal agrár­­szakember, köztük 15 gé­pészmérnök egy évre Kubába utazik. Működési területük a kubai állami gazdaságok lesz­nek. A Földművelésügyi Mi­nisztérium utasítására a kar felterjesztette személyi javas­latait az illetékes szerveknek. Az 1964, 1965 és 1966-ban végzettek közül kellett kivá­lasztani a legmegfelelőbb és legrátermettebb fiatal szak­embereket . Falusi népművelési gyakor­laton vesz részt februárban a kar tíz hallgatója. A gyakor­lat időtartama: 10 nap. •k A szakszervezeti választási gyűlésre február 8-án kerül sor a karon. A bizalmi válasz­tások már folyamatban van­nak. Megjött a tél! (Lantos László felvétele) Romániai ifjúsági szervezetekről Még múlt év októberében, dr. Gombár József elvtárssal, a KISZ KB egyetemi és fő­iskolai osztályának vezetőjé­vel az élen, magyar küldöttség utazott a Román Szocialista Köztársaságba, a Román Diákegyesületek Szövetsége meghívására. A delegáció tag­jai voltak: Hevér László, a­­ József Attila Tudományegye-­ tem, és Maróthy László, egye-­­ temünk KISZ-bizottságának titkára. Azóta román elvtársaink is viszonozták a látogatást, sőt egyetemünket is meglátogat­ták. A kettős tapasztalatcsere után felkerestük Maróthy László KISZ-titkárt, hogy ha­zai vonatkozásban is érdekes romániai megfigyeléseiről, a látottak és hallottak alapján szerzett tapasztalatairól szá­moljon be a Mezőgazdasági Mérnök olvasóinak. — Első kérdésünk az lenne: milyen ifjúsági szervezet, vagy szervezetek vannak Romániában? — A Román Szocialista Köz­társaságban az úgynevezett „rétegszervezetek”-elv érvé­nyesül. Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy az egyetemi ifjúsá­got két szervezet tömöríti ma­gába. Az egyik, a megalakulá­sának 10. évfordulóját idén ünneplő Román Diákegyesüle­tek Szövetsége, az RDESZ, a másik pedig a Román Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Az RDESZ-nek valamennyi egye­temi hallgató tagja, az RKISZ pedig a diákok 90 százalékát foglalja magában. — Mi a két szervezet jellemző­je? Mi az alapvető különbség közöttük? — Az ifjúsági szervezetek­nek az egyetemi ifjúság köré­ben elfoglalt helyét Mircea Angelescu elvtársnak, az RDESZ országos elnökének, az RKISZ egyik titkárának a nyi­latkozatával jellemezhetném, ő így határozta meg: „Az RKISZ az egyedüli for­radalmi szervezet, az RDESZ, pedig érdekvédelmi szerv." — Az RKISZ feladatait a Bukaresti Egyetem titkárával folytatott beszélgetésünk alap­ján a következőképpen tud­nám vázolni: Az elsődleges feladat az oktatási, az ideoló­giai és nevelési munka elem­zése. Ennek alapvető része je­lenleg az MIKP IX. kongresszu­sa dokumentumainak tanul­mányozása, szimpozionok a párt politikájáról, továbbá az olyan akciók megszervezése, amelyek elősegítik a marxis­ta-leninista tárgyak fokozott elsajátítását. Taggyűléseik napirendjére jellemző a téma rendkívül széles skálája, amely kiterjed a szociológiai kérdésektől kezdve az öltöz­ködésig majd mindenre.­­ Mint korábban említet­tem, az RDESZ érdekképvise­leti szerv, amely felöleli a menza-, a diákjóléti, a tanul­mányi, a sport, a turisztika területét. A szervezet össztevé­­kenységét tehát a szociális ügyek intézése határozza meg. Az RDESZ munkakörébe tar­tozik még az úgynevezett egye­temi központok megszervezé­se és vezetése.­­ Az egyetemi központok bizonyos vonatkozásban ha­sonlóak a mi kultúrházaink­­hoz. Az egyetemi központok nagyságát és jelentőségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egész sor szakkörnek, (rádiós szakkörtől a film­­szakkörig), és művészeti cso­portnak, (színjátszó, tánc, stb.) ad helyet. — összehasonlítást téve a hazai helyzettel az volt a vé­leményünk, hogy nálunk a kollégiumok hivatottak az ifjúság mozgalmi és kulturá­lis tevékenységének helyéül szolgálni. Már ami a romániai egyetemi központokat illeti. Magam részéről, a magyar koncepciót jobbnak tartom.­­ A két szervezet működé­sét és jelentőségét együttesen tekintve az volt az érzésem, mintha az egyetemeken na­gyobb befolyása lenne,­­amint ezt a taglétszámok alakulása is mutatja), az RDESZ-nek. Ennek bizonyos fokig anyagi okai vanak. Az RDESZ kezelé­sében van ugyanis a pénz, amelynek nagy részét szociális segély és egyéb juttatások cí­mén az arra jogosult és az azt kiérdemelt tagoknak kioszt­ják. — Románia esetében réteg­­szervezetekkel találkozunk, ami indokolt is a történelmi tradíciók következtében. Meg­jegyzendő, hogy Magyarország vonatkozásában viszont az egy ifjúsági szervezet az indokolt, ugyanakkor az egyes ifjúsági rétegek közötti különbséget az ún. rétegpolitikával nálunk is kifejezésre kell juttatni. — Akadtak-e olyan motívumok a román szervezetek munkájában, amelyek hazai viszonylatban hasznosíthatók lennének? — Mindnyájunknak nagyon tetszett, és úgy hiszem nálunk is követésre méltó lehetne, az orvosi ellenőrzés és a nyári programszervezés, Romániá­ban tapasztaltak szerinti meg­oldása. A román egyetemeken és főiskolákon ugyanis — az RDESZ jóvoltából — rendsze­res orvosi kezelés alatt állnak, és időszakos orvosi vizsgálato­­kon esnek át a hallgatók, nem csak tüdőszűrés és szemészet, hanem fogászat, belgyógyászat vonatkozásában is. A nyári programszervezéssel kapcso­latban elmondanám, hogy az FIDESZ nagy fontosságot tu­lajdonít a diákok nyári szün­idejének tartalmas kitöltésére. Ezen az alapon segíti a nyári időszakos munkavállalást, üdülést, kirándulásokat, stb. —A román ifjúsági szervezet felépítésének ismeretében szeret­nénk a továbbiakban tájékozta­tást kapni a diákok örök prob­lémájáról, az ösztöndíjról.­­ A mienkhez hasonló kol­légiumi elhelyezésért és étke­zésért 280 lejt, (1 lej , 1,5 Ft) kell fizetni. Ez az összeg a ta­nulmányi eredményektől füg­gően csökkenhet. Például egy nem állami ösztöndíjas kitűnő tanuló, teljes kedvezményben részesül, plusz 30 lei zsebpénzt kap. Ugyanakkor az állami ösztöndíj I. fokozata 1000 lei juttatást jelent.­­ Itt szükségszerűen szól­nom kell az ösztöndíjrendszer hazai vonatkozásáról. A jelen­legi, ösztönzési szempontból, nem kielégítő. Nincs nagy kü­lönbség pl. a jó és a kitűnő rendű társadalmi ösztöndíjas tanulók juttatása között. Mi ösztönözzön akkor a tanu­lásra? Úgy hiszem nem árulok el vele titkot, ha elmondom, hogy a kérdés megoldása fo­lyamatban van, és az új ösz­töndíjrendszer kialakítása ha­marosan megtörténik. — Végezetül mesélt valamit az utazásról, a fogadtatásról. — Egész utazásunk alatt nagyon kedves fogadtatásban részesítettek bennünket román elvtársaink. Minden jelentő­sebb állomásunkon virágcsok­rokkal, ajándékokkal és meleg szívvel fogadták delegáción­kat. Románia nagyon szép ország. Rövid, egyhetes ott­­tartózkodásunk során több vá­rost és falut kerestünk fel, ejtettünk útba. Nagyon sok új létesítményt, gyárakat és lakó­házakat láttunk. Csodálói le­hettünk a Gyergyói-havasok­­nak és a Gyilkos-tónak. — Látogatásunk, mind az ott szerzett tapasztalatok, mind pedig az utazás adta él­mények szempontjából rend­kívül hasznos és értékes volt. R reméljük, hogy román elvtár­saink is hasonlóképpen jól érezték magukat nálunk, és szintén sok tapasztalattal gaz­dagodva tértek haza. Árpási Zoltán

Next