Mezőgazdasági Mérnök, 1967 (8. évfolyam, 1-20. szám)
1967-01-19 / 1. szám
Új vonások Pest megye mezőgazdaságában (Folytatás az 1. oldalról.) Növénytermesztés terén továbbra is egyik legtöbb feladat a kenyérgabona-termesztés fokozása, annak a népgazdasági törekvésnek a kielégítése, hogy az ország kenyérgabona-szükséglete hazai termésből nyerjen kielégítést. Jelentősen fokozni kell a takarmánytermesztést. Zöldségtermesztés terén legalább 10 százalékos hozamnöveléssel számolhatunk. A cukorrépa, a dohány, a burgonya, a napraforgó területi szintje nem növekedik lényegesen, ugyanakkor további jelentős hozamnöveléssel számolunk. Szőlő- és gyümölcstermesztésben legfőbb feladat az új telepítésű ültetvények szakszerű termőre fordítása és a még hiányzó járulékos beruházások pótlása. Állattenyésztésben pedig, főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, ezen belül a tehénarány növelésére, továbbá a tejtermelés fokozására helyeztük a fő súlyt. A tervidőszak során a mezőgazdasági tsz-ek közös tehénállománya, mintegy 5—3 ezerrel növekszik. Lényegesen növekszik a juhlétszám is. A sertésállományt az eddigi években kialakult szinten tartjuk. Úgyszintén nem irányozunk elő nagyobb számszerű fejlesztést a baromfitartás terén sem, itt elsősorban a háztáji állomány minőségi cseréjével akarjuk a hozamokat növelni. Számolunk elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lehetőségek és egyéb adottságok kihasználása céljából a feldolgozó-, segéd- és melléküzemágak számának és tevékenységi körének bővítésével is. Ш Okleveles szakembereket a mezőgazdasági üzemekbe! A mezőgazdaság további miгőségi fejlesztése szükségessé teszi a vezetők szakmai felkészültségének növelését. El kívánjuk érni, hogy 1970-ben a vezető szakembereknek legalább 50 százaléka felsőfokú, képesítéssel rendelkezzék, a főkönyvelők pedig valamenynyien megszerezzék a mérlegképes könyvelői képesítést. A termelőszövetkezetek szakmunkásszükséglete 1970-ben mintegy 7700 körül lesz. Ehhez ki kell képezni további 5000 szakmunkást. A beruházási lehetőségek, az anyagi és műszaki ellátás fejlődése lényegében lehetővé teszi az említett célkitűzések megvalósítását. A rendelkezésünkre álló beruházások elosztása igazodik a termelésfejlesztési célkitűzésekhez. Ha helyesen használjuk fel a rendelkezésre álló eszközöket, ha biztosítjuk a meglevő termelőeszközök szakszerű és gazdaságos kihasználását, ha megfelelően támaszkodunk szövetkezeti parasztságunk szorgalmára és hozzáértésére, az új gazdaságirányítási rendszer keretei közepette teljes biztosítékunk van arra, hogy a megye mezőgazdasága megvalósítsa a III. ötéves tervidőszak során a ráháruló termelési feladatokat. Prezenszki Gábor mezőgazdasági mérnök a Pest megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője Január 2-án egyhetes továbbképző tanfolyam kezdődött egyetemünkön a megye termelőszövetkezeti elnökeinek és főagronómusainak részvételével. A bevezető előadást dr. Kis., Albert, egyetemünk rektora tartotta. A továbbiak során a vezetéssel kapcsolatos tudnivalók, főként az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos intézkedések, elképzelések szerepeltek napirenden. Január 9-én újabb tanfolyam kezdődött. nyesíteni. A változás e téren tehát a terv levételében jelentkezik, amely abban nyilvánul meg, hogy az úgynevezett tervlebontásos rendszer megszűnik, és helyette a közvetett irányítási módszerek érvényesülnek túlnyomórészt. Ezek a közvetett módszerek a gazdasági ösztönző eszközök alkalmazásán alapulnak, illetve azon, hogy a szocializmusban árutermelési viszonyok vannak, és hogy annak kategóriáit, mint a piac, az érték, az ár, az önköltség, a nyereség, a hitel, a kamat, stb., jobban ki kell az eddigieknél használni a tervgazdálkodás megvalósulása érdekében. A reformtörekvések a piaci mechanizmust is fel kívánják használni a napgazdaságilag kitűzött célok megvalósítása érdekében. A piaci mechanizmus fogalma alatt a kereslet-kínálat és azok közvetlenül érvényesülő kölcsönhatását értjük. Amennyiben ezek érvényesülnek, az eladók és a vevők között közvetlen árukapcsolatok valósulnak meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termelési eszközök forgalmának területén is biztosítani kell a kereskedelmi módszerek érvényesülését. Amint a gazdasági ösztönzők alkalmazási köre és módja szabályozott, és ezek részei a népgazdasági tervnek, úgy a piac sem egyszerűen egy szabadversenyes anarchikus piac lesz, hanem szabályozott és körülhatárolt. Egy ilyen piac kialakulása és alkalmazása ugyanakkor elősegíti, hogy a tényleges kereslet — végsősoron a lakosság, miért személyes fogyasztói értékítélete figyelembe legyen véve, és hogy a népgazdasági terveik is ezek alapulvételével készüljenek. Ilyen körülmények között a vállalatok döntéseiknél nagyon is flanelembe fogják venni a piaci folyamatokat, eszerint fogják alakítani termelésüket, és jelzéseket adjak ilyen irányban a köz- fonti szervek felé. A népgazdasági tervek g rendszerén belül az éves térrákról áthelyeződik a hang- ^ üly a középtávú (ötéves) és § i hosszútávú tervekre. Az ^ íves, részletekbe menő ope- r atív terv készítése feleslegessé válik, helyette egyéves tervprogram készül majd. Az isztönzők egy része az ötévesigervekbe épül be, míg másikésze az éves tervekbe, ési székét közvetíti majd indirekt módon a vállalatok felé. 5. Szén eszközök jelentős ré-észénél (mint pl. a nyereség-telvonás mértéke különböző S rímeken) a feltételek hosz- j szabb időre lesznek rögzítve.^ "hogy bizonyos stabilitást biz- ^ tosítsanak a vállalati gazdál- ^ mdás részére. Így ezek hosz- ^ szabb időre megtervezhetik ^ gazdálkodásukat, és élvezhe- ^ tik is az elért eredményeket. Ez eszközök szűkebb körénél, § [mint pl. a hitelnyújtásnál) S a feltételek rövid távon az S éves tervben szerepelnek § majd, és lehetővé teszik,^ hogy az irányító szervek al- ^ kalmazásukka! rugalmas irá- ^ nyitást adhassanak a válla- ^ latok felé. § h" elmondottakból követke-§ zik, hogy az új mechanizmus $ bevezetése terén a legfőbb § probléma a gazdasági eszkö- ^ zök és a piaci mechanizmus ^ alkalmazása úgy, hogy az a ^ vállalati és a népgazdasági ^ érdekek érvényesítését és ösz- ^ szehangolását, minél jobban ^ szolgálja. Részben ezt teszi szükségessé, hogy számos te- § rfleten, mint pl. a nagy be- ^ ruházások, vagy a külkereske- § delem, a központi döntések ^ köre és a direkt irányítás szé- ^ lesebb körű legyen, vagy hogy ^ a gazdasági élet bármely te- ^ rületén az állam esetenként^ ezt is felhasználja. & Dr. Gönczi László, tanszékvezető egyetemi docensét Hihetetlen, de megtörtént GONDOLATOK EGY KÉRVÉNY NYOMÁN A mezőgazdaság-tudományi kar dékáni hivatalához futott be a múlt év decemberében az alábbi, paródiának is beillő kérvény. Stáusa, tartalma olyannyira meglepő, mondeddig a hiteles szöveg. Kiki eldöntheti sírjon-e, gúnyolódjék-e, avagy nevessen. Vérmérséklet dolga. Mi a magunk részéről komolyan veszszük, s úgy érezzük a „kérvény” mellett néhány gondolatot is közzé kell tennünk. Ez a levél kétségtelenül elárul valamit hallgatóink szociális helyzetéről. Azt nevezetesen, hogy hallgatóink ma már nem szorulnak a szó szoros értelmében, szociális segélyre. Vagyis ez a pénz nem azért kell, mert különben éheznének, vagy mert esetleg télvíz idején nincs meleg ruhájuk, kabátjuk, cipőjük. Legfeljebb arról van szó, hogy a kabát már régi, nem elég divatos, vagy jó lenne egy új színházi öltöny, egy elegáns cipő, és ehhez kell kis plusz dotáció. Legalábbis hallgatóink döntő többségénél — ezt nyugodtan állíthatjuk — így fest a dolog. Persze azért ilyen körülmények között, ilyen helyzetben is rossz tréfa ez a „kérvény”. (Arról álmodni sem merünk, hogy egy 1. éves egyetemi hallgató ezt komolyan gondolta!) Határozottan le kell szögezni, hogy a Diákjóléti Bizottság nem viccszövetség, humorizálási hajlamainkat másutt kell kiélni — például az újságnál. Melegen ajánljuk ezen kívül a vagonkirakást, esetleg a hólapátolást azoknak, akik meglepetést akarnak szerezni szívül hölgyének, és ehhez nem rendelkeznek megfelelő anyagbázissal. Igaz, ez fárasztó kicsit, de még mindig erkölcsösebb és célravezetőbb is fent ismertetett kérvénynél. Idekívánkozik egy másik megjegyzés is. A szöveg nemcsak tartalmában, de stíluséban is hajmeresztő. Hallgatóink helyesírásával, kifejezéskészségével kapcsolatban hatnánk úgy is, meghökkentő és szerencsére nem mindennapi, hogy úgy határoztunk, szóról-szóra, az eredeti stílus- és helyesírási hibákkal együtt, leközöljük, már sokszor felvetődött: nem kellene-e valamiképp egyben intelligencia vizsgává is alakítani a felvételi vizsgát? Az igaz, hogy mi mérnököket képezünk, de a diplomához hozzá tartozik az általános intelligencia. A fenti kérvény — sajnos, nem ez az egyetlen bizonyíték, hivatkozhatnánk a szakdolgozatokra is — ékesen igazolja: hallgatóink helyesírási és stílusérzéke nem egyetemi, hanem általános iskolai szinten mozog. 6. Tisztelt Diákjóléti Bizottság! Alulírott azon kérelemmel fordulok a Tisztelt Diákjóléti Bizottsághoz, hogy számomra szíveskedjék szociális segélyt kijuttatni. Kérésemet az alábbiakban indoklom: Havonta a részemre kiutalt 100 Ft tanulmányi ösztöndíjból élek. Ez elég is lenne, de ugye jön a karácsony, és szeretnék hazautazni. Szegeden lakok, s így az útiköltség ugyancsak belekerül. Meg aztán üres kézzel sem mehetek, annál is inkább, mert egy csinos kislány is epekedve várakozik rám. Nagyon kérem a Tisztelt Bizottságot, hogyha egy mód van rá, szánjon meg egy kis zsebpénzzel. Horváth István II.I./9. Nagyon szépen köszönöm! . Június hart: KISZ-kongresszus I A KISZ Központi Bizottság, december 19-i ülésén úgy határozott, hogy 1967. június29—30. július 1-re összehívja a KISZ soron következő VII . kongresszusát. I A kongresszuson a következő ■ napirendi pontok szerepelnek : 1. A KISZ Központi Bizottságának beszámolója. 1 2. A Központi Revíziós Bi zottság jelentése. 1 3. A KISZ Szervezeti Sza- bályzatának módosítása. 5 4. A KISZ vezető szerveinél a megválasztása. A Gépészhíradó összoktatói értekezletet tartanak a karon február 1-én reggel 9 órai kezdettel. Napirenden szerepelnek a kari oktató-, nevelő- és tudományos munka tapasztalatai és feladatai, különös tekintettel a januári tanszéki értekezletek — ezeken a KISZ KB egyetemi ifjúsággal kapcsolatos irányelvei szerepeltek — tanulságaira. Vita vezetők: Váradi János és dr. Tibold Vilmos dékán helyettesei. ★ Tizenöt fiatal mezőgazdasági gépészmérnök utazik Kubába. A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség és a KISZ kezdeményezésére ez év februárjában több fiatal agrárszakember, köztük 15 gépészmérnök egy évre Kubába utazik. Működési területük a kubai állami gazdaságok lesznek. A Földművelésügyi Minisztérium utasítására a kar felterjesztette személyi javaslatait az illetékes szerveknek. Az 1964, 1965 és 1966-ban végzettek közül kellett kiválasztani a legmegfelelőbb és legrátermettebb fiatal szakembereket . Falusi népművelési gyakorlaton vesz részt februárban a kar tíz hallgatója. A gyakorlat időtartama: 10 nap. •k A szakszervezeti választási gyűlésre február 8-án kerül sor a karon. A bizalmi választások már folyamatban vannak. Megjött a tél! (Lantos László felvétele) Romániai ifjúsági szervezetekről Még múlt év októberében, dr. Gombár József elvtárssal, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetőjével az élen, magyar küldöttség utazott a Román Szocialista Köztársaságba, a Román Diákegyesületek Szövetsége meghívására. A delegáció tagjai voltak: Hevér László, a József Attila Tudományegye- tem, és Maróthy László, egye- temünk KISZ-bizottságának titkára. Azóta román elvtársaink is viszonozták a látogatást, sőt egyetemünket is meglátogatták. A kettős tapasztalatcsere után felkerestük Maróthy László KISZ-titkárt, hogy hazai vonatkozásban is érdekes romániai megfigyeléseiről, a látottak és hallottak alapján szerzett tapasztalatairól számoljon be a Mezőgazdasági Mérnök olvasóinak. — Első kérdésünk az lenne: milyen ifjúsági szervezet, vagy szervezetek vannak Romániában? — A Román Szocialista Köztársaságban az úgynevezett „rétegszervezetek”-elv érvényesül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyetemi ifjúságot két szervezet tömöríti magába. Az egyik, a megalakulásának 10. évfordulóját idén ünneplő Román Diákegyesületek Szövetsége, az RDESZ, a másik pedig a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség. Az RDESZ-nek valamennyi egyetemi hallgató tagja, az RKISZ pedig a diákok 90 százalékát foglalja magában. — Mi a két szervezet jellemzője? Mi az alapvető különbség közöttük? — Az ifjúsági szervezeteknek az egyetemi ifjúság körében elfoglalt helyét Mircea Angelescu elvtársnak, az RDESZ országos elnökének, az RKISZ egyik titkárának a nyilatkozatával jellemezhetném, ő így határozta meg: „Az RKISZ az egyedüli forradalmi szervezet, az RDESZ, pedig érdekvédelmi szerv." — Az RKISZ feladatait a Bukaresti Egyetem titkárával folytatott beszélgetésünk alapján a következőképpen tudnám vázolni: Az elsődleges feladat az oktatási, az ideológiai és nevelési munka elemzése. Ennek alapvető része jelenleg az MIKP IX. kongresszusa dokumentumainak tanulmányozása, szimpozionok a párt politikájáról, továbbá az olyan akciók megszervezése, amelyek elősegítik a marxista-leninista tárgyak fokozott elsajátítását. Taggyűléseik napirendjére jellemző a téma rendkívül széles skálája, amely kiterjed a szociológiai kérdésektől kezdve az öltözködésig majd mindenre. Mint korábban említettem, az RDESZ érdekképviseleti szerv, amely felöleli a menza-, a diákjóléti, a tanulmányi, a sport, a turisztika területét. A szervezet össztevékenységét tehát a szociális ügyek intézése határozza meg. Az RDESZ munkakörébe tartozik még az úgynevezett egyetemi központok megszervezése és vezetése. Az egyetemi központok bizonyos vonatkozásban hasonlóak a mi kultúrházainkhoz. Az egyetemi központok nagyságát és jelentőségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egész sor szakkörnek, (rádiós szakkörtől a filmszakkörig), és művészeti csoportnak, (színjátszó, tánc, stb.) ad helyet. — összehasonlítást téve a hazai helyzettel az volt a véleményünk, hogy nálunk a kollégiumok hivatottak az ifjúság mozgalmi és kulturális tevékenységének helyéül szolgálni. Már ami a romániai egyetemi központokat illeti. Magam részéről, a magyar koncepciót jobbnak tartom. A két szervezet működését és jelentőségét együttesen tekintve az volt az érzésem, mintha az egyetemeken nagyobb befolyása lenne,amint ezt a taglétszámok alakulása is mutatja), az RDESZ-nek. Ennek bizonyos fokig anyagi okai vanak. Az RDESZ kezelésében van ugyanis a pénz, amelynek nagy részét szociális segély és egyéb juttatások címén az arra jogosult és az azt kiérdemelt tagoknak kiosztják. — Románia esetében rétegszervezetekkel találkozunk, ami indokolt is a történelmi tradíciók következtében. Megjegyzendő, hogy Magyarország vonatkozásában viszont az egy ifjúsági szervezet az indokolt, ugyanakkor az egyes ifjúsági rétegek közötti különbséget az ún. rétegpolitikával nálunk is kifejezésre kell juttatni. — Akadtak-e olyan motívumok a román szervezetek munkájában, amelyek hazai viszonylatban hasznosíthatók lennének? — Mindnyájunknak nagyon tetszett, és úgy hiszem nálunk is követésre méltó lehetne, az orvosi ellenőrzés és a nyári programszervezés, Romániában tapasztaltak szerinti megoldása. A román egyetemeken és főiskolákon ugyanis — az RDESZ jóvoltából — rendszeres orvosi kezelés alatt állnak, és időszakos orvosi vizsgálatokon esnek át a hallgatók, nem csak tüdőszűrés és szemészet, hanem fogászat, belgyógyászat vonatkozásában is. A nyári programszervezéssel kapcsolatban elmondanám, hogy az FIDESZ nagy fontosságot tulajdonít a diákok nyári szünidejének tartalmas kitöltésére. Ezen az alapon segíti a nyári időszakos munkavállalást, üdülést, kirándulásokat, stb. —A román ifjúsági szervezet felépítésének ismeretében szeretnénk a továbbiakban tájékoztatást kapni a diákok örök problémájáról, az ösztöndíjról. A mienkhez hasonló kollégiumi elhelyezésért és étkezésért 280 lejt, (1 lej , 1,5 Ft) kell fizetni. Ez az összeg a tanulmányi eredményektől függően csökkenhet. Például egy nem állami ösztöndíjas kitűnő tanuló, teljes kedvezményben részesül, plusz 30 lei zsebpénzt kap. Ugyanakkor az állami ösztöndíj I. fokozata 1000 lei juttatást jelent. Itt szükségszerűen szólnom kell az ösztöndíjrendszer hazai vonatkozásáról. A jelenlegi, ösztönzési szempontból, nem kielégítő. Nincs nagy különbség pl. a jó és a kitűnő rendű társadalmi ösztöndíjas tanulók juttatása között. Mi ösztönözzön akkor a tanulásra? Úgy hiszem nem árulok el vele titkot, ha elmondom, hogy a kérdés megoldása folyamatban van, és az új ösztöndíjrendszer kialakítása hamarosan megtörténik. — Végezetül mesélt valamit az utazásról, a fogadtatásról. — Egész utazásunk alatt nagyon kedves fogadtatásban részesítettek bennünket román elvtársaink. Minden jelentősebb állomásunkon virágcsokrokkal, ajándékokkal és meleg szívvel fogadták delegációnkat. Románia nagyon szép ország. Rövid, egyhetes otttartózkodásunk során több várost és falut kerestünk fel, ejtettünk útba. Nagyon sok új létesítményt, gyárakat és lakóházakat láttunk. Csodálói lehettünk a Gyergyói-havasoknak és a Gyilkos-tónak. — Látogatásunk, mind az ott szerzett tapasztalatok, mind pedig az utazás adta élmények szempontjából rendkívül hasznos és értékes volt. R reméljük, hogy román elvtársaink is hasonlóképpen jól érezték magukat nálunk, és szintén sok tapasztalattal gazdagodva tértek haza. Árpási Zoltán