Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)

1968-01-20 / 1. szám

IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Feladataink az új esztendőben Az új esztendő első napjai­ban felkerestük dr. Pethő György professzort, rektorhe­lyettest, s megkértük, tájékoz­tassa lapunk olvasóit az egye­tem előtt álló legfontosabb feladatokról, az 1963-as év célkitűzéseiről.­­ Az Agrártudományi Egye­tem 1968. évi fő célkitűzéseit — kezdte nyilatkozatát a rek­torhelyettes elvtárs — az MSZMP IX. kongresszusának az oldat- és kutatómunkára vonatkozó irányelvei, a gazda­ságirányítás új rendszerének bevezetésére vonatkozó hatá­rozatok, továbbá az 5 éves ag­rármérnökképzés megkezdésé­vel és az egyetem mezőgazda­­sági gépészmérnöki karának Gödöllőre költözésével kapcso­latos feladatok határozzák meg.­­ Természetesen az 5 éves agrármérnökképzés bevezeté­sével összefüggő további fel­adatok elsősorban a mezőgaz­daságtudományi karon jelent­keznek, de a tanszéki és egyéb szervezeti kapcsolódások révén — gondolok itt, a szűkebb ér­­tele­ben vett szakmai okta­tás tartalmi és módszertani kérdéseire, a közgazdasági szemlélet fokozására, az esz­mei-politikai nevelőmunka to­vább javítására — ezek egy­úttal jelentős összegyetemi ügyek is.­­ Fontos feladatként je­lentkezik ebben a tanévben: biztosítani a mezőgazdasági gépészmérnöki kar zökkenő­­mentes munkáját a folyamatos kiköltöztetés során és, hogy a már Gödöllőn működő, három évfolyam munkájához rendel­kezésre álljanak a szükséges feltételek. E munkával pár­huzamosan erősíteni kell azt a szem­léletet, hogy a két kar ösz­­szehangolt, szervezett te­vékenysége meghatározó szerepet játszik egyete­münk életében.­­ Már néhány éve szóba került az egyetem harmadik karának létrehozása, s úgy hal­lottuk, a tanárképző intézet is ismét visszakerül az egyetem­hez. Mi a helyzet ezen a terü­ , létén, hoz-e valami újat az 1968-as esztendő? — Az üzemgazdasági agrár­­mérnöki kar létesítésének kér­dését továbbra is kiemelt fel­adatnak tekintjük, és ennek szellemében folytatjuk az elő­készítő munkát. Hogy mikor nyitja meg kapuit az új kar, arra pillanatnyilag határozott választ még nem adhatunk. Ami a kérdés második felét illeti, a tanárképző intézetnek még ebben a hónapban bizto­sítjuk végleges elhelyezését itt, Gödöllőn, s mindent elkö­vetünk, hogy az egyetem szer­vezetébe való beilleszkedésük az első naptól biztosítva le­gyen. Pethő elvtárs a továbbiak során megemlítette, hogy az új gazdaságirányítási elveknek megfelelően módosítják az egyetem költségvetési gazdál­kodását és többek között a két ...i költség­v­etésének egye­sítésével egységes gazdasági szervezetet hoznak létre.­­ Az említetteken túl­menően fontos feladataink vannak a tudományos kutató­munka koncentrálása, a ne­velőmunka hatékonyabb szer­vezetének és módszereinek ki­alakítása tekintetében; a ká­derhelyzet és a kádermunka fejlesztése, a külföldi kapcso­latok szisztematikus, átgondolt fejlesztése és tervezése, a tá­jékoztató és propaganda­­munka, az oktatás és kutatás feltételeinek biztosítása és a beruházási munkák terén is.­­ Mint ebből a vázlatos is­mertetésből is kiderült, az előttünk álló feladatok jelen­tősek, megoldásuk csak az egyetem egész kollektívájának összefogásával, aktív közre­működésével lehetséges — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Pe­thő György rektorhelyettes. V / 1) AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA­IRA: 40 FILLÉR Vízhordó poonai lányok száriban (Cikkünk a 2. oldalon.) .Jel zárult az I. félév Új tu£í­g­iszkari KISZ vb-ben Elbúcsúztatták az ötödéveseket Kari KISZ vb-ülés a gépészmérnöki karon A gépészmérnöki kar KISZ végrehajtó bizottsága decem­ber 20-án tartotta az 1967-es évben utolsó ülését, melyen jelen volt Murvai László, az egyetemi KISZ-bizottság tit­kára is. A vb ülésén Papp Péter ka­ri titkár elemezte az elmúlt félév munkáját, mely alapjá­ban véve pozitívan értékelhe­tő. Bár az egyetem, sőt a kar megosztottsága bizonyos ne­hézségeket támasztott — nem volt közvetlen kapcsolat a Gö­döllőn dolgozó évfolyamok és a kari vezetőség között —, en­nek ellenére a kitűzött felada­tokat sikerült teljesíteni. A kari KISZ-munka szépséghi­bájaként róható fel a KISZ- tagság meglehetős passzivitá­sa, mely jelentős pluszterhet rótt az aktivistákra. A vita, illetve a hozzászólá­sok során Murvai László és Kecskés Csaba a külkapcsola­tok fejlesztését szorgalmazták, szó esett a tagkönyvcserével — melyre a gépészmérnöki karon február 5 és 15 között kerül sor — kapcsolatos fel­adatokról. Végül meleg hangon bú­csúztatták el a vb leköszönő V. éves tagjait, Kuczik Ist­vánt, Szigetvári Miklóst és P. Holl Jenőt. Helyettük a ka­ri vb tagjai sorába választot­ták Fábián Sándort, Hargitai Ferencet és Nacsa Jánost. Az egyetemi KISZ-vb-be Komá­romi Sándor IV., és Juhász Péter I. éves hallgatókat ja­vasolta a kari KISZ-vb. A búcsúzó ötödévesek nevé­ben Kuczik István kívánt to­vábbi eredményes, jó munkát, majd Vass Attila tolmácsolta a pártbizottság köszönetét Ku­czik Istvánnak, Szigetvári Miklósnak és P. Holl Jenőnek több éves áldozatkész munká­jukért. RÖVIDEN Dr. Pethő György rektorhe­lyettes január 2-án, az új év első munkaértekezletén főbb vonalaiban vázolta az egyete­mi tanács tagjai előtt 1963 leglényegesebb feladatait, s eredményekben gazdag, sike­res új esztendőt kívánt az egyetem valamennyi oktatójá­nak, dolgozójának és hallgató­jának. Különös szeretettel kö­szöntötte az 1968. január 1-től egyetemünk keretein belül működő Tanárképző Intézet munkatársait. • A termelőszövetkezeti fiata­lok országos parlamentjét ja­nuár 18—20 között rendezi meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesten. A ta­nácskozásokon részt vesznek az országos szerveiz képviselői is. РСЛ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1968. JANUÁR 20. BEFÚTTA AZ UTAT A HÓ ШШШ (Papp Ambrus felvétele.) Tíz megye ötvenhat községének 86 tsz-ében Nem múlhat néhány forinton! Mire e sorok napvilágot lát­nak, a mezőgazdaságtudomá­nyi kar IV. éves hallgatói túl vannak a vizsgaidőszak izgal­main, s megkezdték 2 hetes tsz üzemszervezési gyakorla­tukat Borsod, Békés, Szolnok, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nóg­­rád, Pest, Heves, Komárom és Szabolcs megyék termelőszö­vetkezeteiben, összesen öt­venhat község 86 termelőszö­vetkezetében. Szerkesztőségünk munka­társa még a vizsgák finisében kereste fel az üzemtani tan­széket, hogy tájékozódjék a gyakorlat szervezéséről, előké­szítéséről, céljáról és feladatá­ról. Az előkészítő munkálatok már január elejére befejeződ­tek. A tanszék még november­ben érintkezésbe lépett az ille­tékes termelőszövetkezetek ve­zetőivel, a vizsgaidőszak előtti utolsó gyakorlatokon megbe­szélték a hallgatókkal a szak­­dolgozatok témáját, s minden hallgató időben megkapta a gyakorlat részletes program­ját, ismertették a tanszék tá­masztotta követelményeket. Az előkészítésnek és ebből következően valószínűleg ma­gának a gyakorlatnak is, van azonban egy szépséghibája, amiről a tanszék dolgozói, a gyakorlat szervezői nem tehet­nek. Arról van szó ugyanis, hogy a jelenlegi ösztöndíjrend­szer bizonyos fokig gátló té­nyezőként hat. Az érvényes rendelkezések értelmében a hallgató a gyakorlat idejére 280 forint felemelt ösztöndíjat kap, ebből kell kifizetnie a szállásdíjat és fedeznie az ét­kezési költségeket. Napi 20 fo­rintból ez bizony bajosan old­ható meg Ez eleve megalkuvásra kész­teti a gyakorlat szervezőit. A termelőszövetkezetek kiválasz­tásánál kezdődik, hiába jobb ugyanis egy termelőszövetke­zet, hiába nyújtana többet szakmai szempontból a hallga­tóknak, ha nem tudja, vagy nem akarja vállalni az ingye­nes szállás vagy az étkezési hozzájárulás biztosítását. Ak­kor előnyben részesül a gyen­gébb szövetkezet, ahol a hall­gató lényegesen kevesebbet produkál szakmailag. Ez, amellett, hogy háttérbe szorít­ja a tulajdonképpen elsődle­ges tanulmányi szempontot, rengeteg pluszmunkát ró az üzemtani tanszék oktató gár­dájára. A hallgatókat is hiába igyekeznek az erősebb termelő­­szövetkezetekbe irányítani, a jelentkezések egyik fő szem­pontja, hogyan, illetve hol old­hatók meg a legelőnyösebben a­z étkezési, illetve a szállás­gondok. A gyakorlat célja változat­lan: a termelőszövetkezetek üzemszervezési problémáival való megismerkedés a zár­számadás és tervkészítés idő­szakában. Mivel az egyetemi évek alatt ez az első termelő­szövetkezeti gyakorlat, sok hallgató most jár először tsz­­ben, a tanszék felhívja a IV. évesek figyelmét, hogy a kö­telező feladatok végrehajtásán túl — általános tájékozódás, manuális számítási, tervezési feladatok végrehajtása, napló­vezetés, a dolgozathoz szüksé­ges anyag összegyűjtése — is­merkedjenek a határral, ha egy mód van rá, vegyenek részt a közgyűléseken, a különféle ér­tekezleteken, megbeszéléseken, hogy így személyes tapaszta­latokra tegyenek szert a ter­melőszövetkezeti demokráciá­val stb. kapcsolatban. Egyébként a kiutazással nem szakadt meg a kapcsolat a hallgatók és a tanszék között. Egy-egy oktató, körzetenkénti elosztásban, 28—30 hallgatót patronál. A terv szerint az il­lető oktatók kétszer-háromszor felkeresik a körzetükhöz tarto­zó hallgatókat. Ez alkalmakat használják fel a dolgozattal kapcsolatos, most már konkré­tan felvetődött problémák megkonzultálására. Ellenőrzik a hallgatók munkáját, ha szük­séges, megbeszélést folytatnak a gazdaságok vezetőivel stb. Persze a siker, az eredmény nem kis mértékben elsősorban magukon a hallgatókon múlik, azon, hogy a lehetőségeket száz százalékig aknázzák ki, járjanak nyitott szemmel és füllel. Reméljük, hogy jövőre, az új ösztöndíjrendszer megoldja a fentebb említett problémákat. Mert csak akkor lesz jó és élet­képes, ha nem gátló, hanem elősegítő tényezőként szerepel a gyakorlatok idején is, rugal­masan alkalmazkodik a spe­ciális, a mi esetünkben agrár­egyetemi problémákhoz. Leg­alább annak az anyagi támo­gatásnak a lehetőségét fenn­tartja, amelyben a hallgatók a tanév során részesülnek. Hi­szen a diák havi élelmezése és szállása nem annyiba kerül, amennyit effektíve fizet érte. Miért pont akkor fosztjuk meg tehát ettől a dotálástól, amikor szakmai, tanulmányi szem­pontból éppen a legnagyobb szükség lenne rá? Elvégre a gyakorlat akkor éri el célját, ha a hallgató az alatt a két hét alatt valóban a legjobb ter­melőszövetkezetekben, a legki­válóbb szakemberek vezetése alatt, mellett, végzi feladatát. Ez nem múlhat néhány forin­ton még az új gazdasági me­chanizmusban sem. Biztosak vagyunk benne, hogy egyetemünk vezetői és KISZ-szervezetünk is így látja a kérdést. És ennek szellemé­ben teszi meg javaslatait K. V.

Next