Mezőgazdasági Mérnök, 1969 (10. évfolyam, 1-20. szám)
1969-01-20 / 1. szám
ADY ENDRE: Rohanunk a forradalomba. Utólszor raktak katonákat, Pandúrt s vérebeket nyakunkba. Végigkacag vidám testükön Győzedelmes tervünk: a Munka. Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek, Rabságok, sebek, búk és keservek Izzadtságos, rossz magyar földjét S ha most támadunk, le nem vernek. A csúf Halált itt vetették el Soha-soha ki-nem-kelésre Es ma mégis a Duna-tájon Legbujább a harag vetése S itt liheg a Halál virradatban, Mint szabadulás hite a rabban, Ez a legkülönb élet-sejtő Ma nálunk jár-két legvígabban. Néztek bármerre, sorsot láttok Es isteni robbantó kedvet, Élettel-kínáltak aggódnak S buta haldoklók lelkesednek: Nép készül az a selejtes bűnre S mielőtt a régi mód letűnne, Már összefogva az új itt áll Glóriásan és fölkészülve. Minden a Sorsé, szeressétek, Őt is, a vad, geszti bolondot, A gyújtogató, csóvás embert, Urnak, magyarnak egyként rongyot. Mert ő is az Idők kiküldöttje , gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze Hunnia úri trágyadombja, Ez a világnak nem közöse. Becs, babona, gróf gőg, irigység, Keletiség, zsandár, alázat, Egy Isten se tudná lefogni Ereinkben ma már a lázat. Ma még tán egymást összetévesztjük, Holnap egy leszünk, észre se vesszük. Olcsó tisztítás vágya gyúlt itt, Tegyünk a tűzre, ébresztgessük. Hallgassátok az esték zümjét S friss sóhaját a reggeleknek: Budapestnek futás utcáin S falvak csöndjén, dühök remegnek. Süpped a föld, ha súlyosat hágunk, Olyat látunk, amit sohse láttunk: Oldódik a nyári melegben Fagyos, keserves magyar átkunk. Eljött hát végre a pusztánkba Isten szent küldöttje: a Sátán. Szüzek voltunk a forradalmak Magas, piros, hős nászi ágyán. De bőrünk alól kisüt lobogva Már vérünk, e bús, mindeddig lomha. Csönd van, mintha nem is rezzennénk S rohanunk a forradalomba. •Fél évszázada, 1919. január 27-én - nem egészen két hónappal álmai beteljesedése, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása előtt — elhunyt Ady Endre, a nagy magyar forradalmár költő. Emlékének azzal a versével áldozunk, amelyet több más költeményével együtt ifjú reménységeinek, a Galáci körnek írt és ajánlott. A. I. G. R. Magyar Nemzeti Bizottságának A Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szövetsége 1930- ban alakult. Célja, hogy a mezőgazdaság problémáival foglalkozó professzorok, mérnökök, technikusok, kutatók, oktatók időnkénti találkozóit megszervezve, biztosítsa a különböző országok szakembereinek tapasztalatcseréjét, véleménycseréjét, vitáját, közös vizsgálatokat, közös tanulmányokat, olyan komplex problémák megoldására, amelyekkel a kutatók, és mérnökök gyakran találkoznak a mezőgazdasági termelés lebonyolítása során. A Nemzetközi Szövetségnek, Magyar Nemzeti Bizottsága 1967-ben alakult meg. A Nemzetközi Szövetség célkitűzéseinek megfelelően, munkaköre 5 fő témára bomlik: Talajvédelem, vízépítés. Mezőgazdasági épületek és járulékos berendezései. A mezőgazdaság gépesítése. A mezőgazdasági munkák tudományos munkaszervezése. О О О О A mezőgazdaság villamosítása. Ennek a nemzetközi megosztásnak megfelelően alakultak meg a Magyar Nemzeti Bizottságon belül is az egyes szakcsoportok és kezdték el munkájukat. Az 1. sz. szakbizottság, melynek témája a talajvédelem és vízrendezés, 1968. augusztusában a nyilvánosság elé lépett, és külföldi résztvevőkkel kongresszust szervezett. A kongresszus témája „a mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonala és az arra ható tényezők komplex vizsgálata” volt. A téma kitűzése azt a célt szolgálta, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálatával lehetővé tegye, hogy a mezőgazdaságban folyó vízrendezési munkák, építések összhangban legyenek a mezőgazdasági termelés színvonalával. A vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata négy szekcióban folyt. Az első szekcióban a szakemberek azt vitatták meg, hogy a növény, illetve az agrotechnika színvonala milyen mértékben hat a vízgazdálkodásra. A második szekció a talaj szerepét tárgyalta a vízgazdálkodásira vonatkozó kihatásai tükrében. A harmadik szekció vizsgálta a vízháztartási helyzeteket, illetve annak módosítása érdekében esetenként szükséges vízépítési feladatokat. Végül a negyedik szekció a vízgazdálkodás ökonómiai oldalait tárgyalta. A kongresszus első plenáris ülésén — dr. Kiss Albert, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, egyetemünk rektora és dr. Gergely István miniszterhelyettes, majd Szászhelyi Pál, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal főosztályvezetője üdvözlő szavai után — dr. Oroszlány István, egyetemi tanár tartott előadást. A kongresszus célkitűzését és a további viták vezérfonalát meghatározó eladáshoz a FAO római központja részéről Andrea de Vajda igazgatóhelyettes szólt hozzá. A plenáris ülés második részében az egyes szekciókhoz befutott dolgozatok összefoglalóit ismertették a szekcióvezetők, így az agrotechnikai szek kongresszusa có anyagát dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, a talajtani szekció előadásait dr. Stefanovits Pál egyetemi tanár, a vízrendezés, vízépítés szekció anyagát dr. Salarhin Pál egyetemi tanár, míg az ökonómiai szekció összefoglalóját dr. Kádár Béla, egyetemi docens ismertették. A második napi programnakaz volt a célja, hogy egyrészt a kitűzött alaptéma lényeges részeit, másrészt a beküldött dolgozatok, anyagát a résztvevők szekciónként vitassák meg. A népes szekcióüléseken érdekes és élénk vita folyt, melyeknek végeredményét a második nap délutánján tartott plenáris ülésen a szekcióvezetők összefoglalták és a vita alapján javaslatokat állítottak össze mindazokról a teendőkről, melyek a vízgazdálkodás színvonalának a mezőgazdasági termelés színvonalával történő egyeztetése érdekében, mint operatív feladatok jelentkeznek. Ezeket a javaslatokat végül is dr. Tóth Mihály egyetemi tanár szedte csokorba, foglalta össze, hogy a javaslatok, mint a kongresszus, illetve a szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának , javaslatai, az illetékes főhatóságokhoz kerülhessenek. A kongresszus zárszavai, a rendezésben résztvevő Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, Vitális Sándor, egyetemi tanár szájából hangzottak el. A kongresszus igen nagy érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. Sok külföldi vendég is volt a legkülönbözőbb országok részéről. Közöttük a FAO római központjától is több szakértő vett részt kongresszusunikon. A kongresszust követően a résztvevők háromnapos tanulmányúton vettek részt. NANCY ELŐTT Gondtalan csevegés a vizsgaidőszakban? Nem! Az irodalmi színpad tagjai dugják össze fejüket esténként. Vizsgaidőszak ide, vizsgaidőszak oda, a próbák szorgalmasan folytatódnak. Hiába, nagy a tét — a Nancy-i nemzetközi fesztivál. FILMKLUB, 1969 Motto: A film a látás művészete (Balázs Béla) Többéves próbálkozás után most már az alma mater falai közt kerülhetnek bemutatásra Buster Keaton, Chaplin, Fellini, Ingmar Bergman alkotásai. Az 1968/69-es tanév első szemeszterében a gödöllői moziban „rendezkedett be” a KISZ-bizottság filmklubja. Ideiglenesen és próbaképpen, van-e igény egyáltalán erre? Kiderült, hogy igen. S most, a több éves „s keskenyfilmes” korszak után végre kényelmes, otthonos körülmények között, saját előadótermünkben nézhetik végig a klubtagok a világfilmművészetének páratlan alkotásait. Az 1969-es naptári év első felében két sorozatot indít a filmklub vezetősége „Régi idők mozija” és „Legújabb filmtörekvések” címmel. A sorozatok részben olyan, filmtörténeti ritkaságokat tartalmaznak, mely'lp’ az 'utóbbit ‘ 20 éven belüli nem kerültek a nagyközönség elé. Csupán e filmek megtekintésével, a film történetét, formanyelvének fejlődését ismerve juthatunk el érdemben a második sorozat alkotásaihoz, a ma filmművészetéhez. Ez a sorozat lényegében folytatása az elmúlt évben megkezdett sorozatnak, s a film útjáról, az új irányzatokról tájékoztat. A sorozat helyet ad az ember, a társadalom intellektuális, lírai és dokumentális megközelítési ábrázolásának egyaránt A filmklub vezetősége nem csupán mozielőadások rendezésére vállalkozott. A klubjellegnek megfelelően a vetítéseket követő napon filmtörténeti, esztétikai ismertetés és vita következik, Vincze Lajos, a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmesztétika tanárának vezetésével. örömmel nyugtázhatjuk, hogy az új évben bővültek a klub lehetőségei, a tagság létszámát illetően is. Az elmúlt év 350 fős taglétszámától eltérően, most 500 érdeklődő , részére tudja biztosítani a belépésta vezetőség. A múlt év sikerein felbuzdulva reméljük, hogy a klub új programja is elnyeri a közönség tetszését, és több új arcot is felfedezhetünk február 13-án. Akira Kurosawa, „A vihar kapujában” című filmjének vetítésén. Juhász János kulturális előadó Kandidátusi disszertáció , Mészáros Lajos docens 1968. december 17-én sikeresen megvédte Az ivaros mentor kukoricanemesítésben való felhasználási lehetőségének vizsgálata című kandidátusi értekezését. Gratulálunk egyetemünk „legfiatalabb” kandidátusának! Szakmérnökképzés a gépészeknél (Folytatás az 1. oldalról.) gyártás és felújítás gazdaságossági számításával 16, a korszerű gépi ügyvitelszervezéssel 8 órában. Az abszolutórium megszervezése után a hallgatóknak 3 tárgyból — hegesztés és hőkezelés korszerű eljárásai, szerszám, készülék és célgépszerkesztés, műszaki fejlesztés és kapacitásgazdálkodás — államvizsgázniuk kell. — Ki jelentkezhet a mezőgazdasági gépjavítási szakra? — Természetesen csak okleveles gépészmérnökök, akik már bizonyos szakmai tapasztalattal rendelkeznek és munkakörük megkívánja a specializálódást. Közülük is elsősorban mezőgazdasági gépészmérnökök és mezőgazdasági gépjavító vállalatoknál dolgozó, a Műszaki Egyetem nem gyártástechnológiai karán végzett, gépészmérnökök. A tanulmányi idő, mint már említettem, 4 szemeszter, az oktatás levelező úton történik. — Most már ejtsünk néhány szót a másik szakról is, amelyre eddig ugyan még húszan sem jelentkeztek. Első hallásra valahogy idegenül cseng a mezőgazdasági munkásvédelmi szakmérnök kifejezés. Mit jelent ez, mit takar ez az elnevezés? — Köztudott, hogy a munkásvédelem, a dolgozók életének, testi épségének és egészségének megóvása, rendkívül nagy horderejű dolog, amely elsősorban az üzemek vezetőire, tehát a főmérnökökre, igazgatóra ró komoly feladatot. Súlyához mérten, országszerte valóban széles körű állami és szakszervezeti munkásvédelmi hálózat biztosítja nálunk a dolgozók védelmét. E feladatok elvégzésére, irányítására megfelelő munkásvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakemberhálózat létesült az országban, egy sor munkakör betöltését ilyen képesítéshez kötik. Ez a probléma a mezőgazdaságban azonban még nem, oldódott meg teljesen, hiszen a SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam szakmérnöki és szaktechnikusi tagozatán a szakemberek az általános munkásvédelmi ismereteken túl elsősorban az ipar különböző területeire vonatkozó munkásvédelmi ismereteiket kapnak. A mezőgazdasági szakemberek speciális munkásvédelmi képzése jelenleg még nem biztosított, pedig sajnos éppen elég sok mezőgazdasági üzemi balesetről hallhatunk, olvashatunk nap mint nap. Az elmondottakból következik tulajdonképpen a képzés célja is: csökkenteni a mezőgazdasági balesetek számát és állandóan javítani a mezőgazdasági üzemekben dolgozók munkakörülményeit. Mit kell ehhez tudnia a munkásvédelmi mezőgazdasági szakmérnöknek? Ismernie kell amunkásvédelem általános és jogi kérdéseit, munkaélettani, munkaegészségtani és munkalélektani ismeretekkel kell rendelkeznie, valamint tudnia kell alkalmazni és oktatni az elektromossággal, a traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel, a kemizálással, az állattartással, a mezőgazdasági épületekkel és a feldolgozó üzemekkel kapcsolatos munkabiztonsági ismereteket. — Mely munkakörök betöltéséhez szükséges e szak elvégzése? — A mezőgazdasági munkásvédelmi szakmérnöki oklevelet megkell szerezniük a megyei és a járási tanácsok munkavédelmi felügyelőinek, a felső- és középfokú mezőgazdasági technikumok „Munkásvédelem” című tárgyat oktató tanárainak, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek, az állami és erdőgazdaságok, a MÉM-hez tartozó élelmiszeripari üzemek és a 6000 kh összterületen felüli termelőszövetkezetek biztonsági megbízottainak, plusz a szakszervezetek munkavédelmi szervezetében dolgozó munkavédelmi megbízottaknak. Tekintettel arra, hogy a fent említett szakembereknek csak mintegy 50 százaléka rendelkezik mérnöki képesítéssel, gondolnunk kell majd a középiskolai végzettséggel rendelkezőkre is, s számukra biztosítani kell a munkavédelmi szaktechnikusi képesítés megszerzésének lehetőségét. — Egyelőre azonban szakmérnökképzésről van szó, maradjunk tehát ennél a témánál. Mik a felvételi követelmények? — A szakmérnöki tagozatra agrármérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, erdőmérnöki oklevéllel, valamint a szakterületen dolgozó egyéb egyetemi végzettséggel rendelkezők kérhetik felvételüket. Indokolt esetben felvesszük a felsőfokú technikusi oklevéllel rendelkezőket is. A hallgatók szakmérnöki oklevelüket, akárcsak a mezőgazdasági gépjavítási szakon, 3 tárgyas államvizsga sikeres letételével szerezhetik meg. — Milyen tantárgyak szerepelnek a két esztendő alatt? — Természetesen politikai gazdaságtan, ezen kívül munkásvédelem álltalános elméleti és jogi kérdései, munkabiztonság lélektana a mezőgazdaságban, munkaélettan, munkaegészségtan és kémiai növényvédelem, elektromosság biztonságtechnikája, traktorok és mezőgazdasági gépek biztonságtechnikája, mezőgazdasági épületek és műhelyek biztonságtechnikája, az állattenyésztés higiéniai és munkabiztonsági problémái, feldolgozó üzemek biztonságtechnikája, munkaszervezés biztonsági kérdései, és végül a tűz elleni védelem eszközei és módszerei a mezőgazdaságban. A távolabbi tervek között szerepel még a gépész- agrárközgazdász és az üzemfejlesztési szakmérnökképzés megszervezése, beindítása. Erről azonban majd a későbbiek során tájékoztatjuk olvasóinkat. 50 éve történt Január 3: Eltörlik Magyarországon a címeket és rangokat. Január 4: Kitör a salgótarjáni bányászfelkelés. Január 7: Megjelenik az Ifjú Proletár, a KIMSZ lapja. Január 8: Székelyudvarhelyen kikiáltják — a 3 napig fennállott — Székely Köztársaságot. Január 10: Vérbefojtják a salgótarjáni bányászok megmozdulását. Az odavezényelt karhatalmi alakulatok beavatkozásának „eredménye”: közel 100 halott. Január 11: Károlyi Mihály lett a Népköztársaság ideiglenes elnöke. Január 13: A KIMSZ nagy tüntető felvonulást szervez a Várba. Több mint 10 ezer tanonc követeli az 1884-es gyalázatos tanonctörvény eltörlését. Transzparenseiken ez áll: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!” Január 14. Ettől a naptól kezdve a Vörös Újság áttér a heti kettőről a heti háromszori megjelenésre. Ugyanezen a napon Lenin és Szverdlov táviratban üdvözlik a KMP-t. Január 15: Berlinben meggyilkolják Karl Liebknechtet és Róza Luxemburgot. Január 19: Megtámadják és feldúlják az IOSZ központi titkárságát. Január 22: A kormány elkoboztatja az „Internacionálé” február 1-i keltezésű számát. Január 24: Nyolc ország kommunista pártja — köztük a KMP — felhívása a III. (kommunista) Internacionálé megalapítására. Január 28: Néptörvény jelenik meg a magyarországi nemzetiségek önrendelkezési jogairól. Január 29: Megjelenik a Vörös Katona című heti-, majd napilap. Január 31: Makón megmozdulnak a szegényparasztok. A lényegében szociáldemokrata kormány válasza: csendőrsortűz, nyolc halottal. Február 1: A minisztertanács elfogadja a földbirtokreform törvénytervezetét. Tanulmányút A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a gépészmérnöki kar megbízásából, dr. Beer György tanszékvezető és dr. Janik József docens december közepén tíznapos tanulmányúton Moszkvában voltak. A Tyimirjazev Akadémián és a moszkvai Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán megismerkedtek a fakultások képzési céljaival, tanulmányozták a mezőgazdasági jellegű felsőfokú tanintézetek gépesítés oktatását, a fiatal okleveles szakemberek továbbképzésének rendszerét és természetesen a gépgyártás-technológia és a gépjavítás tárgyak programját, oktatási módszereit, valamint a mezőgazdasági gépjavítás rendszerét. Útjuk során sok érdekes tapasztalatot szereztek. Erről még minden bizonnyal szó esik a Mezőgazdasági Mérnök hasábjain.