Mezőgazdasági Mérnök, 1969 (10. évfolyam, 1-20. szám)

1969-01-20 / 1. szám

Decentralizálás! törekvések - Frissebb, alaposabb tájékoztatás - Hallgatói pártépítés - Filmklub és menzabizottság GONDOLATOK A (Folytatás az 1. oldalról.) ra az egyéni beszélgetések so­rán fény derült­­, hogy a KISZ-bizottság decent­ralizálási törekvései egy­beesnek a hallgatók, a tag­ság akaratával. Az elmúlt esztendő során nö­vekedett a karok önállósága, tovább nőtt az egyre inkább kezdeményező, aktívabbá váló csoportok szerepe. A párttag­­felvételek megvitatásánál pél­dául egyre inkább megnyilvá­nul a csoportok politikai érettsége. Kiderült, hogy ez a fórum, ép­pen kisebb létszáma folytán, sokkal érdemlegesebben dönt­het, főleg személyi­ ügyekben, mint maga az alapszervezet. Ilyen irányú tapasztalataink — úgy érezzük — biztosítékot nyújtanak arra, hogy a jövő­ben, amikor a csoportok egyre több kérdésben (pl. a szociális segélyek elosztása, ösztöndíj­problémák, kollégiumi felvé­tel) kapnak döntési, vagy legalább beleszólási jogot — ez nem okoz majd átmeneti megtorpanást sem, sőt, ellen­kezőleg ! — Az eredményeket mérle­gelve fogadtuk mi is egyetér­tő helyesléssel a KISZ KB-ha­­tározatát, mely szerint éven­ként meg kell ismételni a tag­­könyvérvényesítést és tag­összeírást az alapszervezetek­ben. A folyó tanévben erre no­vember végén, december ele­jén került sor. Nem a legsze­rencsésebb időpontban, hiszen nálunk ez már szinte viszga­­időszaknak számít. Ilyenkor napirenden vannak a zárt­helyik, a beszámolók, az elő­vizsgák ... Ezért nem tudtuk megismételni mindenütt a ta­valy oly eredményes egyéni beszélgetéseket, hanem több­nyire csoportos megbeszélése­ket folytattunk. Véleményünk szerint így is jó légkör, kritikus hangu­lat uralkodott, elég sok probléma felvetődött, több vállalás is született. Pél­dául a gépészek elhatározták, hogy ők is megszervezik a szakmai klubot.­­ Sok lényegbevágó, a KISZ-munka minőségét érintő bírálat hangzott el, javaslat vetődött fel. A hallgatók szin­te minden évfolyamon fellép­tek a csoportok szerepe és je­lentősége tovább növelésének az igényével; az érdemi dol- j­gokat — pl. párt- és KISZ-tag-­­ felvételek, személyi kérdések­­ — véleményük szerint a cso-­­ portokban kell eldönteni. Szó­­ esett például arról, hogy ha az­­ alapszervezeti KISZ-vezetők a­­ taggyűlések elé alaposabban előkészített, valóban érdemi kérdésekkel foglalkozó napi­rendi pontokat vinnének, ak­kor nem lenne problematikus a részvétel a taggyűléseken. Bár sokat javult a K­ISZ-pro­­paganda tevékenysége, még mindig akad tennivaló, külö­­nössen a plakátos propaganda terén. Született egy olyan ja­vaslat is, hogy a kollégiumi rádióban minden csoport ad­jon évenként egy-egy önálló műsort. Másutt azt javasolták, az alapszervezetek vállaljanak védnökséget egy-egy nagyobb állami, párt-, vagy KISZ-ren­­dezvény felett, értve ez alatt a szervezési, mozgósítási mun­kát.­­ Több olyan probléma is hangot kapott, amely a tanul­mányi, érdekvédelmi munkát illeti. Szinte egyöntetű a kérés: a zárthelyi dolgozatok idejét még az év elején hangolják össze, mert azok megírására igen csak egy időben, a vizsga­­időszak előtt kerül sor. A gé­pészeknél általános gondot je­lentenek a rövid rajzleadási határidők. Az étkeztetési prob­lémák megoldásának elősegíté­sére hallgatóink nagyon fon­tosnak tartják a menzabizott­ság létrehozását.­­ Ez utóbbi gondolatokat a KISZ-bizottság már továbbí­totta is az illetékesekhez, s a napokban megalakult a menzabizottság is, éppen a javaslattevők köz­reműködésével. Ami a többi problémát illeti, azt KISZ- szervezetünknek kell megolda­nia, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy meg is oldjuk. Mit tehet hozzá ehhez még az újságíró? Remélhetőleg nem csak a felvetésekben, hanem a javaslatok realizálásában is gyümölcsöző lesz a II. tag­összeírás. S még annyit: a munkát nem szabad lezártnak tekinteni, már csak azért sem, mert a rossz időpont — vizs­gaidőszak közvetlen közelsége — következtében valószínűleg nem jutott felszínre minden probléma. A KISZ-vezetők, a cso­portvezetők teremtsenek olyan légkört, mintha ál­landóan tagösszeírás lenne, s menetközben se zárkózzanak el a hallgatók ötletei, bíráló megjegyzései elől. Ami a dolog másik oldalát ileti, jó lenne, ha a KISZ-köz­­pont, vagy legalább az egyete­mi és főiskolai osztály, figye­lembe venné a speciális egye­temi munkarendet, s az ilyen határozatokat, illetve határidő­ket, differenciáltabban kezel­né, tekintettel például a vizs­gaidőszakra. Ha ezt a munkát jobban időzítették volna, min­den bizonnyal még eredmé­nyesebben zárult volna. KISZ-TAGÖSSZEÍRÁS UTÁN KÖNYVEK Nyerges András: JÓ VÉR Három verseskötete után most társadalmi regénnyel je­lentkezik a szerző, s tegyük hozzá: figyelemre méltó em­berismerettel és epikai tehet­séggel. Főhőse egy mindenre elszánt karrierista, aki főként nőismerősei segédletével, min­den helyzetben felszínen tart­ja magát, s kicselezi az elle­ne támadókat. Ő az, aki a maga javára használja ki a legkülönbözőbb helyzeteket, a történelem fordulatait, előbb a fasiszta jellegű diákmozga­lomban, majd a Nékosz-kol­­légiumok idején. Egy letűnő­ben levő korszak immár ide­jüket múlt figuráiról rajzol életszerű képet az író, levon­va a sorok között a karrieriz­mussal folytatott harc etikai tanulságait. Szabó Magda: ZEUSZ KÜSZÖBÉN A jeles írónő görögországi útja megkapó emlékeit eleve­níti fel ebben a kötetében. Bejárta Hellász napsütötte tá­jait, bekalandozta a klasszi­kus Görögország romjaiban is nagyszerű emlékeit, a király­sírokat, pompás építményeket és jóshelyeket, majd Kréta szigetén ellátogatott Mínosz király palotájába, a mediter­rán szigetek ősi világába, mindenütt szembesítve a di­csőséges múltat a dicstelen jelennel. Megtalálja az emlé­kek között a magyar írók gö­rögországi kapcsolatait, s számos mulatságos epizód be­iktatásával teszi elevenné és bensőségessé az útirajzokat. o — ... én kezeltem a táblát az húúú-ú.. új Il-es előadóban. RÖVIDEN Egyetemünk tiszteletbeli doktora, dr. Obermayer Ernő Kossu­th-díjas nyugalmazott kísérletügyi főigazgató is a kö­zött a hat érdemes tudós kö­zött volt, akiket a múlt év vé­gén először tüntettek ki a nö­­vénynemesítésben kiemelkedő gyakorlati és elméleti munkát végző hazai nemesítők munká­jának erkölcsi elismerésére alapított Fleischmann Rudolf­­emlékplakettel. Az országos egyetemista KISZ-vezetőképző tanfolyamot — január végén — az idén is­mét egyetemünkön rendezik meg. Befejezéséhez közeledik a vizsgaidőszak. A mezőgazda­ságtudományi kar IV. évfolya­mán január 11-én már véget ért a vizsgaidőszak, s a hall­gatók 13-án kéthetes termelő­szövetkezeti tervkészítő gya­korlatra utaztak, majd а III. évesekkel együtt, január 27-én megkezdik а II. félévet. A töb­bi gazdász és gépész évfolya­mon február 3-án kezdődik a II. szemeszter. Az egyetemi KISZ-bizottság, valószínűleg február második hetében, vezetőképző tanfolya­mot rendez Csopakon. Február — mezőgazdasági könyvhónap. Ebből az alka­lomból, még február 1-e előtt csaknem­ 40 új mezőgazdasági szakkönyv jelenik meg. Érdekességek, újdonságok a nagyvilág mezőgazdaságában Akku-traktor A szófiai traktor- és mező­­gazdasági gépkísérleti tudo­mányos kutató intézetben el­készítették az akkumulátor­meghajtású traktor funkcio­náló modelljét, amely üveghá­zakban is felhasználható, s így gépesíthető az üvegházi zöld­ségtermesztés munkaigényes folyamata. Az új traktor gyorsan moz­gásba hozható, zajtalan, köny­­nyen irányítható és igen for­­dulékony. ч A „frifsi" A talaj mikrotrágyázása egy­általán nem „mikroprobléma"­ — írja a Znanyije—­Szila cí­mű szovjet tudományos lap. A mikroelemeknek, a föld vita­minjainak egészen kis mennyi­ségét kell egyenletesen elosz­tani az egész szántóterületen, úgy, hogy semmiesetre se ke­rüljön az egyik helyre túl sok, a másik helyre pedig semmi. Ezt a problémát oldja meg a mikrotrágya új válfaja , az üveges trágya. A közönséges üvegport olyan anyaggal ke­verik, amely mikroelemeket tartalmaz, majd az egész keve­réket megolvasztják, kihűlik és az így kapott szivacsos masszát újból porrá zúzzák. Ez lesz­ a „fritti”, az a lassan és tartósan ható műtrágya, amely a mikroelemek teljes készletét tartalmazza: magnéziumot, bőrt, cinket, mangánt, molib­­dént, vagyis mindazt, amire szükség van. A talajnedvesség nem tudja az üveges műtrá­gyából kimosni a hasznos anyagokat, a növények gyöke­rei pedig a fritti-szemcséket körülfogva akadálytalanul fel­szívják belőlük mindazt, ami­re szükségük van. A novocserkaszki Politech­nikai Intézet receptjei szerint készített üveges műtrágyafaj­tákat próbának vetették alá. Bebizonyosodott, hogy a frit­­tivel való egyszeri mikrotrá­­gyázás után 3—4 éven át biz­tosított lenből, salátából, szőlő­ből stb. a többtermés. SZILAZS Az elsős gépész olyan az áb­rázoló előadáson, mint a sze­relmes férfi. „Csak néz és nem lát”. ★ Panaszkodnak az elsősök matematika gyakorlaton, hogy most azt­ hallják, csak mate­matikát tanuljanak éjjel-nap­pal. Ábrázoló gyakorlaton pe­dig ábrisból hallják ugyanezt. Most már mit tegyenek? A gyakorlatvezető megadja a választ: — Hát kérem, ma­guk ingadozzanak mint a kö­zépparasztok. ★ Géptan előadás. „A kétüte­mű és négyütemű motoroknál a dugattyúpalástot szoknyá­nak nevezzük. Persze önök számára a kétütemű motor a szimpatikusabb, mert itt a szoknya alatt is van munka­tér”. Agrokémikus képzés Keszthelyen Azt a lehetőséget használja ki a keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola, hogy Veszprém­ben — a megyeszékhelyen — működik a Vegyipari Egyetem. Másrészt a mezőgazdaságban egyre sürgetőbben jelentkező szükségletnek tesznek eleget; olyan mezőgazdasági szakem­bereket képeznek, akik nem csak a talaj­munkákhoz érte­nek, hanem ugyanakkor sok­oldalúan képzett kémikusok, vegyészek is. Arra is szükség lesz a jö­vőben, hogy az úgy­nevezett agrokémikusok megrendelő­ként jelentkezhessenek a vegy­iparban. Ugyanis a vegyipar ma még bizonyos fokig a sötétben tapogatózik, nem tudja, milyen vegyszerből, műtrágyából mennyit gyárt­son. S ha a jövőben a mikro­elemekkel dúsított vegyszerek is divatba jönnek, ez még job­ban fokozza az agrokémiku­­­sok szerepét. Megmondhatják évekkel előre, hogy az adott vidéken mennyi és milyen összetételű műtrágyára lesz szükség, sőt tanácsokat ad­hatnak, kísérleteket végezhet­nek a vegyipar számára. Az agrokémikus képzés már a jövő tanévben, ősszel meg­kezdődik a keszthelyi Agrár­­tudományi Főiskola és a veszprémi Vegyipari Egyetem együttműködése eredménye­képp. A hallgatók az általá­nos mezőgazdasági mérnök­­képzés mellett egy szak­ót al­kotnak. A öt évből hét sze­mesztert a keszthelyi Agrár­­tudományi Főiskolán töltenek el, míg három félévet — az I. keszthelyi tanév után — a veszprémi Vegyipari Egyete­men tanulnak, így öt év múlva már nem­csak annak a kétmilliárd fo­rint értékű gépnek lesz gaz­dája, amit a mezőgazdasági nagyüzemek évente vásárol­nak, hanem annak a nyolc­­milliárd forint értékű vegy­szernek, műtrágyának is, amit a nagyüzemi táblákra éven­ként kiszórnak. Az európai diákkonferencia küldöttei egyetemünkön január 4 és 6 között Bu­dapesten ülésezett az európai diákkonferencia 22 ország nemzeti diákszervezetének képviselőivel. Két fontos probléma szerepelt napiren­den. Nevezetesen, a diákság feladatai a béke biztonsá­gáért és megszilárdításáért folytatott harcban, különös tekintettel a görög, spanyol és portugál fasiszta rezsimek el­leni harcra, valamint a kö­zel-keleti és az ázsiai fe­szültséggócok felszámolásáért folytatott küzdelemre. Máso­dik napirendi pontként a fej­lődő országok diákjainak jut­tatott ösztöndíjakról esett szó A delegációk egyöntetűen elítélték az amerikaiak viet­nami agresszióját, a görög, spanyol és portugál fasiszta rezsimeket, rámutattak a neo­náci szervezkedések veszélyé­re, s arra, hogy véleményük szerint a közel-keleti feszült­ség csak a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata alapján rendezhető megnyug­tatóan. A konferencia után külföldi barátaink néhány napig a magyar egyetemek és egyete­misták életével, helyzetével ismerkedtek. Ennek során ja­nuár 7-én egyetemünkre lá­togatott tizenhét német, bol­gár, angol és finn delegátus. Vendégeink érdeklődéssel hallgatták Pecznik professzor, rektorhelyettes tájékoztatóját, majd megtekintették az egye­temet, néhány tanszéket és laboratóriumot, valamint a lúdtenyésztési kísérleti telep munkájával is megismerked­tek. A kollégiumban rövid eszmecserét folytattak KISZ- vezetőinkkel az egyetemi if­júságról, problémáiról. Új minősített növény- és állatfajták az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács legutóbbi ülésén A fajta neve: I. P. 2. TAKAR­­MÁNYBORSÓ Nemesítő­je: dr. Kumik Ernő és Oberritter Anna, Iregszem­­cse. A tanács államilag elismert fajtává minősítette. Az I. P. 2. takarmányborsó előzetesen el­ismert fajta az Iregi-sárgával azonos termőképességű, de 3— 4 nappal későbben érik, szára magasabb, nyersfehérje-tartal­­ma több. Az üzemi kísérletek­ben az I. P. 2. takarmányborsó 1,3 g/kh-val többet termett, mint az Iregi-sárga. Levél- és termésbetegségekkel szem­ben ellenállóbb, illetőleg csak kissé fogékony. A fajta neve: I. P. 3. TAKAR­­MÁNYBORSÓ Nemesi tője: dr. Kumik Ernő és Oberritter Anna, öregszem­cse. A tanács államilag elismert fajtává minősítette. Termőké­pessége, tenyészideje, szár­hosszúsága, nyersfehérje-tar­­talma és pároshüvelyűsége a vizsgált fajták közül a leg­jobb. Az 1968. évi, rendkívül száraz évben a legtöbbet ter­mett. Előnye az Iregi-sárgá­­hoz képest, azonos koraiság mellett a gyorsabb kezdeti fej­lődése, magasabb szár, na­gyobb nyersfehérje-tartalom. Az I. P. 2-nél korábbi érésű. A fajta neve: HORPÁCSI KÉTSOROS ŐSZI ÁRPA Nemesi tője: Gráczol Géza, Sopronhorpács. A tanács előzetesen elismert fajtává minősítette. A három­éves országos fajtaösszehason­lító kísérletekben a Horpácsi kétsoros őszi árpa adta a leg­több szem- és szalmatermést. Télállósága a Lédeci Bétáét megközelíti. Lisztharmatra kismértékben fogékonyabb, poraszöggel szemben lényege­sen ellenállóbb, mint a Lédeci Béta. Tenyészideje átlagosan 2 nappal hosszabb, mint a Lé­deci Bétáé. A fajta neve: DEBRECENI DOHÁNY Származása: Kialakult tájfaj­ta. A tanács államilag elismert fajtává minősítette. Fejlődése közepesen gyors. Tenyészideje 100—130 nap. E típusból a szükségletet teljes mértékben a Debreceni-táj fajtával elégí­tik ki. A Magyar Dohányipar e típusból a szükségletét a kö­vetkező években is a Debrece­ni-fajta termesztésével kívánja fedezni. A fajta neve: TÁPIÓSZELEI 102 ŐSZI TAKARMÁNYBOR­­SÓ Nemesítő­je: Koch Béla, Lun László, Székács Gabriella. A tanács előzetesen elismert fajtává minősítette. A fajta télállósága megfelelő. »Tavaszi kezdeti fejlődése, a virágzás kezdete, zöldérés időpontja te­kintetében megelőzi a többi vizsgált külföldi, nemesített fajtákat, illetve fajtajelölteket. Koraisága miatt — őszi keve­réktakarmány céljára — a leg­alkalmasabb. Fehérjetartalma 18%. Magtermők­épessége jó. A fajta neve:. KEMENESAL­JAI BÍBORHERE Származása: Kemenesalján termelt tájfajtából begyűjtött. A tanács előzetesen elismert fajtává minősítette. Az új faj­ta köztermesztésbe vonása a bíborhere takarmány- és mag­termesztés elősegítését szol­gálja. Előnye: igénytelensége, szárazságtűrése. A fajta neve: MANSFELDER­­ GRÜNE ÉTKEZÉSI SZÁRAZ BORSÓ NDK-fajta. A tanács forgalombahozatal­ra engedélyezte. A Mansfelder Grüne étkezési borsófajta ter­mőképessége jobbnak bizo­nyult, mint a Recordé. Bakté­riumos levél- és hüvely­föld­ús­­ságra — 1968. évi adatok alap­ján — kissé fogékony. Ezer mag súlya nagyobb, szára erő­sebb, így gépi betakarításra alkalmasabb. 4—5 nappal ké­sőbbi érésű, mint a Record. A fajta neve: HALLOREN­GOLD ÉTKEZÉSI SZÁRAZ­­BORSÓ NDK-fajta. A tanács forgalomba hoza­talra engedélyezte. A Hallo­­rengold fajta jobb termőké­pességű, korábban és egyen­letesebben érik, magja ki­egyenlítettebb, mint az Újma­­jori korai Viktóriáé. Hánto­­lásra alkalmas, élénk színű magja és kedvező tulajdonsá­gai miatt szívesen termesztik és vásárolják. Lisztharmatra igen fogékony, peronoszpórára, rozsdára közepesen fogékony, a termésbetegségekre viszont csak kismértékű fogékonyságot mutat. A tanács a SHAVER STAR­­CROSS 288 JELŰ TOJÓHIB­RIDET köztenyésztésbe vétel­re engedélyezte. A tanács visszavonta állami minősítését azoknak a fajták­nak, amelyek már nem felel­nek meg a köztermesztés mai igényeinek, az üzemek nem termesztik. A minősített fajták jegyzé­kéből törölt fajták a követke­zők: Fleischmann (F) rozsa ve­tőmagja 1970. XII. 31-ig fajta­­megjelöléssel forgalmazható. Korai rózsa burgonya, VMIIMK (Krasznodári) 1646 napraforgó, VMIIMK 8931 napraforgó, Mezőhegyesi cir­mos napraforgó. Soproni hosz­­szúbab, Fehér laposbab, Fürj­­bab. Szuloki dohány, vetőmag­ja 1970. XII. 31-ig fajtamegje­löléssel forgalmazható. Kerti (Nógrádi) dohány, vetőmagja 1970. VI. 30-ig fajtamegjelö­léssel forgalmazható. Hevesi dohány, Kapa dohány.

Next