Mezőgazdasági Mérnök, 1971 (12. évfolyam, 1-18. szám)
1971-01-18 / 1-2. szám
a technikát képviseli Egy tanszék a mezőgazdaságtudományi karon, amely a biológiai és az ökonómiai tárgyak közé ékelődve a technikát képviseli. A hallgatók műszaki képzését biztosítja, hogy leendő mérnökként képesek legyenek megoldani majdani munkájuk közben felvetődő műszaki problémákat. Ez a tanszék a géptani tanszék. Dr. Király László tanszékvezető egyetemi docenst kérdezem a tanszék oktató-nevelő munkájáról. — Jelenleg három félév alatt kell a hallgatóknak mindazt az alapot megadni, amelyre mint gyakorló mérnökök támaszkodhatnak. Mit tart a tanszék a legfontosabb teendőnek? — A tanszék a jelenlegi keretek közt azon fáradozik, hogy a hallgatók számára a lehető legtöbbet nyújtsa. Úgy érezzük, hogy a biológiai érdeklődésű hallgatók nagy többségével sikerült megszerettetnünk a géptant. Ez a kiindulópont, az alap. De szeretnénk, ha oktatásunk továbbra is a korszerűség jegyében történne. Munkánk eredményességét nagyon nagy mértékben fokozná egy gyakorló géppark. Sajnos a tanszék jelenlegi gépei nagyrészt elavultak. A gépparkunk korszerűsítésére tett eddigi erőfeszítések nem jártak a remélt sikerrel. Miből mennyit és milyen mélységben? — Oktatómunkánk során az egyik állandóan visszatérő kérdés, hogy mit, mennyit és milyen mélységben oktassunk. Egyrészről állandóan bővül a mezőgazdasági gépészet ismeretanyaga, amely a tanyanyag növelését indokolná, másrészt pedig a hallgatóik túlterhelése miatt csökken az oktatási idő. E két tendencia eredményeként alakítottuk ki a tantárgy jelenlegi anyagát, amelyet évről évre az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően fejlesztünk. Felvetődik a kérdés: mi a pontos és konkrét célja — az agrármérnök képzésében — a géptan oktatásának? A tanszékkel egyetértésben pontos választ adott a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági gépesítési albizottsága, amikor napirendre tűzte a géptan oktatás problémáit. Itt olyan szempontok kerültek előtérbe, hogy a hallgató elsősorban a termelési folyamatot irányító mérnök szemszögéből ismerje a gépeket; szakértők segítségével ki tudja választani a termelési technológiának és a gazdasági követelményeknek legjobban megfelelőeket, továbbá képes legyen üzemben tartani a gépeket, és biztosítaná azok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. — Óriási feladat. És ezt alapozó tárgy keretében kell megoldani. A második év végétől a hallgatók már nem találkoznak tanterv szerinti, kötelező géptan kollégiummal. Születtek-e tervek, hogy — Az MTA fent említett bizottsága javasolta — ez a tanszék egyetértésével is találkozott —, hogy V. éven kerüljön bevezetésre a „mezőgazdasági gépek gazdaságos üzemeltetése” c. tárgy. A hallgatóik — a termelési ismeretek birtokában — a gépek üzemeltetésével és a legújabb gépekkel foglalkoznának. Felvetődött, hogy a szakirányulásnak Az új tanterv szerint három féléves tárgy a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása. Az első év második félévében két óra elméllet és két óra gyakorlat — ugyanennyi idő áll rendelkezésre a következő szemeszterben is —, a második év második felében a két óra elmélethez három óra gyakorlat párosul. A hallgatók szigorlattal zárják a tárgyat és ezzel befejezik a géptan kollégiumot. Tehát alapozó tárgynak számít a géptan, szükséges a tárgyat, mint szaktárgyat is oktatni? Hiszen a II. év végétől, a diploma kézhezvételéig eltelt idő alatt nemcsak a gépek, hanem a technológiák is elavulnak, megfelelően oktassunk gépesítést. A növénytermesztőiknek növénytermesztés, az állattenyésztőknek az állattenyésztés gépeit. Ez realizálódott is a növényvédő szakirányulási csoportnál. A III. év végén heti két órában oktatunk géptant. Jó lenne, ha a másik két csoportnál is megvalósíthatnánk. Óriási erőt összpontosított a tanszék, hogy a hallgatók — az elavult oktatási-szemléltető géppark ellenére — mégis megismerjék a legkorszerűbb gépek működési elvét. Az előadásokon az általános elveket, gépeket, gépsorokat ismertetik. Ezzel olyan alapot adnak, amellyel a későbbi időszak „gépesítési útvesztőiben” is eligazodhatnak diákjaik. A tanrendi gyakorlatokon már az egyes, konkrét gépeket veszik vizsgálat alá; ezek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, példákat oldanak meg. Tehát igyekeznek kialakítani a gyakorlat és az elmélet tökéletes szinkronját. A legmodernebb gépek bemutatása vetített képekkel, mozgófilmekkel, modellekkel történik. Nagyon jó kiegészítő a tangazdasági termelési gyakorlat, ahol a hallgatók önállóan is dolgoznak gépekkel. — Milyen lehetőséget látnak az oktatás további fejlesztésére? — Reméljük, azzal, hogy az egyetem közvetlen közelségében építik fel a gyakorló teret, megoldódik a gépek tárolóhely problémája. Ennek hiányában ugyanis nem tudtunk gépeket hozni egyes mezőgazdasági gépgyárakból, pedig — szerződés szerint — erre lehetőség lett volna. A Gépkísérleti Intézet rendelkezésre álló gépeit is felhasználjuk oktatásunk színvonalasabbá tételében. Hármas követelmény Szakirányulás és a géptan Korszerű oktatás • elavult géppark Munka közben a bálafelszedő A tanszéken konstruált csatornatisztító (Foto: Hudetz J.) Kutatással párosult oktatás A tanszék oktatói, kutatói felismerték: a korszerű oktatás egyik alapja a kutatás. Számtalan olyan kutatási eredmény született itt, amely már a termelésben öregbíti a tanszék hírnevét. — Kérem, hogy ismertessen еду két olyan kutatási eredményt, amely az utóbbi években született! — Régóta foglalkozunk a lúdtartás gépesítésével — mondja dr. Király László tanszékvezető. — Ennek keretében takarmányelőkészítő-, etető-, itatóberendezések, tömőgépek, egyedi- és csoportos tartású ketrecek készülnek. Az elmúlt éveikben (különböző tömőgépek és ketrecek összehasonlító vizsgálatát végeztük. A tanszék egyik oktatója e témából készítette doktori értekezését. Foglalkozunk a burgonyabetakarítás gépesítésével is. Új, vezérelt fogakkal ellátott forgóvillás burgonya szedőgépet készítettünk. Az ezzel végzett kísérletek szolgáltattak alapot egy másik oktatónk doktori értekezéséhez. Kísérletet végeztünk szervestrágyaszóróra szerelhető repítő tárcsás műtrágyaszóró gépek kialakulására. Ennek alapján indult meg a sorozatgyártás, amelyet a 67. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron bronzéremmel jutalmaztak. Rövidesen megindul az öntözőcsatornák tisztítására, karbantartására készített MTZ traktorra szerelhető kaparó rendszerű csatorna tisztító sorozatgyártása, amely ugyancsak a 67. OMÉK-en ezüstérmet kapott. Sorolhatnánk még a sikeresen lezárt kísérleteket, kutatásokat. A tanszék foglalkozott bálabegyűjtési gépekkel, sőt a báláknak a tarlókról történő egyenkénti felszedési lehetőségét is vizsgálta. Íme a biológiai és az ökonómiai tárgyak közé ékelt műszaki jellegű tanszék. Természetesen e rövid bemutatás nem adott teljes képet. De azt talán sikerült érzékeltetni, hogy a géptan oktató-kutató gárdája milyen erőfeszítéseket tesz a korszerű oktatásért, a modern mezőgazdasági gépek kialakításáért. Czoma László Mezőgazdasági könyvszemle Dr. Enyedi György: FARMOK ÉS FARMEREK Amerikával és mezőgazdaságával már több hazai könyv foglalkozott. Ez a mű most agrárföldrajzi szempontból vázolja fel a területigazdasági egység dimenzióit. A területi és üzemi specializációt meghatározó tényezőket vizsgálja, kutatja, hogy az amerikai élelmiszergazdasági modell mely elemeit lehet szocialista gazdasági rendünkben is felhasználni. Természeti tájak, etnikai csoportok, gazdaságformák tarka változatossága tárul elénk a műben, mely képet fest a Föld egyik legjelentősebb mezőgazdasági termelőjéről, arról az agrárgazdasági struktúráról, melyben egymással küzdve bár, de megtalálható az önellátó indián kisgazdaság és a szupermodern automatizált tejtermelő nagyüzem. Schmidt Egon: MADARAKRÓL MINDENKINEK Aki a madarak világát egy kicsit közelebbről is szemügyre veszi, az előtt csodálatos világ tárul fel. Ebbe a világba ad belépőt és mindjárt egy kis ízelítőt Schmidt Egon könyve. Eredményes együttműködés Az ipar és a kutatás kapcsolata TULAJDONKÉPPEN a véletlen hozott össze a Villamosszigetelő és Műanyaggyár fejlesztési osztályának vezetőjével, Mezősi Dezső gépészmérnökkel. Szó szót követett, s rövidesen kiderült, hogy közös ismerősökre bukkantunk a gépészmérnöki kar mezőgazdasági gépek tanszékének oktatói személyében. Ők ugyanis, egy kutatási szerződés értelmében, 3 éve részt vesznek a gyár profiljához tartozó jobb, korszerűbb fékanyagok kifejlesztését célzó kísérletekben. A mezőgazdasági gépek tanszék oktatóira hárul a fékbetétek elméleti és valóságos terepviszonyok közötti, gyakorlati vizsgálata. — Sokat segít kutatómunkánkban a mezőgazdasági gépek tanszék. Oktató partnereink dolgozták ki a fékbetétek vizsgálatának metodikáját, s e módszer alapján sokoldalú mérésnek vetik alá a gyár kutatógárdája által elkészített új típusú fékbetéteket. Sőt, a tanszék munkatársai azon túl, hogy vizsgálják gyárunk termékeit, a gyakorlati eredmények alapján komoly, megbízható, szakvéleményt adnak, s ezáltal útmutatással szolgálnak a kutatómunka folytatásához. — Gyárunk egész kutató apparátusa igazán hálás a tanszék kollektívájának, az eddig nyújtott igen értékes segítségért, s ha már egyszer egy újságíróval hozott össze a sorsom, kérem tolmácsolja köszönetünket gödöllői kutatópartnereinknek. A magunk részéről reméljük, hogy ez az eredményes együttműködés 1971- ben sem szakad meg. Mi mindenesetre azt szeretnénk, ha munkakapcsolataink a jövőben, a lehetőségekhez mérten, még tovább bővülnének. Nos, boldogan teszünk eleget a Mérnök hasábjain Mezősi Dezső osztályvezető mérnök kérésének, örömmel tolmácsoljuk a mezőgazdasági gépek tanszéknek a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kutató apparátusának köszönetét. De érthető, hogy most már hajt az újságírók szakmai betegsége, a kíváncsiság; felkeressük a kooperáló partnert is, rövid látogatást teszünk a mezőgazdasági gépek tanszékén. Vajon miért és hogy kerültek kapcsolatba a gyárral, konkrétan milyen vizsgálatokat végeztek, milyen eredmények születtek eddig a közös munkából? Mint ahogy ez a régebben oktatott tárgyaknál is jól bevált hagyományos módszer, a néhány éve bevezetett „anyagmozgatás gépesítése” tárgy oktatása sem merül ki az előadások, gyakorlatok megtartásában. A tanszék kollektívája behatóan foglalkozik a tárgyhoz kapcsolódó kutatási tevékenységgel is. Ezek között első helyen áll a mezőgazdasági járművek fékrendszereinek vizsgálata, melynek kapcsán 3 évvel ezelőtt megszületett a kutatási szerződés a Villamosszigetelő és Műanyaggyárral. A munka lényegét, vagy méginkább célját, körülbelül így foglalhatnánk össze: A megbízó cég különböző új fékbetét-anyagokat, részben műanyagokat, kísérletezett ki. A közös kutatómunka olyan, a hagyományosnál jobb alapanyagú fékbetétek előállítását célozza, amelyekkel kiküszöbölhető a fékbetétek gyakori meghibásodása, ami különösen a nehéz mezőgazdasági feltételek között okoz nagy gondot, sok problémát. A gyár vegyi és mechanikai laboratóriumában kidolgozott különböző minőségű, anyagösszetételű fékbetéteket a tanszéken traktorokba, teher- és személygépkocsikba, autóbuszokba szerelték. Az elméleti kutatások alapján teljesen újszerű mérési módszereket dolgoztak ki. Ezek után kezdődött meg a gyakorlati próbák sora. A tanszéki kollektíva a laboratóriumi és üzemi mérések során a következő főbb kérdésekre keresett választ: 4. Milyen hőmérsékletek ЩяР alakulnak ki a fékezés során? Mennyi idő alatt lehet az üzemi sebességről lefékezni a járművet? Beszereléskor milyen szegecselési vagy ragasztási módszerek a legcélszerűbbek? Hosszabb használat után észlelhetők-e kopások vagy repedések, illetve milyen mértékben? A laboratóriumi és üzemimérések során nagy segítséget jelentett, hogy elkészült a tanszék kb. másfél millió forintot érő műszerkocsija, amely lehetővé teszi a kért vizsgálatok legkorszerűbb eszközökkel való részletes elvégzését. A fékbetétek élettartamának meghosszabbítását célzó kísérletek során sokféle anyagot próbáltak ki. Ezek mintegy 50 százaléka rosszabbnak bizonyult ugyan a jelenleg használatosnál — kísérleti gyártásukat azonnal le is állították —, a vizsgált új anyagok másik fele viszont a kísérleti tapasztalatok alapján szép reményekre jogosít, a népgazdaság számára is hasznos együttműködés, ebben az évben is folytatódik. B. „Áramtalanított" öntözés Az úgynevezett süllyeszthető öntözőcsapok rendszere a bolgár Állami öntözőrendszer három szakmérnöke — V. Kordovszki, G. Koszturkov és K. Kuzmov nevéhez fűződik. Találmányukat állami díjjal tüntették ki. Az új öntözőrendszernél felhasználják a természetes víznyomást, amely a csöveket kilöki a földből és az öntözés elvégzése után ismét visszahúzza. A konstrukció műanyagcsövekből áll, egy főcsővezetékkel. A csöveken minden 20—30 méterre van egy esőztetőszerkezet. Az esőztetésnél a szerkezetek kiemelkednek a földből és az öntözés végeztével 70 centiméter mélyre lesüllyednek; a szerkezetet a víznyomás működteti, szükségtelen tehát a motor, a villanyáram. További előnye, hogy egyetlen ember kezeli egy 15—20 hektár nagyságú terület öntözőberendezését. (Budapress.) Öntözőberendezés — traktoron Bulgáriában, a ruszei mezőgépipari tervező- és kutatóintézetben egy új szivattyúberendezést szerkesztettek, a „Bolgár TL—30 A” típusú traktorhoz. Az új szerkezet ideiglenes csatornák és öntözőrendszerek forrásból történő közvetlen vízellátására alkalmas, hajlékony csövek segítségével. Szerkezetileg egyszerű megoldású, hajtócsavaros szivattyúból, hajtóműből, kardántengelyből, kapcsolószerkezetből, kisnyomású csövekből és egy megfelelő tekercselőből áll. A berendezés fő alkatrésze a szivattyú, amely a vizet csővezetéken keresztül juttatja az öntözendő területre. A szivattyútestet a traktor toldásrendszeréhez, a hajlékony csövek tekercselő szerkezetét pedig — egy speciális keretben — a traktor elejére helyezték. A szivattyú másodpercenként több mint 300 liter vizet szállít. Ötszáz méter hosszú öntözendő területen 160 méter szélességre, kiterjedő csővezetékkel hektáronkénti 10 köbméter víz felhasználásával a műszak teljesítménye: 7 hektár. A szivattyú pótberendezés könnyen szállítható és használható. Kezeléséhez elegendő egy traktoros és egykét segítőtárs. A vízhozam a csővezeték nyílásainál szabályozható, így figyelhetik és változtathatják az öntözés mértékét és megakadályozhatják az eliszaposodást vagy az elégtelen öntözést. (Budapress.)