Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)

1972-01-29 / 1. szám

in. ...1'i.itsgyakorlat /• 1 (Folytatás a­­2. oldalról). m­i képes is lesz, mivel szak­mailag megalapozottabb es szemléletben is magasabb fo­kú tudással kerül a vizsgára. — Persze módszerünket az elkövetkező években még fi­nomítani kell, mind a saját, mind hallgatóink érdekében. Jó lenne, ha a jövőben a 6 fanövényre el tudnánk készí­teni a technológiai tervet.­ ÉS ITT­­MÁR kapcsolódunk a kerekasztal-értekezlethez, ahol a kar oktatói a minta­gyakorlat által felszínre ho­zott észrevételeiket vitatták meg. Hasznos javaslataikkal megjelölték a jövőbeni vál­toztatások egy-egy lehetséges és­ elfogadásra érdemes moz­zanatát. Egyöntetű vélemény volt, hogy szükség van olyan korszerű és tudományos ala­pokon nyugvó gyakorlatokra, amelyek találkoznak a gya­korlati élettel. Hiszen az új­szerű államvizsgán valóban a mérnöki készséget kell elbí­rálni. Megformálódott az a gondo­lat is, hogy a vizsgákon eset­leg a jelenleginél sokkal több segédeszközt adhatnánk a hallgatóknak, hogy ezek se­gítségével is bizonyíthassák, mennyire jártasak egy-egy té­mában. A módszer továbbfej­lesztésénél gondolni kell arra is hogy a különböző érdeklő­dési területű hallgatók­­szak­mai igényét minél jobban ki­elégítsük, a megterhelés he­lyes arányait kialakítsuk. Jó, ha a hallgatókat olyan feladatokkal bízzuk meg, amelyek szereplésre kénysze­rítik őket, így a vizsgákon bátrabb, határozottabb lesz a fejezetük. Az irodalmi adato­kat csak az tudja hasznosíta­ni, akinek gyakorlati tapaszta­latai is vannak, ezért hallga­tóinknak szilárd gyakorlati alapot is kell adnunk. Olyan utat kell keresni, hogy a hallga­tóink az egyetem elvégzése után, kint a gyakorlatban, mi­nél előbb jó szakemberekké váljanak. A technológiai la­pot célszerű úgy megszerkesz­teni, hogy az az államvizsga után is hasznosítható­­ legyen. Összegezve: a tanszékeknek olyan mintagyakorlatokat, a későbbiek során „bevált gya­korlatokat” kellene tartaniuk, amelyek szorosan kapcsolód­nak a gyakorlati élethez! Ezt elősegíthetik az üzemi ta­pasztalatcserék , az egyete­mi oktatók és a gyakorlati élet, az illető mezőgazdasági üzemek vezetői között A JÖVŐBEN az egyes tan­székek jelentős anyagi támo­gatást kapnak az oktatás kor­szerűsítésére. Remélhetőleg néhány év múlva sikerül ki­elégíteni a kar minden tan­székének felszereltségi igé­nyét, amely nélkülözhetetlen a hatékonyabb oktatáshoz. A jobb oktatási módszer tökéle­tesítése felé vezető úton okta­tóinknak még sok nyitott kér­dést kell tisztázniuk, pilla­natnyilag megbúvó problémát megoldaniuk. Szeretnénk, ha a növénytermesztési tanszék mintagyakorlatát a második félévben h­asonló­­ kezdeménye­zések követnék, s az elkövet­kező években orvosolni tud­nánk az egyetemünkön még meglevő, oktatásunkban­ fel­lelhető hiányosságok nagy ré­szét! Torma­ László Újságíró tehetségkutató pályázat A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége tehetségkuta­­tó pályázatot hirdet egyete­mi, főiskolai hallgatók, illet­ve felsőfokú iskolai végzett­séggel rendelkező dolgozók részére. Pályázni az újságírás mű­fajaiból, 3 írásművei (tudósí­tás, riport, interjú, kritika stb.) lehet. A cikkek témái tár­sadalmi életünk fejlődéséről, jelenlegi eredményeiről, a kül- és belpolitika területéről, a gazdaságpolitika, a kultúra és a sport problémáiról szól­hatnak. Szépirodalmi művel — re­génnyel, novellával, verssel — pályázni nem lehet. A pá­lyázathoz részletes életrajzot kell mellékelni. Jeligés írá­sokat nem értékelünk. A pályázat díjai: I. díj 1200 forint, két II. díj: 800—800 fo­rint, három III. díj: 500—500 forint. A nyerteseknek segítséget nyújtunk az újságírói mun­kakörben való elhelyezke­désre. Beküldési határidő: 1972. április 30. Cím: Újság­író Oktatási Központ, Buda­pest, VI., Népköztársaság útja 101. Eredményhirdetés: 1972. jú­nius 15-én a Magyar Sajtó Házában. Komolyzenei kör A komoly­zene barátainak nagyon gazdag Télapójuk volt. Több mint ötven új hangle­mezt kaptunk a KISZ-bizott­­ságtól. Ezzel szinte minden je­lentősebb zeneszerző ismer­tebb műve megtalálható már a komolyzenei kör lemeztárá­ban. Az új félévben továbbra is hétfőn, esténként lehet komoly zenét hallgatni a 43-as szobá­ban. A műsor megtekinthető az állandó plakáton a hallban. Aki tehát eddig nem tudott erről, a lehetőségről, ezután nyugodtan jöjjön zenét hall­gatni. P. S. FELVÉTELI A külföldi egyetemekre je­lentkezők felvételi vizsgáit ja­nuár 24—25-én tartották mind­két karóin. A felvételi akadá­lyát sikeresen vett pályázóik a Szovjetunió és az NDK felső­­oktatási­­intézményeiben kez­dik el egyetemi tanulmányai­kat. Repülőgépes karbamidos dúsítási technológia Kandidátusi értekezésből — nemzetközi kutatási téma (Folytatás az 1. oldalról.) sokszor pedig közvetlenül a betakarítás előtt — ez eset­ben a beendő­ baktériumokra bízzuk a karbamidnak amino­­savvá való alakítását. Betakarítás előtt került sor a karbamiddal dúsított silóku­korica kémiai vizsgálatára. Аг eredmény pozitív volt. A dú­sított szilázsminták nyersfe­hérje tartalma abszolút szá­razanyagban 10,97 százalékos volt, szemben a kontrollmin­­ták 8,94 százalékával, vagyis 2,03 százalékos abszolút nyers­­fehérje-többlet mutatkozott a dúsított takarmány javára. Az állattenyésztési Kutató Inté­zet — 15 minta átlagában — * 20,2 százalékos többletet mu­tatott ki, ami közel esik a fenti 22,71 százalékos relatív pro­tei­n gy­a­rapodáshoz. A kutatómunka zömét a ta­karmányozási kísérletek tették ki, két termelőszövetkezetben (túrkevei­­ „Búzakalász” és pusztaegresi „Hunyadi”), vala­mint a bajai Állami Gazda­ságban és az Állattenyésztési Kutató Intézet kísérleti gazda­ságában, Herceghalmon. A SOROZATOT merésznek tűnő kísérletek vezették be, mindenekelőtt a takarmányfo­gyasztás maximumáig fokozott terhelési próba Túrkevén. A zöldtömeg 0,35 százalékának megfelelő karbamid kiperme­tezésével dúsított szilázs adag­ját, dr. Szabó Sándor főagro­­nómussal, fokozatosan 50 kg­­ig emelték. Sikerrel, mert a repülőgépes eljárással biztosí­tott egyenletes elosztás meg­kímélte, ez állatokat és a leg­szigorúbb, állandó hatósági ál­latorvosi vizsgálat sem muta­tott ki egészségügyi, illetve anyagcsere-forgalmi rendelle­nességet. A megnyugtató terhelési próbák alapján tejelési, illet­ve hízlalási kísérleteket végez­tek. Ezek során fényesen be­igazolódott, hogy a karbamid­­többlet tápláléaanyagként sze­repel és az elért többletsúly, illetve többlettel, a karbamid transzformáció eredményeként könyvelhető el. A tehenészet, januárban, áprilisban vizsgált kísérletei termelését a saját, szeptemberi, decemberi ellen­őrző termelésével összevetve, a dúsított szilázs etetése esetén — január-április hónapok át­lagában — 29,8 százalékkal több tejet adott. Herceghalmon a dúsított szi­lázs késleltette a tej apadását, a kísérleti csoport termelése kiegyensúlyozottabbnak bizo­nyult, a csoportátlag 6,8 liter­rel előzte meg kontrollját. Hízlalási kísérletekben a súlygyarapodás havonta átlag 4,27—5,63 kg többletet muta­tott. A REPÜLŐGÉPES dúsítási technológia költségeit — ami önmagában is gazdaságos, hi­szen az AN—2M gép áratel­jesítménye 120 g/kh silóku­korica termelés esetén, 360 tonna — összevetették a szarvasmarhatartásban élért költségmegtakarítással, illetve a többlethozam forintértéké­vel. Az Eck Kálmán-féle mód­szerrel 1 kg karbamid eredetű emészthető nyersfehérje átla­gos ára 2,73­ Ft-ba, míg az importfehérjéből származó emészthető nyersfehérje kilón­ként 13,30 forintba kerül. Dr. Magyari Beck Vladimir és kollektívájának kutatómun­kája nyomán kiderült: a re­pülőgépes technológiával tö­mény oldatokkal végrehajtott dúsítási művelet igen terme­lékeny és a takarmányozott állatok szempontjából teljesen biztonságos. Hatvanötezer ta­karmányozási nap adatai sze­rint, a dúsított szilázs minő­ségileg jó volt, a karbamid a megfigyelt állatok hozamát — a kontroll állatok hozamához képest — szignifikánsan nö­velte. A dr. Magyar­ Beck Vladi­mir által készített „Silókuko­rica dúsítása karbamiddal, be­takarítás előtt” című kandi­dátusi disszertáció joggal ara­tott elismerést és nagy érdek­lődést, s szerzőjét a novem­ber 1-i nyilvános akadémiai védésen megérdemelt egyhan­gú igennel ítélték méltónak a kandidátusi fokozatra. A KGST pedig, magyar ajánásra, tervbe vette az egyetemünkön kidolgozott módszer további, most már nemzetközileg ko­ordinált kutatását. GRATULÁLUNK, további sikereket kívánunk! ■ ' л V­­ , • , ••' V . V* , ч/’*л '. • Я М Г0 ' V * ''ÍS-dj ; i '..p Szűkebb pátriánk: GÖDÖLLŐ ♦ Cede lova^ históriája ♦ Színre lép Grassalkovich ♦ Szánkózás augusztusban ♦ A Tanácsköztársaság főhadiszállása ♦ Felszabadulás - új fejezet AZ UTÓBBI ÉVEKBEN egyre többet hallatja nevét a Budapesttől mindössze 30 km-re fekvő „kis város”. 1965-ben, még faluként, az „Universiade” résztvevőinek adott szállást. 1966. január 1-én megkapta a txirosi ran­got (64. az országban), nap­jainkban pedig új Intézmé­nyek, mint például a Gépkí­­sérleti Intézet, stb. működ­nek már területén. Gödöllőt földrajzi fekvésé­nél fogva, joggal nevezhetjük a Gödöllő-ceglédberceli domb­vidék fővárosának. Magyar­­ország dombvidékei közül ez az egyik legönállóbb tájegy­ség az Alföld síksága és a Cserhát közé ékelődve. Föld­rajzi, geológiai vonatkozásá­ban Gödöllő és közvetlen kör­nyéke nagy hasonlatosságot mutat a dombvidékkel. Gödöl­lő és a dombvidék körvona­lai a pleisztocén korszak kö­zepétől kezdenek kibontakoz­ni. A korszak első felében még alig válik el a Pest ke­leti felében kialakult hordalék felszínétől, később a terület lassan megemelkedik és fel­darabol­ódik. A pleisztocén ég­hajlati változások jelentős fel­színalakító tényezőként nem szerepeltek, az előtör működő szociflakciós folyamatok helyi jelentőségűek. A pleisztocén a holocén ha­tárán kezd kialakulni a mai kép, a folyók nagyjában már a mai irányban folynak. A holocén korszakban (különö­sen az elején) a demodáció elég erős volt (futóhomok mozgás). A mai térszín a ho­locén kezdete óta napjainkig 3 méterrel alacsonyodott. GÖDÖLLŐ ERDEJE már az őskor emberének menedéket, vadászterületet adott. 150 000 évvel ezelőtt a neand­er­­völgyi ember és utódai Gödöllőig jöttek le a Bükk-hegységből. Máriabesnyő és Gödöllő kö­zött avar temetőt tártak fel, szláv falu maradványa buk­kant elő Babatan. Az írásos emlésiek városunk ősét Gu­­dalloxo néven emlegetik. Ré­gi okleveleinkben Gedwellen, Gedelö, Gödöllyő néven emle­getik. Mai névalakjaival csak 1718-ban találkozunk. A név­hez régi monda is fűződik, amely Gede lovag szerelmé­nek, a rákká változott job­­bágylán­ak nyújtott mene­déket, Szada urának üldözése elő. A több mint 1000 esztendős magyar történelemben Gö­döllő 600 éves múltra tekint vissza. 1352-ben találkozunk először a község nevének em­lítésével, amikor a honalapí­tó Árpádok nemzetségének ki­halása után dicsőségesen ural­kodó Anjou-dinasztiabeli I. La­jos király, mint gazdátlan bir­tokot, Pohárnok Péternek, Abaúj megye főispánjának adományozza. 50 évvel később már Luxemburgi Zsigmond magyar király, német-római császár feleségének tulajdona. Majd Hunyadi János és fia, Mátyás király korában, 1441- től a vitéz Rozgonyi család bírja adományképpen. A MOHÁCSI VÉSZ után Szulejmán elpusztítja és a tö­rök idők alatt teljesen elnép­telenedik a helység: mindös­sze 5 jobbágytelek volt lakott. Neve a Neoaquistica Comis­­sio, az új szerzemény­­bizott­ság révén került előtérbe. En­nek az intézménynek volt el­nöke III. Károly király idején Grassalkovich Antal. Szegény szlovák család gyermekeként született 1693-ban Nyitra me­gyében. Szorgalma, kitartása, simulékony modora fokról­­fokra magasabbra emeli. 1731-ben bárói rangot kap, Pár év múlva pedig Mária Terézia a grófok sorába eme­li. Hivatalos tevékenysége ré­vén jut el Gödöllőre. A bir­tokot ,­ — neki pénzügyileg amúgy is lekötelezett — Bos­­sányi utódoktól veszi meg 171 . az­ egész Gödöllő kö­ ki uradalom .Gr.issal­kod­ás birtokába jut. Még Mária Terézia korában koro­naőr, belső titkos tanácsos, a Szent István-rend nagymeste­re, Nógrád megye főispánja. Vagyonszerző kapzsisága mel­lett becsületére válik kifino­mult művészi ízlése és az, hogy kevésbé tisztes jövedel­méből sokat áldoz a környék fejlesztésére. Ő építteti a magyarországi barokk egyik legszebb kas­télyát itt Gödöllőn, amellyel valóságos kastélyépítő stílust teremt. Szebbnél-szebb egy­házi témájú szobrokat állít­tat. Felesége, Klobusiczky Te­réz építteti a máriabesnyői templomot. 1751-ben Mária Terézia férjével, Ferenc lotha­­ringiai herceggel, meglátogat­ja Grassalkovichot Gödöllőn a kastélyában. A szájhagyo­mány arról regél; a pazarló gróf a Máriabesnyőre vezető utat sóval hintette be, azért, hogy augusztusban megszán­­kóztathassa a királynőt. 1765- ben a királynő leánya, Krisz­tina főhercegas­szony és férje, Albert lengyel király, pihen meg a kastélyban. Tisztele­teidre 8000 lámpás világítja meg a kertet. Ennek költsége 2000 Ft-ot tett ki, amikor a napszám­bér 40—50 krajcár volt GRASSALKOVICH 1771- ben hal meg. Fia és unokája, a rájuk maradt birtokot már csak herdálják. 1809-ben fé­nyes pompával fogadják a Napóleon elől menekülő csá­szári családot. Az ifjabb Gras­salkovich Antal vette el — főleg külföldön — az egész birtokot. A szabadságharc idején fon­tos szerepet tölt be a kastély. 1­­8­49 Ц1еп Windiachgrätz herceg Itt üti fel főhadszál­lását. A tavaszi hadjárat so­rán Kossuth Lajos vonul ke­resztül a városon. Kossuth Lajos 1849. április 6-án itt jelenti be először a Habsbur­g­­háztól való elszakadást. 1819- ben az orosz intervenciós hadsereg vezére is néhány na­pot a kastélyban tölt. 1849. október 6-án végzik ki Ara­don Gödöllő szülöttét, a sza­badságharc jól képzett tábor­nokát, Török Ignáczot. A birtok 1864-ben a belga banktársulat tulajdona lesz, majd 1867-ben a kormány visszavásárolja és királyi nya­raló lesz. Ugyanakkor meg­szüntetik Gödöllőnek az 1700. években kapott város jogát és a nagyközségek közé sorolják. 1918. október 26-án a pesti diákság még a királyban bíz­va tüntet, de már hiába. A polgári forradalom végérvé­nyesen elsöpri a királyt, aki éppen itt, Gödöllőn tartózko­dik. AZ 1919-ES dicsőséges Tanácsköztársaság győzelme után a kastélyt megnyitják a proletárgyerekek előtt. Ké­sőbb Stromfeld Aurél innen irányítja a hadműveleteket. Pest megye Munkás- Katona és Földműves Tanácsába Gö­döllő és a gödöllői járás kül­dötte a magyar munkásmoz­galom egyik nagy alakja, Mo­solygó Antal. A fehérterror 61 személyt vesz őrizetbe, közöttük volt minorita tanárt is, aki szer­vező munkájával segítette a proletárhatalmat. Gödöllőn tombol a fehérterror, mely­nek hírhedt vezetője Endre László, főszolgabíró. A mun­kásmozgalmat csírájában folytja el, mégis elhangzik a tiltakozó szó Dregonya Jó­zsef, Valentinus János, Kolezt János, Mikola Árpád és a mozgalom többi tagjának aj­káról. A komáromi börtönben raboskodnak, egyedül Székely­hídi József éli tú­l a kegyetlen­kedéseket. A gödöllői járási főszolgabíró 1922. augusztus 12-én jelenti: ,.аг SZDP erő­sen szervezkedik, a képviselők Gödöllőn (július) beszámolót tartottak, ott vörös szegfűvel és vörös karszalaggal jelentek meg." 1933-ban itt rendezik meg a cserkészek világtalálkozóját, a jamborec-t, amelytől sokat re­mélt a község, de csik keve­set kapott. Azonban sem a lát­ványos vadászatok, sem­ a nagy találkozók nem tudják eltörölni a valóságot, hogy a Korona-uradalom továbbra is vasfall­­l zárja el a parasztsá­got a földszerzés lehetőségétől,s az „alkalmi munkák” sem tüntetik el a „köpködő piacot”, a munkanélküliek tarka ha­dát. A VÖRÖS HADSEREG 1944. december 12-én szabadítja fel a községet, amelynek első ve­­zetője az 1919-es veterán har­cos, Czeczolics elvtárs. A földreform a Korona-ura­dalom és a vizéd földek 3000 kat. holdját érinti. 1945-ben­, talán elsőként, itt alakul meg az Egyesült Munkáspárt. A felszabadulás után nyamrosan fejlődik a község: míg 1930- ban 11 258 volt lakosainak száma, ma 20—21 000 körül mozog. 1950-ben épül a GANZ Árammérőgyár, ugyanebben az évben ölt testet a Tanács­köztársaság nagy célkitűzése; ide települ az Agrártudomá­nyi Egyetem. Azóta egész fa­ros negyed épült a Munkácsy Mihály utcában. 1961-ben a parasztság a Petőfi Termelő­­szövetkezetbe tömörül, amely jogutóda a korábbi Táncsics Tsz-nek. 1963-ban kezdik épí­teni a Humán Oltóanyagter­­melő és Kutató Intézetet. A város központja ma a Szabadság tér, hajdan Itt tar­tották az országos vásárokat, fásítását 1871-ben kezdték meg. Itt állott a Gödöllő fel­szabadításáért elesett szovjet hősök kettős emlékműve (ké­sőbb áthelyezték a temetőbe). Itt van a járási, a városi ta­nács, a járásbíróság, a pártbi­zottság és a nagyáruház. RÖVID SÉTA kereté­ben is­merkedjünk meg Gödöllő tör­ténelmi nevezetességeivel. A nyugati szélen terül el az 52 holdas Erzsébet-kert, amelyet a természetvédelmi tanács vé­detté nyilvánított. A park be­járatától nem messze találha­tó a mesterséges „kódomt”-ra épített Kálvária. Az Erzsébet sétány végében áll Róna Jó­zsef 1901-ben készített Erzsé­bet királyné szobra. Az Erzsébet-kert felöl jötet, a Grassalkovics kastély kápol­nája tűnik először szemünkbe. A kápolna rokokó stílusban épült, különösen szép az ol­tár fölé emelt fekete márvány baldachin, amelyet 4 fekete márványosalop tart. A temp­lommal összeépült a kastély, amelyet Grassalkovich Antal Mayerhoffer András mester­rel építtetett A barokk kas­­télynak különösen fehér-arany stukkódíszítései szépek. A ká­polna előtt láthatjuk Nepom­uk Szt. János szobrát, a híres ba­rokk stílusú M­ária-oszlopot, amely teljesen megegyezik a hamburgi Mária-oszloppal. A Szabadság téren néhány műemlék jellegű ház találh­ató, kiemelkedik közülük a flam­­vay klík­a, amely már a XVII. században is állott. A XIX. sz. végén a községben telepednek le Körös­fői Kriesch Aladár, Nagyi Sándor festő művészek és művésztelepet hoznak létre. 1813-ban, rövid ideig itt lakik Petőfi, s Gödöllőn születik a Merengés című vers. A MÁV-állomással szemben áll Gödöllő legjellegzetesebb épületcsoportja, az Agrártmdít­mányi Egyetem két karával, tanárképző Intézetével, kollé­giumaival és hangulatos lakó­telepével. A két világháború között épült, Kertész Róbert és Sváb Gyula tervei szerint, neobarokk stílusban. Az épü­let előtt a tatárok elleni harc­ban elesett Kálmán herceg 4 szobra látható. AMIT Grassalkovics kasté­lya jelentett a magyarországi barokk építészetben, azt jelen­ti ma a magyar mezőgazda­ság számára Gödöllő. dr. Szabó Lajos a mg-l tudományok kandidá­tusa mezőg­azdasági mern­sz Agrártudományi Egye lapu. Felelte STcrkes/tö: BOKOR Srerkrcrtäsag: Gftdölia a TeL: Gödön« I. a?<-e5 ni EJflftretép dl): •СУ tanévre , negyed 1.40 rt Terjeszti a? egyetem Ki?Z Szakszervezet bizottsági Kiadta Hírlapkiadó Vállalat. Buda VIII., Blaha Lujza tér I Telefon: WS—léO Felelte kiadó- CsolUnv ref Silkra Lapnyomda, iludat*

Next