Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)
1972-01-29 / 1. szám
in. ...1'i.itsgyakorlat /• 1 (Folytatás a2. oldalról). mi képes is lesz, mivel szakmailag megalapozottabb es szemléletben is magasabb fokú tudással kerül a vizsgára. — Persze módszerünket az elkövetkező években még finomítani kell, mind a saját, mind hallgatóink érdekében. Jó lenne, ha a jövőben a 6 fanövényre el tudnánk készíteni a technológiai tervet. ÉS ITTMÁR kapcsolódunk a kerekasztal-értekezlethez, ahol a kar oktatói a mintagyakorlat által felszínre hozott észrevételeiket vitatták meg. Hasznos javaslataikkal megjelölték a jövőbeni változtatások egy-egy lehetséges és elfogadásra érdemes mozzanatát. Egyöntetű vélemény volt, hogy szükség van olyan korszerű és tudományos alapokon nyugvó gyakorlatokra, amelyek találkoznak a gyakorlati élettel. Hiszen az újszerű államvizsgán valóban a mérnöki készséget kell elbírálni. Megformálódott az a gondolat is, hogy a vizsgákon esetleg a jelenleginél sokkal több segédeszközt adhatnánk a hallgatóknak, hogy ezek segítségével is bizonyíthassák, mennyire jártasak egy-egy témában. A módszer továbbfejlesztésénél gondolni kell arra is hogy a különböző érdeklődési területű hallgatókszakmai igényét minél jobban kielégítsük, a megterhelés helyes arányait kialakítsuk. Jó, ha a hallgatókat olyan feladatokkal bízzuk meg, amelyek szereplésre kényszerítik őket, így a vizsgákon bátrabb, határozottabb lesz a fejezetük. Az irodalmi adatokat csak az tudja hasznosítani, akinek gyakorlati tapasztalatai is vannak, ezért hallgatóinknak szilárd gyakorlati alapot is kell adnunk. Olyan utat kell keresni, hogy a hallgatóink az egyetem elvégzése után, kint a gyakorlatban, minél előbb jó szakemberekké váljanak. A technológiai lapot célszerű úgy megszerkeszteni, hogy az az államvizsga után is hasznosítható legyen. Összegezve: a tanszékeknek olyan mintagyakorlatokat, a későbbiek során „bevált gyakorlatokat” kellene tartaniuk, amelyek szorosan kapcsolódnak a gyakorlati élethez! Ezt elősegíthetik az üzemi tapasztalatcserék , az egyetemi oktatók és a gyakorlati élet, az illető mezőgazdasági üzemek vezetői között A JÖVŐBEN az egyes tanszékek jelentős anyagi támogatást kapnak az oktatás korszerűsítésére. Remélhetőleg néhány év múlva sikerül kielégíteni a kar minden tanszékének felszereltségi igényét, amely nélkülözhetetlen a hatékonyabb oktatáshoz. A jobb oktatási módszer tökéletesítése felé vezető úton oktatóinknak még sok nyitott kérdést kell tisztázniuk, pillanatnyilag megbúvó problémát megoldaniuk. Szeretnénk, ha a növénytermesztési tanszék mintagyakorlatát a második félévben hasonló kezdeményezések követnék, s az elkövetkező években orvosolni tudnánk az egyetemünkön még meglevő, oktatásunkban fellelhető hiányosságok nagy részét! Torma László Újságíró tehetségkutató pályázat A Magyar Újságírók Országos Szövetsége tehetségkutató pályázatot hirdet egyetemi, főiskolai hallgatók, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók részére. Pályázni az újságírás műfajaiból, 3 írásművei (tudósítás, riport, interjú, kritika stb.) lehet. A cikkek témái társadalmi életünk fejlődéséről, jelenlegi eredményeiről, a kül- és belpolitika területéről, a gazdaságpolitika, a kultúra és a sport problémáiról szólhatnak. Szépirodalmi művel — regénnyel, novellával, verssel — pályázni nem lehet. A pályázathoz részletes életrajzot kell mellékelni. Jeligés írásokat nem értékelünk. A pályázat díjai: I. díj 1200 forint, két II. díj: 800—800 forint, három III. díj: 500—500 forint. A nyerteseknek segítséget nyújtunk az újságírói munkakörben való elhelyezkedésre. Beküldési határidő: 1972. április 30. Cím: Újságíró Oktatási Központ, Budapest, VI., Népköztársaság útja 101. Eredményhirdetés: 1972. június 15-én a Magyar Sajtó Házában. Komolyzenei kör A komolyzene barátainak nagyon gazdag Télapójuk volt. Több mint ötven új hanglemezt kaptunk a KISZ-bizottságtól. Ezzel szinte minden jelentősebb zeneszerző ismertebb műve megtalálható már a komolyzenei kör lemeztárában. Az új félévben továbbra is hétfőn, esténként lehet komoly zenét hallgatni a 43-as szobában. A műsor megtekinthető az állandó plakáton a hallban. Aki tehát eddig nem tudott erről, a lehetőségről, ezután nyugodtan jöjjön zenét hallgatni. P. S. FELVÉTELI A külföldi egyetemekre jelentkezők felvételi vizsgáit január 24—25-én tartották mindkét karóin. A felvételi akadályát sikeresen vett pályázóik a Szovjetunió és az NDK felsőoktatásiintézményeiben kezdik el egyetemi tanulmányaikat. Repülőgépes karbamidos dúsítási technológia Kandidátusi értekezésből — nemzetközi kutatási téma (Folytatás az 1. oldalról.) sokszor pedig közvetlenül a betakarítás előtt — ez esetben a beendő baktériumokra bízzuk a karbamidnak aminosavvá való alakítását. Betakarítás előtt került sor a karbamiddal dúsított silókukorica kémiai vizsgálatára. Аг eredmény pozitív volt. A dúsított szilázsminták nyersfehérje tartalma abszolút szárazanyagban 10,97 százalékos volt, szemben a kontrollminták 8,94 százalékával, vagyis 2,03 százalékos abszolút nyersfehérje-többlet mutatkozott a dúsított takarmány javára. Az állattenyésztési Kutató Intézet — 15 minta átlagában — * 20,2 százalékos többletet mutatott ki, ami közel esik a fenti 22,71 százalékos relatív protein gyarapodáshoz. A kutatómunka zömét a takarmányozási kísérletek tették ki, két termelőszövetkezetben (túrkevei „Búzakalász” és pusztaegresi „Hunyadi”), valamint a bajai Állami Gazdaságban és az Állattenyésztési Kutató Intézet kísérleti gazdaságában, Herceghalmon. A SOROZATOT merésznek tűnő kísérletek vezették be, mindenekelőtt a takarmányfogyasztás maximumáig fokozott terhelési próba Túrkevén. A zöldtömeg 0,35 százalékának megfelelő karbamid kipermetezésével dúsított szilázs adagját, dr. Szabó Sándor főagronómussal, fokozatosan 50 kgig emelték. Sikerrel, mert a repülőgépes eljárással biztosított egyenletes elosztás megkímélte, ez állatokat és a legszigorúbb, állandó hatósági állatorvosi vizsgálat sem mutatott ki egészségügyi, illetve anyagcsere-forgalmi rendellenességet. A megnyugtató terhelési próbák alapján tejelési, illetve hízlalási kísérleteket végeztek. Ezek során fényesen beigazolódott, hogy a karbamidtöbblet tápláléaanyagként szerepel és az elért többletsúly, illetve többlettel, a karbamid transzformáció eredményeként könyvelhető el. A tehenészet, januárban, áprilisban vizsgált kísérletei termelését a saját, szeptemberi, decemberi ellenőrző termelésével összevetve, a dúsított szilázs etetése esetén — január-április hónapok átlagában — 29,8 százalékkal több tejet adott. Herceghalmon a dúsított szilázs késleltette a tej apadását, a kísérleti csoport termelése kiegyensúlyozottabbnak bizonyult, a csoportátlag 6,8 literrel előzte meg kontrollját. Hízlalási kísérletekben a súlygyarapodás havonta átlag 4,27—5,63 kg többletet mutatott. A REPÜLŐGÉPES dúsítási technológia költségeit — ami önmagában is gazdaságos, hiszen az AN—2M gép árateljesítménye 120 g/kh silókukorica termelés esetén, 360 tonna — összevetették a szarvasmarhatartásban élért költségmegtakarítással, illetve a többlethozam forintértékével. Az Eck Kálmán-féle módszerrel 1 kg karbamid eredetű emészthető nyersfehérje átlagos ára 2,73 Ft-ba, míg az importfehérjéből származó emészthető nyersfehérje kilónként 13,30 forintba kerül. Dr. Magyari Beck Vladimir és kollektívájának kutatómunkája nyomán kiderült: a repülőgépes technológiával tömény oldatokkal végrehajtott dúsítási művelet igen termelékeny és a takarmányozott állatok szempontjából teljesen biztonságos. Hatvanötezer takarmányozási nap adatai szerint, a dúsított szilázs minőségileg jó volt, a karbamid a megfigyelt állatok hozamát — a kontroll állatok hozamához képest — szignifikánsan növelte. A dr. Magyar Beck Vladimir által készített „Silókukorica dúsítása karbamiddal, betakarítás előtt” című kandidátusi disszertáció joggal aratott elismerést és nagy érdeklődést, s szerzőjét a november 1-i nyilvános akadémiai védésen megérdemelt egyhangú igennel ítélték méltónak a kandidátusi fokozatra. A KGST pedig, magyar ajánásra, tervbe vette az egyetemünkön kidolgozott módszer további, most már nemzetközileg koordinált kutatását. GRATULÁLUNK, további sikereket kívánunk! ■ ' л V , • , ••' V . V* , ч/’*л '. • Я М Г0 ' V * ''ÍS-dj ; i '..p Szűkebb pátriánk: GÖDÖLLŐ ♦ Cede lova^ históriája ♦ Színre lép Grassalkovich ♦ Szánkózás augusztusban ♦ A Tanácsköztársaság főhadiszállása ♦ Felszabadulás - új fejezet AZ UTÓBBI ÉVEKBEN egyre többet hallatja nevét a Budapesttől mindössze 30 km-re fekvő „kis város”. 1965-ben, még faluként, az „Universiade” résztvevőinek adott szállást. 1966. január 1-én megkapta a txirosi rangot (64. az országban), napjainkban pedig új Intézmények, mint például a Gépkísérleti Intézet, stb. működnek már területén. Gödöllőt földrajzi fekvésénél fogva, joggal nevezhetjük a Gödöllő-ceglédberceli dombvidék fővárosának. Magyarország dombvidékei közül ez az egyik legönállóbb tájegység az Alföld síksága és a Cserhát közé ékelődve. Földrajzi, geológiai vonatkozásában Gödöllő és közvetlen környéke nagy hasonlatosságot mutat a dombvidékkel. Gödöllő és a dombvidék körvonalai a pleisztocén korszak közepétől kezdenek kibontakozni. A korszak első felében még alig válik el a Pest keleti felében kialakult hordalék felszínétől, később a terület lassan megemelkedik és feldarabolódik. A pleisztocén éghajlati változások jelentős felszínalakító tényezőként nem szerepeltek, az előtör működő szociflakciós folyamatok helyi jelentőségűek. A pleisztocén a holocén határán kezd kialakulni a mai kép, a folyók nagyjában már a mai irányban folynak. A holocén korszakban (különösen az elején) a demodáció elég erős volt (futóhomok mozgás). A mai térszín a holocén kezdete óta napjainkig 3 méterrel alacsonyodott. GÖDÖLLŐ ERDEJE már az őskor emberének menedéket, vadászterületet adott. 150 000 évvel ezelőtt a neandervölgyi ember és utódai Gödöllőig jöttek le a Bükk-hegységből. Máriabesnyő és Gödöllő között avar temetőt tártak fel, szláv falu maradványa bukkant elő Babatan. Az írásos emlésiek városunk ősét Gudalloxo néven emlegetik. Régi okleveleinkben Gedwellen, Gedelö, Gödöllyő néven emlegetik. Mai névalakjaival csak 1718-ban találkozunk. A névhez régi monda is fűződik, amely Gede lovag szerelmének, a rákká változott jobbágylának nyújtott menedéket, Szada urának üldözése elő. A több mint 1000 esztendős magyar történelemben Gödöllő 600 éves múltra tekint vissza. 1352-ben találkozunk először a község nevének említésével, amikor a honalapító Árpádok nemzetségének kihalása után dicsőségesen uralkodó Anjou-dinasztiabeli I. Lajos király, mint gazdátlan birtokot, Pohárnok Péternek, Abaúj megye főispánjának adományozza. 50 évvel később már Luxemburgi Zsigmond magyar király, német-római császár feleségének tulajdona. Majd Hunyadi János és fia, Mátyás király korában, 1441- től a vitéz Rozgonyi család bírja adományképpen. A MOHÁCSI VÉSZ után Szulejmán elpusztítja és a török idők alatt teljesen elnéptelenedik a helység: mindössze 5 jobbágytelek volt lakott. Neve a Neoaquistica Comissio, az új szerzeménybizottság révén került előtérbe. Ennek az intézménynek volt elnöke III. Károly király idején Grassalkovich Antal. Szegény szlovák család gyermekeként született 1693-ban Nyitra megyében. Szorgalma, kitartása, simulékony modora fokrólfokra magasabbra emeli. 1731-ben bárói rangot kap, Pár év múlva pedig Mária Terézia a grófok sorába emeli. Hivatalos tevékenysége révén jut el Gödöllőre. A birtokot , — neki pénzügyileg amúgy is lekötelezett — Bossányi utódoktól veszi meg 171 . az egész Gödöllő kö ki uradalom .Gr.issalkodás birtokába jut. Még Mária Terézia korában koronaőr, belső titkos tanácsos, a Szent István-rend nagymestere, Nógrád megye főispánja. Vagyonszerző kapzsisága mellett becsületére válik kifinomult művészi ízlése és az, hogy kevésbé tisztes jövedelméből sokat áldoz a környék fejlesztésére. Ő építteti a magyarországi barokk egyik legszebb kastélyát itt Gödöllőn, amellyel valóságos kastélyépítő stílust teremt. Szebbnél-szebb egyházi témájú szobrokat állíttat. Felesége, Klobusiczky Teréz építteti a máriabesnyői templomot. 1751-ben Mária Terézia férjével, Ferenc lotharingiai herceggel, meglátogatja Grassalkovichot Gödöllőn a kastélyában. A szájhagyomány arról regél; a pazarló gróf a Máriabesnyőre vezető utat sóval hintette be, azért, hogy augusztusban megszánkóztathassa a királynőt. 1765- ben a királynő leánya, Krisztina főhercegasszony és férje, Albert lengyel király, pihen meg a kastélyban. Tiszteleteidre 8000 lámpás világítja meg a kertet. Ennek költsége 2000 Ft-ot tett ki, amikor a napszámbér 40—50 krajcár volt GRASSALKOVICH 1771- ben hal meg. Fia és unokája, a rájuk maradt birtokot már csak herdálják. 1809-ben fényes pompával fogadják a Napóleon elől menekülő császári családot. Az ifjabb Grassalkovich Antal vette el — főleg külföldön — az egész birtokot. A szabadságharc idején fontos szerepet tölt be a kastély. 1849 Ц1еп Windiachgrätz herceg Itt üti fel főhadszállását. A tavaszi hadjárat során Kossuth Lajos vonul keresztül a városon. Kossuth Lajos 1849. április 6-án itt jelenti be először a Habsburgháztól való elszakadást. 1819- ben az orosz intervenciós hadsereg vezére is néhány napot a kastélyban tölt. 1849. október 6-án végzik ki Aradon Gödöllő szülöttét, a szabadságharc jól képzett tábornokát, Török Ignáczot. A birtok 1864-ben a belga banktársulat tulajdona lesz, majd 1867-ben a kormány visszavásárolja és királyi nyaraló lesz. Ugyanakkor megszüntetik Gödöllőnek az 1700. években kapott város jogát és a nagyközségek közé sorolják. 1918. október 26-án a pesti diákság még a királyban bízva tüntet, de már hiába. A polgári forradalom végérvényesen elsöpri a királyt, aki éppen itt, Gödöllőn tartózkodik. AZ 1919-ES dicsőséges Tanácsköztársaság győzelme után a kastélyt megnyitják a proletárgyerekek előtt. Később Stromfeld Aurél innen irányítja a hadműveleteket. Pest megye Munkás- Katona és Földműves Tanácsába Gödöllő és a gödöllői járás küldötte a magyar munkásmozgalom egyik nagy alakja, Mosolygó Antal. A fehérterror 61 személyt vesz őrizetbe, közöttük volt minorita tanárt is, aki szervező munkájával segítette a proletárhatalmat. Gödöllőn tombol a fehérterror, melynek hírhedt vezetője Endre László, főszolgabíró. A munkásmozgalmat csírájában folytja el, mégis elhangzik a tiltakozó szó Dregonya József, Valentinus János, Kolezt János, Mikola Árpád és a mozgalom többi tagjának ajkáról. A komáromi börtönben raboskodnak, egyedül Székelyhídi József éli túl a kegyetlenkedéseket. A gödöllői járási főszolgabíró 1922. augusztus 12-én jelenti: ,.аг SZDP erősen szervezkedik, a képviselők Gödöllőn (július) beszámolót tartottak, ott vörös szegfűvel és vörös karszalaggal jelentek meg." 1933-ban itt rendezik meg a cserkészek világtalálkozóját, a jamborec-t, amelytől sokat remélt a község, de csik keveset kapott. Azonban sem a látványos vadászatok, sem a nagy találkozók nem tudják eltörölni a valóságot, hogy a Korona-uradalom továbbra is vasfalll zárja el a parasztságot a földszerzés lehetőségétől,s az „alkalmi munkák” sem tüntetik el a „köpködő piacot”, a munkanélküliek tarka hadát. A VÖRÖS HADSEREG 1944. december 12-én szabadítja fel a községet, amelynek első vezetője az 1919-es veterán harcos, Czeczolics elvtárs. A földreform a Korona-uradalom és a vizéd földek 3000 kat. holdját érinti. 1945-ben, talán elsőként, itt alakul meg az Egyesült Munkáspárt. A felszabadulás után nyamrosan fejlődik a község: míg 1930- ban 11 258 volt lakosainak száma, ma 20—21 000 körül mozog. 1950-ben épül a GANZ Árammérőgyár, ugyanebben az évben ölt testet a Tanácsköztársaság nagy célkitűzése; ide települ az Agrártudományi Egyetem. Azóta egész faros negyed épült a Munkácsy Mihály utcában. 1961-ben a parasztság a Petőfi Termelőszövetkezetbe tömörül, amely jogutóda a korábbi Táncsics Tsz-nek. 1963-ban kezdik építeni a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetet. A város központja ma a Szabadság tér, hajdan Itt tartották az országos vásárokat, fásítását 1871-ben kezdték meg. Itt állott a Gödöllő felszabadításáért elesett szovjet hősök kettős emlékműve (később áthelyezték a temetőbe). Itt van a járási, a városi tanács, a járásbíróság, a pártbizottság és a nagyáruház. RÖVID SÉTA keretében ismerkedjünk meg Gödöllő történelmi nevezetességeivel. A nyugati szélen terül el az 52 holdas Erzsébet-kert, amelyet a természetvédelmi tanács védetté nyilvánított. A park bejáratától nem messze található a mesterséges „kódomt”-ra épített Kálvária. Az Erzsébet sétány végében áll Róna József 1901-ben készített Erzsébet királyné szobra. Az Erzsébet-kert felöl jötet, a Grassalkovics kastély kápolnája tűnik először szemünkbe. A kápolna rokokó stílusban épült, különösen szép az oltár fölé emelt fekete márvány baldachin, amelyet 4 fekete márványosalop tart. A templommal összeépült a kastély, amelyet Grassalkovich Antal Mayerhoffer András mesterrel építtetett A barokk kastélynak különösen fehér-arany stukkódíszítései szépek. A kápolna előtt láthatjuk Nepomuk Szt. János szobrát, a híres barokk stílusú Mária-oszlopot, amely teljesen megegyezik a hamburgi Mária-oszloppal. A Szabadság téren néhány műemlék jellegű ház található, kiemelkedik közülük a flamvay klíka, amely már a XVII. században is állott. A XIX. sz. végén a községben telepednek le Körösfői Kriesch Aladár, Nagyi Sándor festő művészek és művésztelepet hoznak létre. 1813-ban, rövid ideig itt lakik Petőfi, s Gödöllőn születik a Merengés című vers. A MÁV-állomással szemben áll Gödöllő legjellegzetesebb épületcsoportja, az Agrártmdítmányi Egyetem két karával, tanárképző Intézetével, kollégiumaival és hangulatos lakótelepével. A két világháború között épült, Kertész Róbert és Sváb Gyula tervei szerint, neobarokk stílusban. Az épület előtt a tatárok elleni harcban elesett Kálmán herceg 4 szobra látható. AMIT Grassalkovics kastélya jelentett a magyarországi barokk építészetben, azt jelenti ma a magyar mezőgazdaság számára Gödöllő. dr. Szabó Lajos a mg-l tudományok kandidátusa mezőgazdasági mernsz Agrártudományi Egye lapu. Felelte STcrkes/tö: BOKOR Srerkrcrtäsag: Gftdölia a TeL: Gödön« I. a?<-e5 ni EJflftretép dl): •СУ tanévre , negyed 1.40 rt Terjeszti a? egyetem Ki?Z Szakszervezet bizottsági Kiadta Hírlapkiadó Vállalat. Buda VIII., Blaha Lujza tér I Telefon: WS—léO Felelte kiadó- CsolUnv ref Silkra Lapnyomda, iludat*