Mezőgazdasági Mérnök, 1973 (14. évfolyam, 1-18. szám)
1973-01-27 / 1. szám
Még mindig tart 1ШI i ....................................... a vizsgaidőszak. Ezt bizonyítja felvételünk is. Bővebbet erről a témáról lapunk 3. oldalán találhat a kedves olvasó. Február 3-ig jelentkezhettek Felhívjuk a mezőgazdaságtudományi kar II. és III. éves hallgatóinak figyelmét, hogy a melegégövi oktatási osztály speciálkollégiumára 1973. február 3-ig jelentkezhetnek a dékáni hivatalban. A speciálkollégiummal kapcsolatos mindennemű felvilágosításokat ugyancsak a dékáni hivatalban kaphatnak. Bronz fokozat a tangazdaságnak Benedek János tanácselnök a városi vb által alapított emlékplakettekkel jutalmazta azokat az üzemi, vállalati kollektíváikat, amelyek az elmúlt esztendőben kiemelkedő társadalmi tevékenységet fejtettek ki a város érdekében. A plakett bronz fokozatát — többek között — az egyetemi tangazdaság is elnyerte. Gratulálunk! Európában elsőként: MELEGÉGÖVIOKOZTASI OSZTÁLY EGYETEMÜNKÖN, jelenleg több mint nyolcvan külföldi hallgató tanul. Az elkövetkező években várhatóan tovább növekszik egyetemünk szerepe a felszabaduló és a függetlenségét elnyert afrikai, latin-amerikai, közel-keleti és ázsiai országok mezőgazdaságának fejlesztésében, vezető szakembereinek képzésében. A mezőgazdaságtudományi kar ilyen irányú feladatkörének bővítése, munkájának korszerűsítése indokolja egy önálló osztály felállítását a trópusi-szubtrópusi szakismeretek oktatására. A külföldiek mellett, a magyar hallgatók szintén érdeklődnek a trópusi-szubtrópusi mezőgazdasági alapismeretek iránt. Ez is indokolja, hogy a tanévnyitón elhangzott bejelentés nyomán, a második félévtől megkezdje munkáját a melegégövi oktatási osztály. Az új szervezeti egység tanszéki jogállással 1973. februárjától működik majd. A tanárképző intézet mellett új épületet kap, ennek elkészültéig a növénytani tanszéken belül lel otthonra az osztály. A MÁSODIK FÉLÉVBEN beinduló új oktatási forma a „trópusi országok természet-védelmi ismeretei” témakör-ben — egyelőre fakultatív jellegű előadássorozatból és a trópusi országokban járt oktatók ismeretterjesztő előadásaiból tevődik össze. A külföldi hallgatók általános mezőgazdasági ismereteit heti három órában speciálkollégium formájában bővítik majd a trópusi botanikai és állattani ismeretekkel. Számukra ez a stúdium kötelező. A magyar diákok a következő félévben — évfolyamtól függetlenül — önként jelentkezhetnek a speciálkollégiumra, amellyel párhuzamosan intenzív nyelvtanfolyamon kell részt venniük. Az előadássorozatra jelentkezők és nyelvismeretekkel rendelkezők — illetve nyelvtanfolyamon tanulók — közül választják ki a jövő tanév elején azt a 15— 20 hallgatót, akik szakirányulásuktól függetlenül vállalkozhatnak a már kötelező melegégövi mezőgazdasági ismeretek elsajátítására. 1973 SZEPTEMBERÉTŐL az 5—6. szemeszterben heti három órában, majd 1974-től folyamatosan a 7—8. félévben kerül sor három témakörben a kötelező speciálkollégiumokra. Az első témakör a „főbb trópusi növényi kultúrák termesztése’’ lesz, amely egy-egy trópusi növény részletes termesztési ismereteitől egészen a betakarítási, feldolgozási és tartósítási műveletekig terjed ki. A tervezett oktatási program következő témaköre a „trópusi körülmények között jelentős haszonállatok tartási és tenyésztési ismeretei”, amely szintén komplex módon, a tenyésztéstől az állati termékek feldolgozásáig tárgyalja az egyes haszonállatokat. Harmadik téma a „mezőgazdasági nagyüzemek létesítésének, munkaszervezésének alapelvei melegégövi országokban”. Az előadásokon megismertetik a hallgatókat a különböző szövetkezeti társulások, állami gazdaságok és tangazdaságok szervezési, üzemeltetési, jogi és agrárpolitikai kérdéseivel. Az ismertetett tematika eleve feltételezi, hogy meghívott előadók is közreműködjenek a melegégövi oktatási osztály munkájában, továbbá, hogy az osztály intenzív kapcsolatokat alakítson ki más felsőoktatási és tudományos intézményekkel. A MELEGÉGÖVI mezőgazdasági ismeretek oktatása egyelőre elméleti jellegű lesz Távolabbi cél, hogy kétoldali egyezmények alapján az osztály — amely később intézetté fejlődne — együttműködést alakítson ki a jövőben kijelölendő bázisintézményekkel Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. Az adott országokban jelentkező szakmai feladatok megoldásában vállalt kötelezettségeken túlmenően, az együttműködés — mind az oktatás, mind a kutatás területén — lehetőséget biztosít az oktatók és hallgatók trópusi ismereteinek gazdagítására, illetve gyakorlati tapasztalatainak bővítésére. Természetesen a gyakorlati oktatás bevezetéséhez az osztály oktatástechnikai felszerelésének kiépítése is szükséges. Ez szintén a jövő feladata. Perspektivikusan, a melegégövi oktatási intézet feladatát képezné továbbá, az elmúlt években hazánk mezőgazdasági felsőoktatási intézményeiben végzett külföldi szakemberek szervezett továbbképzésének a biztosítása. Ezen belül lehetőség nyílna egyetemi doktori fokozat megszerzésére, aspirantúra végzésére, hosszabb időtartamú tapasztalatszerzésre, illetve speciális tanfolyamok szervezésére. Az Európa-szerte — céljában és feladatában — egyedülálló oktatási forma hozzájárul, hogy a külföldi hallgatók olyan diplomatervet választhassanak, amely hazájuk mezőgazdasági problémáihoz kapcsolódik. A magyar hallgatóknak pedig lehetőséget biztosít, hogy a melegégövi országok mezőgazdasági ismereteire alapozva folytassanak tudományos munkát. KEZDETBEN a melegégövi mezőgazdasági ismeretek oktatási anyaga nem veszi még figyelembe a mezőgazdaságtudományi karon kialakult szakirányulásokat, a későbbiek során azonban azokhoz alkalmazkodva, illetve új szakirányulásként épülne be a tanmenetbe. Bízunk benne, hogy a melegégövi oktatási osztály már a jövő félévben is beváltja a felállításához fűzött reményeket, s fokozatosan kikristályosodó szervezeti egységként gazdagítja az egyetem oktatási-kutatási profilját. MERT csak ezen feladatok sikeres elvégzése után egészíthetjük ki szívünk szerint mostani tájékoztatónkat —, amelyet dr. Pál István egyetemi docens, dékánhelyettestől kaptunk — a melegégövi oktatási osztályon beindult és az elképzeléseket valóra váltó gyakorlati munkával és az „első” félév tapasztalataival! Tormái László ♦ Trópusi — szubtrópusi ismeretek + Egyelőre fakultatív jelleggel . Bázisintézmények a trópusi országokban Az intézetté válás perspektívája •, rírta Hírr/'r-;* *3 Te fe«lj ” Könyvír'a e“---HS ! Egyetem történeti ! OY* i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK A GÖDÖLLŐI RTE LAPJA XIV. KVF., 1. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1973. L 27. Programozott tananyag - egyéni tanulás Az utóbbi években megvalósuló oktatási reformnak egyik fontos célkitűzése az oktatás hatékonyságának növelése. A felsőoktatás szakirodalmában, de napi oktatómunkánk során is sok szó esik e feladatról Viszont a figyelem szinte kizárólag a tantervi elméleti és gyakorlati órák helyes felhasználása felé fordul. Ez igen fontos, azonban úgy véljük, hogy a tanterv szerinti heti óraszámok csökkentése miatt, fokozottabb figyelmet kell szentelni a hallgatók egyéni tanulására is. Az egyéni tanulásban a tankönyvek, jegyzetek és a jól kiválasztott, ésszerű arányban megkövetelt szakmai-tudományos irodalom tanulmányozása segít. Sokat jelentene még az egyéni konzultáció, azonban egy oktatónak jobb esetben 60 —70 hallgatóval kellene foglalkoznia, ezért a megfelelő szinten ez megoldhatatlan feladat. Intenzívebb önálló munkára A diákok eredményesebb egyéni munkájának egy másfajta segítőjére kívánjuk felhívni a figyelmet. Az önálló tanulásnak hasznos előrevivője lehet a modern programozott oktatási eredmények fokozottabb alkalmazása felsőoktatásunkban. A programozás előnye abban jelentkezik, hogy a tananyag struktúrájának logikusabb felépítésére, a részelemek bontására és az elsajátítás pszichikus törvényeinek fokozottabb érvényesítésére készteti mind a programot készítő oktatót, mind a tanulót — állapítják meg a felsőoktatási irányelvek. A programozott oktatás segítséget nyújt a hallgatóknak a megértésben, a folyamatos önellenőrzésben, az új ismeretek begyakorlásában, alkalmazásában. Ezzel módot ad az intenzívebb önálló munkára, az egyéni adottságoknak legmegfelelőbb ütemű tanulás önvezérlésére. A programozás módszerét gép nélküli és gépi eszközök felhasználásával egyaránt alkalmazni lehet. Természetesen a programozás lehetőségét tárgyanként. (Folytatás a 2. oldalon.) Magasabb nyersanyagnorma a menzán Az MSZMP KB határozata nyomán megjelent kormányrendelet értelmében, az új esztendő első munkanapjától megemelkedett az egyetemi és főiskolai menzák nyersanyagnormája. Nálunk január 3-tól hét forint 25 fillérről 8,30 forintra, tehát egy forint 5 fillérrel nőtt a hallgatói ebéd nyersanyagnormája, a vacsorához felhasználható összes fejenként 6,90 Ft Ez a szociális intézkedés biztosítja, hogy az időközben életbe lépett árváltozások ellenére, minőségében és menynyiségében tovább javulhasson hallgatóink étkeztetése. Nem kis gond árán, de valahogy a reggelit is kikalkulálja a konyha. Jó lenne azonban, ha a hallgatók szintén tartanák magukat a korábbi megállapodáshoz és minden KISZ-alapszervezet ténylegesen leadná azt a bizonyos X mennyiségű étkezési jegyet a reggeli költségeinek a fedezésére. 1972 I. félévében ugyanis 37 ezer forinttal fizetett rá az egyetem erre az egyezségre, mert a hallgatók nem teljesítették vállalt kötelezettségüket! Ha a menzáról esik szó, óhatatlanul felvetődik az oktatói, dolgozói ebéd kérdése. Annál is inkább, mert az utóbbi hetekben elég sok panasz hangzott el az előfizetéses ebédre, a „fapadoson” étkezők több minőségi és menynyiségi kifogást emeltek. A panasz jogos, de nem reális. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az előfizetéses ebéd nyersanyagnormája 5,85 forint. (Csak tájékoztató jelleggel: a nyersanyagnorma tehát 5,85 + 2,16 a rendelettel szabályozott rezsi. Vagyis, egy ebéd gyakorlatlag 8 forint 1 fillérbe kerül, amiből 5,55-öt a dolgozó fizet, 2,46 forintot pedig az egyetem térít állami költségvetésből.) Visszatérve az 5 forint 85 fillérre, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ebből az összegből nem lehet sem jobb minőséget, sem nagyobb mennyiséget produkálni. A legnagyobb jóindulattal és leleménnyel sem! A panasz ennek ellenére nem maradt pusztába kiáltott szó. A szakszervezeti és a menzabizottság a konyha vezetőivel együtt megvizsgálta, hogyan lehetne mégis segíteni. Hosszas latolgatások, kalkulációs számítások után megállapodtak a bűvös 6,92 forintnál. Ebből az összegből a konyha már elfogadható ebédet tudna készíteni, s a dolgozóknak sem jelentene különösebb anyagi többletet, mindössze ebédenként 1 forintot. Mert az természetes, hogy a dolgozói étkeztetési normaemelés nem terhelheti a költségvetést. (Az étkezés hozzájárulás összege összegyetemi szinten így is évi 474 ezer forintot tesz ki.) Ez nem lenne összhangban a szociális juttatásokban érvényre jutó differenciáltság elvével. Márpedig pártunk és államunk éppen ezen helyes és igazságos elvektől vezéreltetve kompenzálta az árváltozásokat a családi pótlékok, a nyugdíjak, a szociális ösztöndíjak havi 50 forintos kiegészítésével, s éppen ezért került sor — állami költségvetésből — a gyermek- és diákélelmezés nyersanyagnormájának a megemelésére. A dolgozói étkeztetés javítása, tehát csakis az ebédjegyek minimális, egyforintos megemelésével lett volna megoldható. Az egyetemi közvélemény azonban elutasította ezt az alternatívát. Így minden marad a régiben: azonos áron, gyengébb minőségű ebéd. Azoknak, akik végleg nem értenek egyet a többség döntésével, természetesen módjukban van áttérni az á la carte-ra. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben a menzának nem lesznek kötelezettségei. Mert annak, hogy az ételt melegen tálalják, az evőeszközök, tányérok, terítők, poharak tiszták legyenek, az étel ne legyen elsózva stb. — az égvilágon semmi köze sincsen a nyersanyagnormához. felhívás! Hazánk felszabadulásának28. évfordulója tiszteletére a mezőgazdaságtudományi karon pályázatot hirdetek tudományos diákköri dolgozatok készítésére. A pályaművek alapján a mezőgazdaságtudományi kar tudományos diákköri tanácsa 1973. márciusában konferenciát rendez. A pályázaton a tudományos diákkörök tagjai vehetnek részt. A dolgozatokat a hallgató konzulensének és tanszékvezetőjének véleményével együtt három példányban a kar tudományos diákköri tanácsához kell benyújtani. A részletes feltételeket a diákköri tanács ismerteti. A legjobb pályaműveket a tanács javaslata alapján jutalmazni fogom. A dolgozatok beadási határideje: 1973. március 1. Dr. Udvari László tanszékvezető egyetemi tanár, dékán