Mezőgazdasági Mérnök, 1975 (16. évfolyam, 1-19. szám)
1975-02-06 / 2. szám
A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XVI. ÉVF., 8. SZÁM ARA: 40 FILLER 1975. II. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK Egyetemi tanácsülés Az egyetemi tanács 1975. január 24-én tartotta az idei tanévben második rendes ülését. A tanácsülés — amelyen dr. Pethő György rektor távollétében dr. Tibold Vilmos rektorhelyettes elnökölt — meghallgatta és alapos vita után elfogadta az egyetem 1974. évi nemzetközi kapcsolatait elemző jelentést, valamint az egyetem 1975. évi költségvetési kereteinek felosztására vonatkozó javaslatot. Az ugyancsak napirenden szereplő egyetemi munkavédelmi szabályzattervezetet viszont úgy értékelte, hogy az még a jogi és munkavédelmi szakértők bevonásával — további pontosításra, finomításra szorul, így annak módosított változatát egy későbbi időpontban ismét tárgyalni fogja. A továbbiakban az egyetemi tanács személyi kérdésekben döntött. A tantárgy neve: anyagmozgatás A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR harmadévesei a most véget ért vizsgaidőszakban túljutottak a féléves anyagmozgatás című tárgyon. Miért érdemes erről, a többi tantárgyból kiragadva beszélni ? Egyrészt a tanulmányi eredmények miatt. Nem akadt ugyanis határidőn túl beadott gyakorlati feladat, a szóbeli vizsgák átlaga 3,5 körül alakult és a benyújtott házi feladatok között — az oktatók szerint — nem egy volt, amelyik majdnem diplomaterv nívója. Ez pedig harmadéveseknél figyelemre méltó! Vajon mi lehetett az oka annak, hogy a hallgatók a katalógussal nem ellenőrzött előadásokon mindig nagy számban megjelentek, s a felkészülés közben is átlagon felüli érdeklődést mutattak a tárgy iránt? Az anyagmozgatás előadója, dr. Knoll Imre docens, az előadásokon nem a tankönyv fejezeteit ismertette vázlatosan, hanem a népgazdaság minden ágához kapcsolódó tárgy kezeléséhez egy meghatározott szemléletet igyekezett a hallgatókba oltani. Másrészt az anyagmozgatási témák fontossága és aktualitása is szerepet játszott. Mivel a műszaki megoldások mellett a mezőgazdasági üzemi hasznosítás, a hatékony gépkihasználás és a napjainkban oly fontos energiatakarékosság is előtérbe került. A tárgy feldolgozása közben minden járművet, rakodógépet, vagy konténert a konkrét termelési rendszerekhez kapcsolódva tárgyaltak. A hallgatók örömmel mentek el az üzemekbe és a kutatóintézetekbe is, hogy benyújtott feladataik, ismereteik minél megalapozottabbak legyenek. Végül is, a féléves tárgy oktatásában a legfontosabb az önállóságra nevelés módszere volt. A kiadott keretfeladatokon belül széles lehetőség nyílt az önálló műszaki, gazdasági megfontolásokra, s így egy-egy ismert gép, berendezés, vagy anyagmozgatási rendszer kritizálására is. A harmadéves gépész hallgatók közül Fogarasi Lajos és Rátz Tamás a vizsga után csupán azt fűzték az eddigiekhez, hogy igen zsúfolt tantervű félévben került sor az anyagmozgatás oktatására, s így a nagy utánjárást igénylő irodalom-feldolgozás közben bizony időproblémáik voltak. Ezért a számukra a későbbiekben is gyakran előkerülő témákat fokozott érdeklődésük ellenére sem tudták megfelelő intenzitással feldolgozni. S ezt véleményünk szerint, a tanterv kidolgozásánál figyelembe kellene venni! Elmondták még, hogy a jövőben több filmvetítésnek és gyakorlati ismertetésnek kellene a tantárgyi programba kerülnie, mert ezek az elméletet is érthetőbbé teszik, amellett, hogy az egyetemnek sokkal jobb lehetőségei vannak az anyagmozgatási gépek, berendezések bemutatására, mint nekik egyénileg most, vagy később leendő munkahelyükön a megismerésre. AZ ANYAGMOZGATÁS tárgya, oktatói és hallgatói így érveltek tehát a félév végén. Példájuk talán máshol is hasznos lehet! T. L. KINEVEZÉSEK ADJUNKTUSI kinevezést kapott: Bécs Ernőné dr. (traktorok-autók tanszék), dr. Bogyay Mária (mezőgazdasági jogi tanszék) és dr. Vincze Gyula (fizika tanszék). TANÁRSEGÉDDÉ nevezték ki a mezőgazdasági jogi tanszékre dr. Kozák Erzsébetet. AZ IDEGENNYELVI lektorátusra tanári kinevezést kapott Inotai Andrásné. Jutalmazás A Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társaságának vezetősége minden évben megjutalmazza a legeredményesebb társadalmi munkát végzőket. Külön öröm számainkra, hogy a napokban tartott ünnepi értékeléskor közöttük találtuk a gépészmérnöki kar három oktatóját: Kiss Ottó adjunktust, dr. Knoll Imre docenst és Nagy Béla tanársegédet. Kitűnően helytállnak A gödöllői munkásőrök a januári ünnepi egységgyűlésén — az elmúlt esztendő munkája alapján — Sziráki Mihály, oktatástechnikai csoportvezető Kiváló Parancsnok kitüntetést kapott, míg a vezetése alatt álló híradó alegység elnyerte a Területi Parancsnokság Legjobb Híradó Alegysége kitüntető címeit. Kiváló Munkásőr kitüntetéstkapott Koltai József fűtésszerelő és Marti István gépkocsivezetővel együtt — 5 éves szolgálat után — elnyerte a Munkásőr Emlékjelvényt és az Elismerő Oklevelet. Képünkön: Boda Péter, egyetemünk új munkásőre átveszi a fegyvert Gerbó János idős leszerelő munkásőrtől. £.XXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXX4^XXXXXXXXXX\XXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXWVX^ A GATE kommunistáinak legmagasabb fórumán: Reális kép négy esztendő munkájáról Megválasztották az új egyetemi pártbizottságot FEBRUÁR 1-ÉN, reggel 9 órakor kezdődött az egyetemi pártértekezlet, amelyen a GATE kommunistáinak 120 választott képviselője értékelte, elemezte a X. kongresszus, illetve az 1970. október 5-i pártértekezlet óta megtett utat. A pártbizottság beszámolója — amelyet dr. Nagy Sándor titkár terjesztett elő —, a rendkívül élénk és sokrétű vita reális képet adott az elmúlt 4 éves időszak munkájáról, számot adva az eredményekről, de kritikus és önkritikus szellemben boncolgatva a még meglévő hiányosságokat, rámutatva az egyetem, elsősorban a pártszervezetek, a kommunisták előtt álló feladatokra. A beszámolási időszakban — a X. kongresszuson elfogadott dokumentumok mellett — három fontos párthatározat — az oktatás- és tudománypolitikai, valamint az ifjúságpolitikái — szabta meg alapvetően az egyetemi pártmunka irányát. A pártértekezlet is e három határozathoz kapcsolódó problémáknak és a belső szervezeti élet kérdéseinek szentelte a legnagyobb figyelmet. POZITÍVUMKÉNT könyvelhető el, hogy erősödött az egyetemi pártmunka politikai jellege. Az állami vezetésre háruló konkrét teendők elvégzéséhez kapcsolódó pártmunkát a feladatok elvi meghatározása, az irányító-ellenőrző tevékenység jellemezte. Jól bevált és meghonosodott az egyetemen a beszámoltatási rendszer. A pártbizottság, a végrehajtó bizottság elé került beszámolók, vitaanyagok többnyire színvonalas, elemző értékelések voltak, megfelelő tájékoztatást, döntési alapot adtak a további feladatok meghatározásához. Az viszont már kevésbé kedvező, hogy ezek a határozatok időnként késéssel jutottak el a párttagsághoz, s végrehajtásuk is több kívánnivalót hagy még maga után. E témakörhöz tartozik az egyetemi pártmunka legtöbbet emlegetett hiányossága, az információ, a tájékoztatás gyengesége, amelyet mind a taggyűléseken, mind a pártértekezleten az intézményi demokrácia, illetve a pártdemokrácia gyakorlatában mutatkozó fogyatékosságokkal összhangban említettek. A kádermunka szerves részeként vetődött fel a nőkérdés, amely súlyánál fogva feltétlenül említésre méltó. A vezetői állomány fiatalításában elért tagadhatatlan eredmények mellett, korántsem értük el a kívánt szintet helyi nőpolitikánkban, még mindig kevés a nő a párt-, az állami- és társadalmi szervek magasabb funkcióiban. Ezen csak úgy segíthetünk — foglalt állást a pártértekezlet —, ha nem csupán statisztikai kérdésként kezeljük a problémát, hanem javítjuk a nők továbbképzési feltételeit és ezzel egyidejűleg bátrabban bízzuk meg vezetői feladatokkal az arra rátermett elvtársnőket. AZ OKTATÓ-NEVELŐMUNKÁT elemezve, rendkívül érdekes gondolatok vetődtek fel az oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatban. Dr. Burján Ambrus docens, a hagyományos, merev tantárgyi keretek feladásának szükségességét sürgette, felhívta a figyelmet a tanterven belüli komplexitás elkerülhetetlenségére, s arra, hogy a szervezeti integráció alapjait a tudományágak integrációjának kell képeznie. Dr. Petrasovits Imre professzor, a tanszéki, munkahelyi légkör és az oktató-nevelőmunka hatékonyságának, illetve a tanszékek közötti integráció, kooperáció alakulásának a kapcsolatát boncolgatta, hangot adva az egyetemen ittott már felvetődött tanszékvezetői követelményrendszer gondolatának. ÖRÖMMEL konstatálhatta a pártértekezlet, hogy színvonalasabbá vált az egyetemi nevelőmunka az utóbbi esztendőkben. Egyrészt a tantervek adta új keretek biztosítottak nagyobb lehetőséget a hallgatóknak, az oktatáson kívüli szakmai és társadalmi tevékenységre, másrészt a kollégium vezetésében eszközölt változások eredményeként is, kialakultak a színvonalasabb nevelőmunka keretei, tartalmi és anyagi feltételei pedig a KISZ segítségével biztosítottak. Javult az oktatók-hallgatók kapcsolata is, bár egyes tanszékek nevelőmunkája még korántsem mondható ideálisnak, s főleg tartalmát tekintve, további kimunkálásra, finomításra vár a tanszéki képviseleti rendszer. Tény továbbá az is, hogy az elért eredmények ellenére, még mindig nem használtuk ki kellőképpen a tanszéki nevelőmunka általánosítható módszereit, a hallgatók nagy többségének valamely tanszékhez, vagy oktatóhoz való kapcsolódásának lehetőségét. Mint ahogy a párt és a KISZ kapcsolatában is mutatkoznak még problémák, főleg az alapszervezetek szintjén. A párt ifjúsági szervezetét segítő tevékenysége elsősorban a KISZ politikai nevelőmunkájának javítására, a szervezeti élet szilárdítására és tartalmasabbá tételére irányul — és nem minden eredmény nélkül. De, és itt a probléma gyökere, inkább csak felsőbb, például az egyetemi bizottságok szintjén. Éppen ezért, a jövőben a párt-, illetve KISZ-alapszervezetek szintjén is központi helyet kell kapniuk a pártirányítás közvetett és közvetlen formáinak — határozott a pártértekezlet. A TUDOMÁNYPOLITIKAI határozat megjelenése óta — annak szellemében — javult az egyetemen a tudományos kutatómunka. Egyrészt koncentráltabbá vált, másrészt az utóbbi időben örvendetes módon fellendültek és szélesebb körben ismertté váltak a társadalomtudományi és pedagógiai kutatások. A nagyobb volumenű komplex témák mellett, mind népszerűbbek a diszciplináris kutatások, a legutóbbi időben pedig egyre nagyobb szerepet játszanak az úgynevezett tájkutatások — különösen a Pest megyei Tanáccsal kötött szerződés alapján. AZ ÖSSZKÉP — mint ahogy azt dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is megállapította — pozitív, négy év munkája alapjábanvéve eredményes volt. Természetes, hogy voltak és vannak is gondok, mutatkoznak problémák, hiányosságok — és tegyük hozzá, lesznek is. Dominálni azonban az eredmények dominálnak, s ha párttagságunk a jövőben is ilyen bátran szembenéz saját hibáival, ilyen felelősséget érez mindazért, ami a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen történik — öt év múlva még nagyobb fejlődésről, még szebb eredményekről adhatnak számot a GATE kommunistái. Akik egyetértésüket fejezték ki mind a kongresszusi irányelvekkel, mind a szervezeti szabályzat-tervezettel kapcsolatban és hazánk többi kommunistájához hasonlóan, készen állnak a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongreszszusa határozatainak végrehajtására. A beszámoló feletti vita lezárása után a küldöttek megválasztották az új egyetemi pártbizottságot és azt a huszonegy elvtársat, akik a városi pártértekezleten a GATE kommunistáit képviselik majd. Az egyetemi pártbizottság tagjai: Dr. Aggod József, Bagyinka György, dr. Barcsák Zoltán, dr. Baskay Tóth Györgyi, dr. Bánházi János, Birkás Márta, Bucherna Nándor, Csáky Antal, Deák Valéria, dr. Debreczeni Béla, dr. Dezső Imréné, Flóris Jánosné, Fojtyik János, Gombos Sándor, dr. Heckenast József, dr. Kasfás Ferenc, Kardos László, Kovács Dezső, dr. Lehoczky László, dr. Lőkös László, dr. Magyari András, Mandola Viktorné, dr. Maul Ferenc, dr. Mikecz István, Mukk Lajos, dr. Nagy Sándor, dr. Pál István, Pálinkó Mihály, dr. Párkány Mihályné, Péter Ferenc, dr. Pethő György, dr. Prieger Károly, dr. Szabó József, Szelecz Ferenc, dr. Tóth József, dr. Tőzsér János, Werner István. Az egyetemi pártbizottság első ülésén ismét dr. Nagy Sándort választotta titkárnak. A végrehajtó bizottságba a következő elvtársakat választotta a pb: Dr. Bánházi Jánost, Flóris Jánosnét, Fojtyik Jánost, Kovács Dezsőt, dr. Maul Ferencet, dr. Nagy Sándort, dr. Párkány Mihálynét, dr. Pethő Györgyöt és dr. Prieger Károlyt. ★ 1 1Mégsem ette meg a kutya (Nagy Mihály felvétele)