Mezőgazdasági Mérnök, 1975 (16. évfolyam, 1-19. szám)

1975-02-06 / 2. szám

A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XVI. ÉVF., 8. SZÁM ARA: 40 FILLER 1975. II. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK Egyetemi tanácsülés Az egyetemi tanács 1975. ja­nuár 24-én tartotta az idei tanévben második rendes ülé­sét. A tanácsülés — amelyen dr. Pethő György rektor távollé­tében dr. Tibold Vilmos rek­torhelyettes elnökölt — meg­hallgatta és alapos vita után elfogadta az egyetem 1974. évi nemzetközi kapcsolatait elem­ző jelentést, valamint az egye­tem 1975. évi költségvetési kereteinek felosztására vonat­kozó javaslatot. Az ugyan­csak napirenden szereplő egye­temi munkavédelmi szabály­zattervezetet viszont úgy ér­tékelte, hogy az még a jogi és munkavédelmi szakértők bevonásával — további ponto­sításra, finomításra szorul, így annak módosított válto­zatát egy későbbi időpont­ban ismét tárgyalni fogja. A továbbiakban az egyete­mi tanács személyi kérdések­ben döntött. A tantárgy neve: anyagmozga­tás A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR harmadévesei a most véget ért vizsgaidőszakban túljutottak a féléves anyagmozgatás című tárgyon. Miért érdemes erről, a többi tantárgyból kiragadva­ beszélni ? Egyrészt a tanulmányi eredmények miatt. Nem akadt ugyanis határidőn túl beadott gyakorlati feladat, a szóbeli vizsgák átlaga 3,5 körül alakult és a benyújtott házi feladatok között — az oktatók szerint — nem egy volt, amelyik majd­nem diplomaterv nívója. Ez pedig harmadéveseknél figye­lemre méltó! Vajon mi lehetett az oka annak, hogy a hallgatók a kata­lógussal nem ellenőrzött előadásokon mindig nagy számban megjelentek, s a felkészülés közben is átlagon felüli érdeklő­dést mutattak a tárgy iránt? Az anyagmozgatás előadója, dr. Knoll Imre docens, az elő­adásokon nem a tankönyv fejezeteit ismertette vázlatosan, hanem a népgazdaság minden ágához kapcsolódó tárgy keze­léséhez egy meghatározott szemléletet igyekezett a hallgatók­ba oltani. Másrészt az anyagmozgatási témák fontossága és aktualitá­sa is szerepet játszott. Mivel a műszaki megoldások mellett a mezőgazdasági üzemi hasznosítás, a hatékony gépkihaszná­lás és a napjainkban oly fontos energia­takarékosság is elő­térbe került. A tárgy feldolgozása közben minden járművet, rakodógépet, vagy konténert a konkrét termelési rendszerekhez kapcso­lódva tárgyaltak. A hallgatók örömmel mentek el az üzemek­be és a kutatóintézetekbe is, hogy benyújtott feladataik, is­mereteik minél megalapozottabbak legyenek. Végül is, a féléves tárgy oktatásában a legfontosabb az ön­állóságra nevelés módszere volt. A kiadott keret­feladatokon belül széles lehetőség nyílt az önálló műszaki, gazdasági meg­fontolásokra, s így egy-egy ismert gép, berendezés, vagy anyagmozgatási rendszer kritizálására is. A harmadéves gépész hallgatók közül Fogarasi Lajos és Rátz Tamás a vizsga után csupán azt fűzték az eddigiekhez, hogy igen zsúfolt tantervű félévben került sor az anyagmozga­tás oktatására, s így a nagy utánjárást igénylő irodalom-fel­dolgozás közben bizony időproblémáik voltak. Ezért a szá­mukra a későbbiekben is gyakran előkerülő témákat fokozott érdeklődésük ellenére sem tudták megfelelő intenzitással fel­dolgozni. S ezt véleményünk szerint, a tanterv kidolgozásánál figyelembe kellene venni! Elmondták még, hogy a jövőben több filmvetítésnek és gya­korlati ismertetésnek kellene a tantárgyi programba kerülnie, mert ezek az elméletet is érthetőbbé teszik, amellett, hogy az egyetemnek sokkal jobb lehetőségei vannak az anyagmozgatási gépek, berendezések bemutatására, mint nekik egyénileg most, vagy később leendő munkahelyükön a megismerésre. AZ ANYAGMOZGATÁS tárgya, oktatói és hallgatói így ér­veltek tehát a félév végén. Példájuk talán máshol is hasznos lehet! T. L. KINEVEZÉSEK ADJUNKTUSI kinevezést kapott: Bécs Ernőné dr. (trak­­torok-autók tanszék), dr. Bo­­gyay Mária (mezőgazdasági jo­gi tanszék) és dr. Vincze Gyu­la (fizika tanszék). TANÁRSEGÉDDÉ nevezték ki a mezőgazdasági jogi tan­székre dr. Kozák Erzsébetet. AZ IDEGENNYELVI lekto­rátusra tanári kinevezést ka­pott Inotai Andrásné. Jutalmazás A Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társa­ságának vezetősége minden évben megjutalmazza a leg­eredményesebb társadalmi munkát végzőket. Külön öröm számainkra, hogy a napok­ban tartott ünnepi értéke­léskor közöttük találtuk a gé­pészmérnöki kar három ok­tatóját: Kiss Ottó adjunk­tust, dr. Knoll Imre docenst és Nagy Béla tanársegédet. Kitűnően helytállnak A gödöllői munkásőrök a januári ünnepi egy­séggyűlésén — az elmúlt esztendő munkája alapján — Sziráki Mihály, oktatás­­technikai csoportvezető Kiváló Parancsnok kitün­tetést kapott, míg a vezetése alatt álló híradó alegység elnyerte a Területi Parancs­nokság Legjobb Híradó Al­egysége kitüntető címeit. Kiváló Munkásőr kitün­tetést­­kapott Koltai József fűtésszerelő és Marti Ist­ván gépkocsivezetővel együtt — 5 éves szolgálat után — elnyerte a Munkás­őr Emlékjelvényt és az Elismerő Oklevelet. Képünkön: Boda Péter, egyetemünk új munkásőre átveszi a fegyvert Gerbó Já­nos idős leszerelő munkás­­őrtől. £.XXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXX4^XXXXXXXXXX\XXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXWVX^ A GATE kommunistáinak legmagasabb fórumán:­­ Reális kép négy esztendő munkájáról Megválasztották az új egyetemi pártbizottságot FEBRUÁR 1-ÉN, reggel 9 órakor kezdődött az egyetemi pártértekezlet, amelyen a GA­TE kommunistáinak 120 vá­lasztott képviselője értékelte, elemezte a X. kongresszus, il­letve az 1970. október 5-i párt­­értekezlet óta megtett utat. A pártbizottság beszámolója — amelyet dr. Nagy Sándor titkár terjesztett elő —, a rendkívül élénk és sokrétű vita reális képet adott az el­múlt 4 éves időszak munkájá­ról, számot adva az eredmé­nyekről, de kritikus és önkri­tikus szellemben boncolgatva a még meglévő hiányosságokat, rámutatva az egyetem, első­sorban a pártszervezetek, a kommunisták előtt álló felada­tokra. A beszámolási időszakban — a X. kongresszuson elfogadott dokumentumok mellett — há­rom fontos párthatározat — az oktatás- és tudománypolitikai, valamint az ifjúságpolitikái — szabta meg alapvetően az egyetemi pártmunka irányát. A pártértekezlet is e három határozathoz kapcsolódó prob­lémáknak és a belső szervezeti élet kérdéseinek szentelte a legnagyobb figyelmet. POZITÍVUMKÉNT könyvel­hető el, hogy erősödött az egyetemi pártmunka politikai jellege. Az állami vezetésre háruló konkrét teendők elvég­zéséhez kapcsolódó pártmun­kát a feladatok elvi meghatá­rozása, az irányító-ellenőrző tevékenység jellemezte. Jól be­vált és meghonosodott az egye­temen a beszámoltatási rend­szer. A pártbizottság, a végre­hajtó bizottság elé került be­számolók, vitaanyagok több­nyire színvonalas, elemző ér­tékelések voltak, megfelelő tá­jékoztatást, döntési alapot ad­tak a további feladatok meg­határozásához. Az viszont már kevésbé kedvező, hogy ezek a határozatok időnként késéssel jutottak el a párttagsághoz, s végrehajtásuk is több kívánni­valót hagy még maga után. E témakörhöz tartozik az egyetemi pártmunka legtöb­bet emlegetett hiányossága, az információ, a tájékoztatás gyengesége, amelyet mind a taggyűléseken, mind a pártér­tekezleten az intézményi de­mokrácia, illetve a pártdemok­rácia gyakorlatában mutatko­zó fogyatékosságokkal össz­hangban említettek. A kádermunka szerves ré­szeként vetődött fel a nőkér­­dés, amely súlyánál fogva fel­tétlenül említésre méltó. A ve­zetői állomány fiatalításában elért tagadhatatlan eredmé­nyek mellett, korántsem értük el a kívánt szintet helyi nőpo­litikánkban, még mindig ke­vés a nő a párt-, az állami- és társadalmi szervek maga­sabb funkcióiban. Ezen csak úgy segíthetünk — foglalt ál­lást a pártértekezlet —, ha nem csupán statisztikai kér­désként kezeljük a problémát, hanem javítjuk a nők tovább­képzési feltételeit és ezzel egy­idejűleg bátrabban bízzuk meg vezetői feladatokkal az arra rátermett elvtársnőket. AZ OKTATÓ-NEVELŐ­­MUNKÁT elemezve, rendkívül érdekes gondolatok vetődtek fel az oktatás továbbfejleszté­sével kapcsolatban. Dr. Bur­ján Ambrus docens, a hagyo­mányos, merev tantárgyi kere­tek feladásának szükségessé­gét sürgette, felhívta a figyel­met a tanterven belüli komp­lexitás elkerülhetetlenségére, s arra, hogy a szervezeti in­tegráció alapjait a tudomány­ágak integrációjának kell ké­peznie. Dr. Petrasovits Imre pro­fesszor, a tanszéki, munkahe­lyi légkör és az oktató-nevelő­munka hatékonyságának, il­letve a tanszékek közötti in­tegráció, kooperáció alakulásá­nak a kapcsolatát boncolgatta, hangot adva az egyetemen itt­­ott már felvetődött tanszékve­zetői követelményrendszer gon­dolatának. ÖRÖMMEL konstatálhatta a pártértekezlet, hogy színvona­lasabbá vált az egyetemi ne­velőmunka az utóbbi eszten­dőkben. Egyrészt a tantervek adta új keretek biztosítottak nagyobb lehetőséget a hallga­tóknak, az oktatáson kívüli szakmai és társadalmi tevé­kenységre, másrészt a kollé­gium vezetésében eszközölt változások eredményeként is, kialakultak a színvonalasabb nevelőmunka keretei, tartalmi és anyagi feltételei pedig a KISZ segítségével biztosítottak. Javult az oktatók-hallgatók kapcsolata is, bár egyes tan­székek nevelőmunkája még korántsem mondható ideális­nak, s főleg tartalmát tekintve, további kimunkálásra, finomí­tásra vár a tanszéki képvise­leti rendszer. Tény továbbá az is, hogy az elért eredmények ellenére, még mindig nem használtuk ki kellőképpen a tanszéki neve­­lőmunka általánosítható mód­szereit, a hallgatók nagy több­ségének valamely tanszékhez, vagy oktatóhoz való kapcsoló­dásának lehetőségét. Mint ahogy a párt és a KISZ kapcsolatában is mutatkoznak még problémák, főleg az alap­szervezetek szin­tjén­. A pár­t if­júsági szervezetét segítő tevé­kenysége elsősorban a KISZ politikai nevelőmunkájának ja­vítására, a szervezeti élet szi­lárdítására és tartalmasabbá tételére irányul — és nem minden eredmény nélkül. De, és itt a probléma gyökere, in­kább csak felsőbb, például az egyetemi bizottságok szintjén. Éppen ezért, a jövőben a párt-, illetve KISZ-alapszervezetek szintjén is központi helyet kell kapniuk a pártirányítás közve­tett és közvetlen formáinak — határozott a pártértekezlet. A TUDOMÁNYPOLITIKAI határozat megjelenése óta — annak szellemében — javult az egyetemen a tudományos ku­tatómunka. Egyrészt koncent­ráltabbá vált, másrészt az utóbbi időben örvendetes mó­don fellendültek és szélesebb körben ismertté váltak a tár­sadalomtudományi és pedagó­giai kutatások. A nagyobb vo­lumenű komplex témák mel­lett, mind népszerűbbek a diszciplináris kutatások, a leg­utóbbi időben pedig egyre na­gyobb szerepet játszanak az úgynevezett tájkutatások — különösen a Pest megyei Ta­náccsal kötött szerződés alap­ján. AZ ÖSSZKÉP — mint ahogy azt dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is meg­állapította — pozitív, négy év munkája alapjában­­véve ered­ményes volt. Természetes, hogy voltak és vannak is gondok, mutatkoznak problémák, hiá­nyosságok — és tegyük hozzá, lesznek is. Dominálni azonban az eredmények dominálnak, s ha párttagságunk a jövőben is ilyen bátran szembenéz saját hibáival, ilyen felelősséget érez mindazért, ami a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men történik — öt év múlva még nagyobb fejlődésről, még szebb eredményekről adhatnak számot a GATE kommunistái. Akik egyetértésüket fejezték ki mind a kongresszusi irány­elvekkel, mind a szervezeti szabályzat-tervezettel kapcso­latban és hazánk többi kom­munistájához hasonlóan, ké­szen állnak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresz­­szusa határozatainak végrehaj­tására. A beszámoló feletti vita le­zárása után a küldöttek meg­választották az új egyetemi pártbizottságot és azt a huszon­egy elvtársat, akik a városi pártértekezleten a GATE kom­munistáit képviselik majd. Az egyetemi pártbizottság tagjai: Dr. Aggod József, Bagyinka György, dr. Barcsák Zoltán, dr. Baskay Tóth Györgyi, dr. Bánházi János, Birkás Márta, Bucherna Nándor, Csáky An­tal, Deák Valéria, dr. Debre­­czeni Béla, dr. Dezső Imréné, Flóris Jánosné, Fojtyik János, Gombos Sándor, dr. Heckenast József, dr. Kasfás Ferenc, Kar­dos László, Kovács Dezső,­ dr. Lehoczky László, dr. Lőkös László, dr. Magyari András, Mandola Viktorné, dr. Maul Ferenc, dr. Mikecz István, Mukk Lajos, dr. Nagy Sándor, dr. Pál István, Pálinkó Mihály, dr. Párkány Mihályné, Péter Ferenc, dr. Pethő György, dr. Prieger Károly, dr. Szabó Jó­zsef, Szelecz Ferenc, dr. Tóth József, dr. Tőzsér János, We­rner István. Az egyetemi pártbizottság első ülésén ismét dr. Nagy Sándort választotta titkárnak. A végrehajtó bizottságba a következő elvtársakat vá­lasztotta a pb: Dr. Bánházi Jánost, Flóris Jánosnét, Fojtyik Jánost, Ko­vács Dezsőt, dr. Maul Feren­cet, dr. Nagy Sándort, dr. Pár­kány Mihálynét, dr. Pethő Györgyöt és dr. Prieger Ká­rolyt. ★ 1 1Mégsem ette meg a kutya (Nagy Mihály felvétele)

Next