Mezőgazdasági Mérnök, 1982 (23. évfolyam, 1-18. szám)
1982-02-15 / 1. szám
„Katasztrófasújtottak" 1981 nyarán készítettem el a gödöllői szociális otthon életét bemutató anyagot, amelyből kiállításom is volt a művelődési központban. Időközben megalakult a Gödöllői Stúdió. Úgy gondoltuk, olyan fotókat is kell készítenünk, amelyek megyénk életébe nyújtanak betekintést. Ekkor határoztam el, hogy megpróbálom bemutatni, a környező falvak öregeinek életét, esetleg egy másik szociális otthonét. Így jutottam el Domonyba, az elmebetegek szociális otthonába, s láttam, hogy az ott élő embereknek (a „katasztrófasújtottaknak”) is van emberi életük, dolgoznak, örülnek, kapcsolataik vannak és boldogságuk is van. Ezt próbáltam bemutatni kiállításom képein. Ezt a címet adta művelődési központbeli kiállításának Fuszenecker Ferenc, a Gödöllői Stúdió tagja, aki az „előzményekről" így ír: A „magyar csoda" „Honnan van nem régi szűkölködéseink, sőt nagy koplalásaink után napjainkra viszonylag bőségesen terített asztalunk?” Hosszú riporteri múltjának „gyümölcseiből” állított össze interjúmontázst a Valóság idei első számában Vélekedések címmel Kispista István, a Falurádió munkatársa. Ízelítőként közlünk néhányat a mezőgazdaságról szóló véleményekből : — Szerintem az állami gazdaságok bőven termelnek. — A termelőszövetkezet bevált, azért van ma több áru, mint régebben. — Attól jó a tsz, hogy jó a vezetés. Értenek a gazdálkodáshoz, irányításhoz. Meg az emberek nyelvén is, mert az is kell. — Amikor elvették az ember kedvét a háztájitól, elvették a kedvét a közös munkától is. Amikor most kedvére vannak a háztáji dolgában, kedvére van a közös munka is. (...) — Mi-t megengedjük a nagyobb állattartást a háztájiban. Átmenetileg ez jónak látszik. Azt már nem kell hangsúlyoznunk, hogy csak addig, amíg meg nem erősödnek a nagyüzemek. Mert azért nyilvánvaló, hogy az a szocialista üzem. A nagyi — A hús is és a tej is a gépesítésnek köszönhető. Iparszerű nagyüzem. — Szerintem a jó eredményekről csak a riporterek beszélnek meg írnak. (...) Hol van itt a jó eredmény, amikor minden évben a diákoknak meg a katonaságnak kell kijönni? — Ha világosan akarjuk látni a társadalom rétegződését, nem személyekig — „munkás", „paraszt" —, hanem csupán családokig — „munkáscsalád’’, „parasztcsalád’’ — szabad lebontanunk a képet. — ... Még a más területeken megbízhatóan gondolkozó emberek is azt hiszik, (...) hogy a kis- és nagytermelés egymással ellentétes valami. .. Múzeumbaráti kör, agrártörténeti szakkör Évzáró közgyűlés 1981. december 14-én megtartotta évzáró közgyűlését az egyetemünkön működő múzeumbaráti kör és az agrártörténeti szakkör. A közgyűlésen részt vett Sági Pál, a Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetője és Polónyi Péter, a Gödöllői Helytörténeti Múzeum vezetője. Váradi János elnök megnyitó szavai után került sor a titkári beszámolóra és az agrártörténeti szakkör munkájának ismertetésére. Ezt követően dr. Magyar Eszter tudományos munkatárs és Reischl Gábor építészmérnök jóvoltából két nagyon érdekes, magas színvonalú előadást hallhattak a résztvevők. A szerény keretek ellenére lehetőség nyílt a baráti kör „ Jobb barátainak” Könyv Hortobánál, Dr. Heckenast József egyetemi tanár, Szabó György, a Tangazdaság termelési igazgatója, Vattay Antal, a Dányi Magvető Mgtsz főmérnöke, Tomory László egyetemi docens, Dr. Farkas Elekné tanszéki mérnök, Reischl Gábor építészmérnök, Guth László, a KISZ-bizottság titkára, Ujj László, Horváth Attila és Balogh Péter hallgatók. Két — TDK-munkát sikerrel végző — hallgató, Ipsits Györgyi és Zsédely Attila pénzjutalomban részesült. A hozzászólások és az elnöki zárszó nem voltak elfogultak akkor, amikor dicséretes jelzővel illették a múzeumbaráti kör és az agrártörténeti szakkör munkáját. Ezután is minden jelentkezőt szeretettel várunk, hiszen rok a megoldásra váró fel Dr. Teér György A kollégium parancsoki hídján olyan első tiszt lépett a kormányállásba, akinek fiatalos lénye szinte beleolvad a felsőbbévesek seregletébe; első pillantásra egy végzős jótanulónak tűnik. Hodján Mihály 1968 óta dolgozik az egyetemen. Idén októberben lépett a nyugdíjba vonult Vigh Elekné helyére. Az első negyedévi tapasztalatok után kértük, vázolja röviden terveit.— Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a KMB-vel? — Egy hullámhosszon vagyunk. Amit tudok, megoldok, vagy tovább visszük közösen az ügyet a felsőbb fórumokra. — Az ifjúsági parlament követelései közül melyeket sikerült megvalósítani? — Amelyek az én „tárcámhoz" tartoznak, azokat rögtön nekiálltam megoldani. Sikerült berendezni a folyóirat-olvasót, bár a gond a régi maradt, mert a hallgatók a napilapokat perceken, a folyóiratokat napokon belül fölviszik a szobájukba. A személyes vagyonvédelem, úgy érzem, jól ki tudja védeni az eddigi szobatolvajlásokat. A nyelvi labor, sajnos, beindítása napján csődöt mondott, ugyanis kiderült, hogy a magnetofonok teljesen tönkremenve érkeztek hozzánk. Sikerült a takarítószemélyzetet négy fővel bővíteni, így a folyosók, mosdók higiéniája számomra megoldottnak látszik. Most a legfrissebb terv a motorkerékpár-tároló felépítése, csak nehéz helyet találni. — A főzőhelyiségekkel kapcsolatban nem érkeztek panaszok mostanában? — Hát, ezeket is sikerült fölújítani, bár tudom, hogy az épületben túlterheltek a sütőlapok, és tervezzük valamilyen szagelszívó fölállítását is, mert néha valóban orrfacsaró illatok terjengnek a folyosón. Sajnos, nincsen túl sok pénzünk a különféle beruházásokra. Például most egy raktárat szándékozunk berendezni, mert egyszerűen tarthatatlan a helyzet, és ez is, mint minden, sokba kerül. Az egyre romló ágybetéteket folyamatosan lecseréljük,legutóbb 50 darab újat szereztünk be. — A diákoktól mit vár az együttműködés érdekében? — Nem kérünk egetverő dolgokat, csak egy kis belátást, őrizzék meg a szobák belrendjét. Sajnos, néhány helyen a szobai kukák környéke szeméttelepi guberáló arculatát ölti. Azt is le kell szögeznem, hogy tűzvédelmi előírások miatt az ágyakat csak megfelelő rend szerint lehet beállítani. Kérjük, a televíziókat, csak a hozzáértő emberek piszkálják, különösen a színes tévére vigyázzanak. A melegvíz-gondot az üzemeltetési osztállyal közösen fogjuk megoldani, de ez kissé lassabban fog menni. Kellemes és nyugodt életünk érdekében, kérünk benneteket, kollégisták, segítsétek ennek a fiatalembernek a munkáját! — Schlett — Az új első tiszt a királyfi megcsókolta a varangyos békát, és az rögtön álmok hercegkisasszonyává változott. Ez pontosan az egyetem alagsorában történt, ahol a már lerobbant, összehányt egyetemi klubból egy menyasszonyi ruhás kellemetesség pattant elő. A megállás nélkül forgó új klubdirektor, egykori kedves szpíkertársam a sportversenyeken, Lénárt Pisti térképezi föl a már földet ért és a még levegőben lebegő álmokat. — Ide a bejárathoz mindjárt egy pirogránit burkolatot tervezünk. — Erre valóban szükség van, mert hiába szép a belső, ha a klub köszönő végétől hányingert kap az ember. Odabent a lovagterem patyolatba öltözötten fogad. Kicserélték a gyomorfordítóan piszkos huzatot, helyette kellemes csővázas fotelokvárják az első közönséget. — A művelődési házból sikerült beszerezni egy tucat dobogót, ebből ácsolták az új Álmok a színpadot — viszi a szót István. Ideje volt, mert a Benkódixieland szólása legutóbb egy nagyot dobbantott, és derékig tűnt el a korhadt deszkák között. A 100 Folk Celsiusra pedig ráesett a plafon. — . Reischl Gábor tanár úr rajzasztaláról röppentek föl az új tervek. A büfét bárnak föld alatt alakítjuk át, és kiterjesztjük a bejáratig, a söntés részt egy palackzöld paravánrendszerrel zárjuk el a mulatóhelytől. És most már jöhetnek az egyetemista lányok is, mert egy diákpresszót tervezett számunkra Reischl tanár úr az oszlopok mögé. — Mindez nagyon szép, de ha megkezdődik a tánc, fél órán belül olyan hőség támad, akár egy csirkekeltetőben! — Első feladatunk lesz a nagyteljesítményű gépi automata szellőző beszerelése. — A játéktermek labirintusában sem akad el a fantázia. — Új épületgépészeti terveink vannak, a nem teljesen esztétikusnak tűnő csőrengeteg tréfás színekre festve játékkígyók csapatának fog tűnni a belépők számára. — Angol lordok klubjában sincs elegánsabb és kényelmesebb folyóirat-olvasó, mint a miénkben, csak még a betűk hiányoznak. De a szalonzene már duruzsol a sztereohangszórókból. — A régi technikai berendezések vagy tönkrementek, цаду nem feleltek meg az igényeknek. Ezért vásároltunk néhány márkás híradástechnikai szerkezetet. Az egykori földalatti szenespince átélt már néhány metamorfózist. Állíthatom, hogy a legfrissebb alakváltozás után lett a legcsábosabb. — Sci — Koleszfarsang 1982-ben február végén tartja farsangherceg a koronázási nagylagzit. Február 27-én a koleszban összecsendül a pohár, a jókedv, a nóta és a kacaj. Igazából a tavalyelőtti mikulás látogat át ebbe az épületbe. Előfeladatokkal kezdődik az évfolyamok tréfaolimpiája, ahol föllépnek Gödöllő kedves szórakoztató barátai, Nagy Tibor és Nagy Bandó Bandi. A vetélkedő végeztével söráradatban lubickol majd minden vitéz lovag. Díjkiosztás a klubban, utána kivilágos kivirradtig dalos, zenés mulatság. Gyertek, játsszatok, versenyezzetek! Lehetetlen tárgyaink . címmel nyílott kiállítás a Művelődési Központban található Gödöllői Galériában. Február 24-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 15-től 20 óráig. Mit láthatunk e furcsa „tárlaton"? Olyan tárgyakat, amelyek a tervezés vagy a kivitelezés során, esetleg szállítás közben „elfuserálódtak", így arra a célra, amelyre készültek, nem vagy csak bősz*szúságok árán használhatók. Nem egyedi eszközökről van szó, hanem szériatermékekről. Kidolgozatlan, aránytalan, gusztustalan gyerekjátékokról, torzszülöttekre szabott ruhadarabokról, girbegurba, lötyögő nyelű szerszámokról és így továb. A tömpeorrúaknak való poharak, a szélesszájúaknak való kanalak, a nem vágó filmvágó, a nem hegyező hegyező, a nyithatatlan satu mellett „mindennapi" olvasmányainkkal is találkozhatunk a kiállításon; olyan „gyöngyszemekkel” mint például az alábbirészlet egy szocialista brigád indulójából): „Van aki túlórázik Van aki iskolázik Dolgozunk is boldogan izzadunk is jó sokat.” Ebben legalább van valami logika (aki dolgozik, az megizzad), ám nyomokban sem lelhető fel „ilyesmi” abban a kávéőrlő prospektusban amelyben ezt az „atyai jótanácsot” olvashatjuk: használati idő: 1 perc; szünetidő: 25 perc... Ha a kezelési utasítást betartja, a kávéőrlő háztartásának hosszú időn át hasznos eszköze marad." A megnyitó napján közönségszavazásra is sor került „A leglehetetlenebb tárgy’ címért. Az első három díjat olyan tárgyak nyerték, amelyek nincsenek az általunk felsoroltak között. Egyébként ki-ki találhat ilyen tárgyakat a saját környezetében, s ha ezekre szeretné felhívni az illetékesek figyelmét, keresse fel bosszúsága okozójával a rendezőket, a kiállításon még van hely számára. S hogy az illetékesek ne maradjanak választ (és remélhetőleg nem csupán magyarázkodást) lehetőség nélkül, „Bosszankodunk” címmé február 19-én 8 órakor ankéten találkozhatnak azokkal akik lehetetlen tárgyaikat használni kénytelenek. d. sor A művelődési központ műsornaptárából Február 15-én 18 órakor: Korniss Péter fotóművész „Elindultam világ útján” című kiállításának megnyitója. 16-án és 23-án 19 órakor: Slavomir Mrozek: Piotr Ohey mártíromsága: A GT ’80 előadása. Rendező: Kerényi Gábor Miklós. 19- én: TÁRSASHÁZ. Családi hétvégi programok. (18 órától 21.30-ig: Rock and roll kávéház. Házigazda: Tardos Péter. 22 órakor: Pasolini Dekameron című filmje. 17-től 20 óráig: Meseszoba. 18 órakor: A közös dolgaink sorozatban fórum és vita A szolgáltatások Gödöllőn címmel). 20- án: TÁRSAS-HÁZ. 14 és 16 órakor: Az Állami Bábszínház vendégjátéka Bohóc rókák és más mókák címmel, 17-től 22 óráig: Mini-maxi farsang (családi farsang gyerekeknek és felnőtteknek). Farsangi népszokások felelevenítése. A gyerekfarsangot vezeti Faust Dezsőné óvónő. 21- én: TÁRSAS-HÁZ. 10 órakor: Idesüss. Gyermekműsor 15 órakor: Gyermekjátszó. 15 és 16 órakor: Jankovics Marcell filmjei. 18 órakor Cseh Tamás előadóestje Frontátvonulás címmel. A Fiatalok Pódiuma III. előadása. 26-án 17 órakor: Bada Márta gödöllői amatőr festő kiállításának megnyitója. 26-án 20 órakor: Stúdiómozi. Hopper: Szelíd motorosok. Március 6-tól április 1-ig: Aktfotográfia-kiállítás. Március 9-én 15 órakor Magyarország ankét. Vendégek: Oltványi Tamás és Veszprémi Miklós, a lap szerkesztői. Katona Miklós emlékére Lapunknak is számos kitűnő fotót készített az elmúlt évben tragikus körülmények között elhunyt kedves barátunk, Katona Miklós. Hátrahagyott képeiből évfolyamtársai és a fotókör tagjai kiállítást rendeztek, amelyre meghívták szüleit és testvéreit. .. Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek. Ez voltam én. Valaki, aki készült Valaki, aki árván erre tévedt S akinek útja végtelenbe mélyül...” (Juhász Gyula)