Mezőgazdasági Mérnök, 1983 (24. évfolyam, 1-19. szám)

1983-01-17 / 1. szám

i*i» A MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR (Folytatás az 1. oldalról.)kenység. Ahhoz, hogy ennek végzett hallgatóink megfeleljenek, elengedhetetlen a széles alapképzettségű, nem szűken specializált, hanem ún. konvertálható, a változó körülményekhez alkalmazkodni tudó szakemberek képzése. A fenti követelményeket szem előtt tartva az agrármérnökképzés alapvető céljai a következők: — Magas fokú szakmai és általános műveltségű, szocialista agrárszakemberek képzése. Nem kész embert kíván a társadalom, hanem az első lépések megtételéhez elegendő ismeretanyaggal rendelkező szakembert, aki munkája során több irányban képes szakosodni. Döntő a magas fokú elméleti ismeretek elsajátítása, mivel csak ez biztosíthatja gyorsan változó korunkban a tartósan ható fejlődési tendenciák felismerését és a változásokban való eligazodást. Fontos az is, hogy a mezőgazdasági mérnök rendelkezzen az „új" iránti befogadó készséggel, hiszen a ma gyakorlatán túl a holnap fejlődésével is lépést kell tartania. A pályakezdéshez elegendő gyakorlati tudás megszerzése alapvető feltétele annak, hogy az agrármérnökök elméleti ismereteiket munkájuk során eredményesen használni tudják. . . — A ma és a jövő agrárszakemberei számára egyre fontosabbá válik a magas fokú közgazdasági műveltség megszerzése. A mezőgazdaság gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztésében egyre inkább a közgazdasági, a jövedelmezőségi és az érdekeltségi tényezők válnak alapvető kritériumokká. — A mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság egyre nyitottabbá válik a külpiac — mint értékesítési és mint beszerzési piac — felé, és ez egyre inkább megköveteli azt, hogy a mezőgazdasági mérnökök alapos nyelvismerettel rendelkezzenek. Szakok, szakirányok A mezőgazdasági vállalat méretétől, termelési szerkezetétől, műszaki és termelési színvonalától függően a vezetés belső irányítási rendszere is eltérő. Az agrármérnökök feladata, helye ennek megfelelően különbözőképpen alakul. E követelmény az általános agrármérnökképzésben bizonyos szakosodást is feltételez. Ezt szolgálja a jelenlegi szak- és szakirányképzés. A szakokra, illetve szakirányokra kétéves alapképzés után, a II. tanév végén lehet jelentkezni. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán a következő szakok, illetve szakirányok vannak: általános agrármérnöki szak: állattenyésztési, növénytermesztési, növényvédelmi, melegégövi és angol szakfordítói szakirány: üzemszervező agrármérnöki szak, az Állattenyésztési SZAKIRÁNY elsődleges célja, hogy az általános agrármérnök-képzésen belül az állattenyésztési ágazatok,irányításához elmélyült, korszerű termelés-technológiai ismeretek és készségek elsajátítását tegye lehetővé. Az állattenyésztési szakirányú képzés során az alapvető tenyésztésbiológiai (tenyésztésgenetikai, termelésélettani), tartástechnológiai (gépesítési, építészeti és takarmányozási), tenyésztésszervezési (nemesítési, hasznosítási), továbbá termelésszervezési (vállalatgazdaságtan, agrárgazdaságtan) tárgyak oktatása keretében sajátítják el hallgatóink a korszerű konvertibilis tenyésztéstechnológiai szakismereteket. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZAKIRÁNY az általános agrármérnökképzés keretein belül lehetővé teszi a hallgatók növénytermesztő mérnöki ismereteinek és készségeinek elmélyültebb oktatását. Ez elsősorban a növénytermesztés biológiai és műszaki megalapozásában (élettan, vízgazdálkodás műszaki alapjai), a termesztést megalapozó ismeretek (nemesítés, földműveléstan) és a speciális termesztési ismeretek (növénytermesztés, gyengazdálkodás) területén jelentkezik. A NÖVÉNYVÉDELMI SZAKIRÁNYÚ képzést elsősorban a műszaki, kemizálási tárgyak jobb megalapozása jellemzi. Eleget tesz az általános agrármérnökképzés követelményeinek, ugyanakkor biztosítja, hogy a hallgatók speciális ismereteket kapjanak a növényvédelem területén, megszervezzék a mérgező vegyi anyagok felhasználásának irányítási jogát. Az oklevélhez külön betétlapot kapnak, ami igazolja, hogy jogosultak az „erős méreg” jelzésű növényvédőszerek felhasználásának irányítására. A MELEGÉGÖVI SZAKIRÁNY feladata elsősorban a mezőgazdaságtudományi karon tanuló, a trópusi országokból érkező külföldi hallgatók szakirányú képzése. A cél olyan agrármérnökök képzése, akik trópusi és szubtrópusi feltételek, illetve hazájuk viszonyai között alkalmasak a mezőgazdaság egyes ágazatainak, vállalatainak szervezésére fejlesztésére, önálló irányítására. A szakirányra korlátozott létszámmal magyar hallgatók is felvehetők, s így lehetőségük van az angol, a francia, vagy a spanyol nyelv intenzívebb elsajátítására, valamint a trópusi országok növény- és állatvilágának megismerésére. Azok a magyar hallgatók, akik e tárgyakat lehallgatták, a vizsgáikat eredményesen letették, esetleg valamelyik trópusi országban tölthetik gyakorlatukat. AZ ANGOL SZAKFORDÍTÓI SZAKIRÁNYBA azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik a középiskolában angol tagozatra jártak, vagy már több éven keresztül tanulták az angol nyelvet. A szakfordító-képzés célja, hogy az abban részt vevő hallgatókat, szakképzettségükkel összhangban, felkészítse a mezőgazdasági vállalatoknál jelentkező, az idegen nyelvet tárgyalóképesen használó szakemberek iránti igény kielégítésére, a szaktolmácsi, szakfordítói feladatok ellátására. A végzett hallgatók elsősorban mezőgazdasági és a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari, kereskedelmi vállalatoknál helyezkedhetnek el. A szakfordító-képzés tanulmányi ideje ugyancsak öt év. Az ilyen irányú képzés az általános agrármérnöki főképzés kiegészítéseként, azzal szerves egységben folyik az I. évfolyam kezdetétől az V. évfolyam végéig. A végzett hallgatók az agrármérnöki diplomával együtt megkapják a szakfordítói képesítést. Az általános agrármérnöki szakon végzők okleveles agrármérnöki képesítést kapnak, a szakirány feltüntetése nélkül. AZ ÜZEMSZERVEZŐI AGRÁRMÉRNÖKI SZAKON a mezőgazdasági termelést jól ismerő, az ökonómiai feladatok ellátására különlegesen jól felkészült agrármérnököket képezünk, akik jártasak az ökonómiai számítások módszereiben és az azokkal kapcsolatos matematikai eljárások alkalmazásában, az összefüggések és tendenciák feltárásában, elemzésében. A szak hallgatói az alapozó tárgyak elsajátítása után a III. évfolyamtól kezdődően részesülnek speciális ökonómiai képzésben. A szakon végzők okleveles üzemszervező agrármérnöki képesítést és ezzel egyidejűleg mérlegképes könyvelői oklevelet is szereznek. A szak és szakirányválasztás, mint már említettük, a I. évfolyam végén történik, kivéve a szakfordítói képzést, mely már az I. évben megkezdődik. Tantárgyak, képzési formák Az agrármérnökképzésben — bizonyos szakosodásellenére — döntő a széles társadalmi, szakmai alapismeretek megszerzése. A szorosan vett speciális ismeretek oktatása a tantervben viszonylag kisebb helyet foglal el. Tanulmányai során minden hallgató tanul társadalomtudományokat, idegen nyelveket, alapozó tárgyakat, növénytermesztési és állattenyésztési, illetve közgazdasági tárgyakat. Nyelvi képzés keretében orosz, angol, német, francia és a spanyol nyelv tanulása lehetséges. Azagrárszakember-képzés fő forráásai az előadások, a tantárgyi gyakorlatok, a szemináriumok,a külső üzemi gyakorlatok éss az önálló munkavégzés. Az előadásokat neves egyetemi tanárok, a kutatásban és a termelési gyakorlatban dolgozó szakemberek tartják. Az előadások teszik ki az oktatási óraszámok több mint egyharmadát. A tantárgyi gyakorlatok és szemináriumok célja az, hogy olyan jártasságot, készséget alakítsanak ki, amelyek alapul szolgálhatnak a tudományos munkához és az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosításához. Az előadások és a tantárgyi gyakorlatok mellett az üzemi gyakorlatok is szerves részei az agrármérnökképzésnek. Az üzemi gyakorlatok és a diplomaterv-készítési gyakorlat közel egyötödét adják a hallgatók összes óraszámának. A gyakorlati oktatás fő formái az állattenyésztési, a géptani, a munkahelyi irányítási, a termelésirányítói és diplomaterv-készítési gyakorlatok. A hallgatók tanulmányaik soránkét alakalommal egy-egy hétig tb. üzemismereti tanulmányúton vesznek részt, melynek keretében élenjáró mezőgazdasági üzemeket, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket tanulmányoznak. A hallgatók minden őszszel betakarítási munkagyakorlaton fizikai munkát végeznek, és ismerkednek a betakarítás szervezésével. Az agrárszakember-képzésben egyre inkább utat tör magának a hallgatók önálló munkavégzése. Ez részben a tantárgyi gyakorlatok, illetve a gyakorlati oktatás keretében valósul meg. Ezenkívül a hallgatók önálló munkavégzésén alapul az ún. mérnöki feladatrendszer. Ennek keretében különböző tárgyakból (növénytan, állattan, állattenyésztéstan, növénytermesztésten és vállalati gazdaságtan) meghatározott feladatokat kell megoldani, és tanulmányt kell készíteni. A mezőgazdaságtudományi kar hallgatói a III. évfolyamtól kezdődően diplomadolgozatot készítenek, amelyet tanulmányaik végén államvizsga keretében védenek meg. Széles teret és nagy lehetőségeket biztosít az önálló munkára a tudományos diákköri tevékenység is. A hallgatók általuk választott témában kísérleteket, kutatásokat végeznek, s ezek eredményeit felhasználva tdk-dolgozatot készítenek. Minden évben megrendezésre kerül a tudományos diákköri konferencia, ahol hallgatóink ismertetik tudományos ismereteiket. A tdkmunka magas színvonalát bizonyítja, hogy a hallgatók nagy része országos, illetve nemzetközi konferenciákra is eljut, ahol szintén eredményesen szerepel. A szélesebb értelemben vett szakmai, nyelvi továbbképzésre szintén sok lehetőség van. A kollégiumban működő öntevékeny szakmai körök, klubok a szakmai önművelődés hatékony terei. A nyelvi szakkológiumban a hallgatók tovább bővíthetik a kötelező órák keretében megszerzett nyelvi ismereteiket. A részvevők több cége munkája eredményeként is közép-,illetve felsőfokú nyelvi vizsgát ítélz. Az ötéves képzés befejezésével hallgatóink a mezőgazdaság különböző területeinkezdik, meg munkájukat .Az agrármérnökök iránti nagy igényt mutatja, hogy minden egyes pályázó hallgatóra 4—5 álláshely juttott az elmúlt években. Hallgatóink egy része tanulmányai kezdetén vagy később szerződést köt mezőgazdasági üzemekkel, így munkájukat végzés után ott kezdik. A végzett agrárszakemberek döntő része termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban vállal munkát, de a kutatási és oktatási intézmények, valamint az irányító szervezetek is jelentős számú kezdő szakembert foglalkoztatnak. L* Olimpiai faluból kiváló kollégium A világsajtó is elismerő sorokban rajongta körül az 1965- ös budapesti Universiade olimpiai faluját, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem újonnan átadott kollégiumát. Az egyetemtől pár lépésnyire a Kolbay-dombot koronázza a három üveg-listen épülettömb. A Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosának, Nyisztor Györgynek a nevét viseli a főépület, a „B-tömb” előtt áll a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának mellszobra. Az A épületben a gazdászkar első 4 évfolyama, a B-ben a kar végzősei, a diáklányok és a tanárképzőtök élnek. Az épület a gépészkar birodalma. A főbejáraton át jutunk a hallba. Szemben a porta és a posta kioszkjai, jobbra a kollégiumi büfé várja a hallgatókat. Balról a Gorka-terem, a neves művész, Gorka Lívia nagyerejű kerámia csillagképéről nyerte a nevét. Itt zajlik a kultúráld, szorgalmi időszakban , a mikások szintere, vizsgaidőszakban a szívós ködnek a szakmai, politikai tanulásé. A főépület földszint- köröken, a „játéktermekben” mű- Pár szót az életről. Az évfolyamok általában egy-egy emeletet foglalnak el. Háromágyas, erkélyes szobákban élnek a hallgatók, mindegyikben beépített szekrények és mosdó. Minden emeleten van tusoló-, 16Z0-, mosó-, vasaló-, tévészoba. Az öntevékeny személyiségfejlesztő munkának számtalan lehetőségét kínálja a kollégium. A klubok, körök életében, munkájában magas a mérce, így nem véletlen, hogy két alkalommal is elnyertük a „Kiváló Kollégium" címet. A vezetésben egységesen érvényesül az állami irányítás és a diákközösségi élet szocialista demokratizmuson alapuló önkormányzata. A kollégiumban olyan hallgatók kapnak helyet, akik nem az egyetem székhelyén laknak, és erkölcsi, politikai magatartásukkal, közösségi munkájukkal kiérdemlik a felvételt. Persze, a tanulmányi eredmény sem utolsó szempont. “Hívunk, várunk, tenkl lépj kö- . . / i I- - h >■ fi V о ■ f >. —~* in '-У у:ш Második otthonunk, a kollégium Lokálpatrióta hallgatóink A szűkebb szülőföld és az egyetem közti kapcsolat erős láncszeme, a lokálpatriotizmus érlelő melegágya a megyei diákklubok szervezete. Két csatornát működtetnek, egyiken a középiskolásokat segítik az egyetemre jutni, a másikon a kész szakembereket közvetítik megyéjük szakvezetésének. A legfőbb szerepük azonban az, hogy az egyetemi évek alatt éltetik a hallgatókban a lokálpatriotizmust. Majd minden megyének van már diákklubja. Évtizedes működése során az élre tört a Békés megyei DK, de szorosan a nyomában már ott a Fejér—Komárom és a Veszprém—Zalai közös klub. Ezek a lelkes kis csapatok szép hagyományokkal gazdagították életünket. A Békés megyei hét a gólyabált vezeti be szép kiállításokkal, számtalan szakmai előadással és a hét csúcsán a kispályán Kacsa-kupával, amelyet mindig a bál előtti pénteken rendeznek, és a díjazottak közt tucatnyi pecsenyekacsát és töméntelen sört osztanak szét. Másik klubcsúcs a Fejér—Komárom Show. Ennek az egyhetes programnak a tetőpontja az országos ifjúsági borverseny közel 100 Indulóval. A Veszprém—Zalai DK rendezvénye a Balaton Kupa. Itt pecsenyekecsege és badacsonyi - díj. A Csongrád megyei DK Sonkakupáján, amit kosárlabdában írnak ki, minden húsvét előtt, sonkáért, tojásért, sörért küzdenek a megyék csapatai. Azokban a klubokban is, ahol nem történnek ilyen látványos dolgok, nagyon bensőséges az élet. Az elsőéveseket minden évben ünnepélyesen avatják, a végzősöket is ugyanúgy búcsúztatják. Minden ősszel és tavasszal szülőmegyéje látja vendégül a klubtagságot egy szakmai kiránduláson, ahol nemcsak a legnevesebb gazdaságok eredményeit ismerhetik ré megközelebbről a hallgatók, de dúsan rakott asztalok mellett elbeszélgethetnek a megye vezetőivel, mezőgazdasági szakembereivel is. Ugyancsak szívesen vendégeskednek a megyék képző- és iparművészei, népművészeti csoportjai a kollégiumban egy-egy kiállításon vagy műsorban. A téli beiskolázási kampányban szívvel-lélekkel vesz részt minden klubtag. Egykori középiskoláikba, szülőhelyükre ellátogatva megfestik az egyetemi élet színeit a pályázni kívánók előtt. A szakmai klubok életét több éves szerződések szabályozzák, amelyeket az egyetem és az illető megye párt- és állami vezetői kötöttek. Ezek keretében egy-egy szakmai vezető minden évben meglátogatja a hallgatókat és előadást tart számukra a megye gazdasági, politikai életéről, hogy egyre több széles látókörű érdeklődő és jól táltozott fiatal szakember kerüljön az alma mater falai közül a termelésbe. A megyei diákklubok Koleszvarázslatok Gyakorta vetkezi le szürke hétköznapjait a kollégiumban a diákok élete. Hagyomány és újítás sikeres szimbiózisa olyan perceket szül, amelyeket egy életre magával visz minden részt vevő tanár és diák egyaránt. A naptárt az őszi munkákat záró gólyaavató nyitja. Itt a két kar elsőévesei esküt tesznek a szent ökörkoponyára és a szent fogaskerékre, nóta és móka víg zsivaja szárnyal a rektori tanácskozó lovagtermének boltívei alatt. Az ősz záróakkordja és a tél nyitánya két országos hírű esemény, sőt intézmény Gödöllőn: a gólyabál és a koleszmikulás. Tucatnyi főiskolán és egyetemen bizserdül meg a lányok táncos kedve és szerelmetes szíve, mikor meghirdetik a gödöllői gólyabált. Széles sorokban özönlik el az egyetem régi és új épületeit a mulatságra éhező tömegek. Az aulausok emeletes, zöld-fehér fiverbeton szirtjének méhében tombol a diszkótánc, a menza sokat látott asztalsorai fölött népi zenekar húzza a csárdást, és a gyakran 3-4 ezres vendégsereglet ott hullámzik a klubban, a borozókban, sörözőkben, a „Havanna” és „western” bárokban. A másik eget-földet megmozdító eseményre, a mikulásbulira már hetekkel korábban az élőfeladatokkal „sokkolja” a mezőnyt a koleszrádió. Alkonyattól hajnalig tart a nagy vetélkedés. Az évfolyamcsapatok kötelet húznak és macskát öltöztetnek, fára másznak és hóembert építenek, mert a nagydíj egy-két sültmalac és lártaszám az üvegekben mért diákablak, a sör. Még véget sem ér Januárban a vizsgaidőszak, és már itt a farsang. Koleszigazgatónk előre személyesen fölkéri a helyi rendfenntartó szerveket, hívják föl kisvárosunk figyelmét a diákinvázióra. Megszálljuk a „Lapos” éttermet, kéményseprőt toborzunk, verebet fogunk, és a díjazás sem szerényebb, mint a nagyszakállú Télapó napján. A forradalmi ifjúsági napokkal hosszú ünnepek ideje köszönt reánk. Kezdődik a diák március 15-vel, amikor megelevenednek a nagy pillanatok. Korhű jelmezbe bújik a hallgatósereg, Petőfi hatalmas felleghajtóval jár köztünk, huszárok ropják a verbunkos A sátraknál a megyei diákklubok népművész vendégei kínálják a portékát, a lacikonyhán legények forgatnak a nyárson egy hatalmas tulkot. A menzán ebédre gyöngyös párjában szépleányok, huszármentében sudár gyerekek hordják körbe a korhű, kort idéző ebédet. A tavaszi bálon újfent megbolydul az egész egyetem, több ezres vendégtömeg ünnepli a megújulást. Közben a kollégium termeiben kiállításokon lépnek a színre az öntevékeny körök, klubok. Húsvét után pedig a mindenkori végzős évfolyamok vállalták magukra a mulattatást. A bolondballagáson hatalmas butykosokkal fölszerelt kópek szállják meg a várost és az egyetemet. A díszes ballagáson a gépészek gépkarnevállal, a gazdászok parádéslovas, díszhuszáros, hintós menettel búcsúzkodnak a diákélettől. Ezek csak a legkiemelkedőbb pillanatok a kolesz közösségformáló életéből, de számtalan csoportbuli és évfolyamkiállítás, klub- és alapszervi KISZ-rendezvény színezi a tanulás küzdelmei mindennapjait. A hallgatói pártalapszervezet Egyetemünkön 1970 óta működik önállóan hallgatói pártalapszervezet. Ez alatt az idő alatt mintegy háromszáz hallgató lépett a párt sorrba. Az első éves hallgatók közül néhányan már párttagként jönnek, vagy a katonaságnál vagy a középiskolában vagy előző munkahelyükön (a SZET-es és ESZET-es hallgatók) kérték tagfelvételüket. A párttagság egyik fő kritériuma az elkötelezettség mellett a jó tanulmányi eredmény, továbbá az aktív közéleti tevékenység, valamint a példás emberi magatartás. Azoknak, akik be akarnak lépni a pártba, két ajánlójuk van. Egyik olyan személy (rendszerint oktató), aki már hosszabb ideje párttag, a másik a KISZ-alapszervezet, ahol a jelölt társadalmi megbízatásainak zömét végzi. A jó tanulmányi eredmény nagyon fontos, hiszen a mi munkánk a tanulás, s elsősorban ott kell a rátermettséget bizonyítani. Párttagjaink jobb tanulmányi eredménnyel rendelkeznek az egyetemi átlagnál, feladatunk mégis ennek emelése. Többen végeznek közülünk tudományos diákköri munkát, házi és országos konferenciákon sok szép díjat és elismerést szereztek egyetemünknek. Feladataink a fő tanulás és aktív politizálás mellett is sokrétűek. Az egyetemi élet minden területén részt veszünk amunkában, így a különböző tanácsokban, az egyetemi pártbizottságban és annak munkabizottságaiban is. Sokan a KISZ különböző szervezeteiben, a pinceklubban, újabban a kollégiumban és a Mezőgazdasági Mérnökben dolgoznak aktívan, a Mérnökben egy oldal, az Iránytű az alapszervezeté. Volt irányterseink között van az MM jelenlegi főszerkesztője, de a Falurádióhoz és az Újítók Lapjához is kerültek aktivistáink közül. Fontos dolgunk az életre való készülés, a szakmai tudás megszerzése mellett a politikai gyakorlat elsajátítása. Az alapszervezet diplomát szerzett tagjainak zöme vezetői beosztása mellett az üzemi pártélet aktív résztvevője, sok esetben választott vezetője. Hallgatói párttagságuk ideje alatt megtanultak Jól vitatkozni, hozzászólni, politikai előadásokat tartani, gyűléseket, rendezvényeket szervezni, levezetni, emberekkel bánni — s ez nem kis eredmény. Az üzemek várják a végzős párttagokat, szükség van a JÓI tájékozott és hozzáértő, friss erőkre. Az újonnan felvettekkel tovább foglalkozunk, bekapcsoljuk őket az aktív pártéletbe, pártmegbízatásokat kapnak, vagy ha már jelentősebb KISZ-funkciójuk van, azt kapják feladatul továbbra is, de már magasabb színvonalat és nagyobb körültekintést várunk el tőlük. A pártépítés valamennyi párttagnak feladata, hiszen célunk az elvárásoknak megfelelően az, hogy minden olyan hallgató a párt soraiba kerüljön, aki arra alkalmas. Végzett elvtársaink közül sokan visszajárnak elmondani tapasztalataikat s köszönetüket, hiszen az ott tanultakat jól tudják kamatoztatni munkájukban Szívesen emlékeznek Itteni élményeikre, például arra a november 7-re, amikor alapszervezetünk volt a főrendezője az egyetemi ünnepségnek, s a beszédet akkori titkárunk mondta. Nem kis dolog amire vállalkoznak a párttag milentók, de a végzettek véleményeszerint megéri többet akarni és tenni mindig a jobbra vágyni, s azért dolgozni, küzdeni, tanulni.