Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)
1984-01-30 / 1. szám
/ff 1 p \\\ 1 \i VvV • A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA Ш | MEZŐGAZDASÁGI ^ 9 . XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ж m яшш яшъ ck l лЛк i jr beiskolázási különszám jYI iM \j f\ i9s4- januar зо A MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Az agrártudományok területén a felsőfokú képzés Európában Magyarországon indult meg elsőnek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1985- ben ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. Alapításakor, 1920-ban a Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Mezőgazdasági Osztályaként működött. 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik karaként fejlődött tovább, majd 1945. szeptember 26-án jött létre 4 karral az önálló Agrártudományi Egyetem. Az egyetem 1949-ig Budapesten, ettől kezdve Gödöllőn működött. A képzési idő 1969-ig 4 év volt, jelenleg 5 év. A kar képzési célja A kar vezetése és oktatógárdája már az eltelt időszakban is a gyakorlat igényeinek megfelelő számú korszerűen képzett, specializált szakember nevelésére és kibocsátására törekedett. Társadalmunk értékítélete és a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek véleménye szerint a tudományok fejlődési ütemét követő, állandóan korszerűsödő tananyag segítségével képzett szakembergárdának jelentős szerepe volt és van a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar termelésének fejlődésében, a korszerű nagyüzemi termelés elterjedésében, az elért eredményekben. A jövő mezőgazdasági termelése az alapképzettségben egyre konvertálhatóbb tudású és általánosabb szakmai műveltségű szakembereket igényel. A tudomány és a technika fejlődése a mezőgazdaságban is a munkaterületek tartalmi változásával és új munkaterületek keletkezésével jár, ami még inkább igényli a szakemberek képzettségi színvonalának növelését. Az élelmiszergazdaság tervezett növekedési ütemét a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a feldolgozóiparban egyaránt a korszerű ismeretek fokozottabb alkalmazásával érhetjük el. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a hazai fogyasztók igényének biztosításán túl külföldi piacokon is értékesítésre kerülnek. A külpiacokon növekvő nehézségekkel kell számolni, s nem közömbös, hogy termékeinkkel versenyképesek vagyunk a szocialista és tőkés piacokon, vagy sem. A korszerű mérnöki gyakorlat a fokozott problémaérzékenység, feladatmegoldó készség mellett a határtudományokra is kiterjedő felkészültséget és érdeklődést vár el a szakemberektől. A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése a tananyag oktatásában és feldolgozásában integráló szemléletmódot, rendszerszemléletű tudományos megközelítést, az oktatott tárgyak között dinamikus kapcsolatot igényel. Az intézményünkből kikerülő szakembereknek még jó ideig eltérő technikai, technológiai és személyi adottságok között kell dolgozniuk. Egy részük még hosszú ideig átlagos vagy az átlagosnál nehezebb körülmények között fog dolgozni, más részük ellenben kedvező termelési feltételek között, vagy azok megteremtésében fog végzés után helyt állni. Az oktatásnak mindezen igényekhez igazodnia kell. Széles szakmai alapműveltséggel rendelkező, a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodni tudó, szintetizáló, a tervező-irányító-fejlesztő munkára egyaránt alkalmas szakemberek nevelése a célunk. Mint az eddigiekből kitűnt, az agrármérnöki hivatás igen sokrétű és változatos tevékenység. A változatos körülményekhez és feladatokhoz felnőni képes agrármérnökök képzésében a következő célokat tartjuk szem előtt: — Magas fokú általános és szakmai műveltségű, szocialista agrárszakemberek képzése. A mezőgazdaság termelési folyamataihoz, tervezési, szervezési, termesztési és tenyésztési feladataihoz szükséges ismeretanyag megszerzése és alkalmazni tudása. A magas fokú elméleti ismeretanyag elsajátítása alapvető feltétele változó korunkban a tartósan ható fejlődési tendenciák felismerésének. A mezőgzdasági mérnöknek rendelkeznie kell az új ismeretek elsajátítása iránti fogékonysággal, azok lehetőség szerinti alkalmazásának készségével. A mérnöki készség feltételezi a magas színvonalú gyakorlati tudás megszerzését, mely elengedhetetlen feltétele az üzemi gyakorlatban való helytállásnak. Az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés mellett egyre fontosabb, hogy a mezőgazdasági mérnökök megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkezzenek. A mező- és élelmiszergazdaságban dolgozó mérnökök a gazdasági helyzetből adódóan, az értékesítés, a beszerzés és a kapcsolatteremtés területén egyaránt érdekeltebbé válnak az idegen nyelvek tudásában és használatában. Igen lényeges továbbá a mezőgazdasági mérnökök közgazdasági ismeretszerzése, mivel a növénytermesztési, állattenyésztési, és egyéb élelmiszer-termelő ágazatokban a jövedelmezőségi, érdekeltségi tényezők egyre fontosabb szerepet játszanak. Szakok, szakirányok A mezőgazdasági üzemek mérete, termelési szerkezete, termelési és technikai színvonala változó. Ennek megfelelően eltérő a belső irányítás rendszere, valamint az üzemen belüli egyes ágazatok jelentősége. Így üzemenként különböző feladatok várnak a kikerülő mérnökökre. , Az általános agrármérnökképzésen belül jelenleg szak- és szakirányú képzéssel készítjük fel a hallgatókat a változatos feladatokra. допвовмкшншантннеян A szak-, illetve szakirányválasztásra a II. tanév végén kerül sor. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán a következő szakokat és szakirányokat lehet választani: általános agrármérnöki szak; állattenyésztési, növénytermesztési, növényvédelmi, melegégövi és angol szakfordítói szakirány; üzemszervező agrármérnöki szak. Az általános agrármérnöki szakon végzők képesítése „okleveles agrármérnök”, a szakirányt nem tüntetik fel az oklevélen. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKIRÁNY elsődlegesen célja, hogy az általános agrármérnökképzésen belül az állattenyésztési, állattartási ágazatok irányításához, az állati termékek előállításához szükséges korszerű ismeretek és készségek elsajítását lehetővé tegye. A szakirányú képzés során tenyésztésgenetikai, termelésélettani, tartástechnológiai, takarmányozási, nemesítési és hasznosítási tárgyak oktatása keretében sajátítják el hallgatóink a korszerű tenyésztéstechnológiai szakismereteket. A szaktárgyak mellett termelésszervezési ismereteket is szereznek a képzés során. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZAKIRÁNY hallgatói az általános agrármérnök-képzés keretein belül növénytermesztési biológiai (növényélettan, növénynemesítés, vízgazdálkodás), agronómiai (földműveléstan), valamint speciális termesztési ismeretekkel (gyepgazdálkodás) foglalkoznak a növénytermesztés,tan fő tárgyon kívül. A növénytermesztéstantárgy keretén belül foglalkoznak a különböző növénytermesztési ágazatok technológiai változatainak kimunkálásával, beleértve a talajművelési, talajerő-gazdálkodási, növényvédelmi és ökonómiai munkák tervezését, illetve a legújabb ismeretek szintetizált alkalmazását. A MELEGÉGÖVI SZAKIRÁNY képzési feladata elsősorban a karon tanuló, trópusi országokból érkező külföldi hallgatókat érinti. A fő cél olyan agrármérnökök képzése, akik trópusi és szubtrópusi feltételek, illetve hazájuk viszonyai között a mezőgazdaság egyes ágazatainak, vállalatainak szervezésére, fejlesztésére és irányítására képesek. Korlátozott létszámmal magyar hallgatókat is képeznek a szakirányon belül, ők az angol, francia, német vagy spanyol nyelv intenzív elsajátításának lehetőségén túl a trópusi országok növény- és állatvilágát is megismerik. A nevezett tantárgyakból letett sikeres vizsgákat követően sor kerülhet valamelyik trópusi országban a gyakorlati idő letöltésére is. AZ ANGOL SZAKFORDÍTÓI SZAKIRÁNYRA az angol tagozatos középiskolában végzett hallgatók jelentkezhetnek, és mindazok, akik ttbb ..éven át eredményesen tanulták az angol nyelvet.' ' A képzés célja, hogy a hallgatók, mezőgazdasági képzettségükkel összhangban, felkészüljenek az idegen nyelven tárgyalóképes szakemberek iránt a vállalatoknál, intézményeknél egyre erőteljesebben jelentkező kereslet kielégítésére. Az angol szakfordítói képzés ideje ugyancsak öt év, s az angol nyelv tanulása I. évtől folyamatosan tart az V. tanév végéig. A végzett hallgatóik az agrármérnöki diplomával együtt angol szakfordítói képesítést is kapnak. AZ ÜZEMSZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI SZAKON az ökonómiai feladatok ellátására alkalmas és felkészült agrármérnökök képzése folyik. Az ide jelentkezők jártasságot és készséget szereznek az ökonómiai számítások módszereiben, a kapcsolatos matematikai eljárások alkalmazásában, az ágazatok méretének tervezésében, a termelési programok és programváltozatok kimunkálásában. • A szak hallgatói III. évfolyamtól kezdve részesülnek speciális ökonómiai képzésben, s végzéskor okleveles üzemszervező agrármérnöki képesítést, ezzel együtt mérlegképes könyvelői oklevelet is szereznek. Tantárgyak Az agrár-felsőoktatás jelenleg is, s a jövőben még inkább széles körű alapozó és szaktárgyi ismeretek oktatását jelenti. Ezen túl valamennyi hallgató tanul társadalomtudományi tárgyakat (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus, magyar munkásmozgalom története) választhat szociológiát, elsajátíthat idegen nyelveket (orosz, angol, francia, német, spanyol). Az I—II. évfolyamon többnyire alapozó tárgyakat tanulnak (botanika, állattan, matematika, fizika stb.), a szakilletve szakirány-választás (Folytatás a 2. oldalon.) Az egyetem fó épülete Agrártudományi ЕаУе1е1а Központi Könyvtára Gödüllői Egyetemtörténeti K. gy. J ................................. Részlet Amerigo Tótnak az egyetem aulájában elhelyezett „A mag apoteózisa” című monumentális (159 négyzetméteres) domborművűből Nehéz, éle szép hivatás javában tart már• a nyári egyetemi felvételik sokféle előkészítő munkája. Idén is mintegy 3500 jelentkezővel számolhatnak országszerte a majdani felvételi bizottságok. Megjelent már a felvételivel kapcsolatos tudnivalókkal részletesen foglalkozó FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. Ebből értesülhetnek a jelöltek a tavaly életbe lépett 120 pontos felvételi rendszer szellemében a követelményekről és lehetőségekről. Sokak állnak döntés előtt, szülők, diákok együtt próbálnak határozni ebben az igen nehéz kérdésben. A helyes és időben nyújtott segítség,a tájékoztatás megkönnyíti az elhatározást, a reális orientációt még a jelentkezés időszakában. Az utóbbi években e munkában hathatós eredményeket értek el hallgatóink és fiatal oktatóink, a KISZ-alapszervezetek, a megyei diákklubok, a FEB-, SZÉT- és egyéb szakmai előkészítő tanfolyamok szervezői. Leendő pályázóinknak kívánunk ezúton is segítséget, eligazítást nyújtani. Hazánk szocialista mezőgazdaságának a magas fokú gépesítés, agrotechnika és színvonalas üzemszervezés mellett mind több és több jól felkészült, megalapozott tudású, sokoldalú agrárszakemberre van szüksége. Az agrármérnöki pályahivatás, amely szép, de ugyanakkor nehéz és fáradságos munka vállalásával jár. Alig van még olyan ágazata a népgazdaságnak, ahol olyan sokirányú ismeretük megszerzésére volna szükség, mint a mezőgazdaságban. E sokoldalú munka széles körű ismeretszerzést kíván. A sokrétű biológiai, kémiai, ökológiai ismeret elsajátítása nélkül lehetetlen eredményesen foglalkozni a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel. A biológiai tudományok legújabb eredményeinek gyakorlati bevezetése a magyar mezőgazdaság további előrelépéséhez vezet. A korszerű, egyre modernizálódó gépek és berendezések üzemeltetése■ pedig magas szintű műszaki tudást követel. Emellett szükség van üzemszervezési, vezetési és számítástechnikai ismeretekre is. A külföldi technológiák tanulmányozása és a kiterjedt nemzetközi szakirodalom nyelvismeretet is igényel. A képzés ideje alatt a hallgatók diákkörösként bekapcsolódhatnak a tanszékek tudományos munkájába. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem arra törekszik, hogy mind alaposabban készítse fel a jövő agrárszakembereit pályájukra, a rájuk váró feladatokra. Egyetemünk az 1984—85-ös tanévben a mezőgazdaságtudományi karra 115 nappali hallgató, üzemszervező agrármérnök kiegészítő képzésre 60 levelező hallgató, a gépészmérnöki kar nappali tagozatára 110, levelező tagozatára 20, kiegészítő tagozatára 50 fő felvételét tervezi. A gyöngyösi szervező üzemmérnöki karra 50 nappali és 25 levelező hallgató vehető fel. A korábbi évek pályázati adatai alapján a mezőgazdaságtudományi kar nappali tagozatára várhatóan két és félszeres lesz a jelentkezés. Azokat a pályázókat, akik a felvételi pontszámot elérik, de helyhiány miatt nem nyernek felvételt — amennyiben ők is akarják — átirányítják más agrárintézményekhez. Idén azokat a mezőgazdaságtudományi karra jelentkezőket,akik a matematikát választják felvételi tárgyul — jó matematikaeredmény esetén — megkíséreljük átirányítani a gépészmérnöki kar nappali tagozatára. A több éves lelkiismeretes tanulás, a megalapozott továbbtanulási szándék, az érzelmi kötődés, a rátermettség együttesen jár eredménnyel. A népgazdaság és az egyén érdeke egyaránt megköveteli, hogy azok folytassák felsőfokon tanulmányaikat, akik választott pályájukat hivatásnak tekintik. Szeretettel várjuk az érdeklődök jelentkezését. Minden végzős középiskolásnak és pályaválasztónak eredményes felkészülést kívánunk a felvételi vizsgául . Dr. Nagy Emiil, egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes A szakma országútion Egyénisége viharok epicentruma volt a gépészmérnöki karon, de higgadt családapaként sem vesztette el ötleteinek forgószélsebességét dr. Fenyvesi László, a MÉM Műszaki Intézet tudományos, munkatársa, a magyar mezőgazdaság-tudományok fellegvárának, a Gödöllői Agrárközpontnak „szellemi polgármestere” és „tudományos telefonközpontja”. Mezőgazdasági gépészmérnök, három gyerek atyja, tanácstag, a városi KISZ-bizottság és a városi énekkar tagja. — Jelenleg hogyan ítéled meg a műszaki diplomások helyzetét? — Az ipar viszonylagos ,,lemaradása” visszarúgott a beiskolázásra is. Ez a slágerszimatú embereket elriasztja a műszaki tudományoktól, de a mikroelektronika, a komputerizáció, amely már utat tört a mezőgazdasági gépesítésben is, visszahódítja az ifjúságot. — Mit adott számodra az egyetem? Mivel tarisznyáit föl az élet országotára? — Legelőször is lehetőséget a sokoldalúságra. A második kérdésre pedig azt válaszolom, hogy a tananyag, ha nem is teljesen hibátlan, jó, de hogy profitálni tudjunk belőle, egyéni tervet is fel kell állítani. — Megkérlek, részletezd a sokoldalúság lehetőségeit! — Saját múltamból tüdőre meríteni. Szakmai területen: (Folytatás a 6. oldalon) !