Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)

1984-01-30 / 1. szám

/ff 1 p \\\ 1­­ \i VvV • A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA Ш | MEZŐGAZDASÁGI ^ 9 . XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ж m яшш яшъ ck l лЛк i jr beiskolázási különszám jYI iM \j f\ i9s4- januar зо­ A MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Az agrártudományok terü­letén a felsőfokú képzés Euró­pában Magyarországon indult meg elsőnek. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem 1985- ben ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. Alapításakor, 1920-ban a Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karának­ Mező­­gazdasági Osztályaként műkö­dött. 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem egyik karaként fejlődött tovább, majd 1945. szeptember 26-án jött létre 4 karral az önálló Agrártudo­mányi Egyetem. Az egyetem 1949-ig Buda­pesten, ettől kezdve Gödöllőn működött. A képzési idő 1969-ig 4 év volt, jelenleg 5 év. A kar képzési célja A kar vezetése és oktató­gárdája már az eltelt időszak­ban is a gyakorlat igényeinek megfelelő számú korszerűen képzett, specializált szakem­ber nevelésére és kibocsátásá­ra törekedett. Társadalmunk értékítélete és a mezőgazdaságban dolgo­zó szakemberek véleménye szerint a tudományok fejlődé­si ütemét követő, állandóan korszerűsödő tananyag segít­ségével képzett szakembergár­dának jelentős szerepe volt és van a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar termelésé­nek fejlődésében, a korszerű nagyüzemi termelés elterjedé­sében, az elért eredmények­ben. A jövő mezőgazdasági ter­melése az alapképzettségben egyre konvertálhatóbb tudású és általánosabb szakmai mű­veltségű szakembereket igé­­ny­el. A tudomány és a technika fejlődése a mezőgazdaságban is a munkaterületek tartalmi változásával és új munkaterü­letek keletkezésével jár, ami még inkább igényli a szakem­berek képzettségi színvonalá­nak növelését. Az élelmiszergazdaság ter­vezett növekedési ütemét a növénytermesztésben, az állat­­tenyésztésben és a feldolgozó­­iparban egyaránt a korszerű ismeretek fokozottabb alkal­mazásával érhetjük el. A mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékek a hazai fo­­gyasztók igényének biztosítá­sán túl külföldi piacokon is értékesítésre kerülnek. A kül­piacokon növekvő nehézsé­gekkel kell számolni, s nem közömbös, hogy termékeink­kel versenyképesek vagyunk a szocialista és tőkés piacokon, vagy sem. A korszerű mérnöki gyakor­lat a fokozott problémaérzé­kenység, feladatmegoldó kész­ség mellett a határtudomá­nyokra is kiterjedő felkészült­séget és érdeklődést vár el a szakemberektől. A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése a tananyag oktatásá­ban és feldolgozásában integ­ráló szemléletmódot, rendszer­­szemléletű tudományos meg­közelítést, az oktatott tárgyak között dinamikus kapcsolatot igényel. Az intézményünkből kike­rülő szakembereknek még jó ideig eltérő technikai, techno­lógiai és személyi adottságok között kell dolgozniuk. Egy ré­szük még hosszú ideig átlagos vagy az átlagosnál nehezebb körülmények között fog dol­gozni, más részük ellenben kedvező termelési feltételek között, vagy azok megteremté­sében fog végzés után helyt állni. Az oktatásnak mindezen igényekhez igazodnia kell. Széles szakmai alapművelt­­séggel rendelkező, a változó k­örülményekhez gyorsan al­kalmazkodni tudó, szinteti­záló, a tervező-irányító-fej­­lesztő munkára egyaránt al­kalmas szakemberek nevelése a célunk. Mint az eddigiekből kitűnt, az agrármérnöki hivatás igen sokrétű és változatos tevé­kenység. A változatos körül­ményekhez és feladatokhoz felnőni képes agrármérnökök képzésében a következő célo­kat tartjuk szem előtt: — Magas fokú általános és szakmai műveltségű, szocialista agrárszakemberek képzése. A mezőgazdaság termelési folya­mataihoz, tervezési, szervezé­si, termesztési és tenyésztési feladataihoz szükséges isme­retanyag megszerzése és al­kalmazni tudása.­­ A magas fokú elméleti ismeretanyag elsajátítása alapvető feltétele változó ko­runkban a tartósan ható fej­lődési tendenciák felismerésé­nek. A mezőgzdasági mérnök­nek rendelkeznie kell az új is­meretek elsajátítása iránti fo­gékonysággal, azok lehetőség szerinti alkalmazásának kész­ségével.­­ A mérnöki készség­ felté­telezi a magas színvonalú gya­korlati tudás megszerzését, mely elengedhetetlen feltétele az üzemi gyakorlatban való helytállásnak.­­ Az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés mellett egyre fontosabb, hogy a mező­gazda­sági mérnökök megfelelő szin­tű nyelvismerettel rendelkez­zenek. A mező- és élelmiszer­­gazdaságban dolgozó mérnö­kök a gazdasági helyzetből adódóan, az értékesítés, a be­szerzés és a kapcsolatteremtés területén egyaránt érdekelteb­bé válnak az idegen nyelvek tudásában és használatában.­­ Igen lényeges továbbá a mezőgazdasági mérnökök köz­­gazdasági ismeretszerzése, mi­vel a növénytermesztési, ál­lattenyésztési, és egyéb élel­miszer-termelő ágazatokban a jövedelmezőségi, érdekeltségi tényezők egyre fontosabb sze­repet játszanak. Szakok, szakirányok A mezőgazdasági üzemek mérete, termelési szerkezete, termelési és technikai színvo­nala változó. Ennek megfele­lően eltérő a belső irányítás rendszere, valamint az üzemen belüli egyes ágazatok jelentő­sége. Így üzemenként külön­böző feladatok várnak a kike­rülő mérnökökre. , Az általános agrármérnök­­képzésen belül jelenleg szak- és szakirányú képzéssel ké­szítjük fel a hallgatókat a vál­tozatos feladatokra. допвовмкшншантннеян A szak-, illetve szakirány­választásra a II. tanév végén kerül sor. A Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem mezőgaz­daságtudományi karán a kö­vetkező szakokat és szakirá­nyokat lehet választani: általános agrármérnöki szak; állattenyésztési, növény­­termesztési, növényvédelmi, melegégövi és angol szakfor­dítói szakirány; üzemszervező agrármérnöki szak. Az általános agrármérnöki szakon végzők képesítése „ok­leveles agrármérnök”, a szak­irányt nem tüntetik fel az ok­levélen. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKIRÁNY elsődlegesen cél­ja, hogy az általános agrár­mérnökképzésen belül az ál­lattenyésztési, állattartási ága­zatok irányításához, az állati termékek előállításához szük­séges korszerű ismeretek és készségek elsajítását lehetővé tegye. A szakirányú képzés so­rán tenyésztésgenetikai, ter­melésélettani, tartástechnoló­giai, takarmányozási, nemesí­tési és hasznosítási tárgyak oktatása keretében sajátítják el hallgatóink a korszerű te­nyésztéstechnológiai szakis­mereteket. A szaktárgyak mellett ter­melésszervezési ismereteket is szereznek a képzés során. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZAKIRÁNY hallgatói az ál­talános agrármérnök-képzés keretein belül növénytermesz­tési biológiai (növényélettan, növénynemesítés, vízgazdálko­dás), agronómiai (földműve­léstan), valamint speciális ter­mesztési ismeretekkel (gyep­gazdálkodás) foglalkoznak a növénytermesztés,tan fő tár­gyon kívül. A növénytermesz­téstan­­tárgy keretén belül foglalkoznak a különböző nö­vénytermesztési ágazatok technológiai változatainak ki­munkálásával, beleértve a ta­lajművelési, talajerő-gazdál­kodási, növényvédelmi és öko­nómiai munkák tervezését, illetve a legújabb ismeretek szintetizált alkalmazását. A MELEGÉGÖVI SZAK­IRÁNY képzési feladata első­sorban a karon tanuló, trópu­si országokból érkező külföldi hallgatókat érinti. A fő cél olyan agrármérnökök képzése, akik trópusi és szubtrópusi feltételek, illetve hazájuk vi­szonyai között a mezőgazda­ság egyes ágazatainak, válla­latainak szervezésére, fejlesz­tésére és irányítására képesek. Korlátozott létszámmal ma­gyar hallgatókat is képeznek a szakirányon belül, ők az an­gol, francia, német vagy spa­nyol nyelv intenzív elsajátí­tásának lehetőségén túl a tró­pusi országok növény- és ál­latvilágát is megismerik. A nevezett tantárgyakból letett sikeres vizsgákat köve­tően sor kerülhet valamelyik trópusi országban a gyakorla­ti idő letöltésére is. AZ ANGOL SZAKFORDÍ­TÓI SZAKIRÁNYRA az angol tagozatos középiskolában végzett hallgatók jelentkez­hetnek, és mindazok, akik t­tbb ..éven át eredményesen ta­nulták az angol nyelvet.' ' A képzés célja, hogy a hall­gatók, mezőgazdasági képzett­ségükkel összhangban, felké­szüljenek az idegen nyelven tárgyalóképes szakemberek iránt a vállalatoknál, intéz­ményeknél egyre erőteljeseb­ben jelentkező kereslet kielé­gítésére. Az angol szakfordítói kép­zés ideje ugyancsak öt év, s az angol nyelv tanulása I. év­től folyamatosan tart az­­ V. tanév végéig. A végzett hall­gatóik az agrármérnöki diplo­mával együtt angol szakfordí­tói képesítést is kapnak. AZ ÜZEMSZERVEZŐ AG­RÁRMÉRNÖKI SZAKON az ökonómiai feladatok ellátásá­ra alkalmas és felkészült ag­rármérnökök képzése folyik. Az ide jelentkezők jártasságot és készséget szereznek az öko­nómiai számítások módszerei­ben, a kapcsolatos matema­tikai eljárások alkalmazásá­ban, az ágazatok méretének tervezésében, a termelési programok és programválto­zatok kimunkálásában. • A szak hallgatói III. évfo­lyamtól kezdve részesülnek speciális ökonómiai képzés­ben, s végzéskor okleveles üzemszervező agrármérnöki képesítést, ezzel együtt mér­legképes könyvelői oklevelet is szereznek. Tantárgyak Az agrár-felsőoktatás jelen­leg is, s a jövőben még in­kább széles körű alapozó és szaktárgyi ismeretek oktatá­sát jelenti. Ezen túl vala­mennyi hallgató tanul társa­dalomtudományi tárgyakat (filozófia, politikai gazdaság­tan, tudományos szocializmus, magyar munkásmozgalom tör­ténete) választhat szociológiát, elsajátíthat idegen nyelveket (orosz, angol, francia, német, spanyol). Az I—II. évfolyamon több­nyire alapozó tárgyakat tanul­nak (botanika, állattan, mate­matika, fizika stb.), a szak­illetve szakirány-választás (Folytatás a 2. oldalon.) Az egyetem fó épülete Agrártudományi ЕаУе1е1а Központi Könyvtára Gödüllői Egyetemtörténeti K. gy.­­ J .................................­ Részlet Amerigo Tótnak az egyetem aulájában elhelyezett „A mag apoteózisa” című monumentális (159 négyzetméteres) domborművűből Nehéz, éle szép hivatás javában tart már• a nyári egyetemi felvételik sokféle előkészítő munkája. Idén is mintegy 3500 jelentkezővel számolhatnak országszerte a majdani felvételi bizottságok. Megjelent már a felvételivel kapcsolatos tudnivalókkal részletesen foglalkozó FEL­VÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. Eb­ből értesülhetnek a jelöltek a tavaly életbe lépett 120 pon­tos felvételi rendszer szelle­mében a követelményekről és lehetőségekről. Sokak állnak döntés előtt, szülők, diákok együtt próbálnak határozni ebben az igen nehéz kérdés­ben. A helyes és időben nyúj­tott segítség,a tájékoztatás megkönnyíti az elhatározást, a reális orientációt még a je­lentkezés időszakában. Az utóbbi években e munkában hathatós eredményeket értek el hallgatóink és fiatal okta­tóink, a KISZ-alapszerveze­­tek, a megyei diákklubok, a FEB-, SZÉT- és egyéb szak­mai előkészítő tanfolyamok szervezői. Leendő pályázó­inknak kívánunk ezúton is se­gítséget, eligazítást nyújtani. Hazánk szocialista mező­­gazdaságának a magas fokú gépesítés, agrotechnika és színvonalas üzemszervezés mellett mind több és több jól felkészült, megalapozott tu­dású, sokoldalú agrárszakem­berre van szüksége. Az agrármérnöki pálya­hi­vatás, amely szép, de ugyan­akkor nehéz és fáradságos munk­a vállalásával jár. Alig van még olyan ágazata a nép­gazdaságnak, ahol olyan sok­irányú ismeretük megszerzé­sére volna szükség, mint a mezőgazdaságban. E sokoldalú munka széles körű ismeretszerzést kíván. A sokrétű biológiai, kémiai, ökológiai ismeret elsajátítása nélkül lehetetlen eredménye­sen foglalkozni a növényter­mesztéssel, az állattenyész­téssel. A biológiai tudomá­nyok legújabb eredményeinek gyakorlati bevezetése a ma­gyar mezőgazdaság további előrelépéséhez vezet. A korszerű, egyre moderni­zálódó gépek és berendezé­sek üzemeltetése■ pedig magas szintű műszaki tudást köve­tel. Emellett szükség van üzemszervezési, vezetési és számítástechnikai ismeretekre is. A­­ külföldi technológiák tanulmányozása és a kiterjedt nemzetközi szakirodalom nyelvismeretet is igényel. A képzés ideje alatt a hallga­tók diákkörösként bekapcso­lódhatnak a tanszékek tudo­mányos munkájába. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem arra törekszik, hogy mind alaposabban készítse fel a jövő agrárszakembereit pályájukra, a rájuk váró fel­adatokra. Egyetemünk az 1984—85-ös tanévben a mezőgazdaság­tudományi karra 115 nappali hallgató, üzemszervező agrár­mérnök kiegészítő képzésre 60 levelező hallgató, a gé­pészmérnöki kar nappali ta­gozatára 110, levelező tagoza­tára 20, kiegészítő tagozatá­ra 50 fő felvételét tervezi. A gyöngyösi szervező üzemmér­nöki karra 50 nappali és 25 levelező hallgató vehető fel. A korábbi évek pályázati adatai alapján a mezőgazda­­ságtudományi kar nappali ta­gozatára várhatóan két és félszeres lesz a jelentkezés. Azokat a pályázókat, akik a felvételi pontszámot elérik, de helyhiány miatt nem nyer­nek felvételt — amennyiben ők is akarják — átirányítják más agrárintézményekhez. Idén azokat a mezőgazdaság­­tudományi karra jelentkező­ket,­­akik a matematikát vá­lasztják felvételi tárgyul — jó matematikaeredmény ese­tén — megkíséreljük átirá­nyítani a gépészmérnöki kar nappali tagozatára. A több éves lelkiismeretes tanulás, a megalapozott to­vábbtanulási szándék, az ér­zelmi kötődés, a rátermettség együttesen jár eredménnyel. A népgazdaság és az egyén érdeke egyaránt megköveteli, hogy azok folytassák felsőfo­kon tanulmányaikat, akik vá­lasztott­­ pályájukat hivatás­nak tekintik. Szeretettel várjuk az érdek­lődök jelentkezését. Minden végzős középiskolásnak és pá­lyaválasztónak eredményes felkészülést kívánunk a fel­vételi vizsgául . Dr. Nagy Emiil, egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes A szakma országútion Egyénisége viharok epicent­ruma volt a gépészmérnöki karon, de higgadt családapa­ként sem vesztette el ötletei­nek forgószélsebességét dr. Fenyvesi László, a MÉM Mű­szaki Intézet tudományos, munkatársa, a magyar me­zőgazdaság-tudományok fel­legvárának, a Gödöllői Agrárközpontnak „szellemi polgármestere” és „tudomá­nyos telefonközpontja”. Mező­­gazdasági gépészmérnök, há­rom gyerek atyja, tanácstag, a városi KISZ-bizottság és a vá­rosi énekkar tagja. — Jelenleg hogyan ítéled meg a műszaki diplomások helyzetét? — Az ipar viszonylagos ,,le­maradása” visszarúgott a be­iskolázásra is. Ez a slágerszi­matú embereket elriasztja a műszaki tudományoktól, de a mikroelektronika, a kompu­­terizáció, amely már utat tört a mezőgazdasági gépesítésben is, visszahódítja az ifjúságot. — Mit adott számodra az egyetem? Mivel tarisznyáit föl az élet országotára? — Legelőször is lehetőséget a sokoldalúságra. A második kérdésre pedig azt válaszo­lom, hogy a tananyag, ha nem is teljesen hibátlan, jó, de hogy profitálni tudjunk belőle, egyéni tervet is fel kell állí­tani. — Megkérlek, részletezd a sokoldalúság lehetőségeit! — Saját múltamból tüdőre meríteni. Szakmai területen: (Folytatás a 6. oldalon) !

Next