Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)

1984-01-30 / 1. szám

Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A GATE Mezőgazdasági Fő­iskolai Kara Gyöngyösön 1976- tól 3 éves képzési idővel üzemszervező üzemmérnökö­ket képez. A képzés célja Célunk a népgazdasági igé­nyeken belül a mezőgazdasá­gi vállalatok (kombinátok, ag­ráripari egyesülések, rendsze­rek) szükségleteinek megfele­lően olyan üzemszervező üzemmérnökök képzése és ne­velése, akik — a mezőgazdaság termelé­si és igazgatási egységeinek tevékenységeit ismerik; — szakágazatuknak megfe­lelő technológiai és üzemszer­vezési ismereteik alapján az üzemszervező agrármérnök, il­letve a főágazatok vezetőinek irányítása mellett eredménye­sen képesek közreműködni a vállalati célok megvalósításá­ban;­­ készek és alkalmasak társadalmi feladatok megoldá­sára. Mire képesít a diploma ? A végzett­­üzemszervező üzemmérnökök szakképzettsé­gük alapján — közreműködnek a válla­laton, illetve a főágazatokon belüli termelő egységek (ága­zatok, üzemek) szervezeti kap­csolatainak korszerűsítésében, a szervezettség fejlesztésében; — a különböző szintű, célú­­s jellegű gazdasági döntések előkészítéseként adatokat (in­formációkat) gyűjtenek, szá­mításokat végeznek, kimun­kálják és összeállítják a lehet­séges döntések alternatíváit; — részt vesznek a gazdaság hosszabb távú, éves és idősza­ki terveinek elkészítésében, azok teljesítésének szükség szerinti elemzésében; — folyamatosan vizsgálják az alkalmazott munkaszerve­zési módszereket, az élőmun­ka termelékenységének és a tevékenységek jövedelmezősé­gének alakulását, ennek alap­ján fejlesztési programokat dolgoznak ki az új, korsze­rűbb munkaszervezési mód­szerek, eljárások alkalmazásá­ra; — elvégzik a gazdaságok biológiai és műszaki erőfor­rásainak kihasználtságát és hatékonyságát mutató értéke­léseket, ezek alapján optimá­lis társításukra, hatékonyabb működtetésükre, jövedelmező­ségük fokozására szervezési alternatívákat dolgoznak ki; — rendszeresen értékelik és kimunkálják a technikai szín­vonalnak megfelelő munka­normákat és az egyéb teljesít­ményekre irányuló követel­ményeket, közreműködnek az arányos és ösztönző díjazási rendszer kialakításában, szük­ség szerint munkatanulmányo­kat készítenek; — részt vesznek a külső és belső információk (adatok) gazdasági értékelésében, gon­doskodnak ezek szervezési cé­lú felhasználásáról; — közreműködnek a válla­laton belüli terméktárolás, -feldolgozás és -forgalmazás szervezésében és a folyama­tok értékelésében. Admíg eljön az államvizsga Az üzemszervező üzemmér­nök-hallgatók élethivatásukra való felkészülésük folyamatá­ban többféle tantárgycsoport keretében szereznek ideoló­giai, szakmai és gyakorlati ismereteket, jártasságot, il­letve készséget. Az ideológiai tantárgycso­porton belül két féléven ke­resztül politikai gazdaságtant, filozófiát, egy-egy félévben pedig tudományos szocializ­must és munkásmozgalom-tör­ténetet tanulnak. Szakmai felkészültségük megalapozása céljából három félévben alkalmazott matema­tikai és számítástechnikai is­mereteket, valamint műszaki ismereteket (géptan), két fél­éven keresztül a technológiai ismeretek (szántóföldi növény­­termesztés, állattenyésztés, kertészet) elsajátításához szük­séges alapismereteket és egy féléven át agrártörténetet ta­nulnak a hallgatók. A képzés profilját jelző üzem- és munkaszervezés a legnagyobb óraszámban, négy féléven keresztül oktatott tárgy. A számvitel- és pénz­­gazdálkodás című tárgyat két féléven keresztül oktatja az intézmény. Ezeken túlmenően kiegészítő tárgyakat is oktatunk a főis­kolai karon. Ilyenek az orosz nyelv, a testnevelés, a honvé­delmi ismeretek, a munkavé­delem és a jogi ismeretek. Fakultatív formában egy má­sodik idegen nyelv és további szaktárgyak tanulására is van lehetőség.­­ A tantárgyakon belül jelen­tős szerepet kapnak a gyakor­lati órák. A képzési idő alatt összesen 14 hét időtartamban üzemi gyakorlatokon vesznek részt a hallgatók. A képzési idő nappali tago­zaton 3, levelező tagozaton 4. év. * A tanévek félévekre tago­lódnak. Az egyes féléveket 6 hetes vizsgaidőszak zárja. Az egyes tantárgyak gyakorla­ti jeggyel, kollokviummal, zá­róvizsgával vagy szigorlattal zárulnak. A hatodik félévben készítik el és adják be a hallgatók szakdolgozatukat. A képzési időszak befejezé­sét követően a jelöltek állami vizsgáztató bizottság előtt komplex államvizsgát tesznek. Amit még tuudni kell Az üzemszervező üzemmér­nökképzés még meglehetősen új képzési forma, ezért a gya­korlatban kevésbé ismert. A Gyöngyösön végzett üzemmér­nökök tulajdonképpen válla­latgazdasági szakemberek, akik a mezőgazdasági üzemek felső szintű vezetőinek irányí­tása alapján ökonómiai-szer­vezési feladatokat végeznek, vagy termelési folyamatokat irányítanak. Amint az már az előzőek­ben említettekből is kitűnik, a képzés ismeretanyagának 60 százaléka ökonómiai-szer­vezési, 40 százaléka pedig technológiai jellegű ismeret­­anyag. Az ökonómiai-szerve­zési ismereteket azonos mér­tékben, míg a technológiákat szakirányúban tanulják a hallgatók. A szakirányultság azt jelenti, hogy a második félévtől a választott szakirány (növénytermesztés, állatte­nyésztés, kertészet) ismeret­­anyagát nagyobb óraszám­ban tanulják, mint a nem választott szakirányokét. A szakirányultság­ ad arra ala­pot, hogy a végzett üzemmér­nök az ökonómiai-szervezési ismereteket igénylő munkakö­rökön kívül (tervezés, szerve­zés, elemzés) elsősorban tech­nológiai jellegű ismereteket igénylő munkaköröket is be­­tölthet (ágazatvezető, telepve­zető, brigád­vezető stb.). A kar hallgatói fakultatív alapon mérlegképes könyvelői végzettséget is (valamint gép­járművezetői jogosítványt és különböző idegen nyelvi isme­reteket) szerezhetnek, ami ökonómusszervező tevékenysé­gükhöz igen jól felhasználha­tó, ezen túlmenően foglalkoz­tatásuk lehetőségeit is növeli. Annak ellenére, hogy a gyöngyösi üzemmérnökök kép­zése még új és kevésbé is­mert, a kar benépesítése és a végzettek elhelyezkedése nem okoz gondot. A benépesítést és az elhe­lyezési feladatok végzését a kar oktatói „megyefelelősi” rendszerben oldják meg. A megyék felelős oktatói részt vesznek a pályaválasztási­ in­tézetek rendezvényein, kap­csolatot tartanak a megyei mezőgazdasági és élelmezési osztályokkal és területi szövet­ségekkel, a megyei lapok szerkesztőségeivel, valamint a megyék középiskoláival. Mindezen túlmenően a kar vezetése a közeli megyék kö­zépiskolás érdeklődő tanulói­nak úgynevezett „nyílt napok’ keretében Gyöngyösön mutat­ja be a főiskolát. A gimnáziumban, a mező­­gazdasági és egyéb szakközép­­iskolákban érettségizők mate­matikából és biológiából, az áruforgalmi szakközépiskolá­ból jelentkezők matematiká­ból és áruforgalmi ismeretek­ből felvételizhetnek, írásban és szóban. A felvételi vizsgára való készülést segítik a FEK- levelezések és -tanfolyamok. A kar vezetése, párt-­ás KISZ-szervezete az érettségiző és továbbtanulást tervező fia­talok figyelmét arra hívja fel, hogy döntésük előtt alaposan mérlegeljék felkészültségüket. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a továbbtanulást választók zöme az egyetemre jelentke­zik és második helyen jelöli a főiskolát. Úgy ítélik­­meg, hogy ha az egyetemi felvétel nem sikerül, átirányítással bekerülhetnek a főiskolára. Ez az elgondolás olyan helyzetet eredményezhet, hogy a vi­szonylag jobb képességű fiatal az egyetemre nem nyer felvé­telt, és átirányítást sem kap­hat hely hiányában. A végzett üzemmérnökök 2-3 álláshely közül választhat­nak, pályázat útján. Az egy­éves gyakornoki idő után je­lentkezhetnek a GATE mező­­gazdaságtudományi kottára és ott három év alatt, levelező úton egyetemi végzettséget szerezhetnek. Az intézmény címe: Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdasági Főis­kolai Kar, 3201 Gyöngyös, Mátrai út 36. Postafiók 143. Telex: 25 211. Telefon: 11­ 871. Az iskola igazgatója: dr.Sze­mes Lajos egyetemi tanár.­ ­—ъШ A főiskolai kar épülete Fent lakunk a Az egyetem fölött emelkedő Kolbay-dombot a Nyisztor György kétszeres kiváló kollé­gium modern üvegbeton épü­­lettriója koronázza. Névadónk­nak, a Tanácsköztársaság nép­biztosának mellszobra a főbe­járat melletti kis parkot dí­szít­i. Az A épület a gazdász fiú­ké, a C a gépészkaré, a „В"­­ben a lányok és a továbbkép­­zősök laknak. Második otthonunkat két­szer kapta szárnyra a világ­hír, 1965-ben az Universiade, 66-ban pedig az ■ atlétikai Európa-bajnokság olimpiai falujaként vonult be a sport­­történelembe. Itt lakik a hall­gatók közel nyolcvan száza­­lék­a. A főbejáraton át a hall­ba jutva szemből a porta és a posta kioszkjai, jobbról a­ze­­leszbüfé fogadja a látogatót. Balra a Gorka-terem, Gorka Lívia értékes kerámia-zodiá­­kusáról nyerte a nevét. A szor­galmi időszakban a kultúrélet otthona, nívós kiállítások, szakmai és politikai előadások színtere, a vizsgaidőszak csöndjében a szívós és kitartó tanulásé. A Gork­ával határos az ATE-stúdió birodalma. A háromágyas szobákban a ne­gyedik szobatárs a kollégiumi rádió, amely késő estig „tanít, nevel, szóra­koztat”. A műso­rokat a hallgatók készítik kol­légáik okulására és szórakozta­tására. A főépületi hosszú üvegfolyosóra nyílnak a játék­termek, itt működnek a szak­mai és kulturális körök. Az évfolyamok általában egy egész emeletet birtokolnak. A háromágyas erkélyes szobák mindegyikéhez beépített szek­rény és mosdó is tartozik. Szintenként egy tusoló, főző-, mosó-, vasalószoba áll a hall­gatók rendelkezésére. A tágas tévészobák legtöbbjében már színes készülék működik. A vezetésben egységesen érvé­nyesül az állami irányítás és a diákközösségi élet szocialis­ta demokratizmuson alapuló önkormányzata. Ennek legfel­ső szerve az egyytemi kollégi­umi munkabizottság, amely­nek alárendeltjei a kari KMB-k, ők szervezik és irá­nyítják a kollégiumi életet és a koleszprogramokat. Az öntevékeny személyiség­­fejlesztésnek számtalan lehe­tőségét kínáljuk. A klubok, körök munkájában magas a mérce. Jól fölszerelt nyelvi és fotólaborunk, kondiszobánk és barkácsműhelyünk minden ér­deklődőt vár. A szintet és az eredménye­ket a két „Kiváló Kollégium’ cím fémjelzi. Külön kell szólni a lokál­patriotizmus koleszbeli kis kohóiról, a megyei diákklu­bokról. Gazdag programjaik szinte meghatározó szerepet játszanak a kollégium életé­ben. Két csatornát működtet­nek, egyiken a középiskoláso­kat segítik az egyetemre jut­ni, a másikon a kész szakem­­bereket közvetítik a megye irányába. Idebent a koleszban a hétköznapok szürkeségét oszlatják varázslatos hangu­latú rendezvényeikkel. Min­dent megtesznek azért, hogy minél nagyobb tekintélyt sze­rezzenek szülőföldjüknek tár­saik előtt. Ezt szolgálják a megyei revük és a különféle kupák, amelyek már szerves részei a helyi történelemnek is. Ki lehet kollégista? Olyan hallgató, aki nem az egyetem székhelyén lakik, erkölcsi, po­litikai magatartásával kiér­demli a felvételt, és persze a tanulmányi magasugrásban sem veri le a lécet. Légy te is lakótársunk messze fénylő második ottho­nunkban! A Nyisztor György Kiváló Kollégium . A HALLGATÓ SZAVÁNAK SÚLYA Az elmúlt évtizedben a tör­ténelem dialektikájának ereje átformálta a KISZ-élet arcu­latát. A formalizmus megcse­­repesedett mázát levetve meg­újult az egyetemek ifjúság­­mozgalma, a fő hangsúly átke­rült az érdekvédelemre, meg­nőtt a hallgatók szavának sú­lya az egyetemi élet irányítá­sában. Jelentős szervezeti meg­újulást is hozott ez a rene­szánsz. A gödöllői campuson a fő cél az, hogy megtanítsuk elkötelezetten politizálni és önmagukat nevelve színesen élni az agrárhallgatókat. A mi KISZ-életünk ország­szerte elismerést arat. Többek között ezért is kapta meg az ATE az 1­982. évi országos fel­sőoktatási alágazati ifjúsági parlament rendezési jogát. Há­rom n!'p ig itt dobogott az egyetemista és főiskolás világ szíve, ami nem csoda, hisz nagy dolog forgott kockán. A felsőoktatás reformja, az ez­redforduló értelmiségének sorsa. Miből táplálkozik ifjúság­mozgalmunk? Egyik forrása a több mint negyedszázados múlt, a másik az a politizáló készség, amely egy széles KISZ-aktívaréteg sajátja. Sorainkból államfér­fiak, országos és megyei szin­tű vezetők emelkedtek ki. A KISZ jelentős anyagi tő­kével bír, amelynek fő részét az országszerte híressé vált építőtáborok adják. Ebből fi­nanszírozzuk a hallgatók kü­lönböző öntevékeny köreinek és klubjainak munkáját. Tömegsportéletünket csodáló sorokkal rajongja körül a ha­zai sportsajtó. Komoly össze­geket áldoz a KISZ arra, hogy minél szélesebb körben ser­kentse a hallgatók körében az idegen nyelvek tanulását. A nyelvvizsgák díját megtéríti és a sikeres vizsgázókat rendsze­res juttatásban részesíti. Reméljük, te is megtudod, mit jelent Gödöllőn KISZ-tag­­nak lenni! ­zőgazdságtudományi kar (Folytatás az 1. oldalról.) után pedig az általános agrár­mérnökképzéshez tartozó tár­gyakat. Az állattenyésztési szakirányú hallgatók is tanul­ják például a növénytermesz­téstan,­­növénykórtan, rovar­tan, vízgazdálkodás műszaki alapjai tárgyakat. Képzési formák Az agrármérnökképzés fő formái az előadások, a tantár­gyi gyakorlatok, a szeminá­riumok, a külső üzemi gya­korlatok, a tanulmányutak és az önálló feladatok. Az előadásokat neves egye­temi tanárok, a kutatómunká­ban és a termelési gyakorlat­ban is elismert szakemberek tartják. Az oktatási óraszám több,mint egyharmadát teszik ki az előadások. A tantárgyi gyakorlatok és szemináriumok célja olyan jártasság és készség kialakítá­sa, amely a tudományos mun­ka, illetve az elméleti isme­retek gyakorlati hasznosításá­nak alapjául szolgál az egye­temi évek alatt és végzés után. A gyakorlati foglalkozáso­kon nagyobb részt önállóan kell különböző típusú felada­tokat megoldani, a tárgykörö­kön belül lehetőség van kis­előadások, viták lefolytatásá­ra is. A külső üzemi gyakorlatok, valamint a diplomaterv-készí­­tési gyakorlatok az összes óra­szám egyötödét jelentik. En­nek során állattenyésztési, géptani, munkahelyi irányí­tói, termelésirányítói felada­tokat látnak el hallgatóink, valamint a diplomaterv meg­írásához szükséges kísérlete­ket állítják be, illetve össze­gyűjtik a szükséges üzemi adatokat. Hallgatóink tanulmányaik során két alkalommal vesz­nek részt egy-egy hetes un. üzemismereti tanulmányúton. Ilyenkor különböző termőhe­lyi adottságú és gazdálkodási szintű állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket láto­gatnak meg, s tanulmányoz­zák az üzemek termesztési, tenyésztési, gazdálkodási fel­tételeit, megismerkednek eredményeikkel és gondjaik­kal. A hallgatók minden ősszel különböző gazdaságokban két héten át részt vesznek ún. betakarítási munkagyakorla­tokon, melyek során fizikai munkát végeznek, valamint a betakarítás szervezésével is­merkednek.­­ Az agrármérnökképzés egyre inkább épít a hallgatók okta­tói irányítással történő, önálló feladatmegoldó tevékenységé­re. Az önálló feladatok meg­oldására vonatkozó útmutatá­sokat hallgatóink a gyakorlati foglalkozásokon kapják meg, s az értékelést is ennek kere­tében, közösen végzik el. A hallgatók önálló munka­végzésén alapul az ún. mér­nöki feladatrendszer, melynek keretében növénytan, állattan, állattenyésztéstan, növényter­mesztéstan és vállalati gazda­ságtan tárgyakból kell meg­határozott feladatot megolda­ni, illetve tanulmányt készíte­ni. Lehetőség van különböző tárgyakból egymásra épülő mérnöki feladatok készítésére is. A kar hallgatói III. évfo­lyamtól kezdődően diploma­­dolgozatot készítenek. A dip­lomatervek témája önálló ku­tatási feladatok megoldása, amelyek mezőgazdasági üze­mek és vállalatok egyes ága­zatainak vagy speciális ter­mesztési, tenyésztési, ökonó­miai kérdéseinek elemzésén alapulnak, a diplomaterveket tanulmányaik befejeztével, az államvizsgán védik meg a hallgatók. Hallgatóink , önálló tudomá­nyos munkavégzésnek széles teret biztosít a tudományos diákköri tevékenység (TDK). A TDK-munka során hallga­tóink bekapcsolódhatnak a tanszéki kutatómunkába, s az elért eredményeikről házi, il­letve országos konferenciákon számolhatnak be. A házi vagy országos konferencián elért első helyezések mentesítik hallgatóinkat külön diploma­­terv-készítéstől, s a hallgató egyben jeles érdemjegyet kap­hat a diplomatervére az ál­lamvizsgán. Évente több hallgatónk jut el nemzetközi TDK-konferen­­ciákra is. A tudományos diákköri munka során elért eredmé­nyeket végzés után nívósan továbbfejlesztve doktori disz­­szertáció, valamint kandidátu­si értekezés is készíthető. Az egyetemi évek során végzett többlet tevékenység tehát sok tekintetben előnyös. A hallgatók III. évfolyamtól kezdve az ún. választott tárgy keretében speciális ismerete­ket szerezhetnek szakmájuk keretén belül. Végzés után Az egyetemi képzés befeje­zése és sikeres államvizsga letétele után a friss diplomás agrármérnökök a mezőgazda­ság különböző területein, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, esetleg kuta­tóintézetekben, mezőgazdasá­gi jellegű, illetve élelmiszer­ipari vállalatoknál kezdik meg munkájukat. Az agrármérnökök iránti keresletet jól jelzi az a tény, hogy az elmúlt években 4-5 álláshely jutott egy-egy pá­lyázó hallgatóra. A hallgatók egy része már tanulmányai során szerződést köt mezőgazdasági üzemekkel vagy intézményekkel, s ily m­­ódon ott kezdi végzés után munkáját. Végzett hallgatóink doktori disszertáció készítése, szak­mérnöki képesítés megszerzé­se során újból munkakapcso­latba kerülnek volt oktatóik­kal. Sokukkal találkozunk üzemismereti tanulmányuta­kon, s öröm hallani, milyen megbecsüléssel beszélnek egyetemünkről, karunkról. Többen vállalnak külső diplomaterv-konzulensi meg­bízatást is, vagy közös kuta­tómunkát valamelyik tan­székkel. A kar és a diákok kapcsola­ta így az államvizsgával nem ér véget, mindkét fél hasznára és épülésére tovább él, előse­gítve az új és újabb agrár­nemzedékek képzését és a feladatokhoz való felnövését.

Next