Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)
1984-01-30 / 1. szám
Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara Gyöngyösön 1976- tól 3 éves képzési idővel üzemszervező üzemmérnököket képez. A képzés célja Célunk a népgazdasági igényeken belül a mezőgazdasági vállalatok (kombinátok, agráripari egyesülések, rendszerek) szükségleteinek megfelelően olyan üzemszervező üzemmérnökök képzése és nevelése, akik — a mezőgazdaság termelési és igazgatási egységeinek tevékenységeit ismerik; — szakágazatuknak megfelelő technológiai és üzemszervezési ismereteik alapján az üzemszervező agrármérnök, illetve a főágazatok vezetőinek irányítása mellett eredményesen képesek közreműködni a vállalati célok megvalósításában; készek és alkalmasak társadalmi feladatok megoldására. Mire képesít a diploma ? A végzettüzemszervező üzemmérnökök szakképzettségük alapján — közreműködnek a vállalaton, illetve a főágazatokon belüli termelő egységek (ágazatok, üzemek) szervezeti kapcsolatainak korszerűsítésében, a szervezettség fejlesztésében; — a különböző szintű, célús jellegű gazdasági döntések előkészítéseként adatokat (információkat) gyűjtenek, számításokat végeznek, kimunkálják és összeállítják a lehetséges döntések alternatíváit; — részt vesznek a gazdaság hosszabb távú, éves és időszaki terveinek elkészítésében, azok teljesítésének szükség szerinti elemzésében; — folyamatosan vizsgálják az alkalmazott munkaszervezési módszereket, az élőmunka termelékenységének és a tevékenységek jövedelmezőségének alakulását, ennek alapján fejlesztési programokat dolgoznak ki az új, korszerűbb munkaszervezési módszerek, eljárások alkalmazására; — elvégzik a gazdaságok biológiai és műszaki erőforrásainak kihasználtságát és hatékonyságát mutató értékeléseket, ezek alapján optimális társításukra, hatékonyabb működtetésükre, jövedelmezőségük fokozására szervezési alternatívákat dolgoznak ki; — rendszeresen értékelik és kimunkálják a technikai színvonalnak megfelelő munkanormákat és az egyéb teljesítményekre irányuló követelményeket, közreműködnek az arányos és ösztönző díjazási rendszer kialakításában, szükség szerint munkatanulmányokat készítenek; — részt vesznek a külső és belső információk (adatok) gazdasági értékelésében, gondoskodnak ezek szervezési célú felhasználásáról; — közreműködnek a vállalaton belüli terméktárolás, -feldolgozás és -forgalmazás szervezésében és a folyamatok értékelésében. Admíg eljön az államvizsga Az üzemszervező üzemmérnök-hallgatók élethivatásukra való felkészülésük folyamatában többféle tantárgycsoport keretében szereznek ideológiai, szakmai és gyakorlati ismereteket, jártasságot, illetve készséget. Az ideológiai tantárgycsoporton belül két féléven keresztül politikai gazdaságtant, filozófiát, egy-egy félévben pedig tudományos szocializmust és munkásmozgalom-történetet tanulnak. Szakmai felkészültségük megalapozása céljából három félévben alkalmazott matematikai és számítástechnikai ismereteket, valamint műszaki ismereteket (géptan), két féléven keresztül a technológiai ismeretek (szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) elsajátításához szükséges alapismereteket és egy féléven át agrártörténetet tanulnak a hallgatók. A képzés profilját jelző üzem- és munkaszervezés a legnagyobb óraszámban, négy féléven keresztül oktatott tárgy. A számvitel- és pénzgazdálkodás című tárgyat két féléven keresztül oktatja az intézmény. Ezeken túlmenően kiegészítő tárgyakat is oktatunk a főiskolai karon. Ilyenek az orosz nyelv, a testnevelés, a honvédelmi ismeretek, a munkavédelem és a jogi ismeretek. Fakultatív formában egy második idegen nyelv és további szaktárgyak tanulására is van lehetőség. A tantárgyakon belül jelentős szerepet kapnak a gyakorlati órák. A képzési idő alatt összesen 14 hét időtartamban üzemi gyakorlatokon vesznek részt a hallgatók. A képzési idő nappali tagozaton 3, levelező tagozaton 4. év. * A tanévek félévekre tagolódnak. Az egyes féléveket 6 hetes vizsgaidőszak zárja. Az egyes tantárgyak gyakorlati jeggyel, kollokviummal, záróvizsgával vagy szigorlattal zárulnak. A hatodik félévben készítik el és adják be a hallgatók szakdolgozatukat. A képzési időszak befejezését követően a jelöltek állami vizsgáztató bizottság előtt komplex államvizsgát tesznek. Amit még tuudni kell Az üzemszervező üzemmérnökképzés még meglehetősen új képzési forma, ezért a gyakorlatban kevésbé ismert. A Gyöngyösön végzett üzemmérnökök tulajdonképpen vállalatgazdasági szakemberek, akik a mezőgazdasági üzemek felső szintű vezetőinek irányítása alapján ökonómiai-szervezési feladatokat végeznek, vagy termelési folyamatokat irányítanak. Amint az már az előzőekben említettekből is kitűnik, a képzés ismeretanyagának 60 százaléka ökonómiai-szervezési, 40 százaléka pedig technológiai jellegű ismeretanyag. Az ökonómiai-szervezési ismereteket azonos mértékben, míg a technológiákat szakirányúban tanulják a hallgatók. A szakirányultság azt jelenti, hogy a második félévtől a választott szakirány (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) ismeretanyagát nagyobb óraszámban tanulják, mint a nem választott szakirányokét. A szakirányultság ad arra alapot, hogy a végzett üzemmérnök az ökonómiai-szervezési ismereteket igénylő munkakörökön kívül (tervezés, szervezés, elemzés) elsősorban technológiai jellegű ismereteket igénylő munkaköröket is betölthet (ágazatvezető, telepvezető, brigádvezető stb.). A kar hallgatói fakultatív alapon mérlegképes könyvelői végzettséget is (valamint gépjárművezetői jogosítványt és különböző idegen nyelvi ismereteket) szerezhetnek, ami ökonómusszervező tevékenységükhöz igen jól felhasználható, ezen túlmenően foglalkoztatásuk lehetőségeit is növeli. Annak ellenére, hogy a gyöngyösi üzemmérnökök képzése még új és kevésbé ismert, a kar benépesítése és a végzettek elhelyezkedése nem okoz gondot. A benépesítést és az elhelyezési feladatok végzését a kar oktatói „megyefelelősi” rendszerben oldják meg. A megyék felelős oktatói részt vesznek a pályaválasztási intézetek rendezvényein, kapcsolatot tartanak a megyei mezőgazdasági és élelmezési osztályokkal és területi szövetségekkel, a megyei lapok szerkesztőségeivel, valamint a megyék középiskoláival. Mindezen túlmenően a kar vezetése a közeli megyék középiskolás érdeklődő tanulóinak úgynevezett „nyílt napok’ keretében Gyöngyösön mutatja be a főiskolát. A gimnáziumban, a mezőgazdasági és egyéb szakközépiskolákban érettségizők matematikából és biológiából, az áruforgalmi szakközépiskolából jelentkezők matematikából és áruforgalmi ismeretekből felvételizhetnek, írásban és szóban. A felvételi vizsgára való készülést segítik a FEK- levelezések és -tanfolyamok. A kar vezetése, párt-ás KISZ-szervezete az érettségiző és továbbtanulást tervező fiatalok figyelmét arra hívja fel, hogy döntésük előtt alaposan mérlegeljék felkészültségüket. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a továbbtanulást választók zöme az egyetemre jelentkezik és második helyen jelöli a főiskolát. Úgy ítélikmeg, hogy ha az egyetemi felvétel nem sikerül, átirányítással bekerülhetnek a főiskolára. Ez az elgondolás olyan helyzetet eredményezhet, hogy a viszonylag jobb képességű fiatal az egyetemre nem nyer felvételt, és átirányítást sem kaphat hely hiányában. A végzett üzemmérnökök 2-3 álláshely közül választhatnak, pályázat útján. Az egyéves gyakornoki idő után jelentkezhetnek a GATE mezőgazdaságtudományi kottára és ott három év alatt, levelező úton egyetemi végzettséget szerezhetnek. Az intézmény címe: Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 3201 Gyöngyös, Mátrai út 36. Postafiók 143. Telex: 25 211. Telefon: 11 871. Az iskola igazgatója: dr.Szemes Lajos egyetemi tanár. —ъШ A főiskolai kar épülete Fent lakunk a Az egyetem fölött emelkedő Kolbay-dombot a Nyisztor György kétszeres kiváló kollégium modern üvegbeton épülettriója koronázza. Névadónknak, a Tanácsköztársaság népbiztosának mellszobra a főbejárat melletti kis parkot díszíti. Az A épület a gazdász fiúké, a C a gépészkaré, a „В"ben a lányok és a továbbképzősök laknak. Második otthonunkat kétszer kapta szárnyra a világhír, 1965-ben az Universiade, 66-ban pedig az ■ atlétikai Európa-bajnokság olimpiai falujaként vonult be a sporttörténelembe. Itt lakik a hallgatók közel nyolcvan százaléka. A főbejáraton át a hallba jutva szemből a porta és a posta kioszkjai, jobbról azeleszbüfé fogadja a látogatót. Balra a Gorka-terem, Gorka Lívia értékes kerámia-zodiákusáról nyerte a nevét. A szorgalmi időszakban a kultúrélet otthona, nívós kiállítások, szakmai és politikai előadások színtere, a vizsgaidőszak csöndjében a szívós és kitartó tanulásé. A Gorkával határos az ATE-stúdió birodalma. A háromágyas szobákban a negyedik szobatárs a kollégiumi rádió, amely késő estig „tanít, nevel, szórakoztat”. A műsorokat a hallgatók készítik kollégáik okulására és szórakoztatására. A főépületi hosszú üvegfolyosóra nyílnak a játéktermek, itt működnek a szakmai és kulturális körök. Az évfolyamok általában egy egész emeletet birtokolnak. A háromágyas erkélyes szobák mindegyikéhez beépített szekrény és mosdó is tartozik. Szintenként egy tusoló, főző-, mosó-, vasalószoba áll a hallgatók rendelkezésére. A tágas tévészobák legtöbbjében már színes készülék működik. A vezetésben egységesen érvényesül az állami irányítás és a diákközösségi élet szocialista demokratizmuson alapuló önkormányzata. Ennek legfelső szerve az egyytemi kollégiumi munkabizottság, amelynek alárendeltjei a kari KMB-k, ők szervezik és irányítják a kollégiumi életet és a koleszprogramokat. Az öntevékeny személyiségfejlesztésnek számtalan lehetőségét kínáljuk. A klubok, körök munkájában magas a mérce. Jól fölszerelt nyelvi és fotólaborunk, kondiszobánk és barkácsműhelyünk minden érdeklődőt vár. A szintet és az eredményeket a két „Kiváló Kollégium’ cím fémjelzi. Külön kell szólni a lokálpatriotizmus koleszbeli kis kohóiról, a megyei diákklubokról. Gazdag programjaik szinte meghatározó szerepet játszanak a kollégium életében. Két csatornát működtetnek, egyiken a középiskolásokat segítik az egyetemre jutni, a másikon a kész szakembereket közvetítik a megye irányába. Idebent a koleszban a hétköznapok szürkeségét oszlatják varázslatos hangulatú rendezvényeikkel. Mindent megtesznek azért, hogy minél nagyobb tekintélyt szerezzenek szülőföldjüknek társaik előtt. Ezt szolgálják a megyei revük és a különféle kupák, amelyek már szerves részei a helyi történelemnek is. Ki lehet kollégista? Olyan hallgató, aki nem az egyetem székhelyén lakik, erkölcsi, politikai magatartásával kiérdemli a felvételt, és persze a tanulmányi magasugrásban sem veri le a lécet. Légy te is lakótársunk messze fénylő második otthonunkban! A Nyisztor György Kiváló Kollégium . A HALLGATÓ SZAVÁNAK SÚLYA Az elmúlt évtizedben a történelem dialektikájának ereje átformálta a KISZ-élet arculatát. A formalizmus megcserepesedett mázát levetve megújult az egyetemek ifjúságmozgalma, a fő hangsúly átkerült az érdekvédelemre, megnőtt a hallgatók szavának súlya az egyetemi élet irányításában. Jelentős szervezeti megújulást is hozott ez a reneszánsz. A gödöllői campuson a fő cél az, hogy megtanítsuk elkötelezetten politizálni és önmagukat nevelve színesen élni az agrárhallgatókat. A mi KISZ-életünk országszerte elismerést arat. Többek között ezért is kapta meg az ATE az 1982. évi országos felsőoktatási alágazati ifjúsági parlament rendezési jogát. Három n!'p ig itt dobogott az egyetemista és főiskolás világ szíve, ami nem csoda, hisz nagy dolog forgott kockán. A felsőoktatás reformja, az ezredforduló értelmiségének sorsa. Miből táplálkozik ifjúságmozgalmunk? Egyik forrása a több mint negyedszázados múlt, a másik az a politizáló készség, amely egy széles KISZ-aktívaréteg sajátja. Sorainkból államférfiak, országos és megyei szintű vezetők emelkedtek ki. A KISZ jelentős anyagi tőkével bír, amelynek fő részét az országszerte híressé vált építőtáborok adják. Ebből finanszírozzuk a hallgatók különböző öntevékeny köreinek és klubjainak munkáját. Tömegsportéletünket csodáló sorokkal rajongja körül a hazai sportsajtó. Komoly összegeket áldoz a KISZ arra, hogy minél szélesebb körben serkentse a hallgatók körében az idegen nyelvek tanulását. A nyelvvizsgák díját megtéríti és a sikeres vizsgázókat rendszeres juttatásban részesíti. Reméljük, te is megtudod, mit jelent Gödöllőn KISZ-tagnak lenni! zőgazdságtudományi kar (Folytatás az 1. oldalról.) után pedig az általános agrármérnökképzéshez tartozó tárgyakat. Az állattenyésztési szakirányú hallgatók is tanulják például a növénytermesztéstan,növénykórtan, rovartan, vízgazdálkodás műszaki alapjai tárgyakat. Képzési formák Az agrármérnökképzés fő formái az előadások, a tantárgyi gyakorlatok, a szemináriumok, a külső üzemi gyakorlatok, a tanulmányutak és az önálló feladatok. Az előadásokat neves egyetemi tanárok, a kutatómunkában és a termelési gyakorlatban is elismert szakemberek tartják. Az oktatási óraszám több,mint egyharmadát teszik ki az előadások. A tantárgyi gyakorlatok és szemináriumok célja olyan jártasság és készség kialakítása, amely a tudományos munka, illetve az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosításának alapjául szolgál az egyetemi évek alatt és végzés után. A gyakorlati foglalkozásokon nagyobb részt önállóan kell különböző típusú feladatokat megoldani, a tárgykörökön belül lehetőség van kiselőadások, viták lefolytatására is. A külső üzemi gyakorlatok, valamint a diplomaterv-készítési gyakorlatok az összes óraszám egyötödét jelentik. Ennek során állattenyésztési, géptani, munkahelyi irányítói, termelésirányítói feladatokat látnak el hallgatóink, valamint a diplomaterv megírásához szükséges kísérleteket állítják be, illetve összegyűjtik a szükséges üzemi adatokat. Hallgatóink tanulmányaik során két alkalommal vesznek részt egy-egy hetes un. üzemismereti tanulmányúton. Ilyenkor különböző termőhelyi adottságú és gazdálkodási szintű állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket látogatnak meg, s tanulmányozzák az üzemek termesztési, tenyésztési, gazdálkodási feltételeit, megismerkednek eredményeikkel és gondjaikkal. A hallgatók minden ősszel különböző gazdaságokban két héten át részt vesznek ún. betakarítási munkagyakorlatokon, melyek során fizikai munkát végeznek, valamint a betakarítás szervezésével ismerkednek. Az agrármérnökképzés egyre inkább épít a hallgatók oktatói irányítással történő, önálló feladatmegoldó tevékenységére. Az önálló feladatok megoldására vonatkozó útmutatásokat hallgatóink a gyakorlati foglalkozásokon kapják meg, s az értékelést is ennek keretében, közösen végzik el. A hallgatók önálló munkavégzésén alapul az ún. mérnöki feladatrendszer, melynek keretében növénytan, állattan, állattenyésztéstan, növénytermesztéstan és vállalati gazdaságtan tárgyakból kell meghatározott feladatot megoldani, illetve tanulmányt készíteni. Lehetőség van különböző tárgyakból egymásra épülő mérnöki feladatok készítésére is. A kar hallgatói III. évfolyamtól kezdődően diplomadolgozatot készítenek. A diplomatervek témája önálló kutatási feladatok megoldása, amelyek mezőgazdasági üzemek és vállalatok egyes ágazatainak vagy speciális termesztési, tenyésztési, ökonómiai kérdéseinek elemzésén alapulnak, a diplomaterveket tanulmányaik befejeztével, az államvizsgán védik meg a hallgatók. Hallgatóink , önálló tudományos munkavégzésnek széles teret biztosít a tudományos diákköri tevékenység (TDK). A TDK-munka során hallgatóink bekapcsolódhatnak a tanszéki kutatómunkába, s az elért eredményeikről házi, illetve országos konferenciákon számolhatnak be. A házi vagy országos konferencián elért első helyezések mentesítik hallgatóinkat külön diplomaterv-készítéstől, s a hallgató egyben jeles érdemjegyet kaphat a diplomatervére az államvizsgán. Évente több hallgatónk jut el nemzetközi TDK-konferenciákra is. A tudományos diákköri munka során elért eredményeket végzés után nívósan továbbfejlesztve doktori diszszertáció, valamint kandidátusi értekezés is készíthető. Az egyetemi évek során végzett többlet tevékenység tehát sok tekintetben előnyös. A hallgatók III. évfolyamtól kezdve az ún. választott tárgy keretében speciális ismereteket szerezhetnek szakmájuk keretén belül. Végzés után Az egyetemi képzés befejezése és sikeres államvizsga letétele után a friss diplomás agrármérnökök a mezőgazdaság különböző területein, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, esetleg kutatóintézetekben, mezőgazdasági jellegű, illetve élelmiszeripari vállalatoknál kezdik meg munkájukat. Az agrármérnökök iránti keresletet jól jelzi az a tény, hogy az elmúlt években 4-5 álláshely jutott egy-egy pályázó hallgatóra. A hallgatók egy része már tanulmányai során szerződést köt mezőgazdasági üzemekkel vagy intézményekkel, s ily módon ott kezdi végzés után munkáját. Végzett hallgatóink doktori disszertáció készítése, szakmérnöki képesítés megszerzése során újból munkakapcsolatba kerülnek volt oktatóikkal. Sokukkal találkozunk üzemismereti tanulmányutakon, s öröm hallani, milyen megbecsüléssel beszélnek egyetemünkről, karunkról. Többen vállalnak külső diplomaterv-konzulensi megbízatást is, vagy közös kutatómunkát valamelyik tanszékkel. A kar és a diákok kapcsolata így az államvizsgával nem ér véget, mindkét fél hasznára és épülésére tovább él, elősegítve az új és újabb agrárnemzedékek képzését és a feladatokhoz való felnövését.