Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)
1984-01-30 / 1. szám
A mezőgazdasági gépészmérnök feladata a műszaki fejlesztésben A világ lakossága rohamosan gyarapodik. Jelenleg mintegy 4 milliárd ember él a Földön, és az ezredfordulóig az emberiség létszáma mintegy 7 milliárd lesz. Ennyi embernek kell biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot lényegében a maival azonos, illetve fokozatosan csökkenő mezőgazdasági területen. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban az élelmezés minőségi javítása, míg a fejlődő országokban az elsődleges élelmiszer-szükségletek mindenáron való kielégítése a feladat. A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedekben rohamosan gyarapodott, de ezen belül is hazánk kiemelkedő fejlődést mutatott. A mezőgazdaság intenzifikálódása egyre több termelőeszközt, ipari eredetű anyagot és energiát igényel. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás, a nagy hozamú fajták termesztése, a megváltozott közgazdasági viszonyok új és újabb igényeket támasztanak a gépesítéssel szemben. A módosult igények és a szigorúbb minőségi előírások egyre összetettebbé válnak. A tervezéssel, fejlesztéssel, alapozó és alapkutatással foglalkozó mezőgazdasági műszaki szakemberek feladata napjainkban rendkívül összetett, hiszen az üzemek differenciált igényeihez szorgalmasan alkalmazkodó gépek, géprendszerek és gépi technológiák kialakítása nem egyszerű feladat. Ebben a struktúrában döntő fontosságú és egyre szélesedő a mezőgazdasági gépészmérnök szerepe. Munkája a kezdeti időszakban csak a gépek megtervezésére és gyártására korlátozódott. Az utóbbi évtizedek azonban mind bonyolultabb és összetettebb gépi technikát követeltek. Előtérbe került a széles körű műszaki felkészültséget, mérnöki ismeretet igénylő gépüzemeltetés, karbantartás és javítás ellátása is. Ez az igény a mezőgazdasági gépészmérnököknek a termelésben való közvetlen részvételét tette szükségessé. A mezőgazdasági gépészmérnököknek döntő termelésirányító szerepük van ma már a több ezer, sőt tízezer hektáros állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, valamint az egyes kultúrák iparszerű termelését több százezer hektáron összefogó termelési rendszerekben és kombinátokban is. Ezeknek a szakembereknek a képzésére hozta létre a kormányzat 34 évvel ezelőtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karát, ahol eddig mintegy 4000 mezőgazdasági gépészmérnök szerzett oklevelet. Az általunk kibocsátott szakembereket a termelés számos területén, továbbá az oktatás, a kutatás, a szakigazgatás és a mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelem különböző posztjain egyaránt megtalálhatjuk. Munkájukat anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik, a mezőgazdasági gépészmérnöki hivatás a magyar értelmiség legprogresszívabb fejlődő, nagy társadalmi presztízst kivívott részévé vált. A mezőgazdasági gépészmérnökök iránt jelenleg is nagy, a jövőben pedig tovább növekszik a népgazdasági kereslet, hiszen a technológiai fejlődéssel együtt járó technikai korszerűsítés irányítása majd az új alapokon nyugvó gazdaságos termelés is elsősorban az ő vállaikon nyugszik. Az élelmiszer-termelés életszínvonal-politikánk egyik sarkköve. Az ebben a munkában való kulcsfontosságú részvétel mindenki számára megtisztelő feladat. Dr. Lehoczky László egyetemi tanár, dékán Nem lesz gond az elhelyezkedés Az elmúlt években egy-egy végzett mezőgazdasági gépészmérnökre 4,5 álláshely jutott. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági gépészmérnökökre nagy szükség van, a pálya még sok képzett szakembert kíván és vár. Mi a feladata az üzemben az mng. gépészmérnöknek? ő a mezőgazdasági termelési folyamatok műszaki irányítója. Jelenleg a mezőgazdaságban mintegy 55 000 traktor, 25 000 tehergépkocsi, 16 000 kombájn, 200 repülőgép és még sok egyéb gép dolgozik. Ez a hatalmas műszaki bázis jól képzett szakembereket kíván, a szakmunkástól a mérnökig. Mivel ma már gyakorlatilag minden mezőgazdasági termelési folyamat gépesített, a mezőgazdasági gépészmérnök szerepe az üzemen belül meghatározó. Feladatai közé tartoznak többek között a következők: — a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez szükséges gépek tervezése; — a termelési folyamatokhoz szükséges géprendszerek kialakítása; — új gépek és berendezések tervezése; — az egyes munkafolyamatokhoz szükséges gépek típusainak megválasztása, a gazdaságossági szempontok figyelembevételével; „ — a műszaki jellegű melléktevékenység irányítása; — az egyes termelési folyamatok szervezése; — a termeléshez szükséges hajtóanyagok, hőenergia, alkatrészek szükségleteinek tervezése, beszerzése; — a géppark karbantartása, javítása és az alkatrészgyártás szervezése, irányítása; — a gépész szakemberek rendszeres továbbképzésének irányítása; — a gépesítés költségeinek és gazdaságosságának folyamatos értékelése; — az elavult géppark folyamatos felújításának irányítása. Természetesen ezeket a munkákat a mezőgazdasági gépészmérnök az üzem vezetőségével és több szakember közös összefogásával, segítségével végzi. ч Ezen összetett munkakör ellátásához az alapos műszaki felkészültség mellett megfelelő biológiai, közgazdasági és szervezési ismeretek is szükségesek. Az adott üzemek termelésében tehát meghatározó szerepet játszik a mezőgazdasági gépészmérnök, nagy a felelőssége","hiszen a nagy erő- és munkagépek nagy teljesítményekre képesek. És ha alkatrészhiány vagy szervezési okok miatt nem dolgoznak megfelelően, akkor az üzemeket több tíz- esetlegszázezer forint kár érheti rövid idő alatt. E szép, de felelősségteljes munkára várunk benneteket! Mire képezzük hallgatóinkat és A mezőgazdasági gépészmérnökképzés alapvető célja olyan egymásra épülő ismeretek elsajátíttatása, melyek eredményeként művelt, szocialista világnézetű, biológiai és ökonómiai ismeretekkel felvértezett, széles körű műszaki képzettségű szakemberekké válnak a hozzánk beiratkozott hallgatók. A képzés arra irányul, hogy a végzett okleveles mezőgazdasági gépészmérnök alkalmas legyen a mezőgazdasági termelés műszaki kérdéseiben megalapozott gazdasági döntések kidolgozására, folyamatok és gépek tervezésére, a berendezések üzemeltetésének irányítására, az üzemfenntartás és energiagazdálkodás szervezésére, a műszaki fejlesztési feladatok megoldására valamint az új tudományos és technikai ismeretek befogadására. A mezőgazdasági gépészmérnökképzés a mezőgazdasági műszaki problémák megoldására irányuló általános jellegű speciális képzés. A tanulmányi idő 5 év. A tantervi órakeret 5530 óra, ebből 1080 óra termelési gyakorlat. A hallgatók az 5 év alatt összesen 27 hetet (1080 óra) töltenek különböző ipari és mezőgazdasági üzemekben. Az üzemi gyakorlatokon megismerik a mezőgazdasági munka szintjeit a kézi munkától a géppel végzett munkán át a vezetési, irányítási tevékenységig. Élményeket, ismereteket gyűjtenek és betekintést kapnak az irányítás és szervezés munkájába is. Az üzemi gyakorlatok szerves részét képezik mind a szakmai ismeretek megszerzésének, mind az általános nevelési célkitűzések megvalósításának. A tanulmányi félévek 15 oktatási hétből és 4 hét vizsgaidőszakból állnak. A félévi általános óraterhelés 30 óra. A tananyag, illetve a tantárgyak három csoportba sorolhatók. Az összes óraszám 87%-át teszi ki az ún. törzsanyag. A törzsanyagban, mely 40 tárgyat foglal magába — az egymásra épülő ismeretanyagok csoportjai a következők: — alkalmazott természettudományok (műszaki matematika, biometria, mérnöki fizika, agro- és biofizika, alkalmazott kémia); — a mérnöki kapcsolatteremtés eszközrendszere (ábrázoló geometria, műszaki rajz, idegen nyelvek, számítástechnika, publikációs és publikációhasználati alapismeretek, vezetéselmélet, pszichológia); — agrár-műszaki alapismeretek (biológia, agro- és zootechnika, általános géptan, anyagismeret, a terménytárolás és -tartósítás műszaki-biológiai alapjai, a mezőgazdasági gépek mechanizmusai, mezőgazdasági és műszaki tribológia, ergonómia, munkavédelem, gépjárművezetés stb., — mg. gépészmérnöki alapozó ismeretek (műszaki és mezőgazdasági mechanika, áramlástan, elektrotechnika, műszaki hőtan, gépelemek, gyártástechnológia, mérés- és irányítástechnika, mg. építészet és épületgépészet, pneumatikus és hidraulikus hajtásrendszerek stb.); — mg. gépi munkafolyamatok energiaellátása (energiahordozók és -átalakítók, tüzelőanyagok, alkalmazott termodinamika, tüzeléstechnika, tüzelőberendezések, belsőégésű motorok, a mezőgazdaság villamosítása, biológiai és természeti energiaforrások stb.); —■ mezőgazdasági gépszerkezettan (traktorok, autók és önjáró gépek szerkezete, a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés gépei, a mezőgazdasági anyagmozgatás gépei, az elsődleges terményfeldolgozás és az élelmiszeripari műveletek gépei stb.); a mezőgazdasági gépek és géprendszerek üzemeltetése, gépüzemfenntartás (rendszertervezés, gépüzemeltetés, mezőgazdasági gépjavítás, a gépgyártás-javítás tervezése, műszaki diagnosztika, karbantartás stb.); — mezőgazdasági gépek és termelési folyamatok fejlesztése (műszaki fejlesztés, gépszerkesztéstan stb.); — üzemszervezés (vállalati gazdaságtan, a gépesítés ökonómiája, beruházási ismeretek, pénzügyi, számviteli és kereskedelmi alapismeretek, a gépfenntartás szervezése); ■ — társadalomtudományok (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus, a magyar munkásmozgalom története, szociológia stb.). A törzsanyag 11 tanszék illetve intézet gondozásában kerül leadásra. A hallgatók tudásukról kollokviumokon és szigorlatokon adnak számot. Az alapszigorlatok a matematika, a mechanika, a mezőgazdasági ismeretek és a politikai gazdaságtan tárgyakat foglalják magukba. Ezeken a szigorlatokon tesznek a hallgatók tanúbizonyságot arról, hogy a középiskolából hozott ismeretanyagokra alapozva kellő jártasságot szereztek a gépészmérnöki tanulmányok további folytatásához, valamint arról, hogy e fontos és nélkülözhetetlen tudományterületek összefüggéseit képesek gondolkodó, alkotó módon alkalmazni. A tanulmányi munka következő szakaszának lezárását a műszaki alapozó tárgyi szigorlat jelenti. A szigorlaton, illetve az ezzel egyidejűleg záródó műszaki alapozó tárgyakból tett vizsgákon a hallgatók a gépek és műszaki folyamatok megismeréséhez nélkülözhetetlen műszaki ismeretekből bizonyítják felkészültségüket. A műszaki alapozó tárgyak mélyreható ismerete nemcsak a szaktárgyak eredményes feldolgozását teszi lehetővé, hanem itt válik el, hogy kiből lesz jó mérnök.Az V. évfolyamon az abszolutórium egyik feltételeként kerül sor a szaktárgyak lehallgatása után a mezőgazdasági gépészmérnöki zárószigorlat letételére. Mire a hallgatók tanulmányuk e jelentős állomásához érnek, olyan fontos műszaki és közgazdasági tárgyak ismeretanyagát sajátították el, mint a belsőégésű motorok, traktorok, autók, mezőgazdasági gépek, az állattenyésztés gé hogyan é pei, kertészeti gépek, mg. anyagmozgatás, mg. gépek javítása, mg. gépek üzemeltetése, üzemfenntartás, üzemszervezés stb. " Az abszolutóriumot megszerzett hallgatók előtt egyetlen nagy feladat áll, bebizonyítani szakmai felkészültségüket a kar oktatói és a szakma neves képviselői előtt. Ez a diplomaterv elkészítésével és megvédésével történik. A hallgatók diplomatervüket III. éves korukban választják. A témaválasztással egyidejűleg eldöntik, hogy milyen speciális ismeretanyagot jelentő tantárgycsoportot vesznek fel a IV. és V. évfolyamon. A kar tantervében ezeknek a tantárgyaknak külön nevet adtunk, alternatív blokknak nevezzük. Az alternatív blokkban szereplő 12 tárgy lehetőséget biztosít a diplomatervtémához közel álló mélyebb ismeretek megszerzésére. A tantárgyak harmadik csoportját a fakultatív tárgyak képezik. A fakultatív tárgyak igen széles skálát ölelnek fel, és közülük a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak. A tanulmányi idő alatt legalább 10 fakultatív tantárgy felvétele kötelező. A mezőgazdasági gépészmérnöki hivatás széleskörű szakmai felkészültséget igényel. A törzsanyag, az alternatív blokk tárgyai és a fakultatív tárgyak rendszere teremtik meg a feltételét a széles körű és időtálló alap- és szakismeretek, a konvertálható tudás megszerzésének. A mezőgazdasági gépészmérnöki hivatást az elmúlt évtizedekben végzettek zömmel a mezőgazdasági termelő üzemekben gyakorolják, mint különböző szintű szakmai és ágazati vezetők. Más mezőgazdasági gépészmérnökök viszont — éppen a széles körű, konvertálható szakmai ismeretanyag birtokában — ipari üzemekben, a szakigazgatás, a kutatás, az oktatás és a gépkereskedelem területén dolgoznak. Ballagás. A háttérben a gépészmérnöki kar épülete Miért van szükség biológiai ismeretekre? A mezőgazdasági gépészmérnökképzéshez hozzátartozik a biológiai alapképzés is. Miért van erre szükség? A mezőgazdaságban dolgozó gépészmérnökök nap mint nap kényszerülnek dönteni olyan feladatokban, amelyek nem nélkülözhetik az általános biológiai ismeretekben való jártasságot. A növénytermesztés, állattenyésztés napi feladatai, a tervezés, beruházás, értékesítés során felvetett problémák komplexen jelentkeznek, műszaki-biológiaiökonómiai egységben. A helyes döntés, növénytermesztési-állattenyésztési technológiák helyes kialakítása, a beruházások, az értékesítés nem képzelhető el biológiai ismeretek nélkül. GYAKORLATOK A gyakorlatok kiegészítik az előadásokat. Az elméletileg elsajátított tudás bizonyításához éppúgy hozzájárulnak, mint a szakmai gyakorlati készségek fejlesztéséhez. A gyakorlatokon a hallgatók célszerűen irányított tevékenységük során tapasztalatokat szereznek. A gyakorlatok jelentős részét képezik a TANTÁRGYI GYAKORLATOK, amelyek egy-egy tárgyhoz kapcsolódva laboratóriumban, tanműhelyben vagy tanteremben zajlanak. A gyakorlatok másik igen fontos részét az ÜZEMI GYAKORLATOK jelentik, amelyek a következők: gépkezelési gyakorlat, aratási gyakorlat, gépgyári termelési gyakorlat, üzemszervezési gyakorlat, üzemvezetési gyakorlat. Tudományos diákköri tevékenységünk A TDK már több mint két évtizede működő, élő mozgalom. Célja és feladata, hogy az egyetemi hallgatók a tantervben előírt tanulmányi, szakmai követelményeket meghaladó ismereteket szerezhessenek, felkészülhessenek a tudományos-szakmai munkára. A TDK önálló gondolkodásra nevel. Lehetővé teszi a hallgatók és oktatók közötti szakmai és emberi kapcsolatok elmélyítését, kapcsolatokat teremt a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozó szakemberekkel. A TDK jelenlegi formájában a hallgató valamely tanszék vagy intézet tanárához, oktatójához csatlakozik, közreműködik annak tudományos munkájában, kutatásaiban, önálló feladatokat old meg és munkájának eredményeit TDK- dolgozatban rögzíti. Az évenkénti TDK-konferenciákon hallgatótársainak, tanárainak előadás formájában bemutatja tevékenységét. A minden második évben megrendezendő országos konferencia az egyetemek és főiskolák TDK-munkájának összevetésére, a hasznos tapasztalatok cseréjére ad lehetőséget. A külföldi konferenciákon való részvétel, illetve külföldiek jelenléte a házi konferenciákon, nagyban elősegíti a külföldi diákkapcsolatok fejlődését. A gépészmérnöki karon az utóbbi években átlagosan 18- 18 dolgozat készül el a házi TDK-konferenciára. Ezek a dolgozatok a tanszéki kutatómunkákhoz kapcsolódóan a mezőgazdaság és élelmiszeripar különböző területein felvetődő problémákat dolgozzák fel tudományos igénnyel, segítve ezzel az ország különböző mezőgazdasági üzemeit, megyei feladatok megoldását. A legjobb dolgozatok készítői jutalomban részesülnek és lehetőség van arra, hogy a TDK-dolgozatokat diplomatervként elfogadják. Pályázati felhívás! A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI KARA pályázatot hirdet középiskolás fiatalok számára KI TUD TÖBBET A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI HIVATALRÓL? címmel. A pályaművekben a mezőgazdasági gépészmérnök feladatával, a termelésben elfoglalt helyével, társadalmi megbecsülésével, érvényesülési lehetőségeivel, a felkészítést végző gödöllői mezőgazdasági gépészmérnöki kar tevékenységével kapcsolatos személyes élmények feldolgozását várjuk, maximálisan 1 ív (20 oldal) terjedelemben. A pályaműveket 1984. március 15-ig kell lezárt borítékban, a feladó nevének, címének és középiskolájának megnevezésével beküldeni. Címünk: AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Dékáni Hivatala, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Pályadíjak: 1 db 2000 Ft-os I. díj, 2 db 1000 Ft-os 11. díj, 3 db 500 Ft-os 111. díj, továbbá értékes könyvjutalmak. A díjak kiosztása a végzős mezőgazdasági gépészmérnökök gyűrűavató szakestélyén történik. A nyerteseknek 1984. április 2-ig értesítést küldünk.