Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)

1984-01-30 / 1. szám

A mezőgazdasági gépészmérnök feladata a műszaki fejlesztésben A világ lakossága roha­mosan gyarapodik. Jelen­leg mintegy 4 milliárd em­ber él a Földön, és az ez­redfordulóig az emberiség létszáma mintegy 7 mil­liárd lesz. Ennyi embernek­­ kell biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot lényegében a maival azonos, illetve fo­kozatosan csökkenő mező­­gazdasági területen. A fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országok­ban az élelmezés minőségi javítása, míg a fejlődő or­szágokban az elsődleges élelmiszer-szükségletek mindenáron való kielégíté­se a feladat. A világ mezőgazdasága az elmúlt évtizedekben ro­hamosan gyarapodott, de ezen belül is hazánk ki­emelkedő fejlődést muta­tott. A mezőgazdaság inten­­zifikálódása egyre több ter­melőeszközt, ipari eredetű anyagot és energiát igé­nyel. A korszerű nagyüze­mi gazdálkodás, a nagy ho­zamú fajták termesztése, a megváltozott közgazdasági viszonyok új és újabb igé­nyeket támasztanak a gé­pesítéssel szemben. A mó­dosult igények és a szigo­rúbb minőségi előírások egyre összetettebbé válnak. A tervezéssel, fejlesztéssel, alapozó és alapkutatással foglalkozó mezőgazdasági műszaki szakemberek fel­adata napjainkban rendkí­vül összetett, hiszen az üze­mek differenciált igényei­hez szorgalmasan alkal­mazkodó gépek, géprend­szerek és gépi technoló­giák kialakítása nem egy­szerű feladat. Ebben a struktúrában döntő fontosságú és egyre szélesedő a mezőgazdasági gépészmérnök szerepe. Munkája a kezdeti idő­szakban csak a gépek meg­tervezésére és gyártására korlátozódott. Az utóbbi évtizedek azonban m­ind bonyolultabb és összetet­tebb gépi technikát köve­teltek. Előtérbe került a széles körű műszaki felké­szültséget, mérnöki ismere­tet igénylő gépüzemeltetés, karbantartás és javítás el­látása is. Ez az igény a mezőgazdasági gépészmér­nököknek a termelésben való közvetlen részvételét tette szükségessé. A mezőgazdasági gépész­­mérnököknek döntő terme­lésirányító szerepük van ma már a több ezer, sőt tízezer hektáros állami gazdaságokban és termelő­­szövetkezetekben, valamint az egyes kultúrák iparsze­rű termelését több száz­ezer hektáron összefogó termelési rendszerekben és kombinátokban is. Ezeknek a szakemberek­nek a képzésére hozta lét­re a kormányzat 34 évvel ezelőtt a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Mező­­gazdasági Gépészmérnöki Karát, ahol eddig mintegy 4000 mezőgazdasági gé­pészmérnök szerzett okle­velet. Az általunk kibocsá­tott szakembereket a ter­melés számos területén, to­vábbá az oktatás, a kuta­tás, a szakigazgatás és a mezőgazdasági termelőesz­köz-kereskedelem különbö­ző posztjain egyaránt meg­találhatjuk. Munkájukat anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik, a mezőgazda­sági gépészmérnöki hiva­tás a magyar értelmiség legprogresszívabb fejlődő, nagy társadalmi presztízst kivívott részévé vált. A mezőgazdasági gépészmér­nökök iránt jelenleg is nagy, a jövőben pedig to­vább növekszik a népgaz­dasági kereslet, hiszen a technológiai fejlődéssel együtt járó technikai kor­szerűsítés irányítása majd az új alapokon nyugvó gazdaságos termelés is el­sősorban az ő vállaikon nyugszik. Az élelmiszer-termelés életszínvonal-politikánk egyik sarkköve. Az ebben a munkában való kulcs­­fontosságú részvétel min­denki számára megtisztelő feladat. Dr. Lehoczky László egyetemi tanár, dékán Nem lesz gond az elhelyezkedés Az elmúlt években egy-egy végzett mezőgazdasági gé­pészmérnökre 4,5 álláshely jutott. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági gépészmérnö­kökre nagy szükség van, a pálya még sok képzett szakembert kíván és vár. Mi a feladata az üzemben az mng. gépészmérnöknek? ő a mezőgazdasági terme­lési folyamatok műszaki irá­nyítója. Jelenleg a mezőgaz­daságban mintegy 55 000 trak­tor, 25 000 tehergépkocsi, 16 000 kombájn, 200 repülő­gép és még sok egyéb gép dolgozik. Ez a hatalmas mű­szaki bázis jól képzett szak­embereket kíván, a szakmun­kástól a mérnökig. Mivel ma már gyakorlatilag minden mezőgazdasági termelési fo­lyamat gépesített, a mezőgaz­dasági gépészmérnök szerepe az üzemen belül meghatározó. Feladatai közé tartoznak többek között a következők: — a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez szükséges gépek tervezése; — a termelési folyamatok­hoz szükséges géprendszerek kialakítása; — új gépek és berendezé­sek tervezése; — az egyes munkafolyama­tokhoz szükséges gépek típu­sainak megválasztása, a gaz­daságossági szempontok fi­gyelembevételével; „ — a műszaki jellegű mel­léktevékenység irányítása; — az egyes termelési folya­matok szervezése; — a termeléshez szükséges hajtóanyagok, hőenergia, al­katrészek szükségleteinek ter­vezése, beszerzése; — a géppark karbantartá­sa, javítása és az alkatrész­­gyártás szervezése, irányítá­sa; — a gépész szakemberek rendszeres továbbképzésének irányítása; — a gépesítés költségeinek és gazdaságosságának folya­matos értékelése; — az elavult géppark fo­lyamatos felújításának irá­nyítása. Természetesen ezeket a munkákat a mezőgazdasági gépészmérnök az üzem veze­tőségével és több szakember közös összefogásával, segítsé­gével végzi. ч Ezen összetett munkakör ellátásához az alapos műszaki felkészültség mellett megfele­lő biológiai, közgazdasági és szervezési ismeretek is szük­ségesek. Az adott üzemek termelésé­ben tehát meghatározó sze­repet játszik a mezőgazdasá­gi gépészmérnök, nagy a fe­lelőssége","hiszen a nagy erő- és munkagépek nagy teljesít­ményekre képesek. És ha al­katrészhiány vagy szervezési okok miatt nem dolgoznak megfelelően, akkor az üzeme­ket több tíz- esetleg­­százezer forint kár érheti rövid idő alatt. E szép, de felelősségteljes munkára várunk benneteket! Mire képezzük hallgatóinkat és A mezőgazdasági gépész­mérnökképzés alapvető cél­ja olyan egymásra épülő is­meretek elsajátíttatása, melyek eredményeként művelt, szo­cialista világnézetű, biológiai és ökonómiai ismeretekkel felvértezett, széles körű műsza­ki képzettségű szakemberekké válnak a hozzánk beiratko­zott hallgatók. A képzés arra irányul, hogy a végzett okle­veles mezőgazdasági gépész­­mérnök alkalmas legyen a mezőgazdasági termelés mű­szaki kérdéseiben megalapo­zott gazdasági döntések kidol­gozására, folyamatok és gépek tervezésére, a berendezések üzemeltetésének irányítására, az üzemfenntartás és energia­­gazdálkodás szervezésére, a műszaki fejlesztési feladatok megoldására valamint az új tudományos és technikai isme­retek befogadására. A mezőgazdasági gépész­mérnökképzés a mezőgazda­­sági műszaki problémák meg­oldására irányuló általános jellegű speciális képzés. A ta­nulmányi idő 5 év. A tantervi órakeret 5530 óra, ebből 1080 óra termelési gyakorlat. A hallgatók az 5 év alatt összesen 27 hetet (1080 óra) töltenek különböző ipari és mezőgazdasági üzemekben. Az üzemi gyakorlatokon megis­merik a mezőgazdasági mun­ka szintjeit a kézi munkától a géppel végzett munkán át a vezetési, irányítási tevékeny­ségig. Élményeket, ismerete­ket gyűjtenek és betekintést kapnak az irányítás és szer­vezés munkájába is. Az üze­mi gyakorlatok szerves részét képezik mind a szakmai isme­retek megszerzésének, mind az általános nevelési célkitű­zések megvalósításának. A tanulmányi félévek 15 oktatási hétből és 4 hét vizs­gaidőszakból állnak. A félévi általános óraterhelés 30 óra. A tananyag, illetve a tantár­gyak három csoportba sorolha­tók. Az összes óraszám 87%-át teszi ki az ún. törzsanyag. A törzsanyagban, mely 40 tár­gyat foglal magába — az egy­másra épülő ismeretanyagok csoportjai a következők: — alkalmazott természettu­dományok (műszaki matema­tika, biometria, mérnöki fizi­ka, agro- és biofizika, alkal­mazott kémia); — a mérnöki kapcsolatte­remtés eszközrendszere (ábrá­zoló geometria, műszaki rajz, idegen nyelvek, számítástech­nika, publikációs és publiká­­cióhasználati alapismeretek, vezetéselmélet, pszichológia); — agrár-műszaki alapisme­retek (biológia, agro- és zoo­­technika, általános géptan, anyagismeret, a terménytáro­lás és -tartósítás műszaki-bio­lógiai alapjai, a mezőgazdasá­gi gépek mechanizmusai, me­zőgazdasági és műszaki tribo­­lógia, ergonómia, munkavéde­lem, gépjárművezetés stb., — mg. gépészmérnöki alapo­zó ismeretek (műszaki és me­zőgazdasági mechanika, áram­lástan, elektrotechnika, műsza­ki hőtan, gépelemek, gyártás­­technológia, mérés- és irányí­tástechnika, mg. építészet és épületgépészet, pneumatikus és hidraulikus hajtásrendsze­rek stb.); — mg. gépi munkafolyama­tok energiaellátása (energia­­hordozók és -átalakítók, tüze­lőanyagok, alkalmazott termo­dinamika, tüzeléstechnika, tü­zelőberendezések, belsőégésű motorok, a mezőgazdaság vil­lamosítása, biológiai és termé­szeti energiaforrások stb.); —■ mezőgazdasági gépszerke­­zettan (traktorok, autók és ön­járó gépek szerkezete, a nö­vénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés gépei, a me­zőgazdasági anyagmozgatás gépei, az elsődleges termény­feldolgozás és az élelmiszer­­ipari műveletek gépei stb.); a mezőgazdasági gépek és géprendszerek üzemeltetése, gépüzemfenntartás (rendszer­tervezés, gépüzemeltetés, me­zőgazdasági gépjavítás,­ a gép­gyártás-javítás tervezése, mű­szaki diagnosztika, karban­tartás stb.); — mezőgazdasági gépek és termelési folyamatok fejlesz­tése (műszaki fejlesztés, gép­­szerkesztéstan stb.); — üzemszervezés (vállalati gazdaságtan, a gépesítés öko­nómiája, beruházási ismeretek, pénzügyi, számviteli és keres­kedelmi alap­ismeretek, a gép­­fenntartás szervezése); ■ — társadalomtudományok (filozófia, politikai gazdaság­tan, tudományos szocializmus, a­ magyar munkásmozgalom története, szociológia stb.). A törzsanyag 11 tanszék il­letve intézet gondozásában ke­rül leadásra. A hallgatók tudá­sukról kollokviumokon és szi­gorlatokon adnak számot. Az alapszigorlatok a matematika, a mechanika, a mezőgazdasági ismeretek és a politikai gazda­ságtan tárgyakat foglalják ma­gukba. Ezeken a szigorlatokon tesznek a hallgatók tanúbi­zonyságot arról, hogy a közép­iskolából hozott ismeretanya­gokra alapozva kellő jártassá­got szereztek a gépészmérnöki tanulmányok további folytatá­sához, valamint arról, hogy e fontos és nélkülözhetetlen tu­dományterületek összefüggéseit képesek gondolkodó, alkotó módon alkalmazni. A tanulmányi munka követ­kező szakaszának lezárását a műszaki alapozó tárgyi szigor­lat jelenti. A szigorlaton, illetve az ezzel egyidejűleg záródó műszaki alapozó tárgyakból tett vizsgákon a hallgatók a gépek és műszaki folyamatok megismeréséhez nélkülözhetet­len műszaki ismeretekből bizo­nyítják felkészültségüket. A műszaki alapozó tárgyak mély­reható ismerete nemcsak a szaktárgyak eredményes fel­dolgozását teszi lehetővé, ha­nem itt válik el, hogy kiből lesz jó mérnök.­­Az V. évfolyamon az abszo­lutórium egyik feltételeként kerül sor a szaktárgyak lehall­gatása után a mezőgazdasági gépészmérnöki zárószigorlat letételére. Mire a hallgatók ta­nulmányuk e jelentős állomá­sához érnek, olyan fontos mű­szaki és közgazdasági tárgyak ismeretanyagát sajátították el, mint a belsőégésű motorok, traktorok, autók, mezőgazdasá­gi gépek, az állattenyésztés gé­ hogyan é­ pei, kertészeti gépek, mg. anyagmozgatás, mg. gépek ja­vítása, mg. gépek üzemeltetése, üzemfenntartás, üzemszervezés stb. " Az abszolutóriumot megszer­zett hallgatók előtt egyetlen nagy feladat áll, bebizonyítani szakmai felkészültségüket a kar oktatói és a szakma neves képviselői előtt. Ez a diploma­terv elkészítésével és megvé­désével történik. A hallgatók diplomatervüket III. éves korukban választják. A témaválasztással egyidejűleg eldöntik, hogy milyen speciális ismeretanyagot jelentő tan­tárgycsoportot vesznek fel a IV. és V. évfolyamon. A kar tantervében ezeknek a tantár­gyaknak külön nevet adtunk, alternatív blokknak nevezzük. Az alternatív blokkban szerep­lő 12 tárgy lehetőséget biztosít a diplomatervtémához közel álló mélyebb ismeretek meg­szerzésére. A tantárgyak harmadik cso­portját a fakultatív tárgyak képezik. A fakultatív tárgyak igen széles skálát ölelnek fel, és közülük a hallgatók érdek­lődési körüknek megfelelően választhatnak. A tanulmányi idő alatt legalább 10 fakultatív tantárgy felvétele kötelező. A mezőgazdasági gépészmér­nöki hivatás széleskörű szak­mai felkészültséget igényel. A törzsanyag, az alternatív blokk tárgyai és a fakultatív tárgyak rendszere teremtik meg a fel­tételét a széles körű és időtálló alap- és szakismeretek, a kon­vertálható tudás megszerzésé­nek. A mezőgazdasági gépészmér­nöki hivatást az elmúlt évtize­dekben végzettek zömmel a mezőgazdasági termelő üze­mekben gyakorolják, mint kü­lönböző szintű szakmai és ága­zati vezetők. Más mezőgazda­­sági gépészmérnökök viszont — éppen a széles körű, konver­tálható szakmai ismeretanyag birtokában — ipari üzemekben, a szakigazgatás, a kutatás, az oktatás és a gépkereskedelem területén dolgoznak. Ballagás. A háttérben a gépészmérnöki kar épülete Miért van szükség biológiai ismeretekre? A mezőgazdasági gépész­mérnökképzéshez hozzátarto­zik a biológiai alapképzés is. Miért van erre szükség? A mezőgazdaságban dolgozó gépészmérnökök nap mint nap kényszerülnek dönteni olyan feladatokban, amelyek nem nélkülözhetik az általános biológiai ismeretekben való jártasságot. A növénytermesz­tés, állattenyésztés napi fel­adatai, a tervezés, beruházás, értékesítés során felvetett problémák komplexen jelent­keznek, műszaki-biológiai­­ökonómiai egységben. A he­lyes döntés, növénytermeszté­si-állattenyésztési technoló­giák helyes kialakítása, a be­ruházások, az értékesítés nem képzelhető el biológiai isme­retek nélkül. GYAKORLATOK A gyakorlatok kiegészítik az előadásokat. Az elméletileg el­sajátított tudás bizonyításához éppúgy hozzájárulnak, mint a szakmai gyakorlati készségek fejlesztéséhez. A gyakorlato­kon a hallgatók célszerűen irányított tevékenységük so­rán tapasztalatokat szereznek. A gyakorlatok jelentős ré­szét képezik a TANTÁRGYI GYAKORLATOK, amelyek egy-egy tárgyhoz kapcsolódva laboratóriumban, tanműhely­ben vagy tanteremben zajla­nak. A gyakorlatok másik igen fontos részét az ÜZEMI GYA­KORLATOK jelentik, amelyek a következők: gépkezelési gya­korlat, aratási gyakorlat, gép­gyári termelési gyakorlat, üzemszervezési gyakorlat, üzemvezetési gyakorlat. Tudományos diákköri tevékenységünk A TDK már több mint két évtizede működő, élő mozga­lom. Célja és feladata, hogy az egyetemi hallgatók a tanterv­­ben előírt tanulmányi, szak­mai követelményeket megha­ladó ismereteket szerezhesse­nek, felkészülhessenek a tudo­mányos-szakmai munkára. A TDK önálló gondolkodásra ne­vel. Lehetővé teszi a hallgatók és oktatók közötti szakmai és emberi kapcsolatok elmélyíté­sét, kapcsolatokat teremt a mezőgazdaságban, élelmiszer­­iparban és a népgazdaság egyéb ágazataiban dolgozó szakemberekkel. A TDK jelenlegi formájában a hallgató valamely tanszék vagy intézet tanárához, okta­tójához csatlakozik, közremű­ködik annak tudományos mun­kájában, kutatásaiban, önálló feladatokat old meg és mun­kájának eredményeit TDK- dolgozatban rögzíti. Az éven­kénti TDK-konferenciákon hallgatótársainak, tanárainak előadás formájában bemutatja tevékenységét. A minden máso­dik évben megrendezendő or­szágos konferencia az egyete­mek és főiskolák TDK-mun­­kájának összevetésére, a hasz­nos tapasztalatok cseréjére ad lehetőséget. A külföldi konfe­renciákon való részvétel, illet­ve külföldiek jelenléte a házi konferenciákon, nagyban elő­segíti a külföldi diákkapcsola­tok fejlődését. A gépészmérnöki karon az utóbbi években átlagosan 18- 18 dolgozat készül el a házi TDK-konferenciára. Ezek a dolgozatok a tanszéki kutató­munkákhoz kapcsolódóan a mezőgazdaság és élelmiszer­­ipar különböző területein fel­vetődő problémákat dolgozzák fel tudományos igénnyel, se­gítve ezzel az ország különbö­ző mezőgazdasági üzemeit, megyei feladatok megoldását. A legjobb dolgozatok készí­tői jutalomban részesülnek és lehetőség van arra, hogy a TDK-dolgoza­tokat diploma­tervként elfogadják. Pályázati felhívás! A GÖDÖLLŐI AGRÁRTU­DOMÁNYI EGYETEM MEZŐ­GAZDASÁGI GÉPÉSZMÉR­NÖKI KARA pályázatot hir­det középiskolás fiatalok szá­mára KI TUD TÖBBET A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ­­MÉRNÖKI HIVATALRÓL? címmel. A pályaművekben a mező­­gazdasági gépészmérnök fel­adatával, a termelésben elfog­lalt helyével, társadalmi meg­becsülésével, érvényesülési le­hetőségeivel, a felkészítést végző gödöllői mezőgazdasági gépészmérnöki kar tevékeny­ségével kapcsolatos személyes élmények feldolgozását vár­juk, maximálisan 1 ív (20 ol­dal) terjedelemben. A pályaműveket 1984. már­cius 15-ig kell lezárt boríték­ban, a feladó nevének, címé­nek és középiskolájának meg­nevezésével beküldeni. Címünk: AGRÁRTUDOMÁ­NYI EGYETEM, MEZŐGAZ­DASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Dékáni Hivatala, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Pályadíjak: 1 db 2000 Ft-os I. díj, 2 db 1000 Ft-os 11. díj, 3 db 500 Ft-os 111. díj, to­vábbá értékes könyvjutalmak. A díjak kiosztása a végzős mezőgazdasági gépészmérnö­kök gyűrűavató szakestélyén történik. A nyerteseknek 1984. április 2-ig értesítést küldünk.

Next