Mezőgazdasági Mérnök, 1985 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1985-01-01 / 1. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM / ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA Gondok között — a jobb jövőért Ez történt e­z egyetemi dsigeszi paslamenten Az egyetemi dolgozói ifjúsá­gii parlamentről szóló tudósítá­sunk elején, sajnos, nem tu­dunk olyan népes és illusztris vendéggárdát bemutatni, mint amikor a hallgatói parlament­ről írtunk. Ennek az az egy­szerű oka, hogy a fölöttes szer­vek meghívottjai közül senki sem jött el. Pedig lett volna mire választ adniuk, elsősor­ban a MÉM képviselőinek, aki­ket azonban ebben az időben is az intézményhálózat-korsze­rűsítés kötött le. Mezei Tibor levezető elnök így, az elnök­ségben helyet foglaló dr. Bíró Ferenc rektoron és Győri Já­nos KISZ-bizottsági titkáron kívül, csak Flórisné dr. Sipos Idát, a pártbizottság titkárát és Csáky Antalt, a szakszerve­zeti bizottság titkárát üdvözöl­hette külön is. Az egyetemi dolgozói par­lamentre november 30-án dél­után került sor, az után, hogy november 3-án és 9-én­ lezaj­lottak a gazdasági főigazgató­sági és a kari parlamentek. Ezekről csak röviden szólunk. A kari parlamenteket jól előkészítette a személyzeti osz­tály felmérése a fiatal diplo­mások helyzetéről. Ez a gaz­dasági főigazgatóság dolgozói­ra nem terjedt ki, de annak vezetői is jelentőségének meg­felelően készültek fel a parla­mentre. A résztvevő fiatalok létszáma bizony nagyobb is lehetett volna mindhárom fó­rumon, s a gazdasági főigazga­tóságion az aktivitás is elég mérsékelt volt. Az elfogadott intézkedési tervek tartalmazzák a parla­mentek, s általában a fiatalok legfontosabb törekvéseit, cél­jait. A kert, illetve gazdasági főigazgatósági szinten meg­oldhatatlan kérdéseket továb­bították az egyetemi parla­mentre vagy a MÉM-be. Rektori szemvités Az egyetemi parlament kül­döttei mér jóelőre megkap­ták a rektor írásos beszámo­lóját az 1981—34-es intézkedé­si terv teljesítéséről. Mit tar­talmaz a beszámoló? A bevezetőben arról olvas­hatunk, hogy ma egyetemün­kön sem javulnak a pályakez­dők életkörülményei, egyre romlik az értelmiségi hivatás presztízse, s még egy csomó gond foglalkoztatja a fiatalo­kat. E problémák nagy része azonban nemcsak az­­ifjabb ge­nerációt érinti, hanem az egye­tem valamennyi dolgozóját. Megoldásuk nagyban függ at­tól a gazdasági környezettől, amelyben élünk, s a kilátások egyelőre n­em a legbiztatóbbik. Az egyetem állami vezetése az elmúlt három évben több­ször foglalkozott a ’81-ben el­fogadott intézkedési tervvel — folytatódik a beszámoló —, s a párttestületek is rendre na­pirendre tűzték a fiatalok helyzetével kapcsolatos anya­gokat. A dolgozói KISZ-veze­­tőség rendszeresen konzultált az állami vezetéssel, és jelez­te, hogy a feladatok végrehaj­tásában hol van elmaradás. A személyzeti osztály elem­zése szerint az egyetem ká­derhelyzete az utóbbi években javult. Néhány éves stagnálás után jelentősen nőtt az egyete­men maradt, vagy ide vissza­jött fiatalok száma. A dolgo­zók felkészültsége, szakmai is­merete (nyelvvizsga, doktori stb.) összességében jónak mondható, de nem minden tanszéken az. Néhány helyen súlyos utánpótlásgondokkal küszködnek, illetve nem for­dítanak kellő figyelmet az utánpótlás nevelésére. A beszámolási időszakban valamennyi fiatal oktató-kuta­tó káderfejlesztési tervét érté­kelték. Megállapították, hogy több helyen elmaradás mutat­kozik. Ennek legfőbb oka, hogy még nem sikerült a fiatalok számára egységes, reális köve­telményrendszert kialakítani. A tanszéki és tanszéken kí­vüli elfoglaltságok, a társadal­mi munka mennyisége, és az elvárt formai követelmények nincsenek összhangban egy­mással. Nincs meghatározva az sem, hogy milyen követel­mények teljesítése biztosítja az előrelépést. E gondokat rész­ben a tanszékeknek, részben a karok és az egyetem vezeté­sének kell megoldani. Egyes problémák azonban felsőbb szintű rendezést igényelnek. Nem megoldott a státusskárt­és sem. A tanszékek továbbra is foglalkoztatnak fizikai és ad­minisztratív helyen diplomást, ami később komoly feszültsé­gek forrása lehet. A tanszéki négyszögek mű­ködését ma már megfelelőnek ítélhetjük. Ez nem jelenti azt, hogy mindenütt jól dolgoznak, de a KISZ­ bizalmi jogosítvá­nyait már senki nem vonja kétségbe. Egyetemi szinten a dolgozói KISZ-szervezet jog­körét minden esetben érvé­nyesítheti. A beszámolóhoz fűzött szó­beli kiegészítésben dr. Bíró Fe­renc tájékoztatta a jelenlevő­ket, a rektori tanács, a szak­szervezeti bizottság és a dol­gozói KISZ-vezetőség novem­ber 16-i együttes üléséről, ame­lyen megvitatták az ifjú dip­lomások helyzetéről szóló je­lentést. A többi között elmondta: a fiatalokban bizonytalanság ér­zése uralkodott el, ami zavar­ja munkájukat, gondolkodásu­kat. Elemi erővel hat a lakás­hoz jutás esélyeinek romlá­sa. Ezek az esélyek a fiatalok számára ma rosszabbak, mint bármikor a felszabadulás óta. A bérekről szólva megállapí­totta: az alapbér nem jelenléti díj, mégis egyesek a tisztessé­ges munkáért már többletjö­vedelmet­­várnak. Egy bérezé­si rendszer — a gazdasági sza­bályozó rendszerhez hasonlóan — akkor jó, ha megfelelően ösztönöz s egyúttal kényszerít is — fejezte be eszmefuttatá­sát a rektor. A hozzászólásokból következtek a hozzászólá­sok. A sort Tímár László, a technikai KISZ-alapszervezet titkára kezdte. Kérte, hogy az intézkedési tervben kapjon he­lyet a gazdasági főigazgatóság­hoz tartozó fiatalok helyzeté­nek megvizsgálása. Dr. Husti István egyebei­ közt javasolta nyugdíjasház építését, az egyetemi lakótele­pen most két-három szobás lakásokban lakó nyugdíjasok számára. Javaslatot tett egye­temen belüli lakásépítő szö­vetkezet létrehozására is. Meg kellene teremteni a lehetősé­gét egyetemi többletmunkával nagyobb többletjövedelem szerzésének — mondta úgy­szintén. A fiatal oktatók-kuta­­tók konferenciája felújításának szükségességét is hangsúlyoz­ta. Ujj Béla véleménye szerint sokkal tervszerűbb költséggaz­dálkodásra lenne szükség az egyetemen. A továbbiakban szólt arról, mennyire fontos a teljes nyíltság lakásügyekben. Kevesebb lenne a mendemon­da, ha ezek nagyobb nyilvá­nosság előtt­­ zajlanának, és pontos kimutatás készülne ar­ról, kinek mennyit segített az egyetem lakásgondjai megol­dásában. A lakáskérdésről nem (Folytatás a 3. oldalon.) Nemcsak a fiatalok, idősebbek is részt vettek a parlamenten: dr. T­ér Györgyné, a tanárképző intézet tanulmányi csoport­vezetője mellett dr. Heckenast József egyetemi tanár, az inté­zet igazgatója Dr. Bíró Ferenc kérdésekre válaszol a (A FELVÉTELÜKET BÁNKUTI PÉTER KÉSZÍTETTE) Egy hozzászóló: Ujj Béla t. ) Egy esztendővel ismét köze­lebb kerültünk az ezredfordu­lóhoz. Ez alkalomból kerestük fel egyetemünk, vezetőit, dr. Bíró Ferenc rektort, Flórisné dr. Sipos Idát, a pártbizottság titkárát, dr. Péter Ferencet, a szakszervezeti bizottság tit­kárhelyettesét és Győri Já­nost, a KISZ-bizottság titkárát. Kérdésünk így hangzott: Ho­gyan értékelik egyetemünk életében az elmúlt évet, és mit várnak 1985-től? Előttünk a komplex fejlesztési terv Dr. Bíró Ferenc rektor: — 1984-ben terveinket legna­gyobbrészt sikerült teljesíte­nünk. Kimunkáltuk képzési célunkat és a tantervi irány­elveket, majd az egyes tár­gyak törzsanyagait. Ebből ok­tatóink mellett a hallgatók is kivették a részüket. Jelentősen tudtuk fejleszteni személyi fel­tételeinket, sikerült megten­nünk az első lépéseket olyan új­ tudományterületek feltéte­leinek kialakításában, mint például a biotechnológia. Az oktatóknál és a hallgatóknál egyaránt magasabb követelmé­nyeket fogalmaztunk meg, és kérünk­­ számon. Lényegesen előreléptünk a technikai esz­közök vonatkozásában is. Bő­vült számítógépparkunk és tovább ja­vult oktatástechnikai felszereltségünk is. Sikeresen beindítottuk az orosz nyelvű képzést, hazánk­ban először. Kutatási felada­taink időarányos részét több­nyire teljesítettük, a lemara­dások zöme év végéig — amely egyben­­ az ötéves tervidőszak vége is — behozható. Említés­re méltó új beruházás volt a li­­zimátertelep, a­ tenyészedény­­ház, a mezőgazdaság villamo­sítása és állattenyésztés gépei tanszék kísérleti istállója és a vadbiológiai kutatóálllomás szúró-boncolója. Ez év elején befejeződik a VI-Ois előadótér­­em felújítása is. Sajnos, a ■jfácán savi építkezés nem olyan ütemben folyt (elsősorban anyaghiány miatt), mint sze­rettük volna, de ’85-ben, az ígéretek szerint, ez a munka is meggyorsul. Lezajlottak az ifjúsági par­lamentek, amelyek összességé­ben nagyon pozitívan értékel­hetők. A parlamenteknek az egyetem demokratikus irányí­tási mechanizmusában kiemel­kedő szerepük van. Külön öröm, hogy a hozzászólók nagy többsége nemcsak problémákat vetett fel, hanem javaslatokat is tett. A hallgatók egy részé­nél, sajnos, bizonyos közöm­bösséget, fásultságot tapasztal­tunk. Ezt talán azzal is csök­kenthetjük, ha a jövőben még inkább az érdemi munkára koncentrálva, kevesebb lép­csőben szervezzük meg a par­lamenteket. 1985-ben a legfontosabb fel­adatunk a karok és az egye­tem komplex fejlesztési ter­vének kidolgozása, az egyes tárgyak törzsanyagéra ala­pozva. Nagy segítséget ad majd ehhez a minisztérium közeli döntése az intézményhálózat fejlesztéséről. Az orosz nyelvű képzésben új első évfolyamot fogadunk, ugyanekkor el kell készíte­nünk a másodévesek tananya­gát. Ezzel egy időben felkészü­lünk az angol nyelvű képzés­re. Rendkívül lényeges, hogy az egyetem széleskörűen be­kapcsolódjon a következő öt­éves terv kutatási feladataiba. Ez az oktatás szempontjából is alapvető. A közeljövőben induló kutatási programok, amelyekből az egyetem nagy részt vállalhat: biotechnológiai kutatások, gazdaságos anyag­felhasználás és korszerű me­zőgazdasági technológiáik ki­alakítása, az energiagazdálko­dás továbbfejlesztése, az élel­miszertermelés fejlesztése és versenyképességének fokozása, a talaj­termelékenység növelése és a biomassza-termelés gaz­daságosságának fokozása stb. Ebben az évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának és egyetemünk megalapításának 40. évfordulóját. A jubileum jegyében több tudományos és egyéb rendezvényre, kitünteté­sek, tiszteletbeli doktori cí­mek és emlékérmek átadására kerül sor egyetemünkön. A pártkongresszus jegyében Flórisné dr. Sípos Ida, a pártbizottság titkára: — Az el­múlt év az átlagosnál zsúfol­tabb, nehezebb volt. Ebben az időszakban sok munkát adott több nagy jelentőségű állami- és párthatározat megvalósítá­sa. Ilyenek voltak például: az oktatásfejlesztési határozat, a politikai bizottság határozata a hallgatók közti tagnevelés­ről, a szakszervezet pártirányí­­tásáról szóló határozat, a tu­dománypolitikai határozat, az ifjúságpolitikai határozat stb. Az egyetemi pártbizottság né­hány korábbi határozatának teljesítését is áttekintettük. 1984-ben új vezetői ciklus kezdődött, emellett minden ed­diginél több pályázatot hirde­tett meg az egyetem vezető ok­tatói álláshelyek betöltésére. A káderpolitikai kérdések meg­oldásában nagy felelősséggel működtek együtt a pártbizott­ság és az alapszervezeti veze­tőségek az állami vezetéssel. A választott testületeken kí­vül a pb munkabizottságai is segítették a demokratikus elő­készítést. Pártértekezleti beszámolónk­ban úgy fogalmazunk, hogy a politikai munka irányításában az egyetemi pártszervezet be­töltötte szerepét, tekintélye erősödött. Ezt az is mutatja, hogy a KB és a megyei párt­­bizottság is több fontos témá­ban kérte véleményünket. El­mondhatjuk, hogy sikerült elő­relépni a felsőbb pártszervek­kel, a MÉM-intézményekkel, ezen belül a gödöllői agrárin­tézményekkel való kapcsola­tainkban. Nem tudtuk viszont kellően szélesíteni, erősíteni a pb-tagok emberi kapcsolatait. Nem jutott időnk még több­ször részt venni a pártcsoport­­gyűléseken, tanszéki értekez­leteken, gyakrabban konzul­tálni tanszékvezetőkkel és má­sokkal. A mérleg negatív ol­dalára írható az is, hogy agi­­tációs-tájékoztató munkánkkal n­em bírtuk eléggé átfegni az egyetemet, az információk oly­kor megrekedtek az alapszer­vezeti vezetőségek szintjén. Az új évtől mindenekelőtt azt remélem, hogy mind a pártbizottság, mind az alap­­szervezeti vezetőségek alapos munkával készítik elő a ve­zetőségválasztó taggyűléseket, s felelősséggel véleményezik a kongresszusi irányelveket. Ez tartós élénkülést hozhat a párt­életben, azt eredményez­heti, hogy egyre többen kap­csolódnak be a határozatok megvalósításába. Bízom ben­ne, ho­gy az újonnan megvá­lasztott vezetőségek nemcsak tartani tudják a szintet, hanem emelni is, és szélesebb rétege­ket lesznek képesek mozgósí­tani a hatékonyabb pártmun­kára. Gondjainkat szeretnénk még jobban megosztani párt­tagságunkkal, hogy a megol­dásban is több segítséget kap­hassunk. Hazánk felszabadulásának és egyetemünk megalapításának negyvenedik évfordulóját sze­retnénk úgy megünnepelni, hogy régi párttagjainkat meg­kérjük, mondják el a négy év­tized alatt szerzett tapasztala­taikat. Így a fiatalabbak is jobban megismerhetik az egye­tem múltját, az egyes idősza­kok ma is tanulsággal szolgáló eseményeit, problémáit, ered­ményeit. Jó légkörben fegyelmezett munkát! Dr. Péter Ferenc, a szakszer­vezeti bizottság titkárhelyette­se: — Szakszervezeti munkánk 1984-ben is szorosan kapcso­lódott az egyetem alaptevé­kenységéhez, az oktatáshoz, neveléshez és kutatáshoz. Si­került eredményesen együtt dolgoznunk az állami vezetés­sel, a pártszervekkel és a KISZ-szel. Munkaterünkben meghatározott feladatainkat változó sikerrel, de úgy érzem, összességében jól oldottuk meg. Fontos célnak tartottuk s tartjuk a munkahelyi demok­rácia szélesítését, a jó mun­kahelyi légkör kialakulásának segítését. Mivel az egyetem anyagi lehetőségei továbbra is elég szűkösek, dolgozóink köz­érzete nagymértékben függ a munkahelyi légkörtől. Sajnos, a munkafegyelem megszilárdí­tásában, amit az állami veze­tés is célul tűzött ki, nem tud­tunk jelentősen előrelépni. Lehetőségeinkhez mérten se­­­gítettük a nagycsaládosokat, támogattuk az alacsony nyug­­díjúakat. Megszerveztük ha­gyományos zöldség- és gyü­mölcsakciónkat, melynek során dolgozóink olcsóbban és keve­sebb utánajárással jutottak hozzá almához, burgonyához, mákhoz, vörös- és fokhagymá­hoz. A szakszervezeti oktatást ér­tékelve azt mondhatjuk, hogy még bőven van tennivalónk. Társadalmi aktivistáink na­gyon lelkiismeretesen dolgoz­tak, nem rajtuk múlott, hogy a résztvevők közül — külön­böző okok miatt — menet köz­ben elég sokan elmaradtak. 1985-ben szeretnénk mun­kánkat minden területen ered­ményesen folytatni. Amit kü­lön is kiemelnék, az a jó mun­kahelyi légkör kialakítása és a munkafegyelem erősítése. A fiatalok érdekeinek megfelelően Győri János, a KISZ-bizott­­ság titkára: — Fölöttébb iz­galmas, eseményekben gazdag évet hagytunk magunk mö­gött. Tavasszal zajlottak le a beszámoló taggyűlések és a választások, ősszel az ifjúsági parlamentek. Ez utóbbiak nagy pozitívumának tartjuk, hogy majd minden felvetés mellett ott volt a javaslat is. Ezeket az állami vezetés kivétel nél­kül figyelembe vette az új in­tézkedési tervben, vagy továb­bította felsőbb szintre. '84-ben tervezett feladatain­kat döntő részben teljesítettük. Nagy rendezvényeink­­a gó­lyabál, a március 15-i progra­mok, az építőtábor stb.) jól sikerültek. Részletesen szólhat­nék több dologról, például a hallgatói pártalapszervezettel való kapcsolatról, a megyei diákklubokról vagy a tömeg­sportról. Szeretnénk az e te­rületeken elért eredményein­ket országos szinten is jobban megismertetni. Az elmúlt esz­tendőben az állami vezetéssel közösen foglalkoztunk a fiatal diplomások helyzetével, eg­zisztenciális gondjaival, érvé­nyesülésük lehetőségeivel.­­Az egyetem jövője szempontjából ezek nagyon jelentős kérdések. Hogy a negatívumokról is beszéljek, az információáram­lást még mindig nem tudtuk elég hatékonnyá tenni, és az alsóbb évfolyamokat nem si­került kellően bevonni a KISZ-munkába. Az informá­cióáramlás javításában job­ban kellene támaszkodnunk a Mérnökre és a kollégiumi rá­dióra. A hallgatói képviselők munkájának nagyobb nyilvá­nosságot kéne biztosítani, el kel­lene érni, hogy sohasem a saját, hanem valóban közössé­gek véleményét tolmácsolják. Az alsóbb évfolyamokon a fő feladat a középiskolából ho­zott szemlélet megváltoztatása, amely szerint a KISZ csupán­­formális szervezet, és tagjai számára nem sok érdekeset nyújt. Szeretnénk, ha növeked­ne a kiemelkedő közösségi munkát végzők erkölcsi elis­merése. 1985-ben is közreműködünk az oktatás fejlesztésében, arra törekszünk, hogy minél in­kább a tartalmi kérdések ke­rüljenek előtérbe. Ezután is szeretnénk a hallgatók és a fiatal oktatók-dolgozók érde­keinek megfelelően politizálni, tovább csökkentve a formális elemeket. Sokat kell tennünk azért, hogy a mostani első­másodévesekből olyan közös­ség váljék, mint a jelenlegi végzős évfolyamok. Szeretnénk még szorosabbá fűzni a gödöl­lői és más agrárintézmények­kel összekötő szálakat, és to­vább szélesíteni nemzetközi kapcsolatainkat. Ez évben megkezdjük a fel­készülést a jövő évi KISZ- kongresszusra, amely várha­tóan konkrétabban meghatá­rozza a KISZ helyét és szere­pét a felsőoktatásban. Dulai Sándor ^|К1!ММйц»м·м(ц1,м Mérlegen ) esztendő Egyetemi vezetők nyilatkoznak

Next