Mezőgazdasági Mérnök, 1986 (27. évfolyam, 1-11. szám)
1986-01-01 / 1. szám
V XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM , ÁRA: 1,80 FORINT . 1986. JANUÁR A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA Ülést tartott az Egyetemi tanács Napirenden a Matematikai és Számítástechnikai Intézet munkája, és a vizsgairányelvek kialakítása December 20-án ülést tartott az Egyetemi Tanács. A testület tájékoztatót hallgatott meg a Matematikai és Számítástechnikai Intézet átfogó felügyeleti ellenőrzésének tapasztalatairól, meghatározta az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat egységes értelmezésének és gyakorlati megvalósításának irányelveit, továbbá megvitatta az egyetem 1988—90. évi nevelési tervet és a Termelésfejlesztési Intézet szervezeti és működési szabályzatának tervezetét. Színvonalas, eredményes oktatás A Matematikai és Számítástechnikai Intézet munkájáról, helyzetéről dr. Soós Pál egyetemi tanár vezetésével öttagú bizottság készített jelentést. Elbeszélgettek az intézet igazgatójával és a társadalmi szervek képviselőivel, információkat gyűjtöttek a gépészmérnöki kar valamennyi és a mezőgazdaságtudományi kar néhány tanszékén, s 200 kérdőívet osztottak ki a hallgatók között, amelyből 130-at vissza is kaptak. Az alábbiakban röviden ismertetjük a bizottság értékelését. E szerint a Matematikai és Számítástechnikai Intézetben színvonalas oktatómunka folyik. Az előadásokat, gyakorlatokat, a vizsgáztatási módszereket és a jegyzeteket a hallgatók többsége megfelelőnek tartja. Úgy vélik azonban, hogy mind a matematika, mind a számítástechnika oktatását gyakorlatiasabbá kéne tenni, az elméleti anyag gyakorlati alkalmazhatóságát minden esetben kidolgozott példákon kellene bemutatni. Több problémát jeleztek a szovjet hallgatók a számítástechnika oktatásával kapcsolatban. Néhány ezek közül: nem eléggé rendszerezett az anyag; kevés a konkrét példa; túl gyors az ütem; a gyakorlatok nem kapcsolódnak eléggé az előadásokhoz; a tanároknak gyakran vannak nyelvi nehézségeik. A karok illetékes dékánhelyettesei és az intézet igazgatója intézkedéseket tesznek ezeknek a gondoknak a megszüntetésére. Az intézet dolgozóinak heti óraterhelése általában 10- 12 óra. A számítástechnika tananyagának kidolgozásával jelentős fejlesztőmunkát végeztek, és — lehetőségeikhez mérten — követni tudják a tudományterület fejlődését. A bizottság megítélése szerint a műszaki jellegű alkalmazott kutatások köre túlságosan szűk az intézetben. Ezt bővíteni lehetne például azzal, ha diszciplináris kutatás keretében vállalkoznának a szaktárgyak oktatóival együttműködve egyes tananyagrészek matematikai, számítástechnikai alkalmazásainak kidolgozására, programok elkészítésére. 1932—84. között saját erőforrásból mintegy húszmillió forintos belső fejlesztést Amit a vizsgázóknak Az 1969-ben elfogadott s azóta négyszer módosított tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos irányelvek meghatározása azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben, egyrészt a tantervkorrekciók miatt, másrészt a tanulmányi és vizsgaszabályzatra vonatkozó alaprendelkezés várható újrafogalmazása következtében, többször előfordult, hogy a karok, illetve a szabályzatot alkalmazók különbözőképpen értelmezték a szabályzat rendelkezéseit. A Művelődési Minisztérium ez évben kiadja az új alaprendeletet. Annak megfelelően egyetemünkön is változik a jelenlegi vizsgarend. Ezért most átfogó irányelvek megfogalmazására nincs lehetőség, és ez nem is lenne célszerű, egyes kérdésekben azonban nem lehetett tovább várni az egységes állásfoglalás kialakításával. Néhány az Egyetemi Tanács irányelvei közül: — Üzemi gyakorlatát nem teljesítő hallgató az abszolutóriumot csak akkor kaphatja valósítottak meg, az R—2- es gép tárolókapacitásának bővítésével és a lokális terminálrendszer kialakításával. Helyiségek hiányában ugyanakkor évek óta megoldatlan a segédanyagok előírásszerű raktározása. Az intézet kezelésében lévő számítógépek kihasználása megfelelő. Fontos eredmény a két számítógépes gyakorlóterem létesítése, a programozni tudó hallgatók többsége itt tanulta meg és gyakorolta be a programkészítést. A szervezeti fejlesztésre vonatkozó intézeti elképzelések: új név felvétele; az intézet két tanszékből és egy számítástechnikai központból állna, amely a számítástechnika tárgyhoz szükséges oktatói létszámot is biztosítaná. Az Egyetemi Tanács a bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta, és elismerését fejezte ki az intézet dolgozóinak, tudniuk kell még, ha a gyakorlatot pótolja. Amennyiben adott tárgyból a hallgató elégtelen gyakorlati jegyet kapott és elméleti vizsgát is kell tennie, az elégtelen gyakorlati jegy kijavításáig erre nem kerülhet sor. — A gyakorlati jegy pótlására, kijavítására az ismételt vizsgákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az ismétlések száma azonban nem érinti az ugyanabból a tárgyból előírt elméleti vizsga megismétlésének lehetőségeit. (Az I—IV. félév elégtelen vizsgái közé viszont beszámítandó.) — Ha a hallgató a szorgalmi időszak végén kapott elégséges, közepes vagy gyakorlati osztályzatát javítani kívánja, a tanszékvezető erre a vizsgaidőszakon belül lehetőséget biztosíthat. A záróvizsgán a vizsgáztató, külön tétel kiadása nélkül, a hallgató előző félévekben tanult ismereteit akkor is számon kérheti, ha a tárgyból azokban a félévekben kollokviumot tett vagy gyakorlati jegyet kapott. Ha az előző félévekben a számonkérés módja kollokvium volt, akkor a gyakorlati anyagot, ha pedig gyakorlati jegy volt, akkor az elméleti ismereteket tételesen is számon lehet kérni. A hallgató akár csoportos, akár egyéni vizsgarend alapján kíván vizsgára jelentkezni, egyszerre csak egy időpontra iratkozhat fel (másik vizsganapra csak indokolt esetben, a tanszékvezető által megállapított módon, illetőleg sikertelen vizsga esetén). — A teljes vizsgaidőszakban lehetőség van a sikertelen vizsgák pótlására. Helytelen az olyan gyakorlat, amely a vizsgaidőszakon belül utóvizsga-időszakot jelöl meg. A vizsgáztatást egy oktató végzi, azonban a szigorlat csak bizottság előtt tehető le, amely kettő vagy több tagú. A szigorlati bizottság elnöke egyetemi tanár vagy docens lehet. Az első megismételt vizsgát a hallgató kérésére, a másodikat pedig minden esetben szintén kéttagú bizottság előtt kell letenni. Szabálytalan az olyan eljárás, amely szerint a hallgatót a vizsgán nem osztályozzák, vagy kívánságára a vizsgáztató elégtelen jegyet ír be azért, hogy így az ismételt vizsgán jobb jegyet érhessen el. — A megismételt vizsga, a tanszékvezető hozzájárulásával, kollokvium esetén már 3 nap után letehető, szigorlatnál azonban mindenképpen be kell tartani a minimális egy hetet. — Egyértelműen érvényesítendő az a gyakorlat, hogy az I—IV. félév engedélyezett 11 elégtelen vizsgájába a hallgató lezárt féléveinek minden megismételt vizsgáját, beszámolóját, gyakorlati jegyét és különbözeti vizsgáját be kell számítani. Az Egyetemi Tanács az irányelveket egyhangúlag elfogadta. A testület a módosító javaslatokkal együtt ugyancsak egyhangúlag elfogadta a termelésfejlesztési intézet szervezeti és működési szabályzatának tervezetét és az egyetem 1986—90-es nevelési tervét. D. S. Események képekben Mikroszkópok előtt az állattan gyakorlati vizsgán. Aki kérdez, dr. Kiss István adjunktus és Cseh Ferenc tanársegéd Avatási ünnepség az aulában. Dr. Bíró Ferenc rektor doktorrá fogadja Tóthné Lökös Klára tanszéki mérnököt. Cikkeink a 3., a 4. és az 5. oldalon olvashatók. Számítógépes oktatóprogram-börzét rendezett a gépészmérnöki kar, amelyen hallgatók is részt vettek. (A FELVÉTELEKET BÁNKUTI PÉTER KÉSZÍTETTE) Agrártücov'.ilnyi Egyetema Központi Könyvtára Gödöllő Egyetemtörténeti K, gy, , V 7 Új jogszabályok Oktatóink a tervezetekről Az oktatási törvény és a végrehajtását szolgáló minisztertanácsi rendelet nyomán a közeljövőben új jogszabályokkerülnek kiadásra a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatára, tanulmányi és vizsgaszabályzatára, a fizetendő térítési díjakra, a felvételi eljárásra és a fegyelmi szabályzatra vonatkozóan. A Művelődési Minisztérium a jogszabálytervezetek koncepcióit társadalmi vitára bocsátotta. Egyetemünk valamennyi oktatási szervezeti egysége megkapta és véleményezte ezeket. A kialakított álláspontokat megküldték a karok dékánjának. Mindhárom karon az észrevételeket megvitatták vezető - oktatói értekezleten, az összesített véleményeket pedig eljuttatták a rektori hivatalba. A javaslatok alapján itt állították össze azt az anyagot, amely az egyetemi észrevételek lényegét tartalmazza. Az anyagba nem „dolgozták bele” a KISZ véleményét, hanem külön csatolták hozzá (Ezt lapunk 2. oldalán ismertetjük). Dr. Raátz Elemér egyetemi főtitkár elmondta, hogy a vélemények igen széles skálán mozogtak, olykor ellentmondtak egymásnak, ezért nehéz volt egységes javaslatokat kidolgozni. A végső állásfoglalás minden kérdésben a többség akaratát tükrözi. Oktatóink a szervezeti és működési szabályzatról szóló tervezetet alapvetően jónak ítélik, mert körültekintően tesz javaslatot mind a szervezeti felépítésre, kapcsolatrendszerre, mind pedig a működésre és a feladatokra. A felvételikről rendelkező jogszabály tartalmát fő vonásaiban elfogadhatónak tartják, de úgy vélik, a pályaalkalmasság szempontjából tovább kell fejleszteni. Egyetértenek a koncepció azon célkitűzéseivel, hogy a felvételi eljárást demokratikusabbá kell tenni, megjegyzik azonban, hogy az anyagból teljes egészében kimaradt a szakközépiskola, a szakmacsoportos felvételi vizsga és az országos szakmai tanulmányi verseny eredményeinek beszámítása. A tanulmányi és vizsgarend szabályait ismertető vitaanyaggal összességében egyetértenek. Minden olyan újítást méltányolnak, amely a képzési célban foglaltak eredményesebb megvalósítását, a hallgatók alaposabb, szélesebb körű felkészítését és a kimagaslóan tehetséges hallgatók segítését célozza. . A fegyelmi szabályzatra vonatkozó vitaanyagot általában jónak tartják, mert annak alapján a hallgatói fegyelmi vétségek, illetve a kapcsolódó fegyelmi eljárások minden eleme megnyugtatóan tisztázható. A tandíjak és eljárási díjak rendezését mindhárom kar időszerűnek tartja. Hozzáteszik azonban, hogy ugyanezt kéne tenni az ösztöndíjakkal is. Úgy vélik, nemcsak büntetni kell a rosszakat, hanem jobban jutalmazni a jókat. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a befolyt összegeknek legalább egy részét az intézmények saját képzési céljaik megvalósítására, illetve a hallgatókkal kapcsolatos kiadásokra (például tanulmányi nívódíjakra) fordíthassák. Mivel a jogszabályok hoszszabb időre készülnek, egyetemünk oktatói a különböző díjaknál nem tartják szerencsésnek konkrét forintösszegek megjelölését. A javasolt díjakat célszerű lenne az 1987-es évre elfogadni, s azt követően rendszeresen karbantartani, amit az intézmények legfelsőbb vezető testülete végezne. P. Gy. Választásokra, kongresszusra készülődik a KISZ Az elkövetkezendő hetekben az ország körülbelül 900 000 KISZ-tagját érintő vállalkozás startol. Megindul a készülődés a KISZ-választásokra és a KISZ május 22— 24-ére összehívott XI. kongresszusára. Az előkészületek kezdetének legizgalmasabb kérdése az volt, hogy a kari és egyetemi szintű KISZ-vezetőket milyen módon válasszuk meg. A választás kétféleképpen történhet. Közvetlenül, amikor minden KISZ-tag saját maga szavazhat a küldöttközgyűlés álal elfogadott jelöltekre és közvetve, amikor a KISZ-tagok küldötteik útján választják meg a vezetőségeket. A KISZ- bizottság december 9-i ülésén ez utóbbi mellett döntött. A tavasszal megrendezésre kerülő alapszervezeti taggyűléseknek és a kari, valamint egyetemi küldöttgyűléseknek négy fontos napirendje lesz: a vezetőségek beszámolói a végzett munkáról, a tagság megújítása, az új vezetőségek megválasztása és felkészülés a XI. kongresszusra. Az alapszervezeti vezetőségek januárban és február elején minden KISZ-taggal elbeszélgetnek arról, hogy kit szeretnének a különböző szintű vezetőségekben látni, és hogy milyen ötleteik vannak a szervezet munkájával kapcsolatban. Az alapszervezetek KISZ- vezetőségének véleménye alapján indulnak el februárban a kari és egyetemi szintű jelölőbizottságok, hogy mindenkitől személyesen megkérdezve, hivatalosan összegyűjtsék a jelöltek nevét. A beszélgetések során a mozgalom helyzetéről, teendőiről, a mi egyetemi feladatainkról elhangzó vélemények pedig a beszámolók elkészítését, illetve a kongresszusra való felkészülést fogják megalapozni. A felkészüléshez már több tájékoztató is rendelkezésre áll: 1. „Mi a teendőnk?" A KISZ KB kongresszusi levele. (Ezt a dokumentumot kollégiumi szobánként minden hallgatóhoz, a dolgozóknál pedig minden KISZ-csoporthoz eljuttatjuk.) (Folytatás a 3. oldalon.)