Mezőgazdasági Mérnök, 1986 (27. évfolyam, 1-11. szám)

1986-01-01 / 1. szám

CB Büvitessék-e a közepeseket? Hallgatói fórum a jogszabály-koncepciókról Egyetemünk hallgatói no­vember 27-én fórumon vitat­ták meg az oktatási­ törvény végrehajtási koncepcióit. A fórum szervezője Eder Ta­más, a mezőgazdaságtudomá­nyi kar II. éves hallgatója volt. „Bosszantott a dolog” — Úgy tudom, a fórum megszervezésének külön tör­ténete van. — Igen. Egy hétvégén Székelyhídi Tamás barátom­mal egyszerre érkeztünk vissza Gödöllőre, egyikünk Szegedről, másikunk Mis­kolcról. Mindketten akkor hallottunk először — ottho­ni barátainktól — az oktatá­si törvény végrehajtási kon­cepcióiról. Egyikünk sem volt valami jó hangulatban, mert a ránk nézve igen hát­rányos tandíj-módosítási ter­vezetet ismertük csak. Bosz­­szantott az is, hogy erről itt Gödöllőn mit sem tudunk. Elhatároztuk, hogy másnap elmegyünk a KISZ-bizottság­­ra, és érdeklődünk ez ügy­ben. Szoboszlay Sándor, mi­után megtudta, miért jöt­tünk, csak ennyit kérdezett: megcsináljátok a fórumot? Mi pedig igent mondtunk. Ezután következett a gyors szervezőmunka, melyben sok segítséget kaptunk a KISZ- bizottság titkárától. — Tájékozódtatok afelől, hogy más egyetemek hason­ló rendezvényein hogyan fog­lalt állást a hallgatóság? — Mi tájékozódtunk vol­na... Kiderült azonban, hogy több helyen nem is kérdezték meg a hallgatókat. Így eléggé magunkra marad­tunk. — Hányan­­vettek , részt a fórum munkájában? ..­. — Meglepően , sokan, mind a két karról. Csaknem szá­zan gyűltünk össze az egyes előadóban. A jelenlevők zö­me II. éves volt — hiszen őket érinti leginkább a ter­vezet —, de nagy örömömre az ötödévesek közül is sokan eljöttek. Az ő tapasztalatuk nagy hasznunkra vált. Az egyetem vezetése részé­ről dr. Bíró Ferenc rektor, Flórisné dr. Sipos Ida, a pártbizottság titkára, dr. Heltai György gazdász kari dékánhelyettes és dr. Szo­boszlay Sándor KISZ-titkár voltak a vendégeink. — Kérlek, vázold röviden az általad legfontosabbnak tartott kérdéseket! — A felvételi rendszer megváltoztatásával kapcso­latban nagy vita alakult ki. Végül úgy döntöttünk, hogy a jelenleg érvényben levő változatot támogatjuk, tehát továbbra se, vegyék figye­lembe az érettségi eredmé­nyét és a nyelvismeretet. Kü­lönösen jónak tartjuk a fel­vételi írásbeli vizsgák ered­ményének nyilvánosságra ho­zását a szóbelik előtt, a je­löltek bizottsághoz való sor­solását, valamint a szóbeli vizsgák eredményének ki­hirdetését a vizsganap befe­jezésekor. Nem tartjuk helyesnek a felvételi vizsgát megelőző szakmai gyakorlatok kötele­zővé tételét, mert ez nagyon kitolná a pályakezdés idő­pontját. Inkább az első két évben kell növelni a gya­korlatok idejét. — Mit javasoltatok a szer­vezeti és működési szabály­zatról szóló koncepcióval kapcsolatban? — Az egyetemi és kari ta­nácsok esetében arra töre­kedtünk, hogy a lehető leg­nagyobb hallgatói képvisele­tet érjük el ezekben a tes­tületekben.­­A meghívott ta­gok szavazati joggal való felruházása szerintünk ve­szélyeztetné az egyetemi ér­dekek érvényesülését. A kollégiumi igazgatói ál­láshely betöltéséről a beér­kezett pályázatok alapján a kollégiumi önkormányzat egyetértésével döntsön a rek­tor! — Melyek voltak a fő té­mák a fegyelmi szabályzat­ról szóló vitában? — A koncepció szerint a hallgató oktatási kötelezett­ségének nem teljesítése fe­gyelmi vétségnek minősül. Ezzel egyáltalán nem értünk egyet! Javasoltuk, hogy az első fokú fegyelmi hatáskört a kari tanács által megvá­lasztott fegyelmi bizottság gyakorolja,­ melynek hallgató tagja,' IS'­ van,'és azt, hogy ér­vényes határozatokat csak a KISZ képviselőjének bele­egyezésével lehessen hozni. Rangot a kettesnek! — Nagyon fontos témakö­rök következtek ezután, a tanulmányi és vizsgarend kérdései.­­ Egyetértünk az azonos tantárgyakkal párhuzamo­san meghirdetett foglalkozá­sok közül való választás le­hetőségével, az áthallgatás, egyéni tanulmányi rend, párhuzamos képzés, átvétel és vendéghallgatás megte­remtésével. Támogatjuk a jegymegajánlás lehetőségét kollokvium és beszámoló esetén, meghatározott számú elővizsga lehetőségét a szor­galmi időszak utolsó két he­tében, és azt, hogy aki a ka­pott — nem elégtelen! —ér­demjegyet javítani akarja, ezt uv. jegy nélkül megtehes­se. Helyes szerintünk, hogy a hallgató leckekönyve aláírá­sának egy tantárgyból törté­nő megtagadása esetén is vizsgázhasson a többi tárgy­ból, és amennyiben ez ered­ményes, a megismételt fél­évben felmentést kapjon a vizsgakötelezettség alól. Nem tartjuk helyesnek a megszerezhető elégségesek számának maximálását, le­gyen rangja a kettesnek! Nem értünk egyet azzal, hogy el kell bocsátani azt a hallgatót, akinek átlaga a képzési idő első felében ala­csonyabb 2,5-nél és az iga­zolatlan távollét fegyelmi vétséggé nyilvánításával sem. Változatlan tandíjat! — Azt hiszem, minden diáknak gyorsabban dobog a szíve, ha az eljárási- és tandíjak emelése kerül szó­ba. — Igen, ez a legrázósabb témakör. A fórum egységes álláspontja szerint elvetünk minden változtatási javasla­tot! Nem értünk egyet a tandíjak érdekeltségi rend­szerként való felhasználásá­val ! A tandíj egyértelműen a nem teljesített kötelezettség szankcionálása legyen. A jó tanulmányi eredmények reá­lis elismerésével sokkal job­ban lehetne ösztönözni. Ezért a jelenlegi tandíjrendszer megtartására voksolunk. Ugyanezen okok miatt a megismételt vizsga- és kü­­löneljárási díjak emelését is ellenezzük! Bízunk, figyelembe veszik Álláspontunk szerint a kon­cepció javaslatai irreálisak, nem veszik figyelembe egy magyar hallgató anyagi le­hetőségeit. Mivel ő nem tud fizetni, az amúgy is igen nagy terheket viselő családot sújtanak ezzel a határozat­tal. — Még valami. A fórumon fölállt egy hallgató, és talá­lóan ezt kérdezte: Hol van az ebben az országban, hogy anyagilag büntetik azt, aki közepesen dolgozik? — Tamás, miben látod a fórum jelentőségét? — Rengeteg hozzászólás hangzott el­­ a vita során, és ezek alapján készíthettük el állásfoglalásunkat. Ez tükrözi a hallgatóság értelmes érvek­kel alátámasztott egységes véleményét. Reméljük, figye­lembe veszik ma­jd ... — Úgy tudom, te nem vagy KISZ-tag, így lesz ez a jövőben is? — Ha nem érünk el ered­ményt javaslatainkkal, akkor így. De ha igen, belépek új­ra! Popovics György Katonai képzés A Honvédelmi Minisztérium illetékesei azzal a kéréssel ke­resték meg a gépészmérnöki kar vezetőit, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, mi­ként oldható meg a páncélos- és gépjármű-technikai tisztek oktatása Gödöllőn. A tárgya­lások eredményeképpen ez év szeptemberétől valószínűleg megkezdődik az új képzés. Az ötéves nappali oktatás­ban azok a Honvédelmi Mi­nisztériumi ösztöndíjjal tanu­ló hallgatók vehetnek részt, akik vállalják a végzés után a hivatalos katonai szolgála­tot. Az öt év alatt természe­tesen a katonai blokk tár­gyaival ismerkedhetnek meg behatóbban. A kar rajtuk kívül fogad majd olyan hivatásos tiszte­ket is, akik már csapatgya­korlattal rendelkeznek, s ők további kétéves nappali kép­zésben részesülnek. Diploma­tervük is katonai vonatkozá­sú lesz, s végzés után mér­­nöktisztekké válnak. A kar új képzési formájá­nak létrejöttét elősegítette az a körülmény, hogy a mező­­gazdasági gépek és a katonai járművek igénybevétele, mű­ködési elmélete és kezelésük is igen sok hasonlóságot mutat. B. F. яштятттш —— 1986. JANUAR stélegajdasági Teljes nézetkülönbség A hallgatóság által elvetett eljárási és tandíjjavaslatok az oktatási törvény végrehajtási koncepciójából. A mezőgazdasági gépészmérnöki kar oktatói az A válto­zat mellett foglaltak állást, de 2,51—2,99 között 1000 forint tandíjat szükségesnek tartanak. A mezőgazdaság-tudományi kar­­­­ változat elfogadását javasolja. P. Gy. Különeljárási és uv-díjak: ZZZ.ZZZZ ЬZJZ'A ГЛ'>г. Régi összeg Javasolt összeg _________(Ft)______________(Ft) Különeljárási díj 20—50 50—100 Beszámoló, kollokvium, gyak. jegy uv. 25. 100 Záróvizsga, szigorlat nv. 50 200 Javító államvizsga 100 400 Tandíjak: Összeg (Ft)/félév A változat­i változat Első félév — _ Félévismétlés 3000 4000 (első félév is!) 2,50- ig 2000 3000 2,51— 2,99 között — 2000 3,00—3,50 között — 1000 3,51 fölött — — Változások a nyelvoktatásban A Művelődési Közlöny 1985. november 27-i számában mi­niszteri rendelet jelent meg a felsőoktatási intézményekben folyó idegennyelv-tanulásról. Erről tájékoztatta az egyetemi sajtó képviselőit Nagy Tibor Gyula művelődési miniszté­riumi főtanácsos december 6- án. Néhány fontosabb változást — Ezentúl a tanárképző főiskolákon (főiskolai karo­kon) általános iskolai szakta­nárképzésben részt vevő nap­pali tagozatos hallgató is ta­nul az oroszon kívül más ide­gen nyelvet — A kötelező idegen nyelvet két szakaszban sajátítják el a hallgatók. Az első szakaszban általános társalgási, a máso­dikban szakszöveg-olvasási és szakmai társalgási készséget kell szerezniük.­­ Az illető nyelvekből ál­talános nyelvi alapvizsgát és szaknyelvi záróvizsgát kell tenniük. A vizsgák letételének határidejét a tantervek álla­pítják meg. — Az alapvizsga és a záró­vizsga a hallgatói jogviszony alatt a tantervben előírt idő­pontnál korábban, külön-kü­lön és együttesen is letehető. — A hallgató harmadik és további idegen nyelvet is ta­nulhat, s ezekből is tehet alap-, illetve záróvizsgát. — A hallgató által letett alapvizsga bármelyik felsőok­tatási intézményben érvényes. A másik felsőoktatási intéz­ményben letett záróvizsga el­fogadásáról az az intézmény dönt, amelyikben a hallgató a tanulmányait folytatja. — Egy-egy idegen nyelv ok­tatására a képzési idő alatt legalább 160 órát kell biztosí­tani. — A vizsgára való felkészü­lés ideje alatt a hallgató elő­menetelét, továbbá az alap- és a záróvizsgát gyakorlati jeggyel kell értékelni. — A záróvizsgára készülő hallgató — a kötelező oktatás keretében — állami nyelvvizs­gára is felkészülhet. — A felsőoktatási intéz­mény, a hallgatók nyelvi fel­­készültségétől és érdeklődésé­től függően,­ különböző szintű és óraszámú nyelvi tanulócso­portokat köteles szervezni. — Egy-egy nyelvi csoport­ban 15 hallgatónál, az állami nyelvvizsgára felkészítő kép­zésben 12 hallgatónál többet nem szabad együtt oktatni.­­ A rendeletben előírt kö­telező idegennyelv-tanulás és a kötelező nyelvi vizsga leté­tele alól mentesül az a hallga­tó, aki két élő idegen nyelv­ből vagy egy élő idegen nyelv­ből és latinból közép-, illető­leg felső fokú nyelvtudásáról állami nyelvvizsga-bizonyít­vánnyal vagy azzal egyenérté­kű bizonyítvánnyal (oklevél­lel) rendelkezik, továbbá az, aki az adott nyelvből szak­fordító-, illetve tolmácskép­zésben vesz részt. Az alapvizs­ga letétele alól mentesül az a hallgató is, aki a felsőoktatási intézményben oktatott nyelv­ből nyelvi tagozatú vagy emelt óraszámú nyelvi képzést adó középfokú nevelési-okta­tási intézményben jeles ered­ménnyel érettségi vizsgát tett. A mentesítés többi esete egye­temünk hallgatóit nem érinti. A külföldiek idegen nyelvű képzéséről külön jogszabály rendelkezik. A nyelvtanulást kívánja elő­segíteni az az intézkedés is, hogy — a Honvédelmi Mi­nisztériummal történt megál­lapodás alapján — az előfel­­vételis sorkatonák számára ki­lenc nagyobb helyőrségben le­hetővé teszik az orosz nyelv tanulását és az alapfokú vizs­ga letételét. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a felsőoktatás hátán púp az idegennyelv-oktatás. Mind­addig kénytelen azonban vi­selni, amíg ezt a feladatot a középiskolák nem tudják ki­elégítő eredménnyel megol­dani. (d.) Lovász Gyula (193­985) Huszonöt évvel ezelőtt ke­rült egyetemünkre. Először gépkocsivezetőként dolgozott. Munkáját pontosan, hozzáér­téssel végezte, ennek­ elisme­réseként anyaggazdálkodási főelőadói kinevezést kapott. Tevékenységét felelősségtudat és szakszerűség jellemezte. A gépészmérnöki kar Gö­döllőre költöztetésében nagy feladatok hárultak rá. Addigi helytállásának elismeréséül a gondnoki osztály csoportveze­tőjévé nevezték ki. Új munkakörében több cso­port irány­ítása is a feladat­körébe tartozott. A maga és munkatársai tevékenységét kiválóan szervezte, gyors át­tekintő- és jó tárgyalókészség­gel rendelkezett. 1971-ben nevezték ki az anyagellátási osztály vezető­jévé. Osztályvezetőként is az addig megszokott módon helytállt, amiben nagymérték­ben segítette munkatársaival és partnereivel kialakított jó­ kapcsolata. Megnövekedett­, feladatát mindig korrekten látta el, a rá bízott kollektí­vából igazi közösséget ková­csolt. Életének­ másik fontos része a szakszervezeti mozgalom­ban végzett eredményes mun­kája. 1975 óta tagja volt egyetemünk szakszervezeti bi­zottságának. 1985 októberében harmadszor választották újra dolgozóink e fontos tisztségre. Az szb-ben betöltött sport­felelősi tisztéből adódóan 1978-tól tagja volt az egyete­mi sportbizottságnak, illetve elnökhelyettese a GEAC-nak. Tíz éven keresztül volt tagja, elnökhelyettese, majd titkára a Medosz Pest megyei bizott­sága mellett műldödő sportbi­zottságnak, ahol színvonalas,­­lelkiismeretes munkával kép­­■viseife­­ egyetemünket. Sokat tett azért, hogy sportolóink kiemelkedő sikereket érjenek el. Munkája elismeréseként 1970-ben rektori dicséretben, 1976-ban főosztályvezetői di­cséretben. 1979-ben az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetésé­nek ezüst fokozatában része­sült, 1983-ban pedig SZOT- oklevéllel és a GEAC arany­koszorús jelvényével tüntették ki. Emlékét megőrizzük. Nyu­godjék békében! Gki‚b-V ibivoi J • / * н. & i. гтэIs г t/gs­zj »'.›*} /!ói“ Gyöngyösi siker az orosz nyelvi versenyen Az agrárfelsőoktatási intéz­­mények Kecskeméten megren­­ezett V. országos orosz nyel­­vi versenyén a gyöngyösi fő­­skolai kar hallgatói derekb­­an kitettek magukért. A nyelvvizsgás (B) kategó­­iában a főiskolások közötti versenyben az első helyet An­ M Mária (IX. évfolyam), a második helyet Molnár István III. évfolyam) szerezte meg. A nyelvvizsga nélküli (A) ka­­egóriában a kar csapata a harmadik helyen végzett tagjai: Bihari Márta (III. év­folyam),­ Németh Eleonóra és Pintér Éva (II. évfolyam). A nyelvvizsgások között a teszt­feladat legjobb megoldásáért k­ülöndint kapott Anka Má­ria, a legjobb fordításért Mol­nár István, a nyelvvizsga nél­küliek között a legjobb hallás utáni megértésért Bihari Már­ta, a­­ legjobb kivonatolásért pedig Pintér Éva. Gratulálunk a hallgatóknak és nyelvtanáraiknak, dr. Ju­hász Györgynének és dr. Pál Imrének! Ki tud szebben őrjöngeni Az első indulatom késztet e sorok írására. Az utóbbi évek télapóestjeinek tombolási hul­láma és tömeghisztériái mel­lett nem lehet szótlanul el­menni. A féktelen mulatozást látva, többször feltettem magamnak a kérdést: ilyenek volnánk Mi? Mi, egyetemisták, a leen­dő agrárértelmiség? Hiszen voltak már megint kirívó esetek. Részegek, akik már évek óta kellemetlen szín­foltjai a vetélkedőnek. Tombo­ló évfolyamok, amelyek fel­sőbbrendűségük téveszméjét beleüvöltik a békés szemlélő képébe. Kéjes extázisban tán­colok az évfolyam „remekmű­veként” elkészített „torzóval”, amit a társaság tagjainak ar­­tikulátlan üvöltése kísér. Fel­adatát szinte tökéletesen vég­rehajtó őrjöngő, aki a. tv-k kö­zé vágja a sörösüveget. Ter­mészetesen az évfolyama szin­te vállán viszi az utolérhetet­len „művészt”. Lehetne még sorolni a ne­gatívumokat. Úgy érzem azon­ban, hogy a tömeg és az alko­hol hatása alól szabadulva, ke­vesen vállalnák e torzult én­jüket. Talán a futtballpályák erőszakhullámát megirigyelve teszik mindezt? Sajnos, ezek az emberek nem veszik észre magukat, s mi több egyes év­folyamoknak sincs megfelelő önkontrolljuk. De úgy látszik, a szervezők sem ismerik fel, hogy feladataik egy része szin­te olaj a tűzre. Elismerem ál­dozatkész, lelkes munkájukat, mely ezúttal is hozott pozití­vumokat (például a zsűrizés megnyugtató megoldása, a tö­meg folyamatos tájékoztatása a számítógép szellemes alkal­mazásával). Kérdéses azonban, hogy a nemi erőszakot produ­kálók, a színpadon dühöngők, a tavalyi műsor Hitler-imitá­­torai és az ezekkel a felada­tokkal együttjáró tömeghisz­tériák kellenek-e nekünk? Nem hiszem. Hová veszik így a fiatalos humor, a műveltség? Úgy ér­zem, vissza kellene hozni a tiszta szellem tornáját az év­folyamok közötti versenyekbe. Tudom, az ilyen vetélkedők szervezésével szintén vannak problémák, de a feladatokat helyesen összeválogatva és az értékelést objektíven, frappán­san megoldva, csodálatos szel­lemi csatákat lehetne rendez­ni. Az ügyességi számokat sem kellene elhagyni. Megmarad­hatna például a kötélhúzás és néhány kellemes, de feltétle­nül objektíven értékelhető fel­adat. Talán jogosan bízhatunk ab­ban, hogy az elkövetkezendő években, a Mikulás-ünnepek szervezői előtérbe helyezik a szellemi párbajt, a primitív, kultúrálatlan szórakozással szemben (Bartos)

Next