Mezőgazdasági Mérnök, 1987 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

A mezőgazdasági gépészmérnöki kar A mezőgazdasági gépész­­mérnöki kar történetét 1951- tő­l számíthatjuk. A képzés beindulása óta karunkon mintegy 4500-an szereztek dip­lomát. Többségük az ötéves nappali képzés keretében, de nem lebecsülendő azok szá­ma sem, akik levelezőként vé­geztek. Hazánk mezőgazdasága az elmúlt két évtizedben gyöke­res változáson ment keresztül. Olyan iparszerű technológiák alakulnak ki, amelyekben erő­ben háttérbe szorult az idő­járási tényezőknek a célkitű­zéseket befolyásoló hatása. Ugyanakkor meghatározó je­lentőségűvé vált a termelés magas színvonalú gépesített­sége az egyes technológiai fá­zisok időben történő végre­hajtása és a szigorú technoló­giai fegyelem megtartása. A mezőgazdasági termelésben ma már megtalálhatók a legkor­szerűbb gépek és berendezé­sek, a hagyományos értelem­ben vett traktoroktól kezdve az elektronikán át egészen a robottechnikáig. Jelenleg kö­zel 55 000 traktor, 32 000 te­hergépkocsi, 12 300 kombájn és még számos munkagép, be­rendezés és műszer található a mintegy 120 állami gazda­ságban és 1280 termelőszövet­kezetben. Ennek az óriási értékű gép­parknak a termelési célkitű­zések szolgálatába állítása a mezőgazdasági gépészmérnök egyik legszebb és legfonto­sabb tennivalója. Megvalósítá­sa közben feladatai közé tar­tozik a többi között: — a termelőfolyamatok mű­szaki irányítása; — a korszerű, megbízható nagy termelőképességű gép­rendszerek kialakítása, be­szerzése, felújítása, pótlása; — a mezőgazdasági nagy­üzem gépi berendezéseinek karbantartása, javítási mun­kálatainak megszervezése, irá­nyítása; — az üzemeltetéshez szük­séges alkatrészellátás, -gyár­tás, -javítás rendszerének fej­lesztése, irányítása; — a szocialista nagyüzem energetikai feladatainak meg­oldása, az ésszerű energia­gazdálkodási teendők meg­szer­vezése, kidolgozása, végrehaj­tása; — műszaki jellegű mellék­üzemági tevékenységek irá­nyítása; — új, korszerű technológiai folyamatok elterjesztése, ki­dolgozása, a műszaki-gazda­sági feladatok megoldása; — az üzem műszaki szak­embereinek irányítása, mun­kájuk megszervezése, szakmai továbbképzésük biztosítása; — a termelőüzem tervcél­jainak kimunkálása, a többi szakemberrel együtt a mező­­gazdasági vállalat vezetése, stb. Az előbbieken kívül a kar felkészít a mezőgazdasági gé­pek és berendezések szerkesz­tésével és gyártásával kapcso­latos mérnöki feladatok ellá­tására, a közéleti, a vezetői, a szakigazgatási, a szakokta­tási, a tudományos kutatási és a gépkereskedelmi tevékeny­ségre is. A mezőgazdasági gépész­­mérnöki karon végzett szak­emberek alkalmassá válnak a mezőgazdasági termelés fej­lődésével járó technológiai és technikai változások gy­ari bér fogadására, értékelésére és gyakorlati" Megvalósítására. " , Az időt álló alap- és szak­képzés biztosítja az oktatás magas fokú rugalmasságát, az ismeretanyag folyamatos fej­leszthetőségét, valamint a tu­dás konvertálhatóságát. Az oktatásban a műszaki-biol­ó­­giai-ökonómiai komplexitásra, továbbá a kiscsoportos elmé­leti, gyakorlati és termelő­­üzemi oktatási formák növe­lés­ére törekszünk. Az oktatott tárgyak sikeres elsajátítása után a gépész­mérnökképzést a diplomaterv megvédésén alapuló állam­vizsga zárja le. A hallgatók az érdeklődésüknek megfele­lő diplomatervtémát a hato­dik félévben választják ki. A választott téma sikeres ki­dolgozásához több mint hat­van, úgynevezett blokktan­tárgyból képzett ismeretcso­port és számos fakultatív tárgy között választhatnak. Az egyetemi felvételre je­lentkezők az adott tanévben csak egy hazai felsőoktatási intézményhez nyújthatják be felvételi kérelmüket. A sorka­tonai szolgálatot­­ teljesítők nappali tagozatra csak az il­letékes hadkiegészítő és terü­letvédelmi parancsnokság en­gedélyével jelentkezhetnek. A levelező tagozatra azok a munkaviszonyban álló dolgo­zók kérhetik felvételüket, akik középiskolai végzettséggel vagy felsőfokú intézményben szerzett oklevéllel rendelkez­nek, és mezőgazdasági üzem­ben, vállalatnál, a kutatás vagy az igazgatás területén dolgoznak, illetve társadalmi szerveknél az ágazattal kap­csolatos munkakört töltenek be. A felvételi vizsga tantár­gyai rr mind a nappali, mind a levelező tagozaton fizika és matematika, amelyekből írás­beli és szóbeli vizsgát kell tenni. A szakirányú szakkö­zépiskolákban végzetteknek azonban — ha ezt a szándé­kukat a jelentkezési lapon is megjelölik — lehetőségük van a fizika tantárgyat az írésbe­n és a szóbeli vizsgán egyaránt szakmai tárggyal helyettesíte­ni. A felvételi vizsgatárgyak tematikája és a helyettesítő tantárgyak jegyzéke megta­lálható a Művelődési Minisz­térium által minden évben ki­adott Magyar Felsőoktatási Intézmények című tájékozta­tóban. A képzési idő nappali ta­gozaton 5, levelező tagozaton 6 év, az üzemmérnöki kiegé­szítő képzésben 3 és fél év. A gépészmérnökképzés so­rán a kötelező elfoglaltságon túl egyre nagyobb jelentősé­gű a hallgatók önálló tevé­kenysége. A különböző szakt­­erületek jó lehetőséget kí­nálnak egyes elméleti, de gya­korlati vonatkozásokban is hallgatóinknak az elmélyült munkára. A választott felada­tokat önállóan vagy teamek­ben vizsgálják, tanulmányoz­zák. A különböző tanszékeken folyó kutatásokba bekapcso­lódva, részfeladatok kidolgo­zására is mód nyílik, amelyek­ből ugy­nevezett tudományos diákköri dolgozat készülhet. Minden évben megrendezzük a tudományos diákköri konfe­renciát, ahol hallgatóink is­mertetik önállóan végzett munkájukat. A TDK-munka magas színvonalát bizonyítja, hogy diákköröseink jelentős része országos, illetve nem­zetközi konferenciákra is el­jut, s ott szintén eredménye­sen szerepel. Segítik az önállóságot a megyei diákklubokban kapott feladatok is, többek között a megyék által meghirdetett pályázatok, amelyek témáit a hallgatók TOK vagy diplo­mamunka keretében dolgoz­hatják ki. A konkrét felada­tok révén szoros kapcsolat alakulhat ki a gyakorlati élet­tel. A végzett gépészmérnökök legnagyobb részben a­­ mező­­gazdasági üzemekben helyez­kednek el. Egy-egy pályázó­ra 3,­4 állás jut. A mezőgaz­dasági üzem­ek megbecsülik a karunkról kikerült fiatalokat, a legtöbb esetben lakást is biztosítanak számukra. Dr. Vajdai János egyetemi docens Álláskínálat A GATE Nyisztor György Kollégiuma állást hirdet az 1987. szeptember 1-jével meg­üresedő gondnoki helyre. Je­lentkezni március 31-ig a kol­légium igazgatójánál lehet! Mezőgazdasági Főiskola, Nyíregyháza A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a GATE-val közös felvé­teli vizsgákat tart, s annak nincs elv­i akadálya, hogy a hallgatók átlépjenek az egyetemi gépész­karról Nyíregyházára , és meg­fordítva. A Nyíregyházi Mezőgazdasági­­.Főiskolán az i azefmi mérnökképz­és gépjavító szakon és repülőgépve­­zető ágazaton­ történik­ a tanul­mányi idő három év. A gépjavító szakon olyan főis­kolai színvonalú elméleti ismere­tekkel és gyakorlati készséggel rendelkező mezőgazdasági gépész üzemmérnökök képzése a cél, akik a mezőgazdasági gépészmérnökök irányítása mellett alkalmasak ki­sebb, speciális területű mezőgaz­da­sági gépészeti egységek vezeté­sére, s a gyakorat­ igényeinek megfelelően önmagukat továbbké­pezni képesek. A megszerzett ismeretek birto­kában a gépjavító szakon végzet­tek az alábbi munkakörök betöl­tésére válnak alkalmassá: — a szakirányú képzésnek meg­felelő mezőgazdasági gépészeti te­lepeken (termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, mg. gépjavító­­és gyártó vállalatok) irányító munkakör betöltésére; — a szakigazgatási, kereskedel­mi szerveknél, termeltető vállala­toknál, társulásoknál, egyesüle­teknél, intézményeknél szakelő­adói, szaktanácsadói munkakör betöltésére. A repülőgépvezető ágazaton olyan művelt, gyakorlati szakem­berek kibocsátása a cél, akik a korszerű természettudományos, mezőgazdasági, általános repülő üzemmérnöki és repülőgépvezetői ismereteken­­ és szemléleteken nyugvó ismeretanyag birtokában mezőgazdasági repülőgépvezető, közforgalmi repülőgépvezető, re­pülőgép üzemeltető szakterületen az alábbi feladatok ellátására al­kalmazhatók: — önálló repülőgépes mezőgaz­dasági munkák végzésére merev­­szárnyú repülőgéppel, átképzés után helikopterrel; — mezőgazdasági repülőgépek üzemeltetésével kapcsolatos mű­szaki problémák irányítói szintű megoldására; — légi mezőgazdasági munkák szervezésére és irányítására,­­ a meglelő gyakorlatot bizto­­sító Malév-átképzés után köz­forgalmi repülőgépen másodpiló­tái munkakör ellátására. A repülőgép vezető ágazaton vég­zettek elsősorban a MÉM repülő­gépes szolgálat keretén belül, mint repülőgépvezetők dolgozhatnak. Alapfokú közforgalmi repülőgép­vezetői képzettségük azonban egyéb területen is lehetővé teszi munkavállalásukat. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika. A szóbeli vizsgák kereté­ben általában két feladatot kell megoldani. Az elméleti kérdések a feladatokhoz kapcsolódnak. A repülőgépvezető ágazatra — a speciális kiképzés miatt — a jelentkezési felső korhatár 23 év. Az ide jelentkezőknél feltétel még a polgári repülőgépvezetőkre elő­írt egészségügyi alkalmasság is. Erre a kétnapos vizsgálatra a fel­vételi vizsgákat megelőzően a be­osztást a főiskola készíti el. A vizsgálat helye Budapest. Az egészségügyileg alkalmatlan je­lentkezők lehetőséget kapnak ar­ra, hogy kérjék átirányításukat a gépjavító szakra. A repülőgépvezető ágazatra fel­vételt nyert hallgatók is, a tör­vényben előírtaknak megfelelően tanulmányaik megkezdése előtt katonai szolgálatra vonulnak be. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán 1979. szeptember 1-jétől, a karok megszűnésével, korszerű­sített — intézeti — szervezeti for­mában folyik a képzés. Az oktatási feladatokat elsősor­ban a főiskola három nagy okta­tási szervezeti egységében a­­me­zőgazdasági gépészeti intézetben, a repülőgépvezető intézetben és a társadalomtudományi intézetben dolgozó 62 oktató látja el. Az intézetek mellett a főiskola fejlődő könyvtára, kollégiuma és a MÉM tsz repülőkiképző bázisa segíti az oktató-nevelő munkát. A mezőtúri hallgatók a hetesi gyakorlat keretében a tanüzemi szervizszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a legújabb gépekkel is­merkednek Mezőgazdasági gépészmérnökök ballagása NAGY CSABA FELVÉTELE Gépészkari kuriózumok A keretként megjelentetett gépészmérnöki kari ismertető feltétlenül kiegészítésre szorul néhány olyan ténnyel, ame­lyek a kar újító szellemét de­monstrálják. Az orosz szakfordítói szak beindulása óta rendszeresen utazhatnak a szak hallgatói a moszkvai Gorjacskin Mező­gazdasági Műszaki Egyetemre. A nyolcadik félévben ott ta­nulnak, s közben elmélyíthe­tik nyelvismeretüket is. Két esztendeje a Drezdai Műszaki Egyetem mezőgépészeti szek­ciójával (karával) is megálla­podtak abban, hogy az okta­tók cseréjén kívül a hallga­tók számára is lehetőséget te­remtenek egy-egy féléves kül­földi tanulásra. Tavaly már öt végzős hallgató tanulhatott ennek eredményeképpen az NDK-ban két tárgyat németül, s természetesen vizsgáikat is németül tehették le. A szak­­tantárgyak megismerése mel­lett módjuk nyílott heti négy órában „csupán” a nyelvi is­mereteik elmélyítésére is, mi­közben diplomatervüket ma­gyarul írhatták. Hazatértük után pedig azonnal mehettek is az állami nyelvvizsga bi­zottság színe elé .. . Helyettük ugyancsak végzős NDK hall­gatók érkeztek ősszel Gödöllő­re, hogy a szaktanszékeken kívül a MÉM Műszaki Inté­zetében készíthessék el diplo­matervük­et. A külföldi részképzés kibő­vülését jelzi az is, hogy­­ a hollandiai Wageningenben is tanulhatott gödöllői gépész­­hallgató. Ez évtől már egyszer­re két hallgató utazhat Hol­landiába, ahol két angolul ok­tatott tárgyon kívül magát az angol nyelvet is módjukban áll mélyebben elsajátítani. A tervek között szerepel, hogy francia, görög és NSZK-ben­ egyetemekkel is kiépítenek majd hasonló jellegű kapcso­latokat. Ily módon a hallga­tók — miként a céhlegények — világot láthatnak, nyelvet tanulhatnak, s szakmai tapasz­talatokat szerezhetnek más or­szágokból is. A már említett orosz szak­fordító hallgatókon kívül ugyancsak kettős diplomát sze­rezhetnek azok a hallgatók, akik a Honvédelmi Miniszté­rium ösztöndíjával végzik el a gépészmérnöki kart­,­ s a gé­pészmérnöki diploma mellé a tiszti rendfokozattal együtt páncélos és gépjárműtechnikai mérnöktiszti diplomát is kap­nak. Ugyancsak a második diploma megszerzését teszi le­hetővé az a legjobban tanuló hallgatók számára nyújtott lehetőség, hogy a Tanárképző Intézetet is a nappali tagoza­ton elsajátított ismeretekkel egy időben szerezhessék meg, s így középiskolai tanári dip­lomát is kaphassanak. A tanulmányi kötelezettsé­geiket, jól, vagy kiválóan tel­jesítők megpályázhatják az úgynevezett egyéni tanulmá­nyi rend kedvezményt, ami azt jelenti, hogy az órák egy részére egyáltalán nem kell járniuk, s a vizsgarendjüket is maguk állíthatják össze. Per­sze cserébe a kar elvárja, hogy az órakedvezményt ki­emelkedő közösségi munka, vagy magas színvonalú kuta­tó-fejlesztő tevékenység, eset­leg nyelvvizsgára való felké­szülés ellentételezze. B. F. Mezőgazdasági gépész üzemmérnök-képzés A mezőtúri mezőgazdasági gépészképzés több mint ne­gyedszázados. 1950-től 1960-ig mezőgazdasági gépésztechni­kusokat, 1960-tól 1972-ig pedig felsőfokú mezőgazdasági gé­pésztechnikusokat képeztek. A mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai kar 1972- ben jött létre (a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem szerve­zetén belül), az akkori felső­fokú mezőgazdasági technikum átszervezésével. A mezőtúri fő­iskolai kar 1986. szeptember 1-jétől a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem főiskolai kara­ként (mezőgazdasági gépész­üzemmérnöki főiskolai kar) működik, úgy, hogy tevékeny­sége — képzési célkitűzése — változatlan maradt. A mezőtúri főiskolai karon egységes (szakosodás nélküli) alapképzés folyik nappali és levelező tagozaton egyaránt. Az 1981-ben bevezetett tanterv alapján történik az oktatás, s ez mennyiségileg összesen 3469 órát jelent, amely 1231 elmé­leti és 2238 gyakorlati órára oszlik. Az említett óraszámok a ter­melőüzemi gyakorlatok óraszá­mait is tartalmazzák, s ará­nyaiban azt jelentik, hogy az elméleti órák 36 százalékos, a gyakorlati órák pedig 64 szá­zalékos részarányt képvisel­nek. A 24 oktatott tantárgy megfelelő összhangban és egy­­másraépültségben testesíti meg a mezőgazdasági gépész üzemmérnökképzés oktatási célkitűzéseit. Az utóbbi öt évben nappali és levelező tagozaton összesen 542 mezőgazdasági gépész üzemmérnöki diplomát adtunk ki. A nappali tagozaton oktatási évenként változóan 245-255 fő tanul, levelező tagozaton pedig a létszám 88-138 fő között vál­tozott. Tíz megyére kiterjedő beiskolázási tevékenységet folytatunk, 150 középiskolával tartunk fenn állandó, közvet­len kapcsolatot. A mezőgazda­­sági gépészeti szakmát válasz­tó és a főiskolai karra jelent­kező pályázók felvételi vizsgá­ra való felkészülését levelezé­­ses rendszerű, s intenzív bent­lakásos felvételi tanfolyamok­kal is segítjük. A főiskolai karon végzett hallgatóknak elhelyezkedési gondjaik nincsenek, többszörös álláskínálatból választhatják ki a nekik megfelelő munkahe­lyet. Az utóbbi öt év átlagában hallgatóinknak több mint a fe­le társadalmi ösztöndíjasként helyezkedett el. A fennmara­dó részarányba tartozó hallga­tók pedig a kiírt álláspályáza­tok alapján választottak mun­kahelyet. (Az utóbbi 5 év átla­gában az álláspályázatok szá­ma 2,1-szerese a végzősök szá­mának.) Szisztematikus előkészítő és elemző munka eredményének tekinthető az 1981-ben beveze­tett szakosodás nélküli okta­tást képviselő tanterv, mely­nek az oktatási reform szelle­mében történő módosítása 1984-ben történt meg. Az új tan­tervhez kötődő képzési cél­kitűzés szükségessé tette a tan­tárgyi törzsanyagok újbóli át­tekintését, illetve kialakítását. Ez a korábbi időszaknál na­gyobb mértékű­­jegyzetírási te­vékenységben, az oktatási törzsanyagok intenzívebb mó­dosításában realizálódott. Az utóbbi öt évben a főiskolai ka­ron összesen 43 új jegyzetet adtunk ki, melynek jelentős része egységes jegyzet a nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolával. A tananyagfejlesztési tevé­kenységünk során külön is fi­gyelmet szentelünk a mikro­elektronika és a számítástech­nika témakörökre. Bővítettük nyelvoktatási lehetőségeinket, a fakultatív oktatási lehetősé­gek növelésével. A gyakorlati oktatás új rend­szerét alakítottuk ki tangazda­ságunkkal és bázisgazdasá­gainkkal (12 mezőgazdasági vállalat) egyetértésben. Mind­ez a hallgatók magasabb szin­tű gyakorlati képzését és a ka­ron történő felsőfokú oktatás gyakorlatcentrikusságának fo­kozását segíti elő. A mintegy 300 főt foglalkoztató tanüzem (100 millió forintot meghaladó évi termelési volumennel), a mezőtúri főiskolai kar szerves részeként biztosítja a gyakor­lati oktatás „klinikai” jellegű hátterét. Az üzemmérnökjelöltek a tanüzem szolgáltató- és ter­melőtevékenységéhez kapcsol­tan, valóságos üzemi körülmé­nyek között szerezhetik meg a szükséges gyakorlati ismere­teket. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, a tartós többletterhe­lést elviselő, a közösségi mun­kában élenjáró hallgatók szá­mára egyéni tanulmányi rend szerinti tanulás lehetőségét, s ennek részeként a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem mező­­gazdasági gépészmérnöki ka­rán időveszteség nélküli (7. ok­tatási félév) továbbtanuláshoz szükséges különbözeti vizsgák letételét, vagy középfokú nyelvvizsgára felkészítő nyelv­­tanulás lehetőségét teremtjük meg. Ugyancsak fejlődik a hallga­tók egyéni továbbképzését szolgáló tanórán kívüli szak­mai munka, melynek színterei a kollégiumi szakkörök, a tu­dományos diákköri tevékeny­ség, s az újabban alakult hall­gatói megyei körök (Szolnok, Tolna, Bács-Kiskun). Szilárd bázisa a kollégium a rendszeresen szervezett TIT- tanfolyamoknak (a végzős hall­gatók túlnyomó többsége TIT- előadói igazolványt kap). Meg­felelő feltételekkel szolgálja az átadott ifjúsági klub is a hall­gatók szaba­d idejének hasznos eltöltését. Az ifjúsági klub a közművelődési bizottság ope­ratív irányításával működik. Két éve kezdte működését a zárt körű társadalmi filmszín­ház. A végzős (valétáló) hallga­tóink hagyományápoló kiemelt rendezvénye a valétanapok. Az oktatás tartalmi fejlesz­tésével szinkronban külön is ki kell emelni az oktatástech­nika és a számítástechnika fej­lődését, amelyet a zárt láncú videóhálózat kialakítása, az oktatástechnikai eszközök tan­órákon való nagyobb mértékű és hatékonyabb alkalmazása is fémjelez. A szaktanszékeinkhez tarto­zó mezőgépészeti laboratóriu­mok magas technikai szinten töltik be az alapképzéshez, il­letve a továbbképzéshez ren­delt funkciójukat. A számítás­technika tantárgyi törzsanya­gának fejlesztéséhez párosult a számítóközpont kialakítása, s az oktatásba történő beüzeme­lése, valamint a személyi szá­mítógépekkel felszerelt szemi­náriumi szaktanterem kialakí­tása. A képzés keretei és feltételei komplexen biztosítják olyan gyakorlati irányultságú, tudo­mányos alapokra épülő mező­gépészeti elméleti és gyakor­lati ismeretekkel, és a terme­lés igényeit kielégítő gyakor­lati jártassággal, valamint bio­lógiai és ökonómiai tájékozott­sággal rendelkező szakembe­rek képzését, akik képesek a mezőgazdasági üzemek gépesí­tési és gépüzem-fenntartási feladatainak közvetlen irányí­tására, ellenőrzésére és fejlesz­tésére, valamint, a mezőgépé­szeti szakterület meg­határozott szintű (gépészmérnök operatív irányítását, feltételezve), ter­melési feladatainak elvégzé­sére A mezőgépészeti szakmat vá­lasztók — a szakismeretek bir­tokában —­ ragyogó környe­zetben dolgozhatnak majd, és sok sikerélményt nyújtó me­g­­becsült életpályát alapozhat­nak meg Dr. Sinóros-Szabó Botond oktatási főigazgató-helyettes

Next