Mezőgazdasági Mérnök, 1988 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
со Társadalomtudományi kar Új kezdeményezés - műhelyvita „A Gödöllői Agrártudományi Egyetem társadalomtudományi kara 1987. december 9- én, tudományos műhelyvitát rendez, amelyre tisztelettel meghívom .. szólt a meghívó első mondata, amelyet új karunktól több mint százötvenen kaptak kézhez az ország különböző részén társintézményeinkben, a minisztériumban, partnervállalatoknál és házon belül egyaránt. Dr. Udvari Lászlónak a Icari tudományos és doktori bizottság elnökének megnyitója után a vendégek megtekintették a tanszékek kutatómunkáját bemutató posztereket, az azokhoz kapcsolódó publikációkat, valamint lehetőség nyílt videofilmek, számítógépes programok bemutatására is. Összesen 62 téma (állami megbízás, MÉM—MÜFA OTICA, diszciplináris, egyéb) került bemutatásra, de a tanszékeket képviselő kutatók és érdeklődők között személyes tapasztalatcserére is sor került, amit sokan, a tanszékeken szűkebb körben folytattak a későbbiekben. Az új kezdeményezés céljait és tapasztalatait dr. Székely Csaba, a tt kar tudományos dékánhelyettese a következőkben foglalta össze: — A rendezvény alapvető célja a karon folytatott kutatómunka bemutatása volt. Ezen belül három fő szempont játszott szerepet: — Egyrészt a kutatási feladatokat finanszírozó, megbízó intézmények számára ez a bemutató és konzultáció a végzett munka egyfajta beszámolójaként szolgált. A szerződésekben vállalt jelentési kötelezettségeken túlmenően, illetve azt megelőzően a megbízó vállalatok ilyen módon betekintést nyerhettek az általuk finanszírozott, illetve más kutatási témákba is. A megbízó intézmények ezt a beszámolási formát újszerűnek, megfelelőnek találták. Másrészről a kutatási eredményeket esetlegesen hasznosító érdeklődők számára nyújtottak tájékoztatást a tanszékek által művelt témákról. Erről az oldalról is széles körű érdeklődés nyilvánult meg. A harmadik szempont az egyetem másik két karának szóló bemutatkozás és a karon belül egymás munkájának jobb megismerése volt. Ezeken túlmenően az egyetem által finanszírozott — diszciplináris — kutatási témákról való beszámolás az egyetemi vezetés felé is ily módon megtörtént. A karok véleménye szerint így könnyebb betekintést nyerni egymás munkájába, nagyon jó kezdeményezésnek tartják ezt a formát. A dékáni tanács kiértékelése szerint a műhelyvitát rendszeresen, évente meg kell rendezni, ezzel hagyományt teremtve a 87-es kezdeményezés nyomára. Előrelépést jelentene a tapasztalatok alapján, ha a tanszékek elgondolkoznának a megjelentetés változatosabb formáin, ötleteikkel változatosabbá, színesebbé tehetnék a posztereket. A tapasztalatok alapján célszerű, ha a jövőben a poszterek megtekintésére már a műhelyvitát megelőző napon lehetőség lenne. Az itt szereplő anyagok kiadvány formában való megjelentetése szintén szerepel terveink között. Dr. Székely Csaba köszönetét fejezte ki a rendezvény megszervezésében és kivitelezésében segítséget nyújtó termelésfejlesztési intézetnek. Összegzésképpen megállapítható, hogy az úttörő jellegű rendezvény sikerrel zárult. Mutatja ezt a meghívott vendégek nagyarányú részvétele, illetve a karhoz azóta érkezett számos értékelő vélemény is. Reméljük, hogy hagyománnyá válik a bemutatkozásnak ez az egyszerű formája a mezőgazdaság-tudományi és a gépészmérnöki karon is. Ludas !. Mezőgazdaság-tudományi kar: Rendszeres kari tudományos fórum Egyetemünkön „hiánycikknek” tartom az egyes,tanszékek munkájára vonatkozó információk ama formáját, mely lehetővé teszi egy-egy eredmény megvitatását, esetleges vitatható pontjainak tisztázását. Több tanszék bevett gyakorlata, hogy az éves bibliográfia összeállításával, az oktatói-kutatói munka eredményeinek írásos összefoglalásával, illetve az így elkészített anyag megküldésével tájékoztatják kollégáikat munkájukról. Ezt a gyakorlatot követte tiszteletreméltó precizitással és rendszerességgel az állattenyésztési tanszék, a trópusi és szubtrópusi mezőgazdasági tanszék, valamint a vízgazdálkodási és meliorációs tanszék. Bármennyire is elismerésre méltó és szükséges az ilyen jellegű tájékoztatók összeállítása, ez — véleményem szerint — nem pótolja az eleven szó, a közvetlen tájékoztatás azon formáját, amit például egy előadás vagy poszter jelent. Ennek figyelembevételével javasolta a kar tudományos bizottsága a tudományos fórum rendszeres megrendezését. Elsődleges célja egy-egy tanszék tudományos tevékenységének ismertetése, elsősorban az egyetem érdeklődő dolgozói és hallgatói előtt. A fórumon elhangzó beszámolók, kiselőadások, illetve a kiállított poszterek lehetőséget nyújtanak a tanszék szakmai mnkájának megismerésére, a téma illetve az eredmények megvitatására. A fórum kari szintű rendezvény, amit a tudományos bizottság szervez és koordinál. A bizottság erre külön körlevélben hívta fel a figyelmet, kérve a tanszékek visszajelzését, illetve jelentkezését. A kertészeti tanszék, valamint a vízgazdálkodási és meliorációs tanszék máris jelezte, hogy még ebben az évben szerepelni kívánnak a fórumon. Az első ilyen megrendezvényre január 28-án, csütörtökön kerül sor, a mezőgazdasági kémiai és biokémiai, valamint a biotechnológiai tanszék részvételével. Mindkét tanszék kiselőadások, illetve poszterek bemutatásával nyújt tájékoztatást munkájáról. Az előadások helye a VI. előadó, az ülés 9 órakor kezdődik. Egyébként a tudományos bizottság ülésén több időszerű kérdésről is szó esett. Megtárgyaltuk a kiküldetések rangsorolását, figyelembe véve a kongresszusi előadásokat, illetve az egyezményes kiküldetési keretszámokat. A bizottság a kari vezetés elé terjesztette javaslatát, a döntés ezzel kapcsolatban már meg is született, s az érintettek erről a tájékoztatást is megkapták. Bizottságunk napirendjén szerepelt az a kérdés is, hogy a hazai agrártudományban sokszor méltatlanul merülnek feledésbe olyan törekvések és eredmények, melyek több évtizede születtek. Ezeket az eredményeket később újra felfedezik, ekkor azonban már alig, vagy egyáltalán nem esik említés arról, aki annak idején az alkotómunkában részt vett. Úgy véljük, a hagyományok őrzése valamennyiünk kötelessége és korántsem szégyellnivaló, ha egy diplomamunkában, közleményben vagy szakmai előadásban 50, esetleg 100 éve (ilyen is lehet!) született, de ma is időtálló eredményre történik hivatkozás. A tudományos bizottság szorgalmazni kívánja e hagyományok ápolását, és mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a hajdani eredmények alkotói megkapják a megérdemelt tiszteletet és megbecsülést. Úgy érzem, ennek szorgalmazása nemcsak saját önbecsülésünk érdekében történik, hanem szerves része nevelési feladatainknak is, különös tekintettel napjaink ideálhiányos világára. Dr. Sajgó Mihály tanszékvezető egyetemi tanár ’ v.r/’ У Щ • ’ SIKERREL VÉDTE MEG dr. Birkás Márta a Talajművelés minőségét befolyásoló agrokémiai tényezők értékelése című kandidátusi értekezését. ÖNKÖLTSÉGES FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM lesz egyetemünkön április 5-e és 9-e között biológiakémia, biológia-matematika, és matematika-fizika tárgycsoportokban. .Jelentkezni dr. Lehota József egyetemi adjunktusnál lehet, a 292-es telefonszámon. A HUMBOLDT EGYETEM meghívására a H1. éves tanárszakos hallgatóknak Farkas Istvánné dr. egyetemi adjunktus, és dr. Nagy Gyula egyetemi mit tett előadást Berlinben a magyarországi szakképzés rendszeréről és a középfokú szakoktatásban alkalmazott speciális pedagógiai módszerekről. A GÉPÉSZMÉRNÖKI KARON vendégeskedett Gyezmanov Anatolij Ivanovics egyetemi docens a Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának dékánja és M. D. Nyikolajevics egyetemi tanár, a magyar kapcsolatok referense. IRÁNI HALÁSZATI SZAKEMBEREK három hónapos posztgraduális tanfolyama fejeződött be egyetemünkön január első hetében. A nyolc fős csoport tagjai között vezető haltenyésztési szakemberek minisztériumi tisztségviselők és állatorvosok voltak. A külkereskedelmi szerződés a képzésre az Agroinvest kötötte, melynek jelzései szerint az első csoport kedvező tapasztalatai nyomában, 1988-ban újabb tanfolyamok kezdődhetnek. MEGALAKULT AZ MTA FIZIKAI BIZOTTSÁGA keretében működő Agro- és Élelmiszeripari albizottság, melynek vezetője dr. Nagy Árpád professzor. Az új testület főleg alapkutatásokkal foglalkozik majd. Életre hívását az is indokolta, hogy hazánkban már jóval korábban is számottevő eredmények születtek a fizika élelmiszeripari alkalmazását kutató tudományágban. Az albizottságnak egyetemünk több más tanára is tagja. EGYES KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK hatásainak vizsgálata a libamájtermelésre című doktori disszertációját sikeresen védte meg január 8- án Szabó József, az állattenyésztéstani tanszéken. 1988. JANUÁR Hallgatónk fotós sikere Kerítés, kapu, házhomlokzat címmel 1986 szeptemberében fotópályázatot hirdetett a Népművelési Intézet, melyen Nagy Csaba III. évfolyamos, mezőgazdasági-tudományi kari hallgató, 2. helyezést ért el. Aki valaha is foglalkozott fotóművészettel vagy egyszerűen csak szereti az esztétikus ,szépen kidolgozott fényképeket nézegetni, az e néhány most bemutatott felvétel láttán is újfent meggyőződhet arról, hogy a fényképezést nem egyszerűen csak az objektív célraállításából és az exponáló kioldásából áll. A témakeresés, a fotós belső, már-már művészi világa az, mely új, a szokványostól eltérő jelenségtartalommal tölti meg a felvételt. Csabának ez egyre többször sikerül.. Új szervezeti egységek egyetemünkön Az egyetem új szervezetének változásai sokak számára kissé áttekinthetetlenné és bonyolulttá teszik az intézményünkön belüli kapcsolattartást. Ezért most összefoglalva közöljük, hogy mely intézetek és tanszékek milyen korábbi szervezeti egységekből jöttek létre, s milyen nevet viselnek. ★ Az agrárszakoktatási intézet a tanárképző intézetből kivált oktatásfejlesztési és oktatásellátási osztályból, továbbá a középfokú agrárszakoktatási intézmények szaktanácsadó testületéből alakult meg. a) A MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARON az állattani és vadbiológiai intézet az állattani tanszékből és a vadbiológiai állomásból, a biotechnológiai tanszék a biotechnológiai csoportból, a trópusi és szubtrópusi mezőgazdasági tanszék a melegégövi oktatási osztályból, a talajtani és agrokémiai tanszék a talajtani tanszékből és a mezőgazdasági kémiai tanszék agrokémiai csoportjából jött létre. A genetikai és növénynemesítési tanszék a növénynemesítési tanszékből, a mezőgazdasági kémiai és biokémiai tanszék a mezőgazdasági kémiai tanszékből, nevének megváltoztatásával keletkezett. b) A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI KARON új tanszék, a számítástechnikai, a matematikai és számítástechnikai intézeten belül. Tanszéki névváltozások: A mezőgazdasági gépszerkezettani tanszék a mezőgazdasági géptani intézeten belül a korábbi mezőgazdasági gépek tanszékéből, az állattartási gépek és alkalmazott villamossági tanszék a mezőgazdaság villamosítása és állattenyésztés gépei tanszékből, az építészeti és műszaki környezettervezési tanszék a mezőgazdasági építészeti tanszékből, a mezőgazdasági erőgépek és gépjárművek tanszék a traktorok-autók tanszékből, a mezőgazdasági gépek üzemeltetése és rendszertechnikai tanszék a mezőgazdasági gépek üzemeltetése tanszékből lett. c) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KARON a gazdaságtudományi intézet az agrárgazdaságtani tanszékből, és a filozófia—tudományos szocializmus tanszék szociológiai csoportjából, a vállalatgazdasági intézet a statisztikai tanszékből és az üzemtani tanszékből, a vállalatgazdasági üzemmérnökképző intézet (Gyöngyös), az üzemszervező üzemmérnökképző tagozatból, illetve a mezőgazdasági főiskolai karból keletkezett. Új tanszékek a karon: az agrárszociológiai tanszék, valamint agrártörténeti és szövetkezetpolitikai tanszék a gazdaságtudományi intézeten belül, a vezetéstudományi tanszék a munkaszervezési és munkavédelmi intézetben, és a számviteli és pénzügyi tanszék a vállalatgazdasági intézetben. Új tanszéki elnevezések: statisztikai és gazdaságelemzési tanszék a statisztikai tanszékből (a vállalatgazdasági intézeten belül) és a gazdasági jogi tanszék a mezőgazdasági jogi tanszék nevének megváltoztatásával jött létre.