Gödöllői Universitas, 1997 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1997-01-01 / 1. szám

-------------------------------AZ EGYETEM-----------------------­ Interjú Dr. Székely Csaba rektorral Elvont millióink pályázatokból pótolhatók (folytatás az 1. oldalról) - Milyen lehetőségeket és feladatokat nyújtott megbízásának első fél éve? - Számomra elsősorban tájékozódási lehetőséget jelentett, hiszen annak elle­nére, hogy korábban dékán voltam, nem nyílt módom betekinteni az egyetem teljes szervezetének a működésébe. Ez rendkívül időigényes feladat, hiszen nem csak szervezetileg bonyolult az egyetem, hanem távoli egységei is van­nak, melyeket többször sikerült meg­látogatnom. Az élet azonban nem adott kényelmes lehetőséget arra, hogy csak tájékozódással töltsem el az időmet, hi­szen olyan lépéseket kellett tennem idő­közben, melyek részben kedvező, de in­kább kedvezőtlen külső körülmények hatására váltak szükségszerűvé. Na­gyon jelentős feladat volt az OMEK-kal kapcsolatos szervezési teendők bonyo­lítása, melyekben elsősorban dr. Kocsis Károlyra támaszkodhattam. A követke­ző az új oktatási év elindítása volt, amely ugyan elsősorban a karok fela­data, de olyan fontos események kap­csolódtak ehhez, melyek elkerülhe­tetlenné tették az intenzív együtt­működést. Gondolok elsősorban a nor­matív finanszírozási rendszer megjele­nésére, amely teljesen új alapra he­lyezte az oktatás és a karok pénz­ellátását. Ebből nagyon sok konf­liktushelyzet keletkezett, amit meg kel­lett oldani. A másik jelentős és drasz­tikus változás az volt, amikor köztudot­tá vált az új egyetemfinanszírozási rendszer illetve megismertük az idei év­re vonatkozó költségvetési tervadato­kat. Egyetemünket súlyos elvonások érik, másrészről új lehetőségek nyílnak meg: a kormányzat jelentős összegeket szán a felsőoktatás fejlesztésére egy pályázati rendszeren át. Ha valamennyi lehetőségünket kihasználjuk, számotte­vőn bővülnek forrásainak A probléma csak az, hogy ezekhez az összegekhez lényeges többletmunkával lehet hozzá­jutni. - Ön miért támogatta a diákcentrum létrehívását? - A diákcentrum léte és működésének színvonala az egyetem minősítésének feltételévé válik hazai és nemzetközi kapcsolatainkban és ennek komoly gaz­dasági előnyei lehetnek. Gyakorlatilag az egyetemi hallgatókkal kapcsolatos GÖDÖLLŐI UNIVERSITAS ф marketin­gtevékenységet végzi. Elősegíti, hogy megfelelő számú hallgatónk legyen, amelynek az a feltétele, hogy piacképes diplomásokat bocsássunk ki. Ezért mun­katársai nem csak a felveendő hallgatók körében, hanem a munkaerőpiacon is tá­jékozódnak. Végig kell kísérniük a hallga­tókat az oktatási folyamaton, tudniuk kell, hogy milyen nehézségekkel néznek szem­be a gyakorlatban. Segítenek a szakirány­választásban, karriertanácsokat adnak. Ér­tékelik a végzősök helyzetét, ápolják a kapcsolatokat az öregdiákokkal, akiket igyekeznek egyetemünk támogatóivá ten­ni. - A doktoranduszok a közelmúltban be­szélgetésre hívták a Tessedik Kollégium­ba. Milyen benyomásokat szerzett ezen a találkozáson? - Nagy örömömre szolgált, hogy olyan doktoranduszokat ismertem meg, akik ko­moly szakmai érdeklődéssel, reálisan ítélik meg a helyzetüket és őszintén szeretnék, ha nem csak az ő sorsuk fordulna jobbra, hanem az egyetemen is megoldódnának a tudományos utánpótlás problémái is a tu­dományos doktorképzésen keresztül. Fej­lesztési stratégiánkban a tudományos kép­zés különösképpen a mezőgazdaság-tudo­mányi területen fontos, ahol más szintű képzésekben bizonyos visszavonulással kell számolnunk. - Bizonyára Önt is meglepte, hogy ezek a tudományos fokozat megszerzésére törek­vő fiatalok nem tudnak telefonálni a kol­légiumból. Milyen megoldás található er­re az áldatlan helyzetre? - Kiss József dékánhelyettes másnap reg­gel felvette a kapcsolatot az oktatástech­nológiával, illetve az egyetem műszaki osztályával. Rövid távon azt látom meg­oldhatónak, hogy mobil telefont juttatunk ki, de elkerülhetetlen lesz egy kártyás tele­fon felszerelése, mert más módon nem oldható meg a kommunikáció a két épület között. - Miközben ilyen „kommunikációs za­varral” küzd az egyetem, maholnap nél­külözhetetlen lesz az európai integráció követelményeit taglaló képzés. Hogyan képzelik ennek a megvalósítását? - Ez nem egyetlen tanszék ügye, ezért ala­pítottuk meg az Európai Tanulmányok Központját, amelynek elsődleges feladata a szakemberek és az egyetemi hallgatók felkészítése, az integrációval kapcsolatos egyetemi tevékenységek koordinálása. Az európai ügyintézés, az európai intézmé­nyek irányítása minden elképzelhetőnél összetettebb és éppen az agrárterület az, amely a legbonyolultabb szabályozási mintákat követi. A költségvetés csaknem felét költik mezőgazdasági, agrárirányí­tási fejlesztési célokra, és ez meg­követeli, hogy egyetemünkön létrejöjjön egy ilyen központ, amely nem csak agrár vonatkozásokkal foglalkozik, hiszen más tudományos, történeti, kulturális és jogi követelményeket is tisztázni kell.­­ Sokan kérdezik, miért volt szükség a szénszünetre? Mások szerint viszont hosszabb is lehetett volna. Hogyan vált be ez a kényszerű újítás? - A korábbi évektől eltérően azért tartot­tunk két hetes szünetet, mert az egyetem anyagi helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy csak egy-két napra fűtsék fel az épületet, majd újra kikapcsolják a be­rendezéseket. Ez viszont hátrányosan ha­tott a vizsgák letételére, hiszen csak a kollégium bizonyos helyiségeit bocsátot­tuk rendelkezésre. Hosszabb szünettel természetesen rövid távon még több pénzt lehetett volna megtakarítani, de az egyetem normális működését lehetőség szerint fenn kell tartani. A vizsgaidő­­szakot elsősorban vizsgáztatásra kell használni és emellett, ha hosszabb időre kivonjuk magunkat az ország vérkerin­géséből, az később súlyosabb károkat okozhat bármely megtakarításnál. B.G. Agrárközpontban az önkormányzat A városi képviselő-testület január 23-i egyhangú döntésével tagként, 500 ezer forint törzsbetéttel belépett az önkormányzat a Gödöllői Agrárközpont Közhasznú Tár­saságba. A kht.-nak jelenleg 31 jogi személy tagja van. Törzstőkéje 42 millió forint. Egyetemünk törzstőke részesedése 47,6 százalékos. A társaság tagja többek között a Bábolna Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. A Gödöllő területén „nemzetközi agrobiznisz” centrum kiépítését célzó társaságban történő rész­vételt Katona István ügyvezető igazgató szorgalmazta a Városházán. Az önkor­mányzat képviseletét dr. Krassay László látja majd el. ­3

Next