Gödöllői Universitas, 1998 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1998-01-01 / 1. szám

EU-Noelek Bizonyos fokú integrációt máris elértünk, hi­szen külkereskedelmünk kétharmadát az Európai Unió tagállamaival folytatjuk - mondta dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter (képünkön) azon a sajtótájékozta­tón, melyen az ágazat csatlakozási felada­tairól esett szó. A politikus kifejtette tárgya­lási stratégiánk fő elemeit. Teljes jogú tag­ságra törekszünk, amely azonos kötelezett­ségeket is jelent. Nem szabad alacsony kvó­tákkal önmagunkat behatárolni. A miniszter bemutatta a tárca integrációs so­rozatának füzeteit, majd arról szólt, hogy a tárgyalások előkészítéséhez szükséges ku­tatásokban egyetemünk is szerepet vállal. Kézzelfoghatóan is bizonyította ezt, amikor felmutatta a Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csat­­lakozási tárgyalások megalapozásához című értekezést, amely munkaközi anyag a dr. Ángyán József KTI-igazgató által vezetett csapat eddigi vizsgálódásairól. * A felsőoktatásban a magas szintű elméleti­szakmai megalapozottság, alapvető közgaz­­dasági-piaci-pénzügyi-nyelvi ismeretek mellett szintén nagyobb szerepet kell szánni a gyakorlati oktatásnak, valamint a külföldi részképzésnek. Ennek az igénynek a szakok képzési követelményeiben tükröződniük kell. A képzés tartalmi részének kialakítása során az EU által meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő képzésnek kell megvalósulni. Szorgalmazni kell, hogy mind több felsőoktatási intézményben jöjjön létre európai tanulmányi központ Phare-for­­rásból - tartalmazza az említett sorozat első, A magyar agrárgazdaság EU-csatlakozási stratégiája című füzete, melyet Vajda László szerkesztett. A további kiadványok: Az EU közös agrárpolitikája, A tej és tejtermék piac szabályozása az EU-ban, Az EU közös borpi­aci szervezete, a friss zöldség és gyümölcs piac szabályozása az EU-ban. 2 --------------------------­ -AZ EGYETEM--------------------------------­ A kulcskezeléstől a bombariadóig Új rektori utasítás lépett érvénybe egyetemünk rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályairól. Mint más jog­szabályok esetében, ennél is fontos tud­ni, hogy érintettjei, az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak és hallgatók kötelesek az utasításban foglaltakat megismerni és betartani. Terjedelmi ke­reteink között csak néhány lényegesebb tudnivaló ismertetésére térhetünk ki, ami természetesen nem pótolhatja a fenti teendőt. Azt is jó tudni, hogy a szabályzat a legjobban vett érdekeinket szolgálja. A rendészeti tevékenység alapvető célja és feladata az egyetem kezelésében lévő kincstári, illetőleg alapítványi hozzájáru­lásként és adományként kapott, vagy örö­költ ingó és ingatlan vagyon védelme, az egyetem kötelékébe tartozók, illetőleg az egyetemet hivatalosan vagy látogatóként felkeresők magántulajdonában lévő in­góságok védelmének elősegítése, az egye­temi területen a közlekedés rendjének biz­tosítása. Az utasítás szerint az egyetemi helyiségek napi használatban lévő kulcsait az arra ki­jelölt portán kell kezelni és őrizni. A fő­portán kell elzárni, tárolni és őrizni a he­lyiségek tartalék - tűzbiztonsági­­ kulcsait, amelyeket csak rendkívüli esetben (tűz stb.) lehet igénybe venni. Az egyetem összes épületében minden bejárati ajtóhoz egy darab kulcsot a portai kulcstáblán, egy darabot pedig a tűzkazettában lezárva kell őrizni. Az egyetemi helyiségek kul­csait a portaszolgálat kizárólag a szerveze­ti egység illetékes dolgozóinak adhatja ki. Ennek igazolására a portaszolgálat jo­gosult az érintettektől egyetemi belépőt il­letve diákigazolványt kérni. Az egyetemi épületekbe történő be­lépéskor a portaszolgálat a belépők sze­mélyazonosságát munkaidő alatt szükség esetén, munkaidőn túl rendszeresen el­lenőrzi. Az egyetem területéről távozó egyetemi közalkalmazottak és hallgatók, illetve nem az egyetem kötelékébe tartozó személyek csomagjait a portaszolgálat szúrópróba szerint ellenőrizheti. Ameny­­nyiben az ellenőrzés során olyan va­gyontárgyat találnak az eltávozni szándé­kozónál, amely feltehetően az egyetem tu­lajdona és az illető a meghatározott rektori utasításban előírt kiviteli engedéllyel nem rendelkezik, vagy más személy magántu­lajdona és annak eredetét hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, az adott vagyon­tárgyat a rendészet (portaszolgálat) kö­teles visszatartani és az esetről jegyző­könyvet felvenni. Az utasítás mellékletei tartalmazzák a rendészeti osztály, illetve a portaszolgálat feladatait, a pénzszállítás-őrzés szabálya­it, az egyetemi épületekbe való belépés és tartózkodás rendjét, az eljárási rendezvé­nyek, illetve bombariadó esetén, a hirdet­mények elhelyezése vonatkozó tudnivaló­kat, az alkoholszondás ellenőrzés sza­bályait, az eljárást vagyonvédelmi vész­jelző működése esetén és a talált dolgok tekintetében követendő eljárást. A hirdetmények elhelyezése tekintetében alapvető tudnivaló, hogy az egyetemi épü­letek falaira, üvegfalaira, ablakokra bár­milyen hirdetmény felragasztása és más módon történő rögzítése tilos. Csak hir­detőtáblán szabad hirdetni. Hogy mely tí­pusú hirdetéseket melyik táblán, arról részletekbe menően rendelkezik az utasítás. A tilalom ellenére elhelyezett hir­detményeket el kell távolítani és elhelye­zőjüket kártérítésre kötelezni. A kártérítés alapját a rongált, piszkított felület helyre­­állítási, takarítási költsége képezi, mely­nek összegét a műszaki igazgató határozza meg. (A kollégium hirdetési rendjét a hall­gatói önkormányzattal együttműködve az igazgató határozza meg.) Az utasítás és a portaszolgálat természe­tesen nem pótolhatja az óvatosságunkat. Hiába határozzák meg, mit kell tenni a termek, szobák kulcsaival a munkanap vé­gén, ha napközben a helyiségből távozva a kulcsot „ráfordítva” benne hagyjuk az aj­tóban. Az egyetem ugyanis a magántulaj­donunk védelme érdekében intézkedése­ket tesz, de arról teljes körűen nem tud gondoskodni. (B) ф- GÖDÖLLŐI UNIVERSITAS Valami érdekeset mondhattak...

Next