Szent István Egyetem, 2004 (6. évfolyam, 1-10. szám)

2004-01-29 / 1. szám

univerzitás Határidő: február 15. Intézményfejlesztési tervek Az Egyetemi Tanács január 28-án, lapunk nyomdába adása után tartotta tan­évi negyedik rendes ülését. Az esemény érdekessége volt, hogy első alkalom­mal tanácskozott a múlt év őszén megválasztott új összetételű testület. A ki­küldött napirenden szerepelt a SZIE intézményfejlesztési programjairól szóló tervezet megvitatása, az ESZMSZ módosítása, az egyetemi társadalmi tanács (szenátus), az oktatási­ és kutatási ellenőrző bizottság, a doktori és habilitációs tanács létrehozására vonatkozó javaslat. Mint ismeretes, az ET 2002. május 22-én el­fogadta az egyetem középtávú fejlesztési ter­vét és benyújtotta az Oktatási Minisztérium­hoz. Az elmúlt évben lezajlott jelentős szer­vezeti átalakulás és az új programok elkészí­tése következtében szükségessé vált a terv módosítása. Az OM arra kötelezte az egyete­met, hogy február 15-ig nyújtsa be fejlesztési elképzeléseit programok bemutatásával. Az ET ülésére készített előterjesztés termé­szetesen támaszkodott a korábbi intézmény­­fejlesztési tervre, hiszen azt a kampuszok alapos elemzést követően készítették el. A dokumentum szerint a gödöllői kampu­­szon egy többfunkciós oktatási-kutatási köz­pont kialakítása tűzhető ki célul, amely könyvtár, informatikai központ és egy audi­tórium együttese lenne. Továbbra is szük­séges a kollégium magántőke bevonásával történő bővítése. A tervezet harmadik fej­lesztési programként a főépület és a szeminá­riumi épület rekonstrukcióját javasolta. Az Állatorvos-tudományi Kar középtávú fejlesztési programjának első helyén a kis­állat-klinika megvalósítása áll. További terv az István úton a könyvtárfejlesztés és az épületek rekonstrukciójának megkezdé­se. A Jászberényi Főiskolai Karon elsősorban az oktatási terek bővítését kell a fejlesz­tések középpontjába állítani. Két nagy elő­adó kialakítása szükséges és el kell kezdeni a meglévő tantermek rekonstrukciós mun­kálatait. A várossal közösen egy többfunk­ciós oktatási központ létrehozása is a tervek között szerepel, amely bővítené a hallgatók sportolási lehetőségeit is. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karon az elmúlt években dinamikusan emelkedett a hallgatói létszám. Ma már a meglévő épü­letegyüttes alkalmatlan az oktatási igények kielégítésére. Elengedhetetlen egy új épü­letnek az oktatásba történő bevonása. Szent István Egyetem­ ban a közhasznú társasági működés para­métereit. Ösztönösen úgy érzem, mondta a GTK professzora, hogy a felsőoktatás közjó, az állami szerepvállalásra továbbra is szük­ség van ezen a területen. De bizonyos funkciókat üzleti alapon is lehet működtetni, így alakítottuk át a gyakorlati oktatást. Egye­temi kontroll, befolyás és többségi tulajdon mellett végre nem arra tanítjuk a hallgatókat, hogyan lehet veszteséget termelni. Ez a mód­szer bizonyára más területen is hasznosít­ható. A felsőoktatási reformfolyamatok harmadik eleme az intézményvezetési struktúrát érinti, mutatott rá dr. Molnár József. Úgy érzem, ma még idegen a magyar felsőoktatástól a ter­vezett átalakítás. Különösen bántó, ha ez úgy fogalmazódik meg, hogy az egyébként jó szándékú, alulról választott dilettáns egye­temi vezetés eleve akadálya a Bologna-fo­­lyamat végrehajtásának, vagyis azt egy tőle független külső igazgató tanáccsal kell meg­oldani. A piacosítást nem tervezzük, az oktatás már a piacon van. A legutóbbi felvételi jó példa arra, hogy megértettük, az a fontos, hogy a kampuszon maradjon a hallgató, a pénz. Amikor láttuk a GTK-on, hogy az egyik szakunkon nem tudjuk betölteni az álla­milag finanszírozott létszámot, első dol­gunk volt, hogy megkérdezzük a minisz­tériumot, ugye átengedhetjük a fennmaradt létszámot az egyetem másik karának. Ezzel mindenki jól járt. Mivel mi több költ­ségtérítéses hallgatót vettünk fel, mindkét karnak több hallgatója lett, mint előtte bár­mikor. Egyensúlyra törekedve Nem tervezünk leépítést, hanem egyen­súlyra törekszünk. Az egyetemi központ ál­tal ellátandó feladatok egy részét jogsza­bályok írják elő. Együtt kell majd meg­állapítanunk, mi az, amit ezen kívül is job­ban tudunk közösen elvégezni, mint külön­­külön. A gödöllői székhely hatékony mű­ködtetése azért is fontos, mert az egész egyetem sorsát befolyásolja, mondta befe­jezésül a pár perccel később rektorrá vá­lasztott dr. Molnár József. 1 ............... Személyi hírek A rektorhelyettesi pályázati eljárások le­zárulásáig a feladatokkal megbízott rek­torhelyettesek segítik dr. Molnár József rektor munkáját. Dr. Hornok László akadémikus (MKK) a tudományos, dr. Ligetvári Ferenc egyete­mi tanár (GTK) a stratégiai-fejlesztési, dr Scheiber Pál egyetemi tanár (ÁOK) az ok­tatási és nemzetközi kapcsolatokat érintő területek felelős irányítói. A GTK megbízott dékánja, ugyancsak a pályázati eljárás lezárulásáig dr. Hajós László egyetemi tanár. A fakultáson azért kellett kiírni a pályázatot, mert a korábbi dékán elnyerte a rektori megbízatást. Menekülés A Szent István Egyetem má­sik arca című sorozat har­madik kiad­ványaként je­lent meg Egry Magda Mene­külés a kígyó­veremből cí­mű munkája, dr. Magyari- Beck Vladi­mír (Imre) re­gényes élete. Az érdekfeszítő olvasmány a 2002-ben el­hunyt, német-orosz származású, majd ha­zánkban magyarrá lett címzetes egyetemi tanár életútjának sorsdöntő és epizodikus pillanataiba vezeti be az érdeklődőt. Az 1911-ben Taskentben született fiút édesapja halála után édesanyjával együtt egy magyar hadifogoly mentette át az új hazába. Dr. Magyari-Beck Vladimír helytállt né­metként, oroszként és magyarként is - mindenkor a nemes cselekedeteket pár­tolva és elhárítva magától a becstelent. Ezt mutatja be a minden sorában szeretettel írt könyv. Felelős szerkesztője volt az Agrártudo­mány című lapnak, s igazgatta a GATE könyvtárát. Dr. Magyari-Beck Vladimír a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar egyetemi docenseként vonult nyugdíjba 1973-ban. Huszonnégy(!) évvel később az Állatorvos-tudományi Egyetem díszpol­gára lett. A kitüntetéssel a zoológusképzés indításáért kifejtett erőfeszítéseit ismerték el. Dr. Magyari-Beck Vladimír --------------------------► 5

Next