Szent István Egyetem, 2009 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2009-01-01 / 1. szám

univerzitá .­A Szent István Egyetem föderatív jellegű Beszélgetés dr. Solti László rektorral Az évkezdés egyik legfontosabb híre a Szent István Egyetemen a Tessedik Sámuel Főiskola beolvadása. Dr. Solti László rektor lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a csatlakozó békési főiskola részéről nyitottságot, együttműködési szándékot és készséget tapasztalt az integráció előkészítése és végrehajtása során. Meggyőződése, hogy csatlakozásuk számos új elképzeléssel, ötlettel gazdagítja majd a Szent István Egyetemet, továbbá nagyobb súrlódás nélkül megtalálható az a modus vivendi, együttélési mód, amellyel a felsőoktatás még jelentősebb szereplőjeként működhet tovább univerzitásunk. BALÁZS GUSZTÁV - Rektor úr, először is boldog újévet kívánunk! - Köszönöm szépen. Én is boldog új esz­tendőt kívánok olvasóinknak, az egyetem, köztük első alkalommal a Gazdasági Kar, a Pedagógiai Kar, a Víz- és Környezetgazdál­kodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet valamennyi polgárának, továbbá a szerkesztőségnek!­­Az újévi jókívánság sok milliószor hang­zott el 2009 első napjaiban, mely év jelen­tősége számunkra - némi újságírói túlzással - 1492 horderejéhez mérhető. A Tessedik Sámuel Főiskolával történt egybeolvadás egyetemtörténeti szempontból egy másik „Újvilág” felfedezéséhez hasonlítható. Ez az esemény is, miként Kolumbusz idejében, mindkét félre hat, kölcsönösen újak va­gyunk egymás számára. Rektor úr és veze­tőtársai, továbbá a hallgatói önkormány­zatok képviselői néhányszor már „partra szálltak” Békésben. Kérem, ossza meg olva­sóinkkal az integrációval kapcsolatos gon­dolatait!­­ Nyugodtan használható a hasonlat, mert va­lóban új világot fedeztünk fel mind a ketten. A Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem jól felismert érdekből és saját akara­tukból kezdték el tervezni a közös jövőt. Miu­tán az Országgyűlés szentesítette a beolvadást, immár 9 kar és egy intézet ismerkedik egy­mással és hajtja végre az átalakulásból adódó nem kis feladatokat. A Szent István Egyetemet 2000-ben létrehozó integráció felülről elren­delt kényszerházasság volt, amelyről ma is az a véleményem, hogy nem így kellett volna csi­nálni. Azóta viszont­­ az előkészítést is bele­számítva - eltelt egy évtized és ez alatt össze­csiszolódtak a korábban önálló jogelőd intéz­mények, mára teljesen elcsitultak a kezdeti időszak vitái. A karok megbecsülik egymás munkáját és jórészt megtalálták az együtt­működés lehetőségeit. A Tessedik Sámuel Fő­iskola beolvadása ismét felkavarta a vizet és sokan attól féltek, hogy esetleg elölről kez­dődik az integráció indulására oly jellemző fe­szültségek sorozata. Én ettől nem tartok. Elő­ször is azért nem, mert önként és egybehang­zóan nyilvánítottuk ki a szándékunkat, hogy a jövőt együtt képzeljük el. Másodszor: időköz­ben drasztikusan megváltozott a felsőoktatás helyzete. Ma már versenyezni kell a hallgatókért, és a 2000. évi integrációs sokk után az intézmények - legalábbis azok, amelyek időben felismerik a jelentőségét - immár öntevékenyen keresik a lehetséges partnereket. A fülembe cseng Hiller István oktatási miniszter tavalyi beszéde, aki Sop­ron és Szombathely egyesülésekor ki­mondta: aki a végére marad, annak már nem jut semmi az asztalnál. Mi akkor már tárgyaltunk egymással és törekvésünk megerősítéseként értelmeztük a tárcaveze­tő kijelentését. - Milyen benyomásokat szerzett az új karokkal ismerkedve? - Nyitottságot, a legnagyobb együttmű­ködési készséget és jószándékot tapasz­taltam. Meggyőződésem, hogy számos új elképzeléssel, ideákkal és ötletekkel gaz­dagítják a Szent István Egyetemet, és na­gyobb súrlódások nélkül megtaláljuk azt a modus vivendit, együttélési módot, amely­­lyel a felsőoktatás világának még jelen­tősebb szereplőjeként működhetünk to­vább. A Békés megyei felsőoktatás létét veszélyben láttató sajtóközlemények, bár nagy ellenpropagandát fejtettek ki, hatás­talanok maradtak az integrálódó karok szá­mára. Tény ugyanis, hogy a szarvasi és a békéscsabai főiskolai karok egyetemi karrá váltak, össz-egyetemi intézet lett a gyulai fakultásból, ez pedig nagy előrelépés az ott dolgozók és tanulók, s hasonlóképpen a vá­rosok életében. Az átalakulás következtében a Szent Ist­ván Egyetemnek - immár sokadszor - újra kell fogalmaznia önmagát. Ám hiába tűz­nénk ki célul, hogy egy közös nagy kampu­­szon 20-30 ezer hallgatóval működő uni­verzitás legyünk, hiszen Magyarország te­rületileg legtagoltabb egyeteme a miénk. Karai a fél országot beterítik és a közöttük lévő távolság meghaladja a 200 kilométert, autópálya összeköttetés nélkül. A Szent István Egyetem tehát föderatív jellegű uni­verzitás, a karok hálózata. Fakultásainknak megvan a maguk autonómiája és sokuknak nagy hagyománya. Ezeket a tradíciókat meg kell tartani, becsülni és ápolni, de fo­gadják el, hogy szükség van egy egyetemi központra is, amely átláthatóan, költségta­karékosan és naprakészen végzi feladatait. Nehezen elképzelhető, hogy bármely kar egyedül képes legyen elnyerni, menedzselni és adminisztrálni akár európai uniós, akár nagy konzorciális pályázatot, mert ezekhez professzionális apparátus kell. A hallgató­kért folyó küzdelemben egyes intézmények százmilliós nagyságrendben költenek pénzt reklámra és marketingre, összefoglalóan PR-ra. Ilyen ráfordításokkal egy-egy kar külön-külön soha nem veheti fel a versenyt, még ha a minőséget is tűzi a zászlajára. Erőnket egyesítve kell tehát előrelépni ezen a területen is. Kezdeti munkánk gyümölcse a Szent István Egyetem most megjelent Fel­vételi Magazinja, amely a három karral és egy intézettel gazdagodott univerzitás első közös kiadványa. Közösen szerepelünk az Educatio kiállításon, és a méretből adódó előnyöket más területeken is szeretnénk ki­használni. - Értéke van annak, hogy egyetemünket partiképesnek tartják, szívesen működ­nek együtt velünk.­­ Erre büszkék lehetünk, és ez több ténye­zőből ered. Az első összetevő az, hogy a Szent István Egyetem gazdálkodása stabil, de a Tessedik Sámuel Főiskolának sem vol­tak alapvető gazdálkodási problémái. A kö­vetkező fontos tényezőnek azt tartom, hogy a Szent István Egyetem nevéhez nem a mi­nőség hiánya, hanem éppen ellenkezőleg, a minőség fűződik. Legfontosabb cél, hogy bármelyik karunkon szerezzen diplomát a hallgató, a munkaerőpiac örömmel fogadja és elismerje őt.­­ Már a hatkarú Szent István Egyetem is széles oktatási és kutatási kínálatot tartott fenn, amivel a Tessedik Sámuel Főiskola palettája részint egyezett. A beolvadás ré­vén hagyományokkal - példaként említ­hetem Tessedik Sámuel pedagógiai és a mezőgazdálkodást fejlesztő szarvasi örökségét - valamint modern képzési irá­nyokkal - Gyulára is gondolok - egyaránt gazdagodtunk. A kibővült egyetem az ed­diginél több ponton kapcsolódhat a gya­korlathoz, a társadalomhoz és a gazda­sághoz. Milyen új lehetőségekkel szá­moltak az integráció előkészítése során? - A Békés megyei karok és a gyulai intézet a magyar-román határ közelében helyez­kednek el. Nincs akadálya, hogy létrehozzuk a határon átnyúló képzések regionális köz­pontját. Abban az esetben tehát, ha például a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar MSc képzéseket hirdet meg a békéscsabai Gazdasági Karon, akkor nem csak a dél­alföldi térség számára kínálunk új lehető­séget lakóhelyük közelében, hanem komoly vonzerőt jelenthetünk egy szomszédos, hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező európai uniós országban is. Mód nyílik

Next