Szent István Egyetem, 2009 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2009-01-01 / 1. szám
univerzitá .A Szent István Egyetem föderatív jellegű Beszélgetés dr. Solti László rektorral Az évkezdés egyik legfontosabb híre a Szent István Egyetemen a Tessedik Sámuel Főiskola beolvadása. Dr. Solti László rektor lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a csatlakozó békési főiskola részéről nyitottságot, együttműködési szándékot és készséget tapasztalt az integráció előkészítése és végrehajtása során. Meggyőződése, hogy csatlakozásuk számos új elképzeléssel, ötlettel gazdagítja majd a Szent István Egyetemet, továbbá nagyobb súrlódás nélkül megtalálható az a modus vivendi, együttélési mód, amellyel a felsőoktatás még jelentősebb szereplőjeként működhet tovább univerzitásunk. BALÁZS GUSZTÁV - Rektor úr, először is boldog újévet kívánunk! - Köszönöm szépen. Én is boldog új esztendőt kívánok olvasóinknak, az egyetem, köztük első alkalommal a Gazdasági Kar, a Pedagógiai Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet valamennyi polgárának, továbbá a szerkesztőségnek!Az újévi jókívánság sok milliószor hangzott el 2009 első napjaiban, mely év jelentősége számunkra - némi újságírói túlzással - 1492 horderejéhez mérhető. A Tessedik Sámuel Főiskolával történt egybeolvadás egyetemtörténeti szempontból egy másik „Újvilág” felfedezéséhez hasonlítható. Ez az esemény is, miként Kolumbusz idejében, mindkét félre hat, kölcsönösen újak vagyunk egymás számára. Rektor úr és vezetőtársai, továbbá a hallgatói önkormányzatok képviselői néhányszor már „partra szálltak” Békésben. Kérem, ossza meg olvasóinkkal az integrációval kapcsolatos gondolatait! Nyugodtan használható a hasonlat, mert valóban új világot fedeztünk fel mind a ketten. A Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem jól felismert érdekből és saját akaratukból kezdték el tervezni a közös jövőt. Miután az Országgyűlés szentesítette a beolvadást, immár 9 kar és egy intézet ismerkedik egymással és hajtja végre az átalakulásból adódó nem kis feladatokat. A Szent István Egyetemet 2000-ben létrehozó integráció felülről elrendelt kényszerházasság volt, amelyről ma is az a véleményem, hogy nem így kellett volna csinálni. Azóta viszont az előkészítést is beleszámítva - eltelt egy évtized és ez alatt összecsiszolódtak a korábban önálló jogelőd intézmények, mára teljesen elcsitultak a kezdeti időszak vitái. A karok megbecsülik egymás munkáját és jórészt megtalálták az együttműködés lehetőségeit. A Tessedik Sámuel Főiskola beolvadása ismét felkavarta a vizet és sokan attól féltek, hogy esetleg elölről kezdődik az integráció indulására oly jellemző feszültségek sorozata. Én ettől nem tartok. Először is azért nem, mert önként és egybehangzóan nyilvánítottuk ki a szándékunkat, hogy a jövőt együtt képzeljük el. Másodszor: időközben drasztikusan megváltozott a felsőoktatás helyzete. Ma már versenyezni kell a hallgatókért, és a 2000. évi integrációs sokk után az intézmények - legalábbis azok, amelyek időben felismerik a jelentőségét - immár öntevékenyen keresik a lehetséges partnereket. A fülembe cseng Hiller István oktatási miniszter tavalyi beszéde, aki Sopron és Szombathely egyesülésekor kimondta: aki a végére marad, annak már nem jut semmi az asztalnál. Mi akkor már tárgyaltunk egymással és törekvésünk megerősítéseként értelmeztük a tárcavezető kijelentését. - Milyen benyomásokat szerzett az új karokkal ismerkedve? - Nyitottságot, a legnagyobb együttműködési készséget és jószándékot tapasztaltam. Meggyőződésem, hogy számos új elképzeléssel, ideákkal és ötletekkel gazdagítják a Szent István Egyetemet, és nagyobb súrlódások nélkül megtaláljuk azt a modus vivendit, együttélési módot, amelylyel a felsőoktatás világának még jelentősebb szereplőjeként működhetünk tovább. A Békés megyei felsőoktatás létét veszélyben láttató sajtóközlemények, bár nagy ellenpropagandát fejtettek ki, hatástalanok maradtak az integrálódó karok számára. Tény ugyanis, hogy a szarvasi és a békéscsabai főiskolai karok egyetemi karrá váltak, össz-egyetemi intézet lett a gyulai fakultásból, ez pedig nagy előrelépés az ott dolgozók és tanulók, s hasonlóképpen a városok életében. Az átalakulás következtében a Szent István Egyetemnek - immár sokadszor - újra kell fogalmaznia önmagát. Ám hiába tűznénk ki célul, hogy egy közös nagy kampuszon 20-30 ezer hallgatóval működő univerzitás legyünk, hiszen Magyarország területileg legtagoltabb egyeteme a miénk. Karai a fél országot beterítik és a közöttük lévő távolság meghaladja a 200 kilométert, autópálya összeköttetés nélkül. A Szent István Egyetem tehát föderatív jellegű univerzitás, a karok hálózata. Fakultásainknak megvan a maguk autonómiája és sokuknak nagy hagyománya. Ezeket a tradíciókat meg kell tartani, becsülni és ápolni, de fogadják el, hogy szükség van egy egyetemi központra is, amely átláthatóan, költségtakarékosan és naprakészen végzi feladatait. Nehezen elképzelhető, hogy bármely kar egyedül képes legyen elnyerni, menedzselni és adminisztrálni akár európai uniós, akár nagy konzorciális pályázatot, mert ezekhez professzionális apparátus kell. A hallgatókért folyó küzdelemben egyes intézmények százmilliós nagyságrendben költenek pénzt reklámra és marketingre, összefoglalóan PR-ra. Ilyen ráfordításokkal egy-egy kar külön-külön soha nem veheti fel a versenyt, még ha a minőséget is tűzi a zászlajára. Erőnket egyesítve kell tehát előrelépni ezen a területen is. Kezdeti munkánk gyümölcse a Szent István Egyetem most megjelent Felvételi Magazinja, amely a három karral és egy intézettel gazdagodott univerzitás első közös kiadványa. Közösen szerepelünk az Educatio kiállításon, és a méretből adódó előnyöket más területeken is szeretnénk kihasználni. - Értéke van annak, hogy egyetemünket partiképesnek tartják, szívesen működnek együtt velünk. Erre büszkék lehetünk, és ez több tényezőből ered. Az első összetevő az, hogy a Szent István Egyetem gazdálkodása stabil, de a Tessedik Sámuel Főiskolának sem voltak alapvető gazdálkodási problémái. A következő fontos tényezőnek azt tartom, hogy a Szent István Egyetem nevéhez nem a minőség hiánya, hanem éppen ellenkezőleg, a minőség fűződik. Legfontosabb cél, hogy bármelyik karunkon szerezzen diplomát a hallgató, a munkaerőpiac örömmel fogadja és elismerje őt. Már a hatkarú Szent István Egyetem is széles oktatási és kutatási kínálatot tartott fenn, amivel a Tessedik Sámuel Főiskola palettája részint egyezett. A beolvadás révén hagyományokkal - példaként említhetem Tessedik Sámuel pedagógiai és a mezőgazdálkodást fejlesztő szarvasi örökségét - valamint modern képzési irányokkal - Gyulára is gondolok - egyaránt gazdagodtunk. A kibővült egyetem az eddiginél több ponton kapcsolódhat a gyakorlathoz, a társadalomhoz és a gazdasághoz. Milyen új lehetőségekkel számoltak az integráció előkészítése során? - A Békés megyei karok és a gyulai intézet a magyar-román határ közelében helyezkednek el. Nincs akadálya, hogy létrehozzuk a határon átnyúló képzések regionális központját. Abban az esetben tehát, ha például a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar MSc képzéseket hirdet meg a békéscsabai Gazdasági Karon, akkor nem csak a délalföldi térség számára kínálunk új lehetőséget lakóhelyük közelében, hanem komoly vonzerőt jelenthetünk egy szomszédos, hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező európai uniós országban is. Mód nyílik