Szent István Egyetem, 2013 (15. évfolyam, 1-9. szám)
2013-01-01 / 1. szám
SZENT ISTVÁN EGYETEM fókuszban az Egyetem A Szenátus napirendjén Nekünk kell a legjobbaknak lennünk saját A Szenátus november 28-án tartotta tanévi harmadik rendes ülését Gödöllőn. Napirend előtt dr. Solti László rektor bejelentette, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter december 1-jei hatállyal 3 éves időtartamra megbízta Figler Kálmánt az egyetem gazdasági főigazgatói feladatainak ellátásával. Az új gazdasági főigazgató november 28-án átvette kinevezési okmányát. A Szenátus határozatot hozott az egyetem pénzügyi egyensúlyának fenntartásához szükséges intézkedésekről. Dr. Solti László arról is beszámolt, hogy az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának októberi, a nemzeti felsőoktatási törvénynek megfelelő módosítása következtében megváltozott a Szenátus összetétele és létszáma. A testület 46 taggal folytatja munkáját. Megszűnt a szakszervezeti delegáltak - Lehel József és dr Ugrósdy György - mandátuma. Tanulmányi okok miatt lemondott szenátusi tagságáról Adamovszki Eszter, Géczy Bianka és Bognár Szabolcs, helyettük az EHÖK a következő új tagokat delegálta a Szenátusba: György Mónika (GTK Budapesti Képzési Hely) és Karagity István (Kollégium). Intézkedések az egyetem pénzügyi egyensúlyának fenntartásáért A Szenátus megtárgyalta és jóváhagyta az egyetem pénzügyi egyensúlyának fenntartása érdekében meghozandó vezetői intézkedésekre vonatkozó előterjesztést. A testület továbbra is fenntartja a 20/2011/2012 SZT számú határozatában foglaltakat és felhatalmazza a rektort, hogy a Kjt. 30.§ (1) b) pontja szerinti felmentéseket érintő döntéseket hozzon a szükséges mértékig. Ismeretes, hogy a 2012. évi költségvetési támogatás eredeti előirányzata 6, 9 milliárd Ft, míg a 2011. évi eredeti előirányzat 8 milliárd 770 millió forint volt. Az idei előirányzat 1 milliárd 867 millió forinttal lett alacsonyabb a megelőző évinél. 2012-ben ebből a csökkentett támogatásból is kétszer történt zárolás: először 29,6 millió, majd 336 millió, összesen 365,6 millió forintot zároltak. 2013-ban a támogatás 20%-ának megfelelő mintegy 1,1 milliárd Ft támogatáscsökkenés valószínűsíthető. A saját bevételszerzési lehetőségek (költségtérítéses hallgatói létszám csökkenése, innovációs és szakképzési támogatási szerződések megszűnése stb.) is csökkennek, ami mintegy 600 millió Ft előre jelezhető járulékos forráshiányt eredményez, így a 2013-ban 1,7 milliárd Ft-ra becsülhető előirányzat-csökkenés miatt a pénzügyi egyensúly csak kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésekkel tartható fenn. Az előterjesztést készítő stratégiai bizottság a helyzet kezelésére a következő alapelveket határozta meg: 1. Azonnali, nominalizálható, pozitív hatású, szigorúan ellenőrzött rektori és ezzel szinkronizált alsóbb szintű vezetői intézkedésekre van szükség. 2. A 2012. év pénzügyi egyensúlyának megtartása miatt indokoltan bevezetett gazdálkodási szigor fenntartása mellett az áthúzódó pénzügyi hatásokra tekintettel haladéktalanul meg kell kezdeni a szükséges központi és kari intézkedéseket. 3. Ezen intézkedéseknek ki kell terjedniük az egyetemi működés minden területére, így a teljes képzési, tudományos, kutatási, az ezekkel kapcsolatos szolgáltatási, vagyongazdálkodási, igazgatási területekre is. Itt kiemelt hangsúllyal kell megfogalmazni azt, hogy az Egyetem megváltozott helyzetében kisebb, de hatékonyabb központi szervezet fenntartása indokolt. 4. Az egyensúlyjavító intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni az Egyetem hosszú távú érdekeit és a működőképesség fenntartását. Az intézkedések az Egyetem számára jogszabályokban előírt feladatok ellátását nem veszélyeztethetik. 5. A költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket - különösen a létszámcsökkentést - átgondoltan, hatékonyságnövelést szolgáló működési, szervezeti átalakításokkal párhuzamosan kell elkészíteni. Mindent el kell követni a SZIE felsőoktatásban elfoglalt pozíciójának erősítésére, megkerülhetetlennek kell lenni az általunk művelt szakterületeken. Javítani szükséges érdekérvényesítő képességünket a fenntartók előtt, ehhez megszerezni a politikai támogatást is, amely jelenleg a SZIE fenntartható működésének, fejlődésének meghatározó tényezője. Minden egyetemi polgárnak, úgy kell dolgoznia, hogy kommunikálható legyen: „a saját szakterületeinken mi vagyunk a legjobbak”. Az előterjesztés a továbbiakban kiadáscsökkentő és bevételszerzési intézkedéseket javasolt. Kiadáscsökkentő intézkedések A támogatás és saját bevétel kiesést érdemben ellensúlyozó kiadáscsökkentés elsősorban a bér és bérjellegű kiadásokkal, azaz létszámleépítéssel érhető el, de emellett az infrastruktúra fenntartás és a dologi kiadások területén, saját hatáskörben megvalósítható megtakarításokra is törekedni kell. Az intézkedéseknek azonban főként a humánerőforrás kapacitás feladat minimalizálást követő optimalizálására kell irányulniuk. Az állami megrendelésekhez illeszkedő alapfeladatok ellátásához minimalizált alkalmazotti létszám fölötti kapacitások csak a saját bevételek terhére tarthatók fenn. Az új foglalkoztatási követelményrendszer (továbbiakban: FKR) teljesítménymutatói alapján a legkisebb teljesítményűeknél kell elsősorban a létszámleépítést érvényesíteni. A stratégiai bizottság a következő azonnali kiadáscsökkentő intézkedéseket javasolja: 1. Meg kell határozni minden szervezeti egységre vonatkozóan - beleértve a központi gazdasági, igazgatási és szolgáltató egységeket is - azokat az álláshelyeket, amelyek megüresedés esetén, továbbra is csak rektori engedéllyel tölthetők be. Minden további megüresedett hely betöltése tilos. A szigorú visszamenőleges vizsgálat sem mellőzhető. 2. Az új többlet feladatok ellátását szükség esetén a munkaköri leírások módosításával munkaköri feladattá kell tenni. Új - pótlékkal, kereset kiegészítéssel járó - feladatok nem határozhatók meg. 3. Rögzíteni kell minden szervezeti egységre vonatkozóan - a szakterületenként indokolt eltérések figyelembe vételével - fajlagos mutatók alapján (pl. egy oktatóra jutó hallgatók száma; egy oktatóra jutó nem oktató, kutató alkalmazottak száma) az indokolt, képzést kiszolgáló közalkalmazotti létszámokat. Az indokolatlan humánerőforrás kapacitást fel kell számolni, vagy más - hiányt mutató - területre átirányítani. 4. A kutatást kiszolgáló humánerőforrás kapacitást kutatási bevételekből kell finanszírozni. A képzési területen kimutatható kutatásra igénybevett kapacitás többlet alapilletmény igényét is kutatási tevékenységből kell fenntartani. A kutatási bevétel nélküli kapacitásokat fel kell számolni vagy más - humánerőforrás hiányt mutató - területre átirányítani. 5. A szabad képzési - kutatási kapacitásokat más, elsősorban bevételt termelő területeken (felsőoktatási szakképzés, felnőttképzés, szaktanácsadás, szolgáltatás, stb.) kell hasznosítani, vagy felszámolni. 6. A más intézményekkel is közalkalmazotti jogviszonyt fenntartók foglakoztatását, amennyiben helyettesítésük az egyetemi szintű humánerőforrás gazdálkodás keretében megoldható, meg kell szüntetni. Külső óraadók alkalmazása csak akkor tartható fenn, ha intézményen belül a karok közötti kooperáció lehetőségeit is figyelembe véve nincs megfelelő szakértelem, vagy az órák megtartása nem oldható meg gazdaságosan. 7. Az igazgatási és gazdasági területen a központi és a kari szervezeti egységek közötti párhuzamosságokat, átfedéseket meg kell szüntetni, egységes elvek szerint működő, azonos adatstruktúrákat, iratmintákat alkalmazó igazgatási és gazdálkodási szervezetet kell kialakítani. Az így felszabaduló kapacitást más területre kell átirányítani, vagy leépíteni.