Szent István Egyetem, 2015 (17. évfolyam, 1-11. szám)

2015-01-01 / 1. szám

Közép-Európai Akvakultúra Konferencia az egyetem szervezésében Kutatás és innováció a piaci kitettség csökkentéséért A tógazdasági halgazdálkodás fejlesztése is csökkentheti az Európai Unió kitettségét az akvakultúrás termékek piacán. Jelenleg az unió államaiban elfogyasztott, ide sorolt élelmiszerek 65 százalékát másutt termelik. A Szent István Egyetem európai kutatások területén is elismert Halgazdálkodási tanszéke november végén Közép-Európai Akvakultúra Konferenciát rendezett e témakörben Budapesten, aminek résztvevői a tanácskozás nevében megjelöltnél tágabb földrajzi környezetből érkeztek. Az eseményről dr. Urbányi Béla tanszékvezető egyetemi tanárt kérdeztük. — Tanszékvezető úr, kérem, tájékoztassa olvasóinkat a rendezvényről!­­ A Halászati Operatív Program (HOP) ún. III. tengelyének (ez a szegmens finanszírozza az innovációt és a marketinget) reményeink szerinti hathatós támogatásával szerveztük meg a konferenciát, november végén. Prak­tikus okokból Budapesten, egy repülőtérhez közeli szállodába invitáltuk a résztvevőket, mivel a vendégeink jelentős része repülővel érkezett, így volt hatékonyabb a logisztika megszervezése. A konferencia a tógazdasági haltenyésztés, modernebb elnevezéssel ak­vakultúra területére koncentrált. - Kik vettek részt a konferencián? - Elsősorban közép-kelet-európai partnerek: Bulgáriából, Csehországból, Horvátország­ból, Lengyelországból, Török­országból, Szerbiából, Szlová­kiából, Szlovéniából, valamint hazánkból, továbbá két nyugat­európai ország, Franciaország és Németország is képviseltette magát, országonként maximum 2 intézménnyel. Minden részt­vevőnek „készülnie” kellett a saját intézményének bemutatá­sával, valamint azon kutatási te­rületek ismertetésével, melyek­ben előremutató eredményekkel rendelkeznek. Fontos hangsú­lyozni, hogy egyetemek és kuta­tóintézetek képviseltették ma­gukat a konferencián, vagyis a non-profit szektort kívántuk egy asztalhoz ültetni a kérdések megvitatására. - Milyen szakmai célokat szolgált a konferencia? - Az EU-ban elfogyasztott akvakultúrás termékek 65%-a nem az EU-ban termelődik. Az EU célja, hogy piacának ilyen jellegű kitettségét mérsékelje. Ennek egyik megoldási lehetősége a tógazdasági akva­kultúra célirányos fejlesztése. Ez a gazdál­kodási mód elsősorban a közép-kelet-európai halgazdálkodás jellemzője, de német és fran­cia területeken is komoly hagyományai van­nak ennek a termelésnek, ami magyarázza a francia és német részvételt. A konferencia cél­ja volt, hogy felmérje azon területeket, me­lyek fejlesztésével, a meglévő tudás és tech­nológia egy irányba állításával sikeresek lehe­tünk, illetve sikeresebbé válhatunk. - Hogyan lehet az egyetemünket képviselő Halgazdálkodási tanszéket pozícionálni ebben a környezetben? - Minden szerénytelenség nélkül ki lehet je­lenteni, hogy az elmúlt években Tanszékünk nevet vívott ki az európai akvakultúra kuta­tások területén. A Halászati Kutató Intézet (HAKI) mellett - mely Intézet szintén részt vett a konferencián - Tanszékünk azon kutató egység, mely széles körben ismert és elismert. Ezt támasztja alá a konferencia szervezése so­rán tapasztalt pozitív hozzáállás és visszajel­zés a térségünkben munkálkodó kutató szer­vezetek részéről. Nagyon lényegesnek tartom azt a tényt, hogy mi magyarok és a SZIE szer­vezte meg ezt a konferenciát, mert a résztve­vők elismeréssel szóltak a szakmai tarta­lomról, a célokról és magáról a szervezésről Szent István University Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Institute of Aquaculture and Environmental Safety Central-European Aquaculture Conference ZOi4.ll.ZH> -Z014.11.ZS. Hungary Central -Hungarian Aquaculture Research Center (CENTRALFISH) is, így tovább öregbítik a Tanszék és ezzel együtt egyetemünk hírnevét. - Milyen eredménnyel zárult a konfe­rencia? - A résztvevők aláírtak egy szándéknyilat­kozatot, mely tartalmazza azokat a kutatás­­fejlesztési és innovációs területeket, melyek az EU édesvízi akvakultúra kitörési pontjai lehetnek. A résztvevők ezen elvek mentén kívánnak együttműködni, közös EU kutatás-fejlesztési pályáza­tokban, kutatói csereprog­ramokban, oktatási tan­anyagok fejlesztésében, va­lamint kétoldalú, ún. bilate­­riális innovációs együttmű­ködésekben. Vagyis a kez­deti lépést megtettük, raj­tunk és a csatlakozott part­nereken múlik, hogy mi­lyen messzire tudunk ezzel a lendülettel és szándékkal jutni. Ismerve tanszéki kol­légáimat és magamat, raj­tunk nem fog múlni, hogy minél több lehetőséget megragadva továbbfej­lesz­­szük a halas kutatást és in­novációt egyetemünk kere­tein belül. (hg)

Next