Szent István Egyetem, 2015 (17. évfolyam, 1-11. szám)
2015-01-01 / 1. szám
Közép-Európai Akvakultúra Konferencia az egyetem szervezésében Kutatás és innováció a piaci kitettség csökkentéséért A tógazdasági halgazdálkodás fejlesztése is csökkentheti az Európai Unió kitettségét az akvakultúrás termékek piacán. Jelenleg az unió államaiban elfogyasztott, ide sorolt élelmiszerek 65 százalékát másutt termelik. A Szent István Egyetem európai kutatások területén is elismert Halgazdálkodási tanszéke november végén Közép-Európai Akvakultúra Konferenciát rendezett e témakörben Budapesten, aminek résztvevői a tanácskozás nevében megjelöltnél tágabb földrajzi környezetből érkeztek. Az eseményről dr. Urbányi Béla tanszékvezető egyetemi tanárt kérdeztük. — Tanszékvezető úr, kérem, tájékoztassa olvasóinkat a rendezvényről! A Halászati Operatív Program (HOP) ún. III. tengelyének (ez a szegmens finanszírozza az innovációt és a marketinget) reményeink szerinti hathatós támogatásával szerveztük meg a konferenciát, november végén. Praktikus okokból Budapesten, egy repülőtérhez közeli szállodába invitáltuk a résztvevőket, mivel a vendégeink jelentős része repülővel érkezett, így volt hatékonyabb a logisztika megszervezése. A konferencia a tógazdasági haltenyésztés, modernebb elnevezéssel akvakultúra területére koncentrált. - Kik vettek részt a konferencián? - Elsősorban közép-kelet-európai partnerek: Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából, valamint hazánkból, továbbá két nyugateurópai ország, Franciaország és Németország is képviseltette magát, országonként maximum 2 intézménnyel. Minden résztvevőnek „készülnie” kellett a saját intézményének bemutatásával, valamint azon kutatási területek ismertetésével, melyekben előremutató eredményekkel rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy egyetemek és kutatóintézetek képviseltették magukat a konferencián, vagyis a non-profit szektort kívántuk egy asztalhoz ültetni a kérdések megvitatására. - Milyen szakmai célokat szolgált a konferencia? - Az EU-ban elfogyasztott akvakultúrás termékek 65%-a nem az EU-ban termelődik. Az EU célja, hogy piacának ilyen jellegű kitettségét mérsékelje. Ennek egyik megoldási lehetősége a tógazdasági akvakultúra célirányos fejlesztése. Ez a gazdálkodási mód elsősorban a közép-kelet-európai halgazdálkodás jellemzője, de német és francia területeken is komoly hagyományai vannak ennek a termelésnek, ami magyarázza a francia és német részvételt. A konferencia célja volt, hogy felmérje azon területeket, melyek fejlesztésével, a meglévő tudás és technológia egy irányba állításával sikeresek lehetünk, illetve sikeresebbé válhatunk. - Hogyan lehet az egyetemünket képviselő Halgazdálkodási tanszéket pozícionálni ebben a környezetben? - Minden szerénytelenség nélkül ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt években Tanszékünk nevet vívott ki az európai akvakultúra kutatások területén. A Halászati Kutató Intézet (HAKI) mellett - mely Intézet szintén részt vett a konferencián - Tanszékünk azon kutató egység, mely széles körben ismert és elismert. Ezt támasztja alá a konferencia szervezése során tapasztalt pozitív hozzáállás és visszajelzés a térségünkben munkálkodó kutató szervezetek részéről. Nagyon lényegesnek tartom azt a tényt, hogy mi magyarok és a SZIE szervezte meg ezt a konferenciát, mert a résztvevők elismeréssel szóltak a szakmai tartalomról, a célokról és magáról a szervezésről Szent István University Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Institute of Aquaculture and Environmental Safety Central-European Aquaculture Conference ZOi4.ll.ZH> -Z014.11.ZS. Hungary Central -Hungarian Aquaculture Research Center (CENTRALFISH) is, így tovább öregbítik a Tanszék és ezzel együtt egyetemünk hírnevét. - Milyen eredménnyel zárult a konferencia? - A résztvevők aláírtak egy szándéknyilatkozatot, mely tartalmazza azokat a kutatásfejlesztési és innovációs területeket, melyek az EU édesvízi akvakultúra kitörési pontjai lehetnek. A résztvevők ezen elvek mentén kívánnak együttműködni, közös EU kutatás-fejlesztési pályázatokban, kutatói csereprogramokban, oktatási tananyagok fejlesztésében, valamint kétoldalú, ún. bilateriális innovációs együttműködésekben. Vagyis a kezdeti lépést megtettük, rajtunk és a csatlakozott partnereken múlik, hogy milyen messzire tudunk ezzel a lendülettel és szándékkal jutni. Ismerve tanszéki kollégáimat és magamat, rajtunk nem fog múlni, hogy minél több lehetőséget megragadva továbbfejleszszük a halas kutatást és innovációt egyetemünk keretein belül. (hg)