Gyergyói Hírlap, 2012. március (3. évfolyam, 42-63. szám)

2012-03-12 / 49. szám

Munkát keresnek Az elmúlt hónap­ban tovább emelke­dett a nyilvántartott munkanélüliek száma Hargita megyében ­derült ki az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) legfrisebb összesítésé­ből. Országos szinten is nőtt a számuk. Kozán István A­z utóbbi időszakban egyre gyakrabban hangoztatott, a javuló gazdasági mu­tatókról szóló kormányhíreket megcáfolja az a tény, hogy ebben az esztendőben tovább emelke­­a regisztrált munkanélküli­bk száma. Februárban országos szinten több mint 473 ezer nyil­vántartott munkanélküli volt, háromszázzal több, mint janu­árban. Február végén a munka­nélküliségi arány országosan 5,27 százalékos volt. Az orszá­gosan nyilvántartott munkanél­küliek közül 191.369 részesül támogatásban, 282.497 személy viszont már nem kap segélyt. A munkaerő-elhelyező ügynökség kimutatása szerint a gazdasági válság kezdete - 2008 - óta 2010 márciusában volt a legtöbb „sommer". Akkor 765 ezer állástalant tartottak nyilván. Összehasonlításként, 2008 júniusában mindössze 337 ezer munkanélküliről tudtak, azóta viszont a már említett 2010 márciusáig havonta nőtt a bejelentettek száma, majd at­tól kezdve megfordult a tenden­cia, és tavaly júliusig csökkent a nyilvántartott állástalanok szá­ma. 2011 nyarán 435 ezren re­gisztráltatták magukat a megyei munkaerő-elhelyező ügynöksé­geknél, ez év februárjában viszont már 473 ezren voltak. Veszélyeztettett korcsoportok 2012-ben tilHti­üim itt minmin­mun­­ kát az elhelyező ügynökségek­nél, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, továbbá 37 ez­ren voltak 25-29 év közöttiek. További 61 ezer olyan állásta­lanról tudtak, akik életkora az 50-55 év­ közötti kategóriába esett. Az 55. életévüket betöl­töttek közül 60 ezren szerettek volna munkát találni. Kor szerinti megoszlás tekin­tetében a legveszélyeztetetteb­bek a 40-49 év közöttiek: 2012 elején 127 ezer munkanélkü­li tartozott ebbe a kategóriá­ba. A 30-39 év közöttiek közül 115 ezren kérték a „sommer­­osztályok" segítségét. A ki­mutatás szerint 71 ezer olyan személy regisztráltatta ma­ Hargita megye: KÖZEL TÍZEZER ÁLLÁSTALAN A Hargita Megyei Munka­erő-elhelyező Ügynökség is közzétette legfrisebb kimu­tatását. Eszerint 2012. febru­ár 29-én Hargita megyében 9886 munkanélülit tartot­tak nyilván, 91-­gyel többet, mint januárban. Érdekes adat, hogy egy esztendővel ezelőtt 12 068 állástalan volt Hargi­ta megyében. Tiberiu Panescu, a Hargita Megyei Munkaerő­­elhelyező Ügynökség igaz­gatója szerint a látványos csökkenés leginkább azzal ma­gyarázható, hogy a támogatás („sommerpénz") folyósításá­nak lejárta után nagyon sokan nem újították meg munkanél­küli kérvényüket, így hivata­losan már nem szerepelnek az ügynökség adatbázisában. Helyzetkép településenként Februárban Hargita megyé­ben közel hétszázalékos volt a munkanélküliek aránya. Vá­rosokra leosztva a következő a helyzet: Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen 3 száza­lék, Gyergyószentmiklóson 6, Székelykeresztúron 4, Maros­hévízen 4,5, Szentegyházán 6,5, Balánbányán 2,5, Borszéken 1,5, Tusnádfürdőn pedig közel tíz százalék ez az arány. A köz­ségek közül a legtöbb munka­­nélküli Kozmáson (19%), illetve az udvarhelyszéki Kányádon (18%) és Románandrásfalván (21%) él. A legtöbb Hargita me­gyei munkanélküli - a regiszt­ráltak 27 százaléka - 30 és 39 év közötti személy. Megjegyzendő, hogy a mun­kaerő-elhelyező ügynökség, azaz a „sommerosztály" ál­tal közölt adatok nem tükrözik teljesen a valós képet, ugyan­is adatbázisukban csak az önként regisztrált munkanél­küliek szerepelnek. A valóság­ban ennél jóval nagyobb az állás nélkül élők száma. îfțj romám X ■SS«*»«* y, «j­»cu*i* ovw Fölényesen nyert Fico pártja, az MKP ismét kimaradt Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szo­ciáldemokrácia (Smer-SD) párt a hét végi szlovákiai előreho­zott parlamenti választásokon, a szavazatok 94,84 százalékos összesítése alapján. A szlováki­ai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak az egyik, a Bugár Béla vezette Most-Híd tud­ta átlépni a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 száza­lékos küszöböt. A Most-Híd 6,94 százaléknyi szavazattal 13 par­lamenti mandátumhoz jutott. A Magyar Koalíció Párt­ja (MKP), Berényi Józseffel az élén, a 2010-es választásokon elért 4,3 százaléknál ugyan job­ban szerepelt, de a választók az MKP-ra most leadott voksainak százalékaránya - 4,52 száza­lék - ezúttal sem lett elegendő a törvényhozásba való bejutáshoz. A mostani már a második egy­mást követő parlamenti válasz­tás, amelyen a Most-Híd bejut a pozsonyi törvényhozásba, az MKP viszont nem. Ezzel szemben megalakulá­sa óta a legfényesebb győzel­mét aratta a hét végi parlamenti választásokon Robert Fico volt kormányfő pártja, a válasz­tók voksainak 44,85 százalékát megszerző baloldali Smer-SD, amely így 84 mandátumot szer­zett a 150 fős szlovák parlament­ben. Ez az eredmény Robert Fico számára az egypárti kormány­zást is lehetővé teszi, de ennek a forgatókönyvnek a megvalósí­tását a Smer elnöke a választá­sok előtt többször is elutasította. A szavazatok összesítése alap­ján az újonnan felálló szlovák parlamentbe hat párt jutott be. A Smer-SD után a legjobb eredményt a szavazatok 8,76 százalékát megszerző Ján Figel vezette, jobboldali kon­zervatív Kereszténydemokra­ta Mozgalom (KDH) érte el. A KDH a 16 mandátummal járó eredménnyel átvette a vezető jobboldali párt szerepét a szlo­vákiai politikai palettán. A harmadik helyen az előző vá­lasztásokon a liberális Szabad­ság és Szolidaritás (SAS) listáján a törvényhozásba bejutott, Igor Matovic vezette Egyszerű Embe­rek és Független Személyiségek (OLaNO) párt végzett a voksok 8,46 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent. 5,79 százalékot szerez­ve, beküzdötte még ma­gát a parlamentbe az utóbbi hetekben többször is a bejutá­si küszöb alatt mért Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS). A kétszeres exminiszterelnök Mi­kulás Dzurinda pártja jobb idő­ket is megélt már, hiszen eddig rendszerint kétszámjegyű ered­ményeket ért el, ám a főként az ő kormányát érintő - korrupciós és lehallgatási - Gorilla-botrány mi­att sokan még így is jó eredmény­nek tartják, hogy most sikerült 11 parlamenti széket szereznie. A választói szavazatok 5,56 százalékát és ezzel 10 man­dátumot szerezve bejutott a törvényhozásba a 2010-es vá­lasztásokon szintén nagyobb sikert arató, liberális Szabad­ság és Szolidaritás (SAS) párt Richard Sulikkal az élen. Az utóbbi hónapok közvéle­mény-kutatásai által esélyesnek tartott pártok közül nem került be a parlamentbe a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, amely a szavazatok 4,62 százalékát tud­hatja magáénak. Nem jutott be a felmérések alapján szintén be­jutásra esélyesnek tartott 99% nevet viselő párt sem, amely a voksok 1,6 százalékát nyerte el. A parlamentbe jutott pártok vezetői többnyire elégedetten, míg a törvényhozáson kívül maradtak csalódottan fogadták az eredményeket. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az eredmények kapcsán úgy nyi­latkozott az MTI-nek: kissé csalódott, mert 5 százalék fö­lötti eredményre számítottak. Elmondása szerint, ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Rámutatott: az MKP tett ennek irányában lépéseket, de eluta­sításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nem csak az MKP számára jelent rossz ki­menetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amely­re nehéz évek várnak. Bugár Béla, a Most-Híd elnö­ke a kampány minden nehézsé­ge ellenére pozitívnak értékelte a párt által elért eredményeket. Elmondta: leülnek tárgyalni a Smerrel, de véleménye szerint Robert Fico pártjának nincs szüksége koalíciós partnerre. Hozzátette: el tudják képzelni az együttműködést a Smerrel. A győztes Smer elnöke, Robert Fico és párt vezetésé­nek több tagja a párt központ­jában összegyűlt újságírók előtt énekléssel és tánccal ünnepel­te meg a győzelmet. Az ünnep­lést követő sajtótájékoztatón a Smer elnöke elmondta: titkos vágya teljesült azzal, hogy több mint egymillió szavazatot si­került szerezniük. Hozzátette: mindegyik parlamenti párt­tal tárgyalni fognak a koalíciós együttműködés lehetőségeiről. A 2012-es szlovákiai parla­menti választások hivatalos vég­eredményeinek bejelentését vasárnap délre ígérte a központi választási bizottság. Szlovákiában március 10-én azt követően tartottak előre­hozott parlamenti választáso­kat, hogy 2011 októberében Iveta Radicová kormánya gyakorla­tilag megbuktatta önmagát, azt követően, hogy az euróövezeti mentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szem­beni bizalmi szavazással kötöt­te össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 támogató voksot kapott a kabinet.

Next