Gyergyói Hírlap, 2012. március (3. évfolyam, 42-63. szám)
2012-03-12 / 49. szám
Munkát keresnek Az elmúlt hónapban tovább emelkedett a nyilvántartott munkanélüliek száma Hargita megyében derült ki az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) legfrisebb összesítéséből. Országos szinten is nőtt a számuk. Kozán István Az utóbbi időszakban egyre gyakrabban hangoztatott, a javuló gazdasági mutatókról szóló kormányhíreket megcáfolja az a tény, hogy ebben az esztendőben tovább emelkea regisztrált munkanélkülibk száma. Februárban országos szinten több mint 473 ezer nyilvántartott munkanélküli volt, háromszázzal több, mint januárban. Február végén a munkanélküliségi arány országosan 5,27 százalékos volt. Az országosan nyilvántartott munkanélküliek közül 191.369 részesül támogatásban, 282.497 személy viszont már nem kap segélyt. A munkaerő-elhelyező ügynökség kimutatása szerint a gazdasági válság kezdete - 2008 - óta 2010 márciusában volt a legtöbb „sommer". Akkor 765 ezer állástalant tartottak nyilván. Összehasonlításként, 2008 júniusában mindössze 337 ezer munkanélküliről tudtak, azóta viszont a már említett 2010 márciusáig havonta nőtt a bejelentettek száma, majd attól kezdve megfordult a tendencia, és tavaly júliusig csökkent a nyilvántartott állástalanok száma. 2011 nyarán 435 ezren regisztráltatták magukat a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeknél, ez év februárjában viszont már 473 ezren voltak. Veszélyeztettett korcsoportok 2012-ben tilHtiüim itt minminmun kát az elhelyező ügynökségeknél, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, továbbá 37 ezren voltak 25-29 év közöttiek. További 61 ezer olyan állástalanról tudtak, akik életkora az 50-55 év közötti kategóriába esett. Az 55. életévüket betöltöttek közül 60 ezren szerettek volna munkát találni. Kor szerinti megoszlás tekintetében a legveszélyeztetettebbek a 40-49 év közöttiek: 2012 elején 127 ezer munkanélküli tartozott ebbe a kategóriába. A 30-39 év közöttiek közül 115 ezren kérték a „sommerosztályok" segítségét. A kimutatás szerint 71 ezer olyan személy regisztráltatta ma Hargita megye: KÖZEL TÍZEZER ÁLLÁSTALAN A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség is közzétette legfrisebb kimutatását. Eszerint 2012. február 29-én Hargita megyében 9886 munkanélülit tartottak nyilván, 91-gyel többet, mint januárban. Érdekes adat, hogy egy esztendővel ezelőtt 12 068 állástalan volt Hargita megyében. Tiberiu Panescu, a Hargita Megyei Munkaerőelhelyező Ügynökség igazgatója szerint a látványos csökkenés leginkább azzal magyarázható, hogy a támogatás („sommerpénz") folyósításának lejárta után nagyon sokan nem újították meg munkanélküli kérvényüket, így hivatalosan már nem szerepelnek az ügynökség adatbázisában. Helyzetkép településenként Februárban Hargita megyében közel hétszázalékos volt a munkanélküliek aránya. Városokra leosztva a következő a helyzet: Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen 3 százalék, Gyergyószentmiklóson 6, Székelykeresztúron 4, Maroshévízen 4,5, Szentegyházán 6,5, Balánbányán 2,5, Borszéken 1,5, Tusnádfürdőn pedig közel tíz százalék ez az arány. A községek közül a legtöbb munkanélküli Kozmáson (19%), illetve az udvarhelyszéki Kányádon (18%) és Románandrásfalván (21%) él. A legtöbb Hargita megyei munkanélküli - a regisztráltak 27 százaléka - 30 és 39 év közötti személy. Megjegyzendő, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökség, azaz a „sommerosztály" által közölt adatok nem tükrözik teljesen a valós képet, ugyanis adatbázisukban csak az önként regisztrált munkanélküliek szerepelnek. A valóságban ennél jóval nagyobb az állás nélkül élők száma. îfțj romám X ■SS«*»«* y, «j»cu*i* ovw Fölényesen nyert Fico pártja, az MKP ismét kimaradt Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt a hét végi szlovákiai előrehozott parlamenti választásokon, a szavazatok 94,84 százalékos összesítése alapján. A szlovákiai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak az egyik, a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Most-Híd 6,94 százaléknyi szavazattal 13 parlamenti mandátumhoz jutott. A Magyar Koalíció Pártja (MKP), Berényi Józseffel az élén, a 2010-es választásokon elért 4,3 százaléknál ugyan jobban szerepelt, de a választók az MKP-ra most leadott voksainak százalékaránya - 4,52 százalék - ezúttal sem lett elegendő a törvényhozásba való bejutáshoz. A mostani már a második egymást követő parlamenti választás, amelyen a Most-Híd bejut a pozsonyi törvényhozásba, az MKP viszont nem. Ezzel szemben megalakulása óta a legfényesebb győzelmét aratta a hét végi parlamenti választásokon Robert Fico volt kormányfő pártja, a választók voksainak 44,85 százalékát megszerző baloldali Smer-SD, amely így 84 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben. Ez az eredmény Robert Fico számára az egypárti kormányzást is lehetővé teszi, de ennek a forgatókönyvnek a megvalósítását a Smer elnöke a választások előtt többször is elutasította. A szavazatok összesítése alapján az újonnan felálló szlovák parlamentbe hat párt jutott be. A Smer-SD után a legjobb eredményt a szavazatok 8,76 százalékát megszerző Ján Figel vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el. A KDH a 16 mandátummal járó eredménnyel átvette a vezető jobboldali párt szerepét a szlovákiai politikai palettán. A harmadik helyen az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) listáján a törvényhozásba bejutott, Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) párt végzett a voksok 8,46 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent. 5,79 százalékot szerezve, beküzdötte még magát a parlamentbe az utóbbi hetekben többször is a bejutási küszöb alatt mért Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS). A kétszeres exminiszterelnök Mikulás Dzurinda pártja jobb időket is megélt már, hiszen eddig rendszerint kétszámjegyű eredményeket ért el, ám a főként az ő kormányát érintő - korrupciós és lehallgatási - Gorilla-botrány miatt sokan még így is jó eredménynek tartják, hogy most sikerült 11 parlamenti széket szereznie. A választói szavazatok 5,56 százalékát és ezzel 10 mandátumot szerezve bejutott a törvényhozásba a 2010-es választásokon szintén nagyobb sikert arató, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párt Richard Sulikkal az élen. Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai által esélyesnek tartott pártok közül nem került be a parlamentbe a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, amely a szavazatok 4,62 százalékát tudhatja magáénak. Nem jutott be a felmérések alapján szintén bejutásra esélyesnek tartott 99% nevet viselő párt sem, amely a voksok 1,6 százalékát nyerte el. A parlamentbe jutott pártok vezetői többnyire elégedetten, míg a törvényhozáson kívül maradtak csalódottan fogadták az eredményeket. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az eredmények kapcsán úgy nyilatkozott az MTI-nek: kissé csalódott, mert 5 százalék fölötti eredményre számítottak. Elmondása szerint, ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Rámutatott: az MKP tett ennek irányában lépéseket, de elutasításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nem csak az MKP számára jelent rossz kimenetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amelyre nehéz évek várnak. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a kampány minden nehézsége ellenére pozitívnak értékelte a párt által elért eredményeket. Elmondta: leülnek tárgyalni a Smerrel, de véleménye szerint Robert Fico pártjának nincs szüksége koalíciós partnerre. Hozzátette: el tudják képzelni az együttműködést a Smerrel. A győztes Smer elnöke, Robert Fico és párt vezetésének több tagja a párt központjában összegyűlt újságírók előtt énekléssel és tánccal ünnepelte meg a győzelmet. Az ünneplést követő sajtótájékoztatón a Smer elnöke elmondta: titkos vágya teljesült azzal, hogy több mint egymillió szavazatot sikerült szerezniük. Hozzátette: mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fognak a koalíciós együttműködés lehetőségeiről. A 2012-es szlovákiai parlamenti választások hivatalos végeredményeinek bejelentését vasárnap délre ígérte a központi választási bizottság. Szlovákiában március 10-én azt követően tartottak előrehozott parlamenti választásokat, hogy 2011 októberében Iveta Radicová kormánya gyakorlatilag megbuktatta önmagát, azt követően, hogy az euróövezeti mentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 támogató voksot kapott a kabinet.