Gyergyói Hírlap, 2013. november (4. évfolyam, 212-232. szám)
2013-11-22 / 227. szám
Báthory Gábor uralkodásának alkonya Először Báthory Gábor a hajdúkat küldte Brassó ostromára. Nagy András hajdúvezér többször is kísérletet tett arra, hogy Szebent csellel vegye be. A hajdúk vezetőjét az egyik brassói magisztrátus ezután megvesztegette. A kortársak szerint nem is nagy ajándékokkal, hanem csak kocsival és lovakkal. Tény azonban, a hajdúk főkapitánya a vár alól elvonult, és elindult hadaival a királyi Magyarországra. 1611. június 19-én a fejedelem a Barcaságba érkezett. Június 22-én Imrefi kancellár a fejedelem bebocsátását kérte a szász városba. Brassó megtagadta Báthory Gábor beengedését a szász erődítménybe, és lövetéssel fenyegetőzött. A brassóiak Radu Șerban volt havasalföldi vajdától reméltek katonai támogatást, aki Weiss főbírónak régi személyes ismerőse volt. Mióta elűzték őt Havasalföldről Báthory Gábor katonái, a kassóiak végig kapcsolatot tartottak vele. 1611 júniusában, mikor a fejedelem támadása elkerülhetetlenné vált, a szász város lakói követeket küldtek hozzá. Radu Șerban ekkor rövid visszatérésének idejét élte, és a hónap végén készséggel megindult zsoldosaival, hogy Báthoryn bosszút álljon. Jól ismerte a Havasalföldről Erdélybe vezető átkelőket. Báthory Gábor katonái a megszokott úton, Törcsvárnál lesték, ő azonban a pásztorok ösvényein, a havasokon át lepte meg ellenségeit. Július ?-én már Erdélyben éjszakázott. Egynapos brassói pihenő után szembetalálta magát a fejedelem hadaival ugyanott, ahol Székely Mózest egyik elődje legyőzte a papírmalomnál. Radu Șerban győzelme azonban nem volt teljes. Megfutamította ugyan a fejedelmet, megsemmisítette Imrefi seregét, de Báthory Gábornak lehetősége volt Szeben várába visszavonulni. Radu Șerban Báthory után vonult seregével. Segítségére érkezett a királyi Magyarországról Forgách Zsigmond. A kassai főkapitány a nádor engedélye nélkül hozta hadait Erdélybe. Sőt felfogadta a nyáron Magyarországra érkezett hajdúkat is. Radu Șerban és Forgách Zsigmond hadai együtt ostromolták Szeben városát. Báthory Gábor pénzszűkében lévén, megsarcolta a várost, a fizetni képtelen elöljárókat pedig börtönbe vetette. Zsarolásának meglett az eredménye, mert Nagy András hajdúvezért magához vissza tudta csalogatni. Zsoldravalót is adott neki, és elküldte a királyság területére hajdúkat toborozni. Közben Bethlen Gábor is segítséget kért a szomszédos török parancsnokoktól. 1611 kora őszére Erdélyben nagyon zavaros helyzet alakult ki. A török had megjelenése a háborúzó feleket önmérsékletre kényszerítette. Omer boszniai pasa hadai elől mind Forgách Zsigmond, mind Radu Serban csata nélkül menekült. Az Erdély felé tartó török hadak egy részével Mihnea visszament Tirgovistébe, Radu Serban pedig előbb Lengyelországba, onnan pedig Bécsbe menekült. Forgách Zsigmond is óriási kerülővel, Moldván keresztül tért haza. Hadait az éhség és a hideg tizedelte. Mikor Kassára hazaértek, még a gyerekek is kiszaladtak megnézni a fegyvertelen, lerongyolódott csapatokat. Az események kényszerítő ereje alatt most Brassó és az oda menekült nemesi ellenzék a Porta felé fordult. Ghiczy Andrással egyezkedtek, egy valamikori hajdúkapitánnyal. 1611 őszén Ghiczyt a fejedelem küldte Konstantinápolyba a Forgáchok elleni segítséget megköszönni. A fejedelmi követ azonban, Brassóba is betérvén, csatlakozott az ottaniak ellenállásához. Mint az ő megbízottjuk érkezett meg Konstantinápolyba. Panaszleveleket és bizonyító iratokat vitt magával, amelyekben az ország három nemzete nevében kérték a zsarnok fejedelem eltávolítását. A brassói ellenállók tovább szervezkedtek. Weiss Mihály brassói bíró nyíltan felmondta Báthory Gáborral szembeni alattvalói kötelezettségét. Pénzt veretett, készült a Porta által támogatott harcra. A segítség azonban nagyon lassan érkezett, mert igen nehézkesen hoztak döntéseket a Portán. A rettenetes aggastyán Murád pasa nagyvezír augusztusban meghalt, utódja pedig, Naszuh pasa még nem tért vissza a perzsiai hadszíntérről Konstantinápolyba. Ghiczy azonban így is - valószínűleg az ő tudta nélkül - megszerezte a díván döntését: Báthory Gábor helyett őt nevezték ki erdélyi fejedelemnek. Segítségül Magyar Oglu Ali pasát adták melléje, és a két román vajda is parancsot kapott fegyveres támogatására. Ghiczy a fejedelemségért, mint évek óta mindenki, megígérte Jenő és Lippa várának török kézre adását és tizenötezer arany adó befizetését. Túszul hagyta Péter fivérét Gürdzsi Mehmed kajmakám kezén. A Portán kapott ígéretekről Ghiczy értesítette az erdélyieket. Báthory Gábor az 1612. június 26-i országgyűlésen a török elleni harc, azaz a Magyar Királysághoz való csatlakozás gondolatát erőltette. A rendek azonban ellenálltak. Nem voltak hajlandók a háború mellett szavazni. Báthory mindössze annyit ért el, hogy a Ghiczy által ellene előterjesztett vádakkal szemben védelmező iratot fogalmaztak a Porta számára. Báthory Gábor 1612. október 15-én leverte a szászokkal szövetséges trónkövetelő támadását. A csatában Weiss főbíró is elesett, emberei szörnyű veszteségek után vonultak vissza Brassó falai mögé. A fejedelem hatalmát igen megerősítette ez a diadal: a novemberi országgyűlésen proskribáltatta az ellenzék akár otthon tartózkodó, akár elmenekült vezetőit, köztük Bethlent is. Majd keresztülvitte a bécsi szövetségi tárgyalásokra küldendő biztosok megválasztását, a rendek kívánságának megfelelően pedig kijelölték a Portára bocsátandó követeket. A II. Mátyással folytatott tárgyalások során a józanabb erdélyi követek tiltakoztak a titkos pontban megfogalmazottak ellen. A szövegben rögzítették: sem Báthory Gábor, sem utódai nem fognak a töröknek segítséget nyújtani egy, a királyság elleni esetleges támadásnál. Báthory Gábor Erdély nevében kijelentette, ha a török „bármilyen módon meg akarná sérteni szabadságainkat, minden erővel ellenállunk, és ha a magunk erejével nem tudunk megállni, őfelségétől, illetve utódaitól vagy a királyságtól kérünk segítséget a törökök és a hozzájuk csatlakozott ellenség ellen." Ezzel a titkos ponttal Erdélynek a Habsburg oldalra való átállása megtörtént. A Bethlen Gábor és Báthory Gábor közötti viszony MEGROMLÁSA Bethlen Gábort konstantinápolyi tájékozottsága Báthory számára nélkülözhetetlenné tette. A Porta jóváhagyásának a megszerzése fejedelemé választásához igen nagyra emelte őt az uralkodó megbecsülésében. Imrefi halála után - bár nem ő lett kancellár - őt tekintették a fejedelemség első emberének. Amikor azonban a Habsburg-orientáció gondolata uralkodott el a fejedelem terveiben, fokozatosan feleslegessé vált számára Bethlen Gábor egyénisége. Bethlen Gábor az uralkodónak a szászokkal szemben megfontolást tanácsolt. A fejedelemnek gyakran a szászokkal való egyetértésére tett célzásokat, amiért az uralkodó árulással, sőt gyilkossági kísérlettel gyanúsítgatta. Kínos jelenetek játszódtak le közöttük. Végül Báthory Gáborban Bethlen Gábor meggyilkoltatásának a terve is felmerült. Mikor meggyilkolásának terve Bethlen Gábor tudomására jutott, ez utóbbi 50 emberével Törökországba menekült. Bethlen Gábor pontosan ismerte a Porta döntéseinek születési körülményeit. Tudta, hogy a birodalom egyes részeinek sorsát a területileg illetékes tisztviselők véleménye befolyásolja. Erdélyből való távozása után nem ment Konstantinápolyba, hanem a hódoltságbeli méltóságokat látogatta sorra. Temesváron Zülfikár pasával tárgyalt. Tőle ment Kanizsára, ahol váratlan nagy szerencse érte. Az ottani parancsnok, egy nagyra törő politikus és katona, Szkender pasa hosszú időre terveinek rendkívül aktív pártfogója lett. Végül a hódoltságbeli főtisztek közül rangban az elsőt, a budai helytartót látogatta meg. Ilyen előkészítés után ment Bethlen Gábor Drinápolyba, ahol éppen a szultán is, a nagyvezír is tartózkodott. Szkender pasa hozta össze Naszuhhal, akit sikerült is közösen megnyerniük Bethlen ügyének. A szultán figyelmét viszont állítólag teátrális módon vagy talán népmesébe illően hívta fel magára. Egyszer, amint elhaladt előtte díszes menetben, elkapta volna Bethlen a szultán kengyelét, és ott az utcán adta elő a kéréseit. 1613 márciusában aztán már a dívánban döntötték el, hogy Bethlen Gábor lesz az új fejedelem, és április végén kapta meg az uralkodói jelvényeket. Több török főtiszt, valamint a két román vajda parancsot kapott Erdélybe való bevitelére. Nem sokkal később érkeztek a Portára Báthory Gábor emberei. Elkésve. Ők május 22-én érkeztek Konstantinápolyba. Ekkor azonban már nem tehettek semmit. Augusztusban indultak meg a török csapatok. Szeptember elején már Erdélyben volt Magyar Oglu Ali pasa Mihnea vajdával Havasalföldről és a tatárok élő csapataival. Három héttel később megérkezett Girej kán a tatár fősereggel. Október 3-án ért Gyulafehérvárra Ali budai pasa. Körülbelül nyolcvanezren jöttek, hogy Bethlen Gábornak megszerezzék Erdélyt. Bethlen Gábor nem akart fejedelem lenni a rendek választása nélkül. De a török szerdán hívta össze az országgyűlést, aki ötnapos határidőt szabott a választásra. Ez elégnek is bizonyult. 1613. október 23-án Bethlen Gábort az országgyűlésen Erdély fejedelmévé választották. Báthory Gábor Nagyváradon tartózkodott. Négy nappal a választás után a Ghiczy által felbérelt hajdúk meggyilkolták. Testét a Pece-patakba vetették. Csak hűséges kutyája maradt mellette. Báthory Gábor a székelyek TUDATÁBAN A székelyek végig kitartottak Báthory Gábor mellett, még akkor is, mikor Bethlen Gábor a török segítséggel megbuktatta. Tragikus halála, a hajdúk által 1613. október 27- én történt váradi megöletése részvétet keltett egész Székelyföldön. A gyergyóiak emlékezetében sokáig megmaradt a havasalföldi hadjárat és a szászok ellen folytatott háborúk emléke. A háromszékiek még 1614. augusztus 12-én is azt írták felőle, hogy „az szegény Báthory Gábort minden rendek siratják és óhajtják, még az bánasszonynépek és gyermekek is. " Dr. Garda Dezső II., Brassó, Báthory Gábor idején