Gyergyói Hírlap, 2015. augusztus (6. évfolyam, 147-167. szám)
2015-08-28 / 166. szám
MA_ IM ^ Gyergyói Hírlap - péntek-vasárnap,augusztus 28 -30 . 9 Hunyadi János és Hunyadi László halála A SZÉKELY ÖRÖKSÉG VÉGLEGESÍTŐDÉSE Hunyadi János idején A székely gazdasági-társadalmi viszonyok mélyreható változásokon mentek keresztül a 15. század közepéig. Hunyadi János kormányzósága idején nyeri el formáját a székely magántulajdon. Hunyadi János utasítására Vízaknai Miklós és Vingárdi Geréb János görgényi várnagyok írásba foglalták a marosvásárhelyi székely gyűlésnek a székely örökségre vonatkozó határozatait. Az 1451-ben kiadott oklevélben a következőképpen fogalmaztak: „Mi, Vízaknai Miklós, az erdélyi részek alkormányzója és Vingárdi Geréb János, görgényi várnagyok, akiket a dicsőséges hadvezér, Hunyadi János, Magyarország kormányzója a székely Marosszék bírójául rendelt, a jelen oklevél által tudtul adjuk, hogy a székelyek egyetemének Szent Barnabás ünnepe előtti legközelebbi kedden Vásárhely mezővárosában tartott közgyűlésünkön Szentgyörgyi Barnabással, egy nagyobb sereg kapitányával, és Miklós fia: Gyalakuti Péterrel, főbírónkkal, Imre fia: Meggyesfalvi Kis Jakabbal, továbbá Szentháromsági Simonnal, Balázs fia: Andrásfalvi Mihállyal, Mosoni Bihari Benedekkel, és a többi 24 esküdttel az összes székely dicséretes törvénye és kipróbált régi szokása szerint törvényszéket tartottunk, egyhangúlag és közös akarattal, más örökérvényű határozatokkal együtt úgy rendelkeztünk, hogy senki bármely örökség ügyében, ha 32 évig semmiféle jogi lépést és tiltást nem tett, a továbbiakban már semmiféle követelést nem támaszthat, hanem örökre hallgatni tartozik, és a múltban valahányszor két testvér a székely örökségen kölcsönösen megosztozott, akkor az őket követő örököseik úgy birtokolják és tartsák a székely örökséget, hogy ameddig bármelyikük ágában férfi örökösök vannak, a női örökösök a még élő férfi örökösök kárára, az effajta örökség birtokába magukat nem vezettethetik be, elfogyván a férfi örökösök, és női örökösök tovább élnének, akkor amíg élnek, a rokonság másik ágából való férfi örökösök az ilyesfajta örökségnek arra az ágára eső részéhez nem kapcsolhatják magukat, és amikor mindkét nembeli örökösök elfogynak, akkor a rokonság másik természetes ágára kell szállniuk az említett örökségeknek. Ezen rendelkezés és határozat örök szilárdságára határoztuk kiadni fentebb írt oklevelünket. Kelt előbb mondott gyűlésünk 10. napján a mondott helyen, az Úr 1451. évében.” Két év múlva, 1453- ban Vingárdi Geréb János görgényi várnagy marosszéki birtokvitában ítéletlevelet adott ki a székely örökség ügyében, melynek szövege a következő: „Mi, vingárdi Geréb János, görgényi várnagy, a nagyságos Hunyadi János, örökös besztercei gróf, Magyarország főkapitánya által a székelyekhez delegált bíró tudatjuk, hogy noha valamennyi náznánfalvi és kisfaludi székelyek a néhai Bolgár Semjén és László, valamint az összes szentkirályi székely nép javai és örökségei ügyében előttünk és Marosszék bírája, valamint kapitánya és seniorai előtt pert folytattak, és amint azt megtudtuk, mind a mi időnkben, mind pedig korábban is perlekedtek, de mivel a már említett Bolgár László nem volt otthon, hanem magyarországon szolgált, emiatt ezen Bolgár László anyja az ő és a már említett semjén és a szentkirályi székelyek javaiból és örökségéből semmit el nem veszíthetett vagy tékozolhatott. Ezért az említett javakat és örökségeket Torockai Illésnek és Erdélyi Miklós feleségének, valamint Vízaknai Miklós leszármazottainak hagyjuk békés és egyenlő leírásra és birtoklásra. Kelt Vásárhelyen, csütörtökön, Máté apostol ünnepének előestéjén, az Úr 1453. évében.” A NÁNDORFEHÉRVÁRI GYŐZELEM JELENTŐSÉGE Nándorfehérvár ostroma messze túlmutat egy katonai ütközet sikerén. Ez a győzelem hetven évre vetette vissza Magyarország határaitól a török hódítást. A győzelmet követően Hunyadi János hadvezéri tettétől volt hangos egész Európa. A világraszóló győzelem az egész keresztény világban nagy örömöt keltett. III. Callixtus pápa élete legszerencsésebb eseményének tekintette az 1456-os nándorfehérvári győzelmet, s miután a hatalmas sikerről értesült a következőket mondta: „Minden érdem János vajdáé és a szegény kereszteseké, kétségtelen tehát, hogy a győzelem az isteni kegyelem ajándéka, nem emberek műve. János vajda, Krisztus hatalmas bajnoka, a kereszt jele alatt küzdő pórokkal és a rosszul felfegyverzett katonák kisded csapatával űzte vissza a törököt. Isten segítségével vívta ki csodás diadalát.” A köztudatban úgy él, hogy a pápa a nándorfehérvári győzelem hírére rendelte el, a déli tizenkét órai harangozást az összes keresztény templomokban. Az erről szóló pápai bulla azonban még június végén szövegeződött meg, s különleges bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik a törökök ellen küzdő keresztesek győzelméért imádkoztak. A déli harangszó volt a hívek napi figyelmeztetője, imára buzdítója. Ilyen értelemben mégis csak igaz, hogy a keresztény templomok minden délben megkonduló harangjai ma is Nándorfehérvár neves és névtelen hőseinek emlékét hirdetik. Hunyadi János halála Az oszmán törökök feletti győzelem örömét hamar beárnyékolta a katonai táborban kitört pestisjárvány. A nagy törökverő hős 1456. augusztus 11-én Zimonyban vált, a várban pusztító pestis áldozatává. Holttestét a gyulafehérvári székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Halálát az egész keresztény világ gyászolta. Hunyadi Jánosnak fő érdeme volt az is, hogy az interregnum idején szinte királyi hatalommal felruházott kormányzóként a különböző, egymással rivális bárói csoportokat az ország védelmére tudta mozgósítani. Hunyadi János halála utáni helyzet Magyarországon Hunyadi János halálát követően a bárói családok közötti ellentétek újra fellángoltak. A Hunyadi-ház ellenségei örvendtek a nagyvezér halálának. Ők Hunyadi János két fiának, Lászlónak és Mátyásnak a vagyonára és az életére törtek. A Cillei-Garai liga a királyi javak hűtlen kezelésével vádolta halála után a nagy hadvezért. Cillei Ulrik meg akarta szerezni Hunyadi János minden tisztségét. Hunyadi László viszont apja örökösének tekintette magát, s nem adta át Ciliéi Ulriknak az apja által igazgatott várakat. Hunyadi Lászlót már korábban figyelmeztették hívei Ulrik szándékairól. Ciliéi a kormányzásból és a politikai közéletből is ki akarta szorítani az ifjú Hunyadit és rokonait. Ciliéi tulajdonképpen a Hunyadi fiúk tönkretételére törekedett akkor, amikor a királyi jövedelmek hűtlen kezelésével vádolta az elhunyt Hunyadi Jánost. Ebben a helyzetben a nagy hadvezér fiai kénytelenek voltak magukat V. Lászlóval külön oklevélben biztosíttatni afelől, hogy őket nem fogják felelősségre vonni apjuk hivatalos tényeiért. E menlevél birtokában azután Hunyadi László, aki eddig Nándorfehérváron tartózkodott, Futakra ment az országgyűlésre, s ott a többi főrendűvel együtt személyesen is hűséget esküdött V. Lászlónak. A fiatal király ezek után kinevezte az új főkapitányt Cillei Ulrik személyében. Az országgyűlésen határozatot hoztak arról, hogy Hunyadi örököseitől vissza kell venni az országos jelentőségű várakat. 1456. november 8-án a király meglátogatta Nándorfehérvárt, ahol Hunyadi László a király seregét kizárva csak az uralkodót és közvetlen kíséretét engedte be a várba. V. László király megtekintette a várat, az ellenségtől zsákmányolt ágyúkat, majd másnap reggel Cilléi Ulrikkal együtt a várkápolnában misét hallgatott. Ezt követően Cilléi Ulrikot tanácskozásra hívták, ahol Hunyadi László felrótta Ulriknak az apja és maga ellen elkövetett sok vádaskodását. Vita közben kardot rántottak, majd Hunyadi emberei rárontottak Cillei Ulrikra, akit meggyilkoltak. Nagy rémület fogta el a várban tartózkodó királyt és környezetét. Az események miatt szörnyen aggódott az özvegy Hunyadiné, Szilágyi Erzsébet két fiáért, akiket a király bosszújától féltett. A király megbékélést színlelt, s 1456. november 23-án a temesvári vártemplomban ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy nem áll bosszút nagybátyja gyilkosain. Sőt, Hunyadi Lászlót országos főkapitánnyá nevezte ki. „Megesküdt a király Hunyadi Lászlónak, esküszöm az égre, az ég Istenére, bántani nem foglak!” V. László a temesvári eskü után Budára ment, ahol a Hunyadi-fiúk ellenségeinek befolyása alá került, kik teljesen a maguk oldalára állították a gyenge jellemű királyt és a Hunyadiak ellen ingerelték ingadozó kedélyét. A Hunyadiak ellenségei elhitették a királlyal, hogy már Hunyadi János, de most fiai is a koronát akarták és akarják a fejükre tenni. A gyenge jellemű és könnyen befolyásolható V. László mindent elhitt. Budára hívta Hunyadi Lászlót és Mátyást, valamint kíséretüket, akiket törvényszék elé állítottak. Árulás, felségsértés és hűtlenség vétkében marasztalták el őket, amiért halálra ítélték. Az ítéletet csak Hunyadi Lászlón hajtották végre. Az ifjú király visszariadt a tömeges vérontástól, és csak László kivégzéséhez járult hozzá, akit nagybátyja haláláért tartott felelősnek. Mátyást és a többieket fogságba vetették. A kivégzést szükségképpen követte a Hunyadi-vagyon elkobzása is. Hunyadi Lászlót elfogatása után harmadnapra fejezték le a várban, a Zsigmond király által építtetett „friss palota" előtt. László hosszú haján elcsúszott a pallos, ezért a hóhér háromszor csapott le bárdjával. Hunyadi László kivégzésének KÖVETKEZMÉNYE Hunyadi László lefejezése országszerte felháborodást keltett. Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye és öccse, Szilágyi Mihály, fegyveres ellenállást szerveztek. A lázadás miatt V. László király Magyarországról Prágába menekült, magával hurcolva a fogoly Hunyadi Mátyást. A Habsburg uralkodó és a Hunyadi-hívek közötti békülési törekvések nem jártak sikerrel. A király főleg esküvője szervezésével volt elfoglalva. Ulrik passaui püspök elutazott Párizsba a menyasszonyért, VII. Károly francia király leányáért. Időközben 1457. november 23-án a V. László király pestisben váratlanul elhunyt. A cseheknek elegük volt az idegen királyokból, s V. László helyébe egy gazdag cseh főnemest választottak uralkodónak Pogyebrád György személyében. Az hogy a csehek maguk közül választottak uralkodót, a magyar királyválasztásra is hatással volt. Hunyadi Mátyás nevétől lett hangosba közhangulat, s félelmetesen megerősödött a Hunyadi párt. DR. GARDA DEZSŐ Hunyadi László síremléke a gyulafehérvári érseki székesegyházban