Gyergyói Hírlap, 2018. május (9. évfolyam, 81-101. szám)

2018-05-25 / 97. szám

10 Gyergyói Hírlap ■ 2018. május 25-27, péntek-vasárnap _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ MÚLTÚNK A nándorfehérvári győzelem után Hunyadi János és Hunyadi László halála Nándorfehérvár ostroma messze túlmutat egy katonai ütközet sikerén. Ez a győzelem hetven évre vetette vissza Magyarország határaitól a török hódítást. A győzelmet követően Hunyadi János hadvezéri tettétől volt hangos egész Euró­pa. A világraszóló győzelem az egész keresztény világban nagy örömöt keltett. III. Callixtus pápa élete legszerencsésebb eseményének tekintette az 1456-os nándorfehérvári győzelmet, s miután a hatalmas sikerről értesült, a következőket mondta M­inden érdem János vajdáé és a szegény kereszteseké, kétség­telen tehát, hogy a győzelem az isteni kegyelem ajándéka, nem emberek műve. János vaj­da, Krisztus hatalmas bajnoka, a kereszt jele alatt küzdő pórok­kal és a rosszul felfegyverzett katonák kisded csapatával űzte vissza a törököt. Isten segítsé­gével vívta ki csodás diadalát.” A köztudatban úgy él, hogy a pápa a nándorfehérvári győzelem hírére rendelte el, a déli tizenkét órai harangozást az összes ke­resztény templomokban. Az erről szóló pápai bulla azonban még június végén szövegeződött meg, s különleges bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik a törökök el­len küzdő keresztesek győzelmé­ért imádkoztak. A déli harangszó volt a hívek napi figyelmeztető­je, imára buzdítója. Ilyen érte­lemben mégis csak igaz, hogy a keresztény templomok minden délben megkonduló harangjai ma is Nándorfehérvár neves és név­telen hőseinek emlékét hirdetik. Az oszmán törökök feletti győ­zelem örömét hamar beárnyékolta a katonai táborban kitört pestisjár­vány. A nagy törökverő hős 1456. augusztus 11-én Zimonyban vált, a várban pusztító pestis áldozatává. Holttestét a gyulafehérvári székes­­egyházban helyezték örök nyuga­lomra. Halálát az egész keresztény világ gyászolta Hunyadi János halála utáni helyzet Magyarországon Hunyadi Jánosnak fő érdeme volt az is, hogy az interregnum idején szinte királyi hatalom­mal felruházott kormányzóként a különböző, egymással rivális bárói csoportokat az ország vé­delmére tudta mozgósítani. Hu­nyadi János halálát követően a bárói családok közötti ellenté­tek újra fellángoltak. A Hunya­di-ház ellenségei örvendtek a nagyvezér halálának. Ők Hunya­di János két fiának, Lászlónak és Mátyásnak a vagyonára és az életére törtek. A Cillei-Garai li­ga a királyi javak hűtlen kezelé­sével vádolta halála után a nagy hadvezért. Cillei Ulrik meg akar­ta szerezni Hunyadi János min­den tisztségét. Hunyadi László viszont apja örökösének tekin­tette magát, s nem adta át Ciliéi Ulriknak az apja által igazga­tott várakat. Hunyadi Lászlót már korábban figyelmeztették hívei Ulrik szándékairól. Ciliéi a kormányzásból és a politikai közéletből is ki akarta szoríta­ni az ifjú Hunyadit és rokonait. Ciliéi tulajdonképpen a Hunya­di fiúk tönkretételére törekedett akkor, amikor a királyi jövedel­mek hűtlen kezelésével vádolta az elhunyt Hunyadi Jánost. Eb­ben a helyzetben a nagy had­vezér fiai kénytelenek voltak magukat V. Lászlóval külön okle­vélben biztosíttatni afelől, hogy őket nem fogják felelősségre vonni apjuk hivatalos tényeiért. E menlevél birtokában azután Hunyadi László, aki eddig Nán­dorfehérváron tartózkodott, Futakra ment az országgyűlés­re, s ott a többi jőrendűvel együtt személyesen is hűséget eskü­dött V. Lászlónak. A fiatal király ezek után kinevezte az új főka­pitányt Cillei Ulrik személyében. Az országgyűlésen határoza­tot hoztak arról, hogy Hunyadi örököseitől vissza kell venni az országos jelentőségű várakat. 1456. november 8-án a király meglátogatta Nándorfehérvárt, ahol Hunyadi László a király se­regét kizárva csak az uralkodót és közvetlen kíséretét engedte be a várba. V. László király megtekintet­te a várat, az ellenségtől zsák­mányolt ágyúkat, majd másnap reggel Cilléi Ulrikkal együtt a várkápolnában misét hallgatott. Ezt követően Cilléi Ulrikot ta­nácskozásra hívták, ahol Hunya­di László felrótta Ulriknak az apja és maga ellen elkövetett sok vádaskodását. Vita közben kar­dot rántottak, majd Hunyadi em­berei rárontottak Cillei Ulrikra, akit meggyilkoltak. Nagy rémü­let fogta el a várban tartózkodó királyt és környezetét. Az ese­mények miatt szörnyen aggódott az özvegy Hunyadiné, Szilágyi Erzsébet két fiáért, akiket a ki­rály bosszújától féltett. A király megbékélést színlelt, s 1456. nov­ember 23-án a temesvári vár­templomban ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy nem áll bosszút Cilléi gyilkosain. Sőt, Hunyadi Lászlót országos főkapitánnyá nevezte ki. „Megesküdt a király Hunyadi Lászlónak: esküszöm az égre, az ég Istenére, bántani nem foglak!” V. László a temesvári eskü után Budára ment, ahol a Hunyadi-fiúk ellenségeinek befolyása alá ke­rült, kik teljesen a maguk olda­lára állították a gyenge jellemű királyt és a­ Hunyadiak ellen inge­relték ingadozó kedélyét. A Hunyadiak ellenségei elhitet­ték a királlyal, hogy már Hunya­di János, de most fiai is a koronát akarták és akarják a fejükre ten­ni. A gyenge jellemű és könnyen befolyásolható V. László min­dent elhitt. Budára hívta Hunyadi Lászlót és Mátyást, valamint kí­séretüket, akiket törvényszék elé állítottak. Árulás, felségsértés és hűtlenség vétkében marasztal­ták el őket, amiért halálra ítélték. Az ítéletet csak Hunyadi Lász­lón hajtották végre. Az ifjú király visszariadt a tömeges vérontás­tól, és csak László kivégzéséhez járult hozzá, akit nagybátyja ha­láláért tartott felelősnek. Mátyást és a többieket fogságba vetették. A kivégzést szükségképpen kö­vette a Hunyadi-vagyon elkobzá­sa is. Hunyadi Lászlót elfogatása után harmadnapra fejezték le a várban, a Zsigmond­ király által építtetett „friss palota" előtt. Hunyadi László kivégzésének következménye Hunyadi László lefejezése or­szágszerte felháborodást kel­tett. Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye és öccse, Szil­ágyi Mihály, fegyveres ellenál­lást szerveztek. A lázadás miatt V. László király Magyarországról Prágába menekült, magával hur­colva a fogoly Hunyadi Mátyást. A Habsburg uralkodó és a Hu­nyadi-hívek közötti békülési tö­rekvések nem jártak sikerrel. A király főleg esküvője szervezé­sével volt elfoglalva. Ulrik pas­­saui püspök elutazott Párizsba a menyasszonyért, VII. Károly francia király leányáért. Idő­közben 1457. november 23-án V. László király pestisben váratla­nul elhunyt. A cseheknek elegük volt az idegen királyokból, s V. László helyébe egy gazdag cseh főnemest választottak uralkodó­nak Pogyebrád György szemé­lyében. Az hogy a csehek maguk közül választottak uralkodót, a magyar királyválasztásra is ha­tással volt. Hunyadi Mátyás ne­vétől lett hangos a közhangulat, s félelmetesen megerősödött a Hu­nyadi párt. DR. GARDA DEZSŐ Hunyadi János halála. Lotz Károly falfestménye a Budapest-Ferenczvárosi templomban EREDETI ÜJ OPERA i­kel PEC­ URr, javára. VEIVDIG Peal, Stosose*;«K*. Î74*» ^ JERKEL ITRENCZ lértra n fez.ise UükIÉ mát soM aujMm 4 Uk irt. Ejieuj H. untstt a JBTAUMttKDÓ. '- — hU Paiirtíi­­­t Wrascittis:* fetögj*«»» *•** . CdlXEl MAUILA. «KM** -------țaKstiESĂ*­r&,a. mm«. «». fewt- »«•»>— ww k­a4ia KMM.YI ESKÜ Lilill*. f W---, «Mus. Kirívó VlinOa«« Mill* Wv CttMlJ *MÍ - N»* *‘A-* — AlwAstV ■MtjU.ti.iU *•» —• •A ntaÚTTS Ml opera • n wii mUwM). i «am VÉRPAD «uioagM - • CAmmnAáH f Hm*» » fehfrivr IihiWmI Hifiéi (*••**. fi» «* ***** 144 •»*». ■Ői »«léís A­­ IfellUíffkw lőtt «MM --------pg ■sac rcn ....■g^gg&gifer... j» *aa faálna---­----___________­­«MuMdI» IM«i Om4>4iHnHMI­­! -----------1----------—*-c-guuTa»«gí­a* *j m­r mm ......— Wl Kr« * «a­­ <nÍÉ**T­a, H ■Mf ,r,fchrr A Hunyadiak tragédiája Erkel Ferenc operájában (az ősbemutató plakátja)

Next