Gyógyászat, 1867 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1867-05-04 / 18. szám
Hetedik évfolyam 1867. 18. Sz. Pest, május 4. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak . KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos : Poor Imre Jr. Tartalom: Méregtani vázlatok (Vége). — A szaruhártya lobja kórodai esetekkel tárgyalva (Vége). — Az orrfekély gyógykezelése. — Lapszemle. A sárga kóros máj szövettana. — Tárca. Egyengessük az utat (Folyt.). — Különféle. MÉREGTANI TÁZLATOK. Közli FELLETÁR EMIL Jr. a törvényszéki vegytan magántanára a m. tudományegyetemen. (Vége). II. A glob (encephalitis). Ez ritkán húzódik hosszabb időn át minden kórtünet nyilvánulása nélkül azon időpontig, amidőn guta-roham vagy heveny agykézleb áll be, hanem ez utóbbiakat rendesen bizonyos előjelek u. m. nyomasztó fejfájás, szédelgés, ájuldozás, álmosság, bágyadtság, érzéki zavarok stb. előzik meg. ПГ. Agykérláb (meningitis). Ennél a heves láz tünetei, a nagy fejfájás, hányás, a lánggörcsök gyors föllépte, a rendkívül gyors érvelés rögtöni lassudása, az alhas behúzódott állapota stb. fognak óvni bennünket a fölcseréléstől. IV. Nehézkór (epilepsia). Ezen betegség némely tünetei a kéksav okozta mérgezés tüneteihez hasonlítanak némileg. Azonban a kéksav gyorsan öl, míg az első nehézkóri roham csak ritkán halálos. Ha nehézkórban szenvedő egyénen észleljük a gyors halállal végződő bódító mérgezés tüneteit, ez esetben a kórisme megállapítása szerfölött nehéz, s csakis az ételmaradékok, valamint a gyomorbennek vegyi vizsgálatának pozitív eredménye vezethet bennünket a valóság megismerésére. V. A szív és a nagy ürerek megrepedése (ruptura) és egyéb szívbajok. A belső elvérzés tünetei bizonyos körülmények közt azon gyanút ébreszthetik bennünk, hogy nem forog-e fönn kéksavmérgezés, mely kérdés csakis a kórbonctani és vegyi vizsgálat által dönthető el.