Gyógyászat, 1871 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1871-04-22 / 17. szám
ssel 259 Kz első közegben az első csomóponthoz irányul, törés után átmegy a másodikon is, és iránya nem változik, hanem párhuzamos marad a törés előtti irányával. Az első főpont távola az első gyuponttal képezi az első fogyutárolt, irányát tevőlegesnek mondjuk, ha az a világosság tovaterjedési irányának megfelelőleg az első gyupont mögött fekszik. Tehát ha AB a tengely, és a világosság П-tol megy Ъ felé, fi pedig az első, /11 a második gyupont, ha az első, /11 a második főpont, li az első, ha a második csomó II. ábra. pont, akkor finn az első tevőleges gyufával. Ellenben fi hu a második gyupont távola a második főponttól, és ez lesz a második főgyutávol, és szintén tevőleges, ha a gyupont a főpont mögött fekszik, miként az ábrában. Az első csomópont távola az első gyuponttal egyenlő a második főgyutávollal, a második csomópont távola a második gyuponttal egyenlő az első gyutávollal. Tehát fi ki=fn hu fi hi=fii kn Ebből következik, hogy a hasonnevű fő- és csomópontok távola egymás közt egyenlő a két gyutávol különbségével: ki mi kn hu fu hu fi hi és ezen kívül a két főpont távola egymástól egyenlő a két csomópont egymás közti távolával: hí hu—ki ku Végre a két főgyutával úgy aránylik egymáshoz, mint az első közeg törési viszonya az utolsóéhoz fi hí , m—ni hu , nu Ha tehát az utolsó és az első közeg egynemű és m—nu, miként a láttam eszközök legnagyobb részénél, de nem a szemnél, akkor a két főgyutával is egyenlő, és az egynevű fő- és csomópontok egymást fedik. A fennebbi meghatározás folytán az első gyű-, fő- és csomópontok mindig a sugarak első közegbeni menetére vonatkoznak, a másodikak pedig az utolsó banira. Ha a két gyuponton keresztül a tengelyre függélyes síkokat bocsátunk, ezeket gyusikoknak nevezzük. Azon sugarak, melyek az első gyusik bármely pontjából indultak ki, törés után egymás közt párhuzamosak maradnak, s minthogy a csomópontok meghatározása folytán a sugár iránya törés után párhuzamos marad a törés előtti irányával, ha az az első csomópontra irányult, azért minden sugárnak, mely az első gyusik valamely fénypontjából indul ki, törés után az előbb említettel párhuzamosnak kell lennie, ha ez is a gyusikból indult ki. Azon sugarak, melyek az első közegben egymással párhuzamosak, a második gyásik valamely pontjában fognak egyesülni, s minthogy a párhuzamosak közül azon sugár, mely az első csomóponton megy keresztül, törés után a második csomóponttól fogva előbbi irányával párhuzamosan halad tovább, azért minden, az első közegben párhuzamos sugár egyesülési pontjának is ott kell lenni, hol ezen utóbbi a gyufikot metszi. *