Gyógyászat, 1871 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1871-06-10 / 24. szám

­«Di ЗТО хз®­ G г » e f » által módosított vonalas metszés (modifierite Line­­arextr­action). Mind a kettőnek vannak még mindig követői, kik egyik vagy másik modort saját módosításaikkal ellátva teljesítik, ha követői modoruknak, mert tapasztalat által be van bizonyítva az elért eredmény. A genialis mester által behozott vonalas metszés oly gyorsan tudott magának utat törni, hogy a sebészet egyik legszebb vívmánya a lebenyes metszés, hol csupán egy hár­tya sértetik meg, majdnem az elnyomatási veszélynek volt kitéve. Azonban ezen annyira elhagyatott, modornak oly előnyei vannak, melyeket a másikkal elérni sohasem lehet, a­mely miatt különben a szemészi gyakorlatban is meg lesz tartva helye, ha mindjárt csekély is leend azoknak száma, kik el nem állnak a régi modor­tól. Szemrehányást tehetnek e tekintetben az újabb műtétmodor követői, amennyiben azt mondhatják, hogy csupán ellenszegülési vágy van abban, ki el nem fogadja az új modort, de erre egyedül a tapasztalat szólhat, mely bíráskodni fog a két tan között. Nem azon célból említettem fel e szavakat, mintha nem helyeselném a vonalas metszést, sőt ellenkezőleg igen jónak és célszerűnek tar­tom, hanem kiküszöbölni nem kell a régi metszést, melyre lehet­nek esetek, hol a siker éppen úgy érezik el. Majdnem egész Némethonban csakis a vonalas metszés gyako­roltatok egyes eltérésekkel, melyek leírásával untatni nem akarom a tisztelt olvasót, miután e lap hasábjain idevágó értekezés megjelent Siklóssy Gyula Jr. barátomtól, ki bőven és egész terjedelmében tárgyalta már a különféle kivonási modorokat. E terem­ tapasztala­taim első­sorban a pesti, később a bécsi és jelenleg a lipcsei szemészi intézetekre vonatkoznak, hozzáadva még azon eseteket, melyeket csekélységemnek volt alkalmam gyógykezelve műtenni. A bécsi iskolánál kétféle műtétmodort láttam végbevinni: Ar­t tnr.-nál a divatozó vonalas metszést, Jaeger tnr. ellenben lebenyes metszést tesz mindig fölfelé, de azon módosítással, hogy a szivárványhártyát csonkítja, az első mindig fekvő, a második ülő, csupán kivételes esetekben félig fekvő helyzetben végzi a műtétet a nála használatban levő műtői széken. A hangyhólyag használata már egészen elhagyatott és csupán nagyobb vérzések és fájdalmakkal járó műtéteknél alkalmaztatik mint p. o. a Critschett-féle szarucsap vagy újdonképletek eltávolításánál. Arit m­r. az egyik szemet mindig leragasztja, mielőtt a második műtétét megkezdené, ezáltal na­gyobb nyugalmat találva a betegnél, a szemhéjakat szemrégészszel rögzíti, a szemtekét rögzítő csipeszszel húzza lefelé, míg Jaeger a szemet beköti egyszerűen kendővel, vagy nyugtalan betegnél nyitva is hagyja, a szemhéjtartót inkább a segédnek ujjai által

Next