Gyógyászat, 1882 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1882-04-22 / 17. szám
gyomor nagysága különböző szokás s az ételek milyensége szerint, melylyel az egyén élt, határai változnak. Alsó határa vagy emelkedik, vagy sülyed. Ezen változásban kíséri a colon transversum, míg a bal gyomorszél majd közelebb áll a gerincoszlophoz, majd távolabb. Ebből látszik, hogy a gyomor fekvése függélyes. 2) A gyomor összeköttetése a szomszéd szervekkel. A physiologusok rendesen arról beszélnek, hogy a telt gyomor helyzetét változtatja. Lássuk összeköttetéseinél fogva lehetséges-e ? Felülről a rekesz alsó felületéről egy hashártya redő vonul a gyomorhoz, a ligum, phrenicogastricum. Jobbról a máj alsó felületének közepéről egy redő vonul a kis hajlathoz — a kis cseplesz, vagyis lig. hepatogastricum, mely jobbra tovább folytatódik a lig. hepato-duodenaleba, mely a máj alsó felületét, s a duodenum, haránt ágának felső mellső felületét köti össze. A gyomor hátsó felületének s nagy hajlatának felső részletéről a lig. gastrohenale fut a lép belső színe közepéhez; a szalag felső részlete felette rövid, s a lépet szorosan köti a gyomorhoz, lefelé s tovább balra eredő tágabb lesz. A lép alsó végétől, s a nagy hajlat közepétől és alsó részletétől a nagy cseplesz, lig. gastrocolicum s. omentum majus megy lefelé, befedi a vékony beleket, s azután visszatér a haránt vastagbélhez. Végre a kis hajlattól hátra is megy egy redő a hasnyálmirigy felső széléhez, a lig. pancreatico-gastricum. Ebből látszik, hogy minél közelebb fekszik a gyomor valamely része a cardiához, annál kevésbé változtathatja helyzetét. Leginkább változtathatja helyzetét azon részlet, mely a lig. gastro-lienale alatt fekszik, s leginkább mozoghat a portio pylorica alsó része, de csak lefelé. Ezen bonctani viszonyokból látható, hogy a nagy hajlat előre nem fordulhat, mert a léppel való összeköttetése annak rongálása nélkül meg nem engedi. Csakis egyenlően tágulhat, mikor is nagy hajlata jobban eltér balra s lefelé; ezen irányban legnagyobb mértékben csúszhat el, mert legkevesebb az ellenállás, bizonyíték erre a nagy gyomor. 3) A lép fekvése, s gyomorhoz való viszonya. Ha a hasürt felnyitjuk, a bal rásztrájon a gyomor nagy hajlatának közepétől balra látható a lép alsó vége. Ha rothadó gázok felfújták a beleket, alsó végét a gyomor vagy haránt remese fedi. Azon helyt, hol a hónalji vonal a bal 10 bordán keresztül megy, fekszik a lép vége, s ha innen vonalat huzunk a 10 borda hosszában vagy a 0 bordaközben, akkor e vonal a lép fekvését mutatja, mert ez a lép hosszátmérőjével párhuzamos. A lép hegye rendesen 2 cmtnyire fekszik a gerincoszloptól. Felső részére lefordul a rekeszről a hashártya, mint lig. phrenico lienale; alsó vége hátsó felületével a hasnyálmirigy bal végén fekszik, s vele szorosan összeköti a nagy cseplesz bal vakzsebének fala. E két rögzítő pont között fut a lig. gastro-lienale, mely a lép középvonalát a nagy hajlat középső osztatával s a gyomortesttel összeköti. A nagy hajlaton a ligamentum 2 ujjnyi széles, s e helyen a lép mozgatható, feljebb szorosabban szorul a gyomorhoz, s végződik a gyomorfenéken a cardia magaslatán. Minél hosszabb ezen ligamentum, annál mozgathatóbb a lép. A gyomaorfenék mögött kis vakzsák képződik, melynek határai jobbról a lig. phrenico-gastricum, balról a lig. phrenico-lienales a lép csúcsa, mellyből a